Gazdasági Ismeretek | Számvitel » Mérlegképes könyvelő, számvitelszervezés elmélet II.

Mérlegképes könyvelő, számvitelszervezés II. 1. Számviteli információrendszer jellemzői és modellje: Számviteli elszámolásnak nevezzük azt a tevékenységet, amelynek során a vállalkozás a vagyoni, a pénzügyi és a jövedelmi helyzetükre kiható eseményeket nyilvántartják: Szintetikus – érték adatokat tartalmaz, mégpedig a váll. számla rendjének megfelelően kialakított főkönyvi számlákon összevontan elszámolva. Analitikus – a szintetika alatt foglal helyett, alapvető feladata, hogy a gazdasági eseményeket a bizonylatok alapján részletezve rögzítse , valamint, hogy az értékadatokat meghatározott időközönként feladás formájában a szintetika rendelkezésére bocsássa Raktári nyilvántartás – vezetése csak mennyisében vagy mennyiségben és értékben történik.(analitikus mellet, vagy benne történik) Érték SZINTETIKA Feladás értékben Érték + Mennyiség Érték ANALITIKA Feladás mennyiségben Érték +

Mennyiség Mennyiség RAKTÁRI A számviteli információrendszer működésének alapvető követelményei: A könyvelés csak szabályszerűen kiállított, megfelelően ellenőrzött és elfogadott bizonylat és okmány (dokumentum) alapján történhet. A gazdasági eseményeket a megtörténtük után a lehető legrövidebb időn belül rögzíteni kell, nyilvántartásba kell venni. Bizonylatnál: bizonylatszám, bizonylat dátuma, mozgás jellege; 8 évig őrizni Okmánynál (Dokumentumnál): dokumentum iktatószáma, dokumentum dátuma, mozgás jellege. Elsődleges a bizonylat akkor, ha az adatok közvetlenül a gazdasági esemény megtörténte alapján kerülnek rá (számla). A másodlagos bizonylatok az elsődleges bizonylatok összesített adatait tartalmazzák. Szigorú számadású: készpénz kezeléshez, bizonyos gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatoknál, nyomtatványnál, ahol érte ellenértéket kell fizetni, vagy illetéktelen felhasználás

visszaélésre adhat okot. Nyilvántartások: nyilvántartó lapokon, számlalapokon, egyedi (ahány egység, annyi nyilvántartó lap) vagy csoportos nyilvántartó lapon a tranzakciókkal kapcsolatban rajta kell lenni: könyvelés dátuma, bizonylat száma, bizonylat dátuma, mozgás jellege, típusa. A naplók idősorosak ami azt jelenti, hogy időben rögzítik az adott számviteli rendszer egyedeiben, illetve csoportjaiban bekövetkezett változásokat. 1 Egyeztetés, zárás, feladás, leltár: a nyilvántartólapokon (tételsoros) és a megfelelő naplókon (idősoros) azonos forgalmi adatok kerülnek felvezetésre, csak más csoportosításba. A kettő közötti egyeztetés nagyon fontos számviteli követelmény. Az egyezőség akkor áll fenn, ha adott időszakra vonatkozóan a nyilvántartólapok és a kapcsolódó naplók forgalma megegyezik. A számviteli információrendszer alapvető követelményei között szerepel a zárás, amelyet egy-egy naptári időszak

végén kell elvégezni. Egyrészt elkülöníti egymástól az időszakokat, másrész biztosítja a könyvelés folytonosságát azzal, hogy a időszak záró tételei a következő időszak nyitó tételei. Záráskor végre kell hajtani az egyeztetési műveleteket, meg kell állapítani az adott időszak záró tételeit, majd kapcsolatot kell teremteni az analitika és a szintetika között feladás formájában. Az üzleti év záráshoz, a beszámoló elkészítéséhez, valamint a mérleg tételeinek alátámasztásához leltárt kell összeállítani, ami tételesen, ellenőrizhető módon, mennyiségben, értékben tartalmazza az eszközöket, forrásokat A számviteli információs rendszer modellje: ⇒ Legalsó szint (raktári szint) ⇒ Analitikus nyilvántartás Eszjöz rendszer Készletrendszer Munkaügyi rendszer Termelési rendszer Az előbbiek pü-i kontrollja: pénzügyi rendszer ⇒ Legfelső szint: főkönyvi rendszer 2. Főkönyvi rendszer A főkönyvi

rendszer keretén belül a gazdálkodó szervezetek az eszközeiket és a forrásaikat, a kiadásaikat (költségeket) és a bevételeiket, az azokban bekövetkezett változásokat összevontan, értékben tartják nyilván, illetve számolják el a kialakított számlarendnek és számlatükörnek megfelelően. A jó rendszernek bármikor kell tudnia: - a főkönyvi számlák állását; - a naplók adott pillanatbeli állapotát; - mérlegsorok aktuális értékadatait; - eredménykimutatás aktuális értékadatait; - főkönyvi kivonatot. A rendszer működésének leírása: egy induló vállalkozásnál tehát a legelső feladatok közé tartozik a számviteli elszámolási rendszerének kialakítása, a kapcsolatok rögzítése, a főkönyvi könyvelés működésének megszervezése. A helyesen felépített számlatükör bontása lehet alá és mellé rendelt. Az analitikus nyilvántartások a főkönyvi könyveléshez tehát feladások révén kapcsolódik. A főkönyvi

rendszer a könyvelési tételeket számlalapokon és naplókon rögzíti. A főkönyvi számlalapokra történő könyvelés (számlasoros könyvelés) azt a célt szolgálja, hogy az eszközöket, a forrásokat, a ráfordításokat és a bevételeket elkülönítetten lehessen kimutatni. A helyes könyvelést az 2 analitikus nyilvántartásoknak kell megoldani, és így a jól összeállított feladások megfelelő helyre történő könyvelése biztosítani fogja a számviteli információrendszerén belül a horizontális és vertikális egyezőséget. A könyvelési tételek idősoros rögzítése a naplókon (idősoros nyilvántartáslapokon) történik. A naplókon belül, illetve a naplók és a számlalapok vonatkozásában egyezőséget kell biztosítani: - a naplók tartozik és követel oldala között; - a számlalapok adott időszaki forgalma és az ugyanarra az időszakra vonatkozó naplók forgalma között; - a számlalapok és a főkönyvi kivonat között.

Könyvviteli számlák Mérleg számlák Eszköz számlák (1-3) Eredmény számlák Forrásszámlák Költség Árbevétel (bevétel) (4) (ráfordítás) számlák számlák (5; 8) (9) A számvitel kilenc számla osztályt különböztet meg. Az éves beszámoló részei: • A mérleg adott időpontra vonatkozóan mutatja a gazdálkodó szervezet pénzértékben kifejezett eszköz és forrás állományát. • Mérlegtételek alátámasztása: leltár FŐKÖNYVI FELADÁSOK MÉRLEG FORGALMI ADATÁLLOMÁNY Főkönyvi számlalapok MÉRLEG TÖRZS Mérleg kód Tétel megnev. Év FŐKÖNYVI TÖRZS Főkönyvi szám Mérlegkód • Az eredmény-kimutatás az eredmény összetevőit, illetve a mérleg szerinti eredményt mutatja. Üzemi (üzleti) Pénzügyi műveletek tevékenység Eredménye Eredménye Szokásos vállalkozási eredmény Adózás előtti eredmény Adó kifizetési kötelezettség Rendkívüli eredmény Adózott eredmény Fizetett osztalék részesedése Eredmény

tartalék igénybevétele Mérleg szerinti eredmény 3 • A kiegészítő melléklet azokat az adatokat, szöveges indoklásokat tartalmazza, amelyek a gazdálkodó szervezet valós pénzügyi helyzetének, eredménye bemutatásának megítéléséhez szükségesek. • Az üzleti jelentés bemutatja a gazdálkodó szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, valamint azokat a lényeges eseményeket, amelyek a mérleg fordulónapja után következtek be. Zárlat után főkönyvi kivonat: Vezetői információt tartalmaz és könyvelés helyessége ellenőrizhető. Kódszámrendszerek: A FŐKÖNYVI RENDSZER azonosítója a FŐKÖNYVI SZÁM, mellette még 3 kódszám használatos, a NAPLÓKÓD, MÉRLEGKÓD és a főkönyvi feladásokon szereplő ANALITIKA AZONOSÍTÓJA. Főkönyvi szám – a számlatükörben előforduló számlaszámok kódszáma. Egyedi szám. Naplókód - A kódszám naplótípust (bank, pénztár) és annak bontását jelöli. Mérlegkód – A

kódszám meghatározza azt a mezőt, ahová egy adott főkönyvi számhoz tartozó értékadat a beszámolóban kerülni fog. Analitika - Bármilyen típusú, felépítésű kódszám lehet, célja hogy egyértelmű legyen a feladások forrásai. Törzsadat állomány: A főkönyvi könyvelés központi állománya a főkönyvi állomány, amelynek bázisa a számlatükör alapján kiállított és vezetett főkönyvi számlalapok sokasága. NAPLÓTÖRZS Napló kód Napló neve Nyitás dátuma Nyitó érték T Nyitó érték K FÖKŐNYVI TÖRZS Főkönyvi szám Főkönyvi számla megnevezése Napló kód Mérleg kód Nyitás dátuma Nyitó érték T Nyitó érték K MÉRLEG TÖRZS Mérleg kód Tétel megnevezése Év Naplótörzs: idősoros nyilvántartás kezeléséhez, szükséges azonosítókból és megnevezésekből áll. 4 A forgalmi adatállomány: o pénzügyi és számviteli bizonylatok; o feladások; o pénzügyi és számviteli bizonylatok és feladások. A

főkönyvi rendszer vezető információi döntő mértékben a főkönyvi számlák forgalmával és a beszámolóra vonatkozó érték adatok alakulásával kapcsolatosak. 3. Eszközrendszer: A befektetett eszközök közé azokat az anyagi és nem anyagi jellegű javakat soroljuk, amelyek tartósan, legalább egy évig, illetve azon túl - közvetve vagy közvetlenül - szolgálják a vállalkozási tevékenységet. A beruházás pedig magába foglalja a még üzembe nem helyezett tárgyi eszközöket, egészen az üzembe helyezésig. A befektetett eszközöket és e befejezetlen beruházásokat az 1. szlaoszt tartjuk nyilván. A rendszert úgy kell meg szervezni, hogy abból bármikor tájékozódni lehessen legalább a következő adatokról: o a folyamatban lévő beruházások állománya; o az eszköz/beruházás állomány bruttó és nettó értéke; o az eszközök állományváltozása; o az értékcsökkenési leírás ideje, módja és eszköze; o az eszközállomány

használati ideje; o az eszközök tartozékai; o a nullára leírás várható ideje; o a nullára leírt eszközök állomány. Immateriális javak: például számítógépes programok. Tárgyi eszközök: ingatlanok, műszaki berendezések, gépek, járművek, egyéb berendezések, felszerelések, járművek, beruházások Befektetett pénzügyi eszközök: részesedések, értékpapírok, adott kölcsönök, hosszú lejáratú bankbetétek Beruházások: Gazdálkodó szervezetek a működésükhöz szükséges eszközöket vagy beszerzik, vagy előállítják, vagy építtetik, illetve saját erőből maguk építik. Terven felüli értékcsökkenés: - értéke tartósan lecsökken, mert a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált;- megrongálódott, megsemmisült; rendeltetésének megfelelően már nem használható. Az immateriális javak azonnal, a materiális javak csak aktváláskor írhatók le, addig befejezetlen beruházásként kell

nyilvántartani őket. A szállító számla vagy együtt érkezik a megrendelt eszközökkel (előszámlázás), vagy utólag, az eszköz átvétele után (utószámlázás), ezen kívül ismerünk még részszámlázást is. A beruházások megvalósulhatnak idegen és saját erőből is, de gyakran előfordul a 5 megosztás is. Az idegen erővel történő beruházás az ajánlattal, megrendeléssel, szerződéskötéssel indul. Az utóbbi kettőről nyilvántartást kell vezetni A beruházások leltározása egyeztetéssel történik. A leltár összeállítása előtt a beruházások egyedi nyilvántartása és a szállítói folyószámla-nyilvántartás között kerül sor egyeztetésre. A számviteli információs rendszer által meghatározott időközönként a beruházások adatairól, a befejezetlen beruházások értékéről, a beruházások állomány változásairól - az analitikus nyilvántartás zárását követően – főkönyvi feladást kell készíteni és

megküldeni a főkönyvi rendszer részére. Leltárban a beruházás értéke = nyilvántartó lapokon szereplő teljesítési értékkel. Az analitikus nyilvántartás vezetésének célja: szervezet eszközállománya bármely időpontban egyedenként, csoportosan és együttesen is ellenőrizhető legyen. Beruházás egyedi nyilvántartó lapjára tételesen fel kell vinni a számlákat; a teljesítés műszaki előrehaladása jól ellenőrizhető. Beruházások analitikus nyilvántartásának adatállománya: rendelés és szerződés állomány egyedi nyilvántartó lapok szállítói/partner állomány A kódszámrendszer A beruházási rendszer által használt kódszámok: Beruházás száma (beruházás kód): egyedi nyilv.szám, beruházások azonosítója Szerződés száma: A beruházási szerződések azonosítója Megrendelés száma: A berh.vonatkozó megrendelések azonosítója Partnerkód: a szállítók, vevők azonosítója Mozgásnemkód: a beruházás

állományváltozásának azonosítója Főkönyvi szám: a kialakított számlatükör főkönyvi számainak száma. Törzsadat állomány: Megrendeléstörzs: megrendelés azonosítóje; dátuma, tárgya, partnerkód Szerződéstörzs; Partnertörzs; Beruházástörzs: beruházás egyedi nyilvántartás azonosítója Főkönyvitörzs, Mozgásnemtörzs Értékcsökkenés leírásának módjai: - lineáris leírás: azonos leírási kulcs alapján évente azonos összegű leírás; - degresszív leírás: változó leírási kulcs alapján évente csökkenő összegű leírás; - teljesítményarányos: évenkénti leírása a tényleges igénybevétel arányában történik; - abszolút összegű: a vállalkozás az évenkénti leírás összegét határozza meg. 6 Leltározás és annak formái: - folyamatos leltározás; - fordulónapi leltározás. Leltározás formái: - mennyiségi felvétel; - egyeztetés. Tárgyi eszközök Az eszközök állományba vételére akkor kerül

sor, amikor az eszközök valamilyen tranzakciós (aktiválás, átminősítés, apportba vétel, térítés nélküli átvétel, ajándékozás, stb.) útján az adott vállalkozáshoz kerülnek Állományba vételkor nyilvántartási lapot kell készíteni, amely lehet egyedi és csoportos (kis érték esetén). Törzsadat állomány: eszköztörzs; szervezeti egységtörzs; - mennyiségi egység törzs; - VTZS törzs; - mozgásnemtörzs; - főkönyvi törzs; naplótörzs, dolgozótörzs. Befektetett eszközök nyilvántartása Állományba vételkor nyilvántartó lapot kell kiállítani: lehet egyedi vagy csoportos (mennyiségben és értékben). A nyilvántartó lapon szereplő adatok:  szervezeti egység  jellemző adatok  állományváltozások adatai  használati idő  tartozékok Nyilvántartás mellett idősoros nyilvántartást is vezetni kell. Leltározás: mennyiségi felvétel ill. egyeztetés, utána kiértékelés Főkönyvi feladás és zárás.

Kódszámrendszer:  eszközkód (nyilvántartási szám, bef.eszk azonosítója)  szervezeti egység kód (használati hely azonosítója)  mennyiségi egység kód  VTSZ  Mozgásnem (állományváltozás azonosítója)  Főkönyvi szám  Naplókód (idősoros nyilvántartás azonosítója) Befektetett eszközök törzsadat állományai: - eszköztörzs, (tartalmazza az állandó jellegá adatokat, hozzárendelve őket az eszközök azonosítójához. - szervezeti egység törzs, (az eszközök használati helyéhez kapcsolódik, tartalmazza az azonosítón és a megnevezésen kívül a költséghely főkönyvi számát, a szervezeti egység címét, telefonszámátstb) - mennyiségi egység törzs, (a csoportosan nyilvántartott eszközök mennyiségi (mérték) egységének kódját és megnevezését tartalamzza) 7 - VTSZ-törzs, ( az adótörvény szerinti értékcsökkenési leírás elszámolásához szükséges) - mozgásnem törzs, (lehetővé tesz,

hogy az analitikus nyilvántartásban az állományváltozásokat közvetlenül az eszközrendszer által kezelt főkönyvi számlákra lehessen könyvelni) - főkönyvi törzs, (részben az állományváltozások könyveléséhez, részben a feladások összeállításához szükséges) - naplótörzs, ( az idősoros nyilvántartások azonosítóit, megnevezéseit és a nyitó adatait tartalmazza) - dolgozótörzs, ( lehetővé teszi, hogy a dolgozónál lévő eszközök a nyilvántartásból nyomon követhetők legyenek) 8 4. Készlet rendszer: A készletek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül, illetve közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyek rendszerint egyetlen folyamatban vesznek részt, és értékük egyetlen tevékenységi periódusban megy át az új termék, vagy szolgáltatás értékébe. A 2 számlaosztályban tartjuk nyilván A főkönyvi könyvelés alátámasztásaként a vállakózások a készleteikről nyilvántartást vezetnek vagy csak

értékben, vagy csak mennyiségben, vagy mennyiségben és értékben egyaránt. Készletnyilvántartás 2 szintű: raktári és analitikus. A rendszer működésének leírása: Egy raktáras rendszer: ha több raktár van, de egy készletféleség csak egy raktárban található meg. Többraktáras rendszer: ha egy készletféleség több raktárban is megtalálható. Készlet fajták: Vásárolt készletek: anyagok, áruk, (kereskedelmi áruk, alvállalkozói teljesítmények, betétdíjas göngyölegek) Saját termelésű készletek: állatok, befejezetlen termelés és félkész termékek, késztermékek Nyilvántartó lapot: egyedit vagy csoportosat (folyamatos nyilvántartást nem vezet; csak értékben; csak mennyiségben; értékben és mennyiségben) Leltározás: • Folyamatos: naprakész nyilvántartás esetén lehetséges • Fordulónapi: előre meghatározott napra vonatkozik. Lényeges, hogy minden ezen a napon kell leltározni • Mennyiségi felvétel: fizikai

felvételt összehasonlítják a nyilvántartással • Egyeztetés: analitikus nyilvántartást össze vetik a könyvelés helyességét igazoló okmányokkal A készletek értékvesztését a következő esetekben lehet, illetve kell elszámolni: a beszerzési ár magasabb a várható eladási árnál; - a piaci eladási ár alacsonyabb az előállítási költségnél; - a készletek fizikai állaga romlott; - készletek az eredeti rendeltetésének már nem felelnek meg. Nyilvántartási ár: közvetlen önköltség; tényleges beszerzési ár; mérlegelt átlagár; elszámoló ár; eladási ár; betétdíjas ár 9 Kódszámrendszer: Készletkód: egyedi és csoportos nyilvántartási szám, a készletek azonosítója. Szervezeti egységkód: készletek tárolási és felhasználási helyeire vonatkozó azonosító (bolt, raktár, munkahely,) Partnerkód: szállítók és a vevők azonosítója. Mennyiségi egységkód: a csoportos nyilvántartásnál van szerepe VTSZ:

vámtarifaszám, fontos szerepe van a forgalmi adó kiszámításánál. Mozgásnemkód: a készletek állományváltozásainak azonosítója Dolgozókód: a készlet kivételező, használó dolgozó azonosítója. Főkönyvi szám: kialakított számlatükör főkönyvi számláinak száma. Naplókód: idősoros nyilvántartás azonosítója. A számviteli információs rendszer szerint az analitikus nyilvántartás adatait le kell zárni. Záráskor egyeztetni kell a nyilvántartó lapok és a naplók között, majd a főkönyvi rendszer részére főkönyvi számonkénti rendezettségben főkönyvi feladást kell készíteni és küldeni. A nyilvántartó lapok soraiba csak bizonylatok alapján könyvelünk. A naplók nyilvántartási idősoros, időben tartalmazza a lekönyvelt tételeket. Kötelező a kettő egyeztetése! Törzsadatállomány: - Készlettörzs, - Szervezeti egység-törzs, - Partnertörzs – Mennyiségi egység-törzs, - VTSZ-törzs, Mozgásnemtörzs,

-Dolgozótörzs – Főkönyvi törzs Naplótörzs 5. Pénzügyi rendszer: A pénzügyi rendszer lényegét a következő ábra szemlélteti a legjobban: PÉNZÜGYI › RENDSZER Erőforrások Munkaeszközök › TERMELÉS › ÉRTÉKESÍTÉS Alapanyagok Energia Információ Pénzügyi rendszer feladatai:  pénzintézeti kapcsolatok bonyolítása  pénztári feladatok ellátása;  partner kapcsolatok bonyolítása;  költségvetési kapcsolatok bonyolítása;  pénzügyi levelezés;  befektetett pénzügyi eszközök elszámolása. 10 Pénzbeáramlás okai: - üzleti működésből, - befektetésekből; - idegen forrásokból; - tulajdonosoktól. Pénzkiáramlás okai: - üzleti működés, - beruházás; - hitelek és kölcsönök visszafizetése. Pénzügyi elszámolások: o pénzintézeteknél vezetett bankszámlákkal; o pénztárban lévő készpénz állománnyal; o vevőkkel; o hitelezőkkel; o szállítókkal; o állami költségvetéssel; o

értékpapírokkal, o tulajdonosokkal; o munkavállalókkal; o befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos. Elszámolási betétszámla: melyen a folyó finanszírozási összegek. Kamatozó betétszámla: ideiglenesen szabad pénzeszközök. Elkülönített betétszámla: meghatározott célra. Devizabetét számla: devizában elszámolt összegek. Átvezetési számla: bankszámlák közti átvezetés. Fizetések történhetnek:  átutalással;  beszedési megbízással (inkasszó); határidős beszedési megbízás, azonnali beszedési megbízás ,  okmányos meghitelezés (akkreditív); a pénzintézet saját nevében vállal kötelezettséget hogy a kedvezményezett részére a meghatározott összeget megfizeti. Valójában nem hitelviszony A vevő gondoskodik a szükséges összeg rendelkezésre állásáról.  csekk,  bankkártya, hitelkártya,  készpénz,  bankszámlára történő befizetés,  készpénzfelvétel bankszámláról, A bankszámla

kivonat minden olyan adatot tartalmaz, melyet a bankhoz beérkezett bizonylatok tartalmaznak, vagy amelyeket a bank felvett illetőleg amelyek a bankműveletek azonosításhoz szükségesek. A vállalkozások tehát a tevékenységükhöz kapcsolódó pénzforgalmat az elszámolási betétszámlán bonyolítják le. A bankszámla felett csak arra feljogosított személy rendelkezhet. Ez a jogosultság úgy keletkezik, hogy a cég vezetője a jogosult személyeket bejelenti a banknál. 11 Pénzforgalmi jelzőszám felépítése: a) első nyolc jegy: 1-3= pénzintézet azonosítója, 4-7= bankszerv azonosítója; 8= ellemőrző szám b) második nyolc jegy: 1-7= számlatulajdonos pénzforgalmi jelzőszáma, 8= ellenőrző szám c) harmadik nyolc: elkülönített számlák, alszámlák, telepi számlák azonosítója CDV típusú ellenőrző szám (9,7,3,1,9,7,3 számsorozat (szorozzuk és összeadjuk) a legkisebb helyi értéken álló számjegyet kivonjuk 10-ből, a maradék az

ellenőrző szám. A vállalkozások a készpénzforgalom és egyéb értékek forgalmának lebonyolítására pénztárt létesítenek, sok esetben még valuta pénztárat is. A pénztárak esetében kötelező a ki és bevételi pénztár bizonylatok vezetése, valamint a pénztárnapló vezetése. Pénzkezelési szabályzat ki kell, hogy térjen: biztonsági szabályokra, feltételekre, be és kifizetések elszámolási rendjére, utalványozás rendjére, foly. Pénzellátással kapcsolatos szabályokra, pénztáros, pénztárellenőr, felelősségi előírás, Vevők: A vevő követelések közé az áruszállításból, szolgáltatás teljesítéséből származó, általános forgalmi adót is tartalmazó követelések tartoznak, mindaddig, amíg a követelést pénzügyileg nem rendezték. Noha bármelyik partnerünk egyidejűleg lehet vevőn és szállítónk is, az elszámolásokat mégis bruttó módon végezzük. Tehát az áruszállításból és szolgáltatás

teljesítéséből származó követeléseket a vevőkövetelések között kell kimutatni, míg a beszerzésből és szolgáltatás igénybevételéből származó tartozásokat a rövid lejáratú kötelezettségek között. A vevőköveteléseket felbontjuk: - belföldi, - külföldi vevőkövetelésekre. Alapvető követeléscsoportok:  fizetési határidőn belül;  fizetési határidőn túl;  kétes;  peresített;  behajthatatlan. Szállítók: Szállítóinktól terméket, árut vásárolunk, szolgáltatást veszünk igénybe. Ennek ellenértékét a szállító kiszámlázza. Szállítók számláinak állomásai: iktatott; igazolt; kontírozott, könyvelt. 12 Költségvetési kapcsolatok: - központi költségvetéssel; - nyugdíj és egészségbiztosítással; - helyi önkormányzatokkal. Ezek a kapcsolatok több irányúak. Kiutalási igények: fogyasztói árkiegészítés; dotációk; táppénz; családi pótlék Befizetések: társasági adó; ÁFA;

fogyasztási adó; SZJA; munkaadói- és munkavállalói járulék; társadalombiztosítási járulék; egészségügyi hozzájárulás; nyugdíj és egészségbiztosítási hozzájárulás; helyi adók. Pénzügyi levelezés: ⇒ fizetési felszólító levél; ⇒ késedelmi kamatközlő levél; ⇒ egyenlegközlő levél. Befektetett pénzügyi eszközök elszámolása • Részesedés esetén: egyedi nyilvántartást kell vezetni • Értékpapíroknál: egyedi nyilvántartást kell vezetni • Adott kölcsönök: analitikus nyilvántartást kell vezetni • A hosszú lejáratú bankbetétek analitikus nyilvántartását a bankkal egyezően kell vezetni. A számítógépes rendszerszervezés módszertana: A rendszerszervezés gyakorlatában a pénzügyi rendszer előfordulhat szorosan a főkönyvi rendszerhez kapcsolódóan, de önállóan is. Ha a pénzügyi tevékenység szerte ágazó, vagy nagy a számla forgalom, akkor általában külön szervezeti egység végzi és ilyen

esetekben főkönyvi feladások formájában csatlakozik a főkönyvi könyveléshez a pénzügyi rendszer. Törzsadatok: - Banktörzs, - Partnertörzs, - Devizatörzs (deviza azonosítója, neve, paritás, vételi/közép/eladási árfolyam) - Főkönyvi törzs. 13 6. Munkaügyi rendszer: Az ember a legfontosabb erőforrás. Az egyetlen, amely nem csak felhasználódik például a termelőfolyamatban, nem csak beépül a közvetítésével létrehozott új produktumba, hanem új értéket hoz létre. Az ember a vállalati működés oka. A rendszer működésének leírás: A munkaügy feladata szűken véve a vállalkozás céljának, feladatának, valós folyamatainak megvalósításához szükséges munkaerő biztosítása mennyiségben, s minőségi jellemzőiben. Mivel erőforrásról van szó, ezt nyilván kell tartani, ezzel "el kell számolni". A munkaviszony a dolgozó és a vállalkozás között fennálló jogviszony. Munkaszerződéssel jön létre, +

adatfelvételi lap. Stb Munkaszerződés tartalmazza: o Munkakört o Munkavégzés helyét o Személyi alapbért A foglalkoztatottak számbavétele: o Munkajogi létszám: az adott időben a munkáltatóval jogviszonyban vannak, függetlenül attól, hogy dolgoznak vagy sem. o Állományi létszám: a folyamatosan munkát végzők tartoznak bele. Nem tartoznak bele a 3 hónapnál hosszabb ideje meghatározott okból távol lévők. o Állományon kívüliek: a munkáltatónál munkát végeznek, de nem tartoznak sem a munkajogi, sem a az állományi létszámba. A létszám adatok vonatkozhatnak:  időpontra – ezek állapot adatok;  időszakra – ezek átlag adatok. Nemzetközi nómenklatúra: FEOR = Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere – a dolgozókat képzettség és munkakör szerint csoportosítja. (1-4 szellemi;. 5-9 fizikai; 0 fegyveres testületek foglalkozásai) A munkavégzés szabályi és bizonylatai: A munkavállalók és a munkáltatók jogait és

kötelezettségeit a Munka Törvénykönyve fogalmazza meg. A munkavégzés bizonylatai egyfelől a munkaidő nyilvántartására szolgálnak, másrészt a dolgozók teljesítményével kapcsolatos információkat adják. (az előbbire példa: munkaidő nyilvántartó lapok, az utóbbira a példa: munkautalvány). A Munkautalvány: lehet egyéni vagy csoportos; utasítást az a munkavégzésre és feladategységhez rendel bért, igazolja az elvégzett munkát és megadja a ktghelyet és ktg viselőt)) 14 A munkaidő: A napi munkaidő 8-12 óra. A dolgozót a munkaidőn belül és a munkával töltött időszakok között pihenőidő illeti meg: munkaközi szünet, munkanapok közötti szünet, heti pihenőnap és munkaszüneti nap, valamint szabadság (rendes, beteg, szülési és fizetés nélküli) Munkabér összetevői:  alapbér és törzsbér;  bérpótlék: kapcsolódhat: beosztához (vezető), munkakörülményhez, rendelkezésre álláshoz (ügyelet) 

kiegészítő fizetés: le nem dolgozott időre jár  egyéb bér: munkakörrel össze nem függő munkák elvégzéséért  prémiumok (előre kitűzött cél eléréséért), jutalmak ( utólagos értékelés) Levonások: - jogszabályok alapján (SZJA, nyugdíj és egészségbiztosítási járulék, munkavállalói hozzájárulás), bírósági határozatok alapján előírt; vállalati tartozás. Társadalombiztosítási ellátások: táppénz, gyermekgondozási díj, terhességi segély, családi pótlék Személyi jellegű egyéb kifizetések: , napidíj, egyenruha térítés, üdülési térítés, étkezési, munkába járás költségtérítése, Vállalkozást terheli: társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, munkaadói járulék A bér és jövedelem elszámolás analitikája: A jövedelem elszámolásának bizonylatai: - a munkabér számfejtés alapjául szolgáló bizonylatok; - a személyi jellegű egyéb kifizetések;

társadalombiztosítási juttatások bizonylatai. A társadalombiztosítási juttatások elszámolásának bizonylatait az OEP határozza meg. A vállalkozások a munkavállalókról a következő nyilvántartásokat vezetik:  jövedelem nyilvántartás  személyi jövedelem  személyi jövedelemadó nyilvántartás  járulék-elszámolás  szolgálati időalap. A jövedelem folyósítás dokumentumai: egyéni bérjegyzék vagy jövedelem elszámolási jegyzék. A hó közi kifizetések esetén részjegyzékek készülnek A fizetési lista valamennyi dolgozó számfejtett jövedelem adatait felsoroló kimutatás. A levonásokról külön kimutatás készül, kedvezményezettek szerinti bontásban. A számítógépes rendszerszervezés módszertana: a munkaügyi rendszer és a bérszámfejtési rendszer, néha külön álló, néha együttműködő alrendszereket jelent. 15 Munkaügyi rendszer törzsadatok: Önelszámoló egységek (szervezeti egység kódja, neve)

Jogviszony típusok: a cég és a munkavállaló között a jövedelemszerzés szempontjából milyen típusú szerződés áll fenn Jogcím típus: az a forma, amely szerint az egyes jövedelmeket kapja Munkarend Dolgozótörzs Adóelszámolási paraméterek Forgalmi adatok: A dolgozónak történt kifizetéseket rögzítik, feljegyezve amilyen jogviszony alapján, milyen jogcímen kapták. Bérelszámolási folyamat: 0. fázis: változások rögzítése (2 időszak között) kilépők elszámolása 1. eseményadatok rögzítése (időadatok, juttatások) 2. bruttó bérek kiszámítása 3. bruttó bérek ellenőrzése 4. további levonások végrehajtása 5. fizetési lista elkészítése 6. bérjegyzés, címletjegyzék elkészítése 7. főkönyvi feladás, bérfeladás elkészítése 8. időszak zárása 7. Termelési rendszer: A termelés olyan tevékenység, amelynek során az ember átalakítja és szükségletei kielégítésére alkalmassá teszi a természet tárgyait. A

termelésprogramozás, ütemezés: az a művelet, amelynek keretén belül meghatározásra kerülnek a rendelésállományból fakadó termelési feladatok a műszaki gyártási v. a szállítási kapacitások figyelembevételével A termelésirányítás feladata, hogy ahol lehet, biztosítsa a termelés eredeti ütemterv szerinti lebonyolítását megoldva a problémákat, új ütemezési változatokat dolgozzon ki A rendszer működésének leírása: A termelő vállalkozások az esetek legnagyobb részében megrendelések alapján gyártanak, csak kisebb részben fordul elő a piaci felmérés eredményét figyelembe vevő rendelés nélküli termelés. Az ajánlatok megtétele, a megrendelések felvétele A termelés és az értékesítés folyamatának fontos feladata a partnerekkel való jó kapcsolat kialakítása, megtartása. Az ajánlat, jellegét tekintve tájékozódó 16 tevékenység, de bizonyos mértékben már kézzelfogható feltételeket is tartalmaz. Lényege

az eladás ill. a vétel szándékának közlése Ajánlat elfogadását megrendelés követi. Az ajánlatnak tartalmaznia kell: Ajánlattevő adatait Ajánlat tárgyát, részletes leírásást vagy bemutatását Ajánlat érvényességét Szállítandó mennyiséget Szállítás módját, Átadás-átvétel idejét, módját, helyét Fizetési feltételeket Tervezett vagy tényleges árat A megrendelések rendezésének legfontosabb lépései: megrendelések időrendi sorrendjének összeállítása (javasolt/kért határidők szerint) Megrendelések lebontása összetevőkre Terméksorok közötti egyensúly kialakítása Azonos típusú megrendelések összekötése a gazdaságos termelés érdekében Következő feladat: anyagszükséglet, gyártókapacitás, kapacitásbiztosítása, elkészülés határidejének megállapítása visszaigazolás. szállítási végül a Visszaigazolás: tartalmazza értesítést a megrendelés el vagy el nem fogadásáról,

módosító javaslatokkal és eladási árral vagy árkalkulációval. A gazdálkodó a visszaigazolt megrendelésekről nyilvántartást vezet. (megrendelés száma, partner, termék). Az elfogadott és a termelési ütemtervbe beépített megrendelések munkaszámot kapnak. A munkaszám a gyártás azonosítója, kiadása vevőnként v termékenként történik. A munkaszám indítását és lezárását nyilvántartásban rögzítik - egyéni munkaszám: egy vevőnek egy termék megrendelésére kiadott kódszáma (nagy tételt rendelőknél, amikor egy egész üzemegység kapacitását lekötik) - csoportos munkaszám: ha több vevő azonos terméket rendel és a termék kapja a gyártás azonosítóját. Egy megrendelő egyszerre több terméket is rendelhet, tehát több munkaszámon is előfordulhat. A munkaszám indításával együtt indul a gyártási tasak, összegyűjti egy konkrét munkszámhoz tartozóan a gyártás során kiállított bizonylatokat, kimutatásokat. Az

utókalkulációhoz már együtt van. Gyártási tasak azonosítója = munkaszám 17 Műszaki előkészítés: Azoknak a folyamatoknak az összessége, amelyek során a termelés megkezdése előtt kidolgozásra kerülnek meghatározott bizonylatok, kimutatások, műszaki segédletek. Összeállítja a termékek gyártásához szükséges dokumentációt:  műszaki leírás (műszaki adatokat tartalmaz, összeállítási dokumentum)  műszaki rajz (nyilván kell tartani rajzszámonként, és meg kell őrizni)  darabjegyzék (milyen alkatrész, anyag milyen mennyiségben kell)  műveleti (technológiai leírás): gyártás során követendő módszerekre.elvégzendő műveletek sorrendjére utal, megjelöli a gyártóeszközöket és szerszámokat  műveleti sorrend: az elkészítéshez szükséges műveletek logikai egymásutánisága  időszükséglet (átfutási idő: várakozási, előkészítési, műveleti, anyagmozgatási idő) Normaidő= előkészítési

és műveleti idő.  gyártási lap: anyag-, munkaidő, technológiai adatok; minden munkaszámhoz tartozik gyártási lap; (tartalma: azonosító adatok; anyagokra vonatkozó adatok; műveleti sorrend) A termék anyag és alkatrész szükséglete a darabjegyzékben van feltüntetve. Az anyagszükséglet az anyagnorma és a termelés alapján számítható ki. Anyagnorma= az az anyagmennyiség, ami a gyártmány előállításához kell (Bruttó anyagnorma= nettó anyagnorma + hulladék) Az előkalkuláció: Egy-egy új gyártmány előállításakor végzett számítás, amely részben vállalkozáson belüli információs célokat szolgál, ill az új termék előállítási költségének kialakításához szükséges. Tételesen sorolja fel a tervezett anyagköltségeket, tervezett egyéb költségeket. Ebből kell kiszámítani a gyártmány tervezett önköltségét, ez lehet az árképzés alapja. A gyártás és raktárra vétel: Célja olyan termékek, félkész termékek,

alkatrészek előállítása, amelyek kielégítik a műszaki követelményeket, tükrözik a vevők igényeit, beépíthetők, ill. eladhatók Termelés típusai: o egyedi termék, o kis sorozatú gyártás, o sorozatgyártás, o tömeggyártás, o folyamatszerű gyártás (kőolaj finomítás) 18 Számviteli elszámolások szempontjából megkülönböztetünk: alkatrészt, befejezetlen termelést, félkész terméket és készterméket anyagot, A gyártási tasak a műszaki előkészítés, ill. előkalkuláció után a gyártó üzembe, műhelybe érkezik. Az anyagszükségleti jegyzék alapján kivételezik az anyagot, alkatrészt, ezután a megállapított időnormák alapján előírják a dolgozók feladatait a munkautalványokon. A fel nem használt anyagot, alkatrészt visszavételezik a raktárba s majd kiválogatják a jó és a selejtes darabokat. A jó darabokról minőségi bizonyítvány (termék jellemző tulajdonságait tartalmazza és azt, hogy milyen

szabványoknak felel meg) készül. A selejt végleges ill javítható selejt lehet. A gyártás befejezése után a termékeket raktárba beszállítják. (félkész, késztermék) Az utókalkuláció, termelés elszámolás A gyártmányok egységére vonatkozó tényleges ráfordítások meghatározása. A termelés befejezése, v. az elkészült termék raktárra vétele után a gyártási tasak az utókalkulációhoz kerül. Feladatai: a. gyártási tasakok felülvizsgálata, (anyagbevételi bizonylat, anyagkivételi, gyártási lap, munkautalvány, műszaki dokumentáció, előkalkulációs lap, minőségi bizonyítvány, belső szállítólevél, kimutatások, nyilvántartások) b. tényleges közvetlen költség, önköltség meghatározása (közvetlen ill közvetett költs.): első módszer: záró befejezetlen termelés leletári értékéből indul ki második: lezárt utókalkulációk alapján munkaszám szerint számolja harmadik: sorozatgyártásnál c. termelési

összköltség meghatározása, a munkaszám lezárása, gyártási tasak irattározása, d. termelés analitikus nyilvántartása (saját termelésű készleteknél, vagy vezet folyamatos nyilvántartást vagy nem vezet, v. értékben csak v mennyiségben) Előállított termékek értékesítése A vállalkozás megrendelői lehetnek belföldi és külföldiek. (vevők) A belföldön értékesített termékek elszámolásának feladatai: értékesítés nettó árbevételének elszámolása, fizetendő Áfa elsz., készletváltozás elszámolása, utólagos árengedmények változása. A külföldön értékesített termékek esetében a nettó árbevétel meghatározása függ a kiegyenlítés módjától (forintban, devizában, importáruval). Adatok, adatállományok kapcsolata A termelés és az értékesítés analitikus nyilvántartásának középpontjában a munkaszám ill. a hozzá szorosan kapcsolódó félkész, késztermék állomány áll 19 A számítógépes

rendszer működése során más adatállományok is kapcsolódnak ezekhez . A kódszámrendszer: Munkaszám gyártás azonosítója, csak addig élő kódszám, amíg az adott gyártási folyamat zajlik, munkaszám lezárása után a kódszám már nem élő, Készletkód a rendszer többféle készletet kezel, a gyártáshoz szükséges anyagok, alkatrészek kódszámai: Anyagkód, Alkatrészkód. Az elkészült termék kódszámai: Félkésztermék-kód, Késztermékkód, Termékkód. Ez mellett használható még a Cikkszám is. Szervezeti egységkód Üzemnek, műhelynek a kódszáma ahol a gyártás folyik, lehet: Üzemkód, Műhelykód, Raktárkód. Partnerkód Termelésnél és értékesítésnél a partner elsősorban a vevő. A szállítónak a beszerzésnél van szerepe, mellyel a Készletrendszer foglalkozik. Mennyiségi egységkód Csoportosan nyilvántartott félkész és késztermékek esetében van szerepe VTSZ A készletek vámtarifaszáma. Mozgásnemkód

Állományváltozások könyveléséhez szükséges Rajzszám A gyártandó termék gyártásához és szereléséhez szükséges műszaki rajz azonosítója. Megrendelés száma A gyártásra vonatkozó megrendelések azonosítója. Dolgozókód A gyártásban résztvevő dolgozók azonosítója. Főkönyvi szám Kialakított számlatükör főkönyvi számláinak száma. Műveletkód Az elvégezhető műveletfajták azonosítója. Naplókód Az idősoros nyilvántartás hivatkozási száma. Eszközkód A gyártó eszközök azonosítója. A törzsadatállomány - Készlettörzs ( terméktörzs, anyagtörzs) (tartalmazza a készletek azonosító adatait, állandó jellemzőit) - Szervezeti egységtörzs (üzem, műhelytörzs, raktártörzs) (magában foglalja a gyártás helyszíneinek (üzem, műhely, raktár) állandó adatait. - Partnertörzs, (a szállítók, vevők azonosító és megjelölő adatait tartalmazza) - Mennyiségi egységtörzs, (a csoportosan nyilvántartott

készletek mértékegységeinek azonosítóit és megnevezéseit tartalmazza) - VTSZ-törzs, (az áfakulcsok alapján történő elszámoláshoz szükséges, hiszen az állomány utolsó mezője a vámtarifaszámhoz tartozó forgalmi adó %-a. - Mozgásnemtörzs, (lehetővé teszi az állományváltozások könyvelését közvetlenül főkönyvi számlákra a termelés és az értékesítés elszámolása során) - Dolgozó törzs, (lehetővé teszi, hogy az elkészült terméket terhelő bérköltséget a termékre legyen elszámolva) - Főkönyvitörzs, ( a rendszer az állományváltozások könyvelése és a feladások összeállítása miatt használja) 20 - Naplótörzs (az idősoros nyilvántartáshoz kell) - Rajzszám-törzs ( az előállítandó termékek műszaki rajzainak jegyzéke) - Műveleti törzs, (műveletenként tartalmazza az azonosítót, a megnevezést, a mennyiségi egységet, az egy órára jutó normát, a műveletelemet (Ft/óra), valamint annak a

műhelynek az azonosítóját, ahol az adott műveletet elvégzik) - Anyagnorma-törzs, (a termékenkénti szükséges anyagmennyiséget tartalmazza anyagféleségenként) - Géptörzs, ( a gyártóeszközök azonosítóját, megnevezését és teljesítményét tartalmazza, valamint azt a szervezeti egységet,(műhelyt, üzemet)ahol a gép van. - Kapacitástörzs, (műhelyenként kell rögzíteni a műveletelemet (Ft/óra), a személyi vagy gépórát, a tervezett összes kapacitást túlóra nélkül, a gyártóeszköz azonosítóját, a műszakszámot és a közvetlen létszámot. - Munkaszám-törzs, (a munka számát és a munka megnevezését tartalmazza) Forgalmi adatállomány: A termelés, értékesítés bizonylata 2 féle lehet A. amelyhez állományváltozás kapcsolódik B. amelyhez nem rendelünk mozgásnemeket ilyen  megrendelés visszaigazolása  szerződés  munkautalvány  minőségi bizonyítvány  fuvarlevél  menetlevél  hajóraklevél

Vezetői információk:  anyagrendelési kimutatás  befejezett termelés költségei 21