History | High school » Történelem érettségi tételek a 2004-es évből

Történelem érettségi tételek a 2004-es évből 3. Az államalapítás Népünk őstörténetével kapcsolatban számos hipotézis merült fel. Megállapítható, hogy a magyarság elődei, az Ural kelti lejtőjéről indulva délebbre húzódva a Tobol, Irisz, Iszim folyók vidékén kezdtek önálló néppé formálódni. Már az egységesnek tekinthető magyar nép települt a az Uraltól nyugatra Magna Hungáriának nevezett területre. Ebben az időszakban jön létre mesterséges politikai képződményként a hét törzsre való tagozódás is. A még délebbre és nyugatabbra vándorló őseinket a VIII. században a Don-vidéken, Levédiában találjuk A kazárok időleges meggyengülését kihasználva függetlenedtek el a magyar törzsek és a hozzájuk nyolcadik törzsként csatlakozó kabarokkal együtt Etelközbe költöztek a IX. Század közepe táján. A Kárpát-medencébe az első hadjárat feltehetőleg 862-ben indult A közel félmilliós magyarság előőrsét

a Vereckei-hágón át Árpád gyula vezette sereg jelentette 894ben.894 és 900 között az egész medencét birtokba vette a magyarság A nagyfejedelmi (kündü) címet viselő Kurszán az ország középső részét (Óbudát) foglalta el. Árpád szállásterülete Baranya-Tolna megyében volt. Árpád egyesítette a két fejedelmi hatalmat és vonta közvetlen uralma alá az ország középső részét 904-ben, Kurszán halála után. A gyula tisztség ezt követően is fennmaradt, de már nem bírt a korábbi országos jelentőséggel. Az erdélyi vezetők megjelölésévé vált. Számottevő hatalommal rendelkeztek az uraknak nevezett törzsfők is. Őket a nemzetségfők (bők) követték az egész társadalmat átható személyi függésrendszerében. A magyarság többségét a közszabadok alkották, akik vagy valamely úr fegyveres kíséretében szolgáltak, vagy egyszerűen gazdálkodtak és falvakban éltek. A szolganépek közé az ínek tartoztak. A letelepedést

követően nyugati és déli irányba támadó hadjáratokat indítottak őseink. Források szerint összesen 43 ilyen kalandozásoknak nevezett hadjárat volt. A magyarok megjelenése Nyugat-Európában pánikot keltett a taktikájuk és harcmodoruk miatt. Az addig ellenségeskedő nyugat rákényszerült, hogy a normann, valamint magyar támadások miatt összefogjon. Az egységes nyugati csapatok először 933 tavaszán Merseburgnál a Türingiaiak segítségével a szász Madarász Henrik király vezetésével állták útját a csapatoknak. Győzelmük annak volt köszönhet, hogy nem dőltek be a magyarok taktikájának A második nagy vereséget 955-ben Augsburgnál Nagy Ottó a Német-Római császár mérte a magyarokra a frankok, svábok, bajorok és más népek támogatásával. Az elfogott magyarokat, 7 ember kivételével mind kivégezték. A 7 életben hagyott emberek voltak a gyászvitézek A kalandozások kudarcával történelmi válaszút elé érkezett a magyarság,

a döntést Árpád dédunokája, Géza fejedelem hozta meg. Géza fejedelem megelőzendő, hogy egy esetleges keresztény, német-bizánci szövetség összeroppantsa a magyarságot, a korabeli európai viszonyokat felmérve a beilleszkedés politikáját választotta. Már házasságával megszerezte Erdélyt magának Felesége az erdélyi Gyula leánya, Sarolt volt. A pogány hit belföldi híveit katonai erővel győzte meg I Nagy Ottó 973-ban Quedlinbourgba hívta Gézát, hogy a magyarság ismerje el a Német-Római császárság hatalmát. Géza azonban nem ment el, maga helyett követeket küldött, akiken keresztül békét kötött I. Ottóval, továbbá, papokat, hittérítőket kért a kereszténység felvételéhez Ő maga is megkeresztelkedett és a kapcsolatok megszilárdítása érdekében fiának Vajknak bajor hercegnőt, Gizellát választotta feleségül. Géza halála után (997) elvileg nem fia István, hanem testvére Koppány került volna a trónra, azonban

Géza fiára hagyta a trónt, ami miatt a 2 férfi, István és Koppány között viszály tört ki. Ezzel együtt a 2 vallás is összeütközött Koppány a levirátus elve miatt feleségül akarta venni Saroltot, Géza özvegyét. Az elvi, vallási háborút végül István nyerte meg. Ezzel megvédte elsőszülöttségi öröklés rendjét (primogenitúra) a nomád magyar társadalomra jellemző korábbi seniorátus rendjével szemben. Ezek után apja politikáját folytatta a kereszténységben az István nevet elnyert Vajk. A régi rend híveit sorra megverte Kiépítette a magyar egyházszervezetet, tíz egyházmegyét létrehozva (Esztergom, Kalocsa, Bihar, Csanád, Eger, Győr, Gyulafehérvár, Pécs, Vár és Veszprém), földbirtokokat juttatva a papságnak szilárd kereteket teremtett a kereszténységnek. Uralma alatt emelkedett érseki rangra Esztergom és ezzel lett független egyház-szervezetileg a német befolyástól Magyarország. A szervezettséget már Géza

meghonosította, ő kezdte építeni a pannonhalmi apátságot. Az új rendet törvényeivel igyekezett tartóssá tenni Két törvénykönyvét ismerjük. Törvényei védik a magántulajdont, tilalmazzák a vérbosszút; elrendelte, hogy minden tíz falu építsen templomot és a termények tizede az egyházat illesse. Vasárnaponként – a tűzre vigyázókat és betegeket kivéve – mindenki kötelese volt a templomba menni. Térítő tevékenységének elismeréseként kapott a pápától, II. Szilvesztertől koronát, amelyet a pápa a Német-római császárral küldetett el. István azonban a koronát nem a császártól, hanem a pápától kérte, ezzel jelezve, hogy politikai életét nem hűbéresként, hanem önállóként kezdi meg. 1000 december 25-én (1001. Január 1-én) királlyá koronázták Sokszor kellett szembenéznie az arisztokrácia szervezkedésével. 1003-1004 között nagyapja, az erdélyi Gyula szervezkedett ellene, majd Ajtony is ellene fordult. Meg

kellett szerveznie az államrendet, ezzel az állam szervezetének is új formát adott. Hatalmának gazdasági alapját a királyság területének közel kétharmadát kitevő királyi birtokok adták, amiket úgy szerzett meg, hogy leverte a többi törzsfőt. Egyre fontosabbá vált a föld, már nem az állatvagyon, hanem a földvagyon volt a fontos. 2 szervezetet hozott létre. A központi hatalom helyi keretét a királyi vármegyék alkották, élükön a király által kinevezett ispánnal (comes). A vármegye központja a vár volt, ahol az ispán vezette várkatonaság – tisztjeik a várjobbágyok, - állomásoztak. Az ispán a katonaság vezetése mellett igazságot szolgáltatott, rendészeti, védelmi feladatai ellátásához megillette a terület királyi jövedelmeinek harmada. Eltérően a nyugat-európai hűbériségtől a XIII századig, a nemzetségfők, arisztokraták szolgálataikért nem földet, hanem tisztséget és ehhez kapcsolódójövedelmet kaptak, ez

volt az erős királyi hatalom egyik legfontosabb biztosítéka. A másik szervezet a vármegyéken belül a gazdasági központok a királyi udvarházak voltak. Feladatuk a királyi udvartartás ellátása volt. Az udvarnokok élén az udvarnokispán állt Ekkor alakultak ki az állandó székhellyel még nem rendelkező királyi udvar fő tisztségviselőinek címei is, úgymint: főlovász, főtárnok, főpohárnok mester. Alapjainak lerakásával uralkodásának vége felé a jó és helyes kormányzás elveit az Imre fiának szánt Intelmekben foglalta össze. Évszámok: Kr.e 500-Kru 550 Baskíriába ( Magna Hungária) költözés 750 Don-vidéken. Levédiában élnek a magyar törzsek 840-850 az Etelközben telepednek meg a Kazár Birodalomból kivált magyarok 862 az első hadjárat a Kárpát-medencében 894-900 Honfoglalás 904 Kurszán halála 907 Árpád nagyfejedelem halála 933 merseburgi vereség 955 augsburgi csatavesztés 962 a Német-római

császárság megalapítása 972-997 Géza fejedelemsége 973 békekötés a német császárral Quedlinburban 997 Koppány lázadása 997-1038 I. (Szent) István uralkodása 1000.december 25 I (Szent) István megkoronázása 1003 István legyőzi az erdélyi Gyulát 1008 István – legyőzve Ajtonyt – elfoglalja a Temesközt 1031 Imre herceg halála 1083 I. Istvánt szentté avatják Személyek: Ajtony a Temes-vidék ura. I (Szent) István ellenfele Álmos Árpád apja, a Honfoglalást közvetlenül megelőzően az utolsó Árpád a gyula tisztségét viselő vezér a Honfoglalás idején, 904 után fejedelem Kurszán halálával ő a nagyfejedelem Géza fejedelem (972-997), I. (Szent) István apja Gizella bajor hercegnő, I. (Szent) István felesége Gyula I. (Szent) István ellenfele Erdély területén I. Ottó keleti frank király (936-962), majd Német-római császár (962-973) II. Szilveszter pápa (999-1003), a hagyomány szerint tőle

kért és kapott koronát (Gerbert d’Aurillac) I. (Szent) István Koppány az István ellenes dunántúli pogánylázadás vezetője Kurszán a nagyfejedelmi (kündü) cím viselője a Honfoglalás korában Levedi a magyarság VIII.századi szállásterületének névadója, erős hatalmat kiépítő fejedelem Sarolta ez erdélyi Gyula lánya, Géza fejedelem hitvese Vajk „kisebbik vezér”, I. (Szent) István pogány, keresztséget megelőző neve Fogalmak: Bő: nemzetségfő a honfoglaláskori magyar társadalomban Comes: ispán, a királyi vármegye vezető tisztviselője Gyula: IX-X. századi fejedelmi, illetve vezéri méltóság, övé a tényleges hatalom, a hadügyekért is ő felelős Horka: a kende és a gyula mögötti harmadik fejedelmi méltóság, aki a bírói hatalmat gyakorolta Inek: szolganépek közös elnevezése a honfoglaláskori Magyarországon Kende/kündü: főfejedelem a Honfoglalás előtti magyar törzsek élén, személye szent és

sérthetetlen Királyi vármegye: közigazgatási egység, a korai magyar feudális állam területi egysége, kialakulása már a X. században megindult és XII: század végéit tartott, élén az ispán (comes) állt. Levirátus: törzsi-nemeztiségi, vagy ilyen maradványokat hordozó társadalmaknál az a szokás, hogy a megözvegyült feleséget elhunyt férje nemzetségének legidősebb férfitagja örökli, rendszerint testvére vagy unokaöccse, mindez összhangban áll a szeniorátus rendszerével. Primogenitura: nyugati feudális öröklési rendszer, mely szerint az elsőszülöttség joga alapján öröklődik a korona és a vagyon. Szeniorátus: pogány öröklési-utódlási rendszer, eszerint az uralkodói rang és a birtok a nemzetség, illetve nagycsalád legidősebb (senior) férfitagját illeti. Tized: az egyháznak járó adófajta, a termény egy tizedét tette ki (decima, dézsma). Törzs: az ősmagyarság bizonyos számú nemzetséget magába foglaló

társadalmi-politikai szervezete. Udvarbirtok: Szent István idejében az uralkodó által birtokba vett királyi birtok fele, szemben a várbirtokkal; elsősorban a gyakran mozgó királyi udvar ellátását szolgálták; központjuk egy-egy udvarház volt, ide szolgáltatták be terményeiket, illetve ipartermékeiket a földművelő udvarnokok; az ország összes udvarnépének közös elöljárója a nádor; korán felbukkan a tárnokmester, lovászmester stb. udvari méltóság is Úr: törzsfő, a törzsek élén álló politikai vezető. Várbirtok: a középkori Magyarországon a királyi birtok egyik típusa, amelyet Szent István a megyei ispáni várak eltartására hozott létre az elkobzott nemzetségi szállásterületekből. Várjobbágy: a királyi vármegyében szolgálatot teljesítő katonák tisztjei. Történelem tételek 2. tétel A római köztársaság válsága Róma- miután megszerezte az uralmat Itália felett – összeütközésbe került a

Földközi-tenger nagyhatalmával, Karthagóval. A Róma és Karthagó közötti érdekellentétek három pun háborúhoz vezettek. I.e 133-ra befejeződtek Róma és a hellénisztikus államok közötti harcok is Így Róma az egész Földközi-tenger ura lett, városállamból birodalommá vált (Imperium Romanum). A hódítások következtében a gazdaság és a társadalom jelentősen átalakult. A köztársasági államrend nem tudta megoldani a birodalommal járó feladatokat, a köztársaság válságba jutott. A válság a gazdasági, a társadalmi és a politikai élet szinte minden területén jelentkezett, és különféle megoldási kísérletek ellenére a köztársaság bukásához vezetett. A gazdaság szerkezetileg átalakult. A gazdasági élet alapja a mezőgazdaság volt, a lakosság túlnyomó többsége földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott. A hódításokig Itáliában a kisbirtok volt uralkodó. A hódító háborúk nyomán átalakult a

termelés struktúrája is: a rabszolgák tömeges alkalmazása és az olcsó tengerentúli gabona beáramlása következtében a kisparaszti gazdaságok tönkrementek, és a rabszolga-munkaerőre alapozott közép- és nagybirtok vált általánossá. A gazdaságok rátértek a jövedelmezőbb termékek előállítására, előtérbe került a szőlő, az étolaj, a zöldség- és gyümölcsfélék termesztése, háttérbe szorult a kevésbé jövedelmező gabonatermesztés. Nehézségek mutatkoztak a hadsereg-utánpótlásban is. A latifundiumok (nagybirtokok) fokozatosan bekebelezték a kisbirtokot, így éppen az a társadalmi réteg vesztette el gazdasági erejét, amely a római katonaságot adta. A hosszas háborúskodás következtében az állandósult katonai szolgálat mellet a kisgazdaságok működtetése szinte lehetetlenné vált. Sok kisbirtokos elvesztette földjét, növekedett azoknak a száma, akik nem rendelkeztek a katonai szolgálathoz szükséges vagyonnal. Nem

volt tehát elegendő hagyományosan besorozható katona, pedig hadseregre szükség volt a meghódított területek megtartása érdekében, ugyanakkor a határok mentén is számolni kellett ellenséges betörésekkel. Erős hadseregre a belső társadalmi feszültségek, harcok felszámolása miatt is szükség volt. A társadalomban mutatkozó válságjelenségek voltak a legsúlyosabbak és a legösszetettebbek. A hódítások következtében több százezer hadifogoly került rabszolgaként Itáliába. A rabszolga-munkaerő a termelés minden szférájában, de a szórakoztatásban is megjelent (gladiátorok). A termelésben nélkülözhetetlen volt a rabszolgák munkaereje, ugyanakkor vagyontárgynak minősítették őket, jogokkal nem rendelkeztek. Az ie 2 századtól Itália különböző területein, főleg Dél-Itáliában és Szicíliában került sor rabszolgalázadásokra. A legnagyobb méretű a Spartacus-féle rabszolgaháború volt i.e 73-71 között, amely a capuai

gladiátoriskolából indult el, s végigsöpört egész Itálián. A meghódított területek lakossága beépült a római társadalomba, ami súlyos jogi, gazdasági, vallási és nyelvi problémákat hozott felszínre. A Rómának behódolt itáliai szövetségesek, akik részt vettek a hódításokban, adót fizettek, de földet nem kaptak. A szövetségesek ugyanolyan jogokat követeltek, mint a rómaiak; elégedetlenségük háborúhoz vezetett i.e 9088 között Nőttek a nobilitas (patríciusok és a vagyonos plebejusok házasságából származó réteg) egyes csoportjai közötti feszültségek. A nobilitas a hódító háborúk következtében óriási vagyonra tett szert. Belőlük kerültek ki a hadvezérek, vezető magistratusok, a provinciák helytartói Egyre inkább elkülönült a magukat optimatáknak (legjobbak) nevező csoport, amely mögött a senatus állt. Így alakult zárt társadalmi csoporttá a senatori rend, amely megkülönböztette magát a „homo

novus”-októl (új emberek). Míg a senatori rend tagjai latifandumtulajdonosok voltak, a második társadalmi réteg, a lovagrend a vagyonát kereskedelemből, illetve pénzügyletekből szerezte. Ellentétes érdekeik az ie 1 században többször vezettek polgárháborúhoz. Ezekben a harcokban, az állandóan napirenden lévő utcai zavargásokban részt vettek a tömegesen Rómába özönlő, földjüket vesztett paraszti tömegek, a proletárok. A régi köztársasági államrend helyreállítására törekedtek a Gracchus fivérek, akik a kisbirtokos parasztság gazdasági és politikai megerősítésére tettek kísérletet. Tiberius Gracchus, az i.e 133 évi néptribunus, a bajok orvoslására azt javasolta, hgoy újítságk fel a Licinius-Sextius-féle földtörvényt. Ennek értelmében egyetlen polgár sem bérelhetett a közföldekből 500 iugerummal nagyobb földet. Az ezen mennyiség feletti földeket az általa vezetett földosztó bizottság a tönkrement

parasztok között akarta szétosztani. Miután megölték, öccse, Gaius Gracchus folytatta a program megvalósítását. Néptribunusként széles társadalmi bázison akarta megszilárdítani a köztársaságot. Híveit meggyilkolták, ő maga pedig öngyilkos lett. A válság megoldásának ez a módja tehát kudarcba fulladt A birodalom fenntartásához elkerülhetetlen volt a hadseregreform. Rómának a meghódított területek megtartása miatt is szüksége volt erős hadseregre, de azért is, mert a határokon megjelentek a germán törzsek. Róma afrikai érdekeltségei is veszélybe kerültek Az afrikai harcok során emelkedett ki Marius. Sikereit nemcsak hadvezéri képességeinek köszönhette, de nagy jelentőségű hadseregreformjának is. Mivel nem állt rendelkezésére kellő számú besorozható, birtokkal rendelkező újonc, a hiányt önként jelentkező vagyontalan polgárokból, proletárokból pótolta. A katonák ettől fogva meghatározott zsoldot kaptak, 16

évi szolgálat után pedig földet. Így a római hadsereg immár hivatásos katonákból állt A kiképzés alaposabb lett, a hadvezérek tekintélye és befolyása nőtt. A köztársaság válságának tényleges megoldása csak a hatalom centralizálásával mehetett végbe. Ez vezetett a diktatúrához A diktatúra első formáját Sulla teremtette meg i.e 82-79-ig Mariusszal folytatott polgárháborút, majd i.e 82-ben a szokásosnál szélesebb jogkörrel és időben sem korlátozva választották diktátorrá. Hírhedt „proscriptio”-ival ( a listára felvett személyeket bárki, bárhol megölhette) megsemmisítette politikai ellenfeleit. Az általa hozott törvényekkel a konzervatív erőknek, az optimatáknak és a senatusnak kedvezett. Hatalma a hadseregen alapult, diktatúrája tehát katonai diktatúra volt. Ie 79-ben váratlanul lemondott a hatalomról Miután Sulla diktatúrája nem oldotta meg, csak elmélyítette a válságot, ismét fellángoltak a politikai

küzdelmek. A rendkívüli feszült politikai helyzetben született meg az I triumvirátusként emlegetett hatalmi csoportosulás. I.e60-ban három vezető politikus, Pompeius, Crassus és Julius Caesar megállapodtak az együttműködésben. A három férfi titkos megegyezése azonban fölbomlott; Pompeius és Caesar polgárháborúja megmutatta, hogy a válság a végletekig kiéleződött. Ie 49-ben Caesar döntött a hatalomátvétel mellett. Ie 48-ban Pharszalosznál legyőzte Pompeiust Az i.e 48-44 közötti időben Caesar diktatúrája már a köztársaság válságának átmeneti megoldását jelentette. Az ellene ie 44 március idusán elkövetett merénylet azt mutatta, hogy a római társadalom ekkor még nem tudta elfogadni az egyeduralmat. Utóda, Octavianus (Augustus) az általa kijelölt utat folytatta, és az egyeduralmi rendszerrel, a principatussal megoldotta a köztársaság válságát. Történelem tételek 1. tétel Az athéni demokrácia kialakulása Az ión

törzsek által alapított Athénban a társadalom jogilag három csoportba sorolható: 1. Teljes jogú, azaz polgárjoggal rendelkező szabad athéni férfiak (14%). 2 Szabad, de polgárjoggal nem rendelkező idegenek (metoikoszok), nők, gyerekek. 3 Rabszolgák ( a lakosság 35%-a), teljesen jogfosztottak voltak és jelentős szerepet játszottak Athén gazdasági életében. Athénban a Kr.e VIII századtól fellendülő tengeri kereskedelemnek köszönhetően, egyre nagyobb gazdasági súlya lett az iparosok és kereskedők alkotta démosznak. A gazdasági hatalom mellett a politikai hatalomért komoly küzdelmet folytattak egymással a démosz és az arisztokrácia. E harc első állomása Kr e 621-ben volt, amikor Drakon írásba foglalta a törvényeket. Solon Kr e 594-ben eltörölte az adósrabszolgaságot, a társadalmat vagyoni helyzet alapján 4 osztályba sorolta. Ezt a vagyonelvű politikai berendezkedést nevezzük timokráciának. A kialakuló hatalmi egyensúlyt

Peiszisztratosz használta ki Zsarnoksága, amely az arisztokráciával szemben a démosz vagyonosabb rétegeire támaszkodott, tovább növelte a démosz erejét. Kr e 510-ben elüldözték Hippiászt, az utolsó türranoszt Ezt követően Kleisztenész Kr.e 508-as reformjai megteremtették az athéni demokrácia intézményrendszerét. Athénban a népgyűlés kezében volt a fő hatalom. Itt bárki szabadon elmondhatta a véleményét. Tagja lehetett minden 20 életévét betöltött athéni polgár Feladatköre a törvényhozáson túl kiterjedt a tisztségviselők, elsősorban a sztratégoszok választására, illetve döntött háború és béke kérdésében. Innen sorsolták ki az esküdtbíróság tagjait Sajátos átmenet volt a törvényhozó és a végrehajtó hatalom között az ötszázak tanácsa, a bulé. A bulé feladata volt a népgyűlés elé kerülő törvények előzetes megvitatása, a népgyűlési határozatok végrehajtása, illetve végső soron az állam

vezetése. A törvényhozó és végrehajtó hatalomtól elválasztva működött az esküdtbíróság, a heliaia. Ezt a 6000 fős testületet a 30 éven felüli athéniak közül sorsolással választották, megbízatásuk idejére napidíjat kaptak. Az állam élén még formálisan az arisztokratikus köztársaság idejéből megmaradt testület, az arkhónok álltak, de jogaikat, miként a volt arkhónokból álló tanács az Areloszpagosz jogkörét is Ephialtész, majd Periklész reformjai minimálisra csökkentették. Az állam életének igazi irányítói a sztratégoszok voltak. Őket a népgyűlés választotta Közülük a legjelentősebb Periklész volt, aki 15 éven át töltötte be ezt a tisztséget és az ő idején élte az athéni demokrácia a fénykorát (Kr.e 444-429), amit ezért periklészi aranykornak hívnak Évszámok: Kr.e 621 Kr.e 594 Kr.e 560-527 Kr.e 508 Kr.e 444-429 Drakón törvényei Szólón törvényei Peiszisztratosz zsarnoksága

Kleiszthenész reformja Periklesz sztratégosz Athénban Személyek: Drakón Kleiszthenész Peisztratosz Periklész Szólón athéni törvényhozó, Kr.e 621 athéni törvényhozó, Kr.e 508 athéni türannosz athéni sztratégosz athéni törvényhozó, Kr.e 598 Fogalmak: Arkhón athéni törvényhozó az arisztokratikus köztársaság korában volt arkhónokból álló tanács Athénban az ötszázak tanácsa, végrehajtó hatalmi testület Athénban, területi alapon választott köznép, a parasztság, a városi kereskedők, iparosok által alkotott társadalmi réteg és érdekszövetség Athénban népgyűlés, a legtöbb hatalom birtokosa Athénban athéni esküdtbíróság az Attikai-félszigetet meghódító görög népcsoport polgárjoggal nem rendelkező szabad idegen polgárjoggal nem rendelkező , személyükben szabad, adófizetésre és katonaviselésre kötelezett idegenek hadvezér olyan politikai rendszer, ahol a hatalomgyakorlás alapja a vagyoni helyzet,

tehát az állam lakosai vagyonuk arányában részesednek a politikai jogokból zsarnokuralom, az i.e VII-VI században számos görög poliszban létrejött diktatórikus jellegű államforma és kormányzati rendszer zsarnok, monarchikus jellegű diktatórikus uralmat teremtő, minden politikai hatalmat a saját kezében összpontosító személy Areiszpagosz Bulé Démosz Eklészia Heliaia Ión Metoikosz Peroikosz Sztratégosz Timokrácia Türannisz Türannosz Történelem tételek 4. tétel A rendi monarchiák kialakulása Nyugat-Európában (Anglia és Franciaország) A rendi monarchiák közös jellemzője, hogy a rendek és az uralkodó közösen gyakorolják a hatalmat. A rendi monarchiákat megelőzően rendek alakulnak ki, melyek tagjai többékevésbé azonos előjogokkal rendelkeznek A rendi monarchia már egy olyan állapotot jelöl, melyben a rendek politikai intézményrendszeren keresztül képesek saját érdekeiket más rendekkel és az uralkodóval szemben is

érvényesíteni. Ez a helyzet a folyamatos kompromisszumokra épülő államirányítást eredményezi. Nyugat-Európában két, egymástól jelentősen eltérő típus alakult ki: az angol és a francia rendi állam. A középkori Anglia egyik erős uralkodója, II. Henrik (1154-1189) házasságával hatalmas területeket szerzett Franciaországban, melyeknek jövedelméből még fenn tudta tartani a rendek nélkül működő államszervezetet, de már ő is többször összeütközésbe került II. Fülöp francia királlyal. Henrik után I Oroszlánszívű Richárd (1189-1199) került a trónra, akit annyira lekötöttek a keresztes háborúk, hogy hazája belső ügyeivel alig foglalkozott (10 éves királysága alatt, alig 1 évet töltött Angliában). Utána I Földnélküli János (1199-1216) foglalta el, aki elveszítette franciaországi birtokait. A területek és a birtokelkobzások országos elégedetlenséget szültek. Ezt a helyzetet használták ki a főurak, mikor

rákényszerítették Jánost a Magna Charta Libertatum kiadására 1215-ben. Ebben kötelezettséget vállalt arra, hogy nem vehet el földeket birokosoktól, nem avatkozik az egyház ügyeibe, nem vehet vissza egyházi földeket, ítélet nélkül nem fogathat el szabad embereket, végül elismerte egy 25 tagú főnemesi tanács jogát arra, hogy az uralkodót rászoríthassa a Magna Chartában foglaltak betartására. Jánost fia, a kiskorú III Henrik követte a trónon (1216-1275) Kezdetben főúri csoportok kormányoztak helyette, később egy 15 fős bárói tanács. Simon de Monfort gróf a bárók és az uralkodó ellen indított felkelést. A győzelem után a gróf kormányzó lett és hatalmának erősítésére 1265-ben meghívta a parlamentbe a köznemesek és a városok képviselőit is. A felkelés rövid távú eredményei a gróf veresége miatt elenyésztek, de a következő király I. Edward (1272-1307) uralkodása idején már rendszeresen összehívták a rendi

gyűlést. 1295-ben ült össze az un mintaparlament, ahol kialakult a gyűlés működésének állandó szervezete: a Lordok házában voltak a főpapok és világi főurak – együttesen lordok -, a Közösségek házában pedig a grófságok és a városok képviselői. Ettől kezdve a parlament meghallgatása nélkül az uralkodó törvényt nem hozhatott, adókat nem vethetett ki. Angliában tehát 3 rend alakult ki: főpapok és főurak, lovagok és polgárság. Az 1214-es bouvenes-i csata, mely Földnélküli János vereségével és II. Fülöp Ágost (11801223) francia király győzelmével kezdődött Angliában felgyorsította a rendi állam kialakulásának folyamatát, Franciaországban pedig majd 100 évre konzerválta az uralkodók erős központosított hatalmát. Az angoloktól visszaszerzett földek ugyanis Fülöp Ágost és utódai személyes birtokaivá váltak. Az első francia rendi gyűlés összehívására IX Szép Fülöp (1285-1314) uralkodása alatt

került sor. Háborúi annyi pénzbe kerültek, hogy azok költségeit már új birtokaiból sem tudta finanszírozni és az egyházat is megadóztatta, ezért VIII. Bonifác pápa kiközösítette őt az egyházból. Válaszul Fülöp megtiltotta a pápai jövedelmek kivitelét az országból. A király szélesebb támogatottságok akart a pápa ellen vívott harcához, ezért 1302ben összehívta az első olyan gyűlést, amelyen a papság, a nemesség és a polgárság is részt vett. Ettől kezdve Franciaországban is állandósult a rendi gyűlés Szép Fülöp végül győzelmet aratott a pápaság fölött és azt is elérte, hogy V. Kelemen - a pápává választott bordeaux-i érsek – 1309-ben Avignonban tegye a pápai székhelyet (avignoni fogság 1309-1377). Franciaországban is 3 rend alakult ki: papság, nemesség, harmadik rend. Fontos különbség volt, hogy ezen rendeknek tagja volt minden egyházi személy, minden nemes, és a harmadik rend esetében minden más nem

jobbágysorban élő francia. A rendi gyűlések is nagy változatosságot mutatnak az angolhoz képest: Az általános rendi gyűlésen mindhárom rend képviselői részt vettek, az előkelők gyűlésén az uralkodó személyes meghívására jelentek meg a rendek kiemelkedő tagjai, ezenkívül létrejöttek a rendek külön gyűlései és a tartományi rendi gyűlések is. A rendek hatalomgyakorlásának legfontosabb színtere a rendi gyűlés, melynek fontos jogai a királyválasztás, a törvényhozás, a hadsereggel és az adózással kapcsolatos döntések. A rendi gyűlések valójában rendiképviselet gyűlések voltak, hiszen ott csak a legmagasabb rangú személyek vehettek részt személyesen, a többi rendi tagot követei képviselték. Általában elmondható a rendi gyűlésekről, hogy összehívásuk módja és annak rendszeressége meglehetősen tisztázatlan volt és ezzel az uralkodók gyakran vissza is éltek. Gyakrabban tartottak rendi gyűléseket, ha a

királyi hatalom gyönge volt és ritkábban vagy egyáltalán nem, mikor az erős központi hatalomnak nem volt rá szüksége. Visszatérő probléma volt a tárgyalandó kérdések sorrendjének meghatározása. Nagyban csökkentette a gyűlések hatékonyságát a követutasítás intézménye, mivel, ha olyan kérdés vetődött fel, melyre nézve a küldők nem látták el instrukcióval követüket, az utasítást a követnek meg kellett kérnie, ez pedig rengeteg időt emésztett föl. Történelem tételek 6. tétel Anjou-kor 1301-ben kihalt az Árpád-ház, majd 1308-ig a belső hatalmi helyzetet az anarchia és a trónviszályok jellemezték. Ezt a korszakot nevezzük az interregnum (törvényes uralkodó nélküli állapot) odőszakának. A trónért három család versengett, a bajor Wittelsbach Ottó, a cseh Prezmysl Vencel és a nápolyi Anjou-házból származó Károly Róbert. K R trónigénye azon alapult, hogy leányágon V. István dédunokája volt, így

kapcsolatban állt az Árpádházzal Őt támogatta a pápa és több délvidéki magyar báró is 1308-ban végül királlyá választották. Első feladata a királyi hatalom megerősítése volt, ugyanis a XIV. század elejére Magyarország területének legnagyobb része a leggazdagabb bárók, ún. oligarchák (kiskirályok; Csák Máté, Borsa Kopasz, Kőszegiek) hatalmába kerültek. Ezek a nagyurak birtokaikon immunitást élveztek a királyi hatalom alól, saját hadseregük volt, illetve saját jogon adókat szedtek. KR csak hosszú küzdelemben tudta legyőzni a kiskirályokat, és helyreállítani az ország egységét. 1312-ben a rozgonyi csatában legyőzte Csák Máté és Aba Amádé seregeit, majd a többi oligarchiát is behódoltatta. 1321-ben Csák Máté halála után a királyi központ Temesvárról Visegrádra került. A király elkobozta a legyőzött tartományurak birtokait és így ismét jelentősen megnövekedett a királyi birtokszervezet. Egy új,

hozzá hű nagybirtokos réteget hozott létre, számukra birtokokat adományozott, illetve rájuk bízta a királyi várak és uradalmak igazgatását, melynek jövedelmei biztosították az új, királyhű arisztokrácia hatalmát. Cserébe a király arra kötelezte híveit, hogy birtokaik arányában állítsanak ki katonákat. Ezt nevezzük banderiális hadszervezetnek Az erős királyi hatalom előfeltétele volt a központi jövedelmek felduzzasztása. Mivel polgárságról ebben az időben még nem beszélhetünk, ezért K.R a városi adók helyett királyi felségjog alapján különböző pénzforrásokra formált igényt (regále-jövedelmek). Ilyen volt pl a bányapénz, az ún. urbura, amelynek egyharmadát a király átengedte a bányát birtokló földesúrnak. Megjelent a jobbágyok első állami adója, a kapuadó, amelyet évente, jobbágyportánként szedtek és az eltörölt kamara hasznát pótolta. Megszűnt a pénzrontás gyakorlata, mivel K.R firenzei mintára

értékálló aranyforintot vezetett be A pénzverés királyi monopóliuma, a kötelező nemesfémbeváltás miatt a legjelentősebb központi bevétel lett. Fontos bevételi forrás bolt a külkereskedelem megadóztatása is: a délről érkező árukra huszad-, az északról és nyugatról származó termékekre pedig harmincadvámot vetettek ki. 1335-ben Visegrádon hármas királytalálkozót tartottak K.R, III Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh király részvételével. Itt megállapodtak egy Bécs árumegállító jogát elkerülő új, Közép-Európát átszelő kereskedelmi útvonal létesítéséről. K.R külpolitikája a dinasztikus kapcsolat erősítése volt jellemző Feleségül vette a Lengyelországot újraegyesítő Lokietek Ulászló lányát, Erzsébetet. Halála után fia I. Nagy Lajos követte a trónon Uralkodására az állandó háborúskodás volt a jellemző. Hadjáratot indított a Nápolyi Királyság ellen, hogy megbosszulja öccse gyilkosát

Hadjárataiban személyesen részt vett, bátorságának köszönhetően már életében lovagkirályként tisztelték. 1370-ben - apja és III Kázmér 133-ben született megállapodása értelmében – lengyel király is lett, a két állam között perszonálunió jött létre. Az állandó háborúk egyre több pénz igényeltek, ezért a kincstár és a földesurak növelték a jobbágyterheket. A növekvő terhek azonban nem voltak egységesek, mert a szokásba jött kilencedet a leggazdagabb bárók nem szedték be olyan rendszerességgel, mint a köznemesek. Ezzel a jobbágyokat a köznemesek birtokairól saját birtokaira csalogatták, amely folyamat éles feszültséget keltett a két nemesi réteg között. Az ellentétek kiéleződése vezetett az Aranybulla felújításához 1351-ben. Az 1351-es törvényekben rögzítették az ősiség törvényét., amely szerint a nemesi birtok elidegeníthetetlen és megterhelhetetlen, csak örökíteni lehet, egyenes- vagy oldalági

örökös hiányában visszaszáll a királyra. Kötelezővé tették minden nemes számára a kilenced rendszeres beszedését, végül pedig lefektették az „egy és ugyanazon nemesi szabadság” elvét, amely szerint minden nemesi származású személy, vagyoni helyzetétől függetlenül, ugyanazokkal az előjogokkal rendelkezik (pl. adómentesség) 1382-ben elhunyt I. Lajosnak, mivel fiúgyermeke nem született, ezért egyik lánygyermeke, Mária örökölte a trónt. Az ő férje volt Luxemburgi Zsigmond, akit 1387-ben koronázták magyar királlyá. Az Anjouk magyarországi uralkodásáról összességében elmondható, hogy sikerült megszilárdítaniuk a királyi hatalmat és a gazdasági fejlődés hatására az ország lélekszáma is nőtt. Megszilárdult az egységes jobbágyság, fejlődésnek indultak a városok, különösen a később szabad királyi város rangot elért települések. Egy feudális anarchiába süllyedt országból az Anjouk uralkodása alatt

a XIV. század második felére Európa egyik legnagyobb, és leghatalmasabb királysága lett. Történelem tételek 7. tétel Hunyadi Mátyás uralkodása A Garaiak és a Cilleiek Hunyadi János 1456-ban bekövetkezett halála után fiainak, Lászlónak és Mátyásnak a kisemmizésére törekedtek. A Hunyadiak hívei Nándorfehérvárott lekaszabolták Cillei Ulrikot, ezért a király felségárulás vádjával kivégeztette Hunyadi Lászlót, Mátyást pedig Prágába hurcolta. Ekkor mutatkozott meg igazán a Hunyadi családnak és szövetségeseinek a hatalma. Mátyás 1443-ban Kolozsvárott született. Nevelője Vitéz János volt, akit később Mátyás püspökké nevezett ki. 1457-ben meghalt V. László, és a következő évben megtartott királyválasztáson Hunyadi Mátyást nagybátyja, Szilágyi Mihály fegyvereseinek fölvonultatásával elérte, hogy Mátyást egyhangúlag királlyá válasszák. Mátyás hamarosan kiszabadult prágai fogságából és

hozzálátott a hatalom megszervezéséhez. A legtöbb bárót eltávolította korábbi tisztségből, helyükbe pedig szakembereket, elsősorban köznemeseket ültetett. A főpapokból, bárókból álló királyi tanácsot háttérbe szorította a hivatallá fejlesztett királyi kancelláriára támaszkodva, s rövid idő alatt félreállította nagybátyját is, aki gyámkodni akart az ifjú uralkodó fölött. Mátyás hamarosan a külpolitikában is megszilárdította pozícióit. Visszaverte a lázadó bárók által az országba hívott III. Frigyes seregét, és leszerelte, majd zsoldjába fogadta az egykori huszita cseh vezér katonáit. Az önálló, királyi irányítás alatt álló zsoldoshadsereg – Fekete sereg – segítségével sikerült visszafoglalnia a déli végvárak nagy részét a törököktől, így 1464-től 10 évig nem kellett nagyobb hadat viselnie déli szomszédunk ellen. A felszabadult erőt Mátyás a cseh trón megszerzésére fordította. A

lassanként kilátástalanná váló cseh háború, a királyi csapatok gyakori garázdálkodása és a déli határszakasz elhanyagolása miatti félelem újabb nemesi felkelést váltott ki. A két fő szervező Vitéz János esztergomi érsek és Janus Pannonius pécsi püspök volt. Az 1471-es felkelők Kázmér lengyel herceget hívták meg a trónra, de Mátyás a köznemeseknek kedvező intézkedéseivel már eleve meggátolta a mozgalom terjedését. Kázmér elmenekült, csakúgy, mint Janus Pannonius, aki mielőtt elhagyhatta volna az országot meghalt. Vitéz Jánost elfogták és élete végéig fogságban tartották. 1474-ben Mátyás már a pápa támogatását élvezve vonult az egyesült cseh-lengyel sereg ellen, de kezdeti győzelmeit nem tudta kiaknázni, mert a török ismét betört Erdélybe. 1476-ban elvette a törököktől Szabács várát, majd nyugat felé vonult. Mivel III Frigyes korábbi ígéretei ellenére mégsem őt, hanem Jagelló Ulászlót tette meg

cseh választófejedelemnek, 1477-ben Ausztriára támadt, és több, Bécs körüli kisebb várat elfoglalt. Frigyes megígérte Mátyásnak, hogy ha visszavonul megkapja a cseh királyságot, ám Mátyásnak hamarosan ismét a törökökkel akadt gondja. 1479-ben Kinizsi Pál seregével Kenyérmezőnél legyőzte a török sereget, és sikerrel nyomult előre Szerbiában, így az új szultán II. Bajazid békét kötött a királlyal. Mátyás ezután bevette Bécset, és 1485-ben ide tette át székhelyét Karintia és Stájerország azonban még nem volt szilárdan Mátyás kezében, ezért arra igyekezett felhasználni ezeket a területeket, hogy értük cserébe III. Frigyes elismerje fiát, Corvin Jánost Bosznia és Horvátország királyának. Amikor Mátyás 1490 április 6-án hirtelen meghalt, a trónutódlás és a tartományok helyzete olyannyira rendezetlenül maradt, hogy sokan gyilkosságra gyanakodtak. Mátyásnak kortársainak nem tetszett, hogy az ország katonai

erejét nem fordította teljes egészében a török ellen. A király azonban nem hallgatott a külföldi, segítséget is ígérő uralkodóra, de a pápára sem. Tanult Zsigmond és Ulászló példájából, és elhatározta, hogy amíg nem valósul meg kézzel fogható, garantált európai összefogás a török ellen, addig lehetőség szerint kerüli az összecsapást az erősebb ellenféllel. A hosszas csehországi és ausztriai háborúk sokkal kevésbé fenyegettek a magyar sereg felmorzsolódásának veszélyével, mint akár egyetlen szerencsétlen csata a törökkel. A magyar zsoldos hadsereg (fekete sereg), amelynek létszáma 10-15000 főt tehetett ki, magyar, cseh és lengyel zsoldosokból állt, s állandó fegyverben tartása nagy anyagi áldozatokat követelt. Mátyás a korábbi, évi 250000 forintos uralkodói bevételt 700000re növelte. Ez a pénztöbblet a parasztság megemelt adóiból, a városok megnövekedett hozzájárulásából fakadt. A városok –

Budát és Pestet leszámítva – Mátyás korában nem mutattak látványos fejlődést. Mivel Mátyás apja révén már gyermekkorában fejedelemnek kijáró neveltetésben részesült, korán megismerkedett a század új, humanista gondolataival. A reneszánsz kultúra elterjesztésében szerepet játszott második feleségének, a nápolyi Beatrixnak és olasz kiséretének a hatása is. A korabeli írók a század legnagyobb mecénásai között tartották számon. A budai várpalotán és a reneszánsz visegrádi nyári palotán kívül leginkább Mátyás könyvtára tette nevét európai hírűvé. A kétezer kötetet is meghaladó Biblotheca Corviniana az ókori szerzőktől egészen a korabeli, humanista művekig terjed. Hunyadi Mátyás 1490 április 6-án Bécsben hunyt el. Történelem tételek 5. tétel Aranybullától az ország újjáépítéséig III. Béla halála után fiai, Imre és András között trónviszály keletkezett, ugyanis Béla Imrét jelölte

utódjának, Andrásra pedig várakat, birtokokat hagyott és igen tekintélyes vagyont, amit egy szentföldi keresztes hadjáratra kellett volna fordítania. András a pénzt, azonban igen hamar elköltötte, és miután nem rendelkezett önálló országrészekkel, bátyjára támadt. Megszerezte a Dalmácia és Horvátország feletti hercegi, dukátusi uralmat, és ettől kezdve lényegében két királyi udvartartás működött az országban. Végül András kerekedett felül, és Imre, majd annak fia III. László halála után király lett Bevett szokás volt a korban, hogy az uralkodók híveiket birtokadományokkal jutalmazzák hűségükért. A király és a herceg rivalizálása során a XII század végi Magyarországon megindult a mértéktelen birtokadományozás. A világi előkelők birtokainak nagysága még III Béla alatt is elenyésző volt a királyéhoz mérten. A világi uradalmak térhódítása a XII-XIII század fordulóján következett be. Ennek okai közé

tartozott többek között, hogy ekkor vált elsődlegessé a földművelés az állattenyésztéssel szemben. Megjelent a felesleg és ezzel együtt kezdett kibontakozni az árutermelés. A földnek immár jelentős értéke volt Mivel a földterület legnagyobb része a királyé volt, birtokot szerezni tőle volt a legcélszerűbb. A világi előkelők földjeik birtoklását ideológiailag is megalapozták: családfájukat a honfoglaló nemzetségfőkig vezették vissza, és így tulajdonunk ”ősi jogát” bizonyították. A királynak mint a legnagyobb földbirtokosnak először az egyházzal, majd a főurakkal kellett megosztania országát. A nagyvonalú adományozási politikát II. András „új berendezkedésnek” nevezte Kijelentette, hogy ennek „legjobb mértéke a métréktelenség”. 9. tétel Történelem tételek Erdély politikai lehetőségei a 16. század végétől az 1660-as évekig 1571-86 Báthory István Erdély fejedelme. 1593-1606 Tizenöt éves

háború: A háborút a Habsburgok a magyarok támogatásával a törökök ellen indították. 1 Az 1590-es évek elején Báthory Zsigmond áll Erdély élén. Ő is részt vett a háborúban. 2 1595 Szinán Pasát legyőzik Gyurgyevónál. Visszafoglalják: Esztergomot, Vácot, Visegrádot 3 1596 vesztességek kezdődnek. Mezőkeresztesi csata: A keresztények majdnem győztek, de a magyarok túl hamar kezdtek el fosztogatni. Ez alatt a törökök összeszedték magukat és visszaszorították őket. A török elfoglalja Egert, Kanizsát 4 1606 Zsitvatoroki béke: A török kiűzése sikertelen lett, néhány területi változást leszámítva minden maradt a régiben. Óriási szegénység volt ebben az időben. /basta szekere, kannibalizmus, fakérgeket ettek/ 1576-1608 I Rudolf lett a magyar király. /I Miksa utóda/ A bécsi kincstár teljesen kiürült és az volt a cél, h feltöltsék. Egyre inkább kiéleződnek a viszonyok: 1 Felségárulási pereket zúdítanak a nemesek

nyakába. Kiválasztanak egy gazdag nemest és hamis vádakkal vádolják, majd elítélik, megölik és elveszi a vagyonát. 2 Nagy sérelmeket okoz a katolikus reformáció bukása. 3 Rendi sérelmek: Bécs a magyar jogokat semmibe veszi. Pl: nincs nádor 4 Bécs hamisít az OGY-én, miszerint nem lehet vallási kérdésekről vitázni Bocskai-felekelés Bocskai István a Báthori Zsigmond udvarának egyik legnagyobb ura, aki Habsburg-párti nézeteket vallott. Támogatta Erdély részvételét a 15 éves háborúban és ő vezette a gyurgyevói ütközetet. Őt is felségárulással vádolták Fegyveres ellenállást választotta Felkeléséhez gyorsan csatlakozott az elégedetlen nemesség nagy része. Katonai seregének legfontosabb erejét a hajdúk /marhahajcsár/ adták. Ők protestáns kálvinisták voltak, ezzel is motiválták őket a Habsburg-ellenes felkelésben. Több ezres sereg jött létre 1 1604 Kitör a felkelés. Álmosd és Kölesd köizött lesz a csata Bocskai

győz, ezzel elfoglalja a felvidéket. 2 1605 Bocskait megválasztják Erdély fejedelmének, majd 1605 áprilisában Szerencsen Magyarország fejedelmének. Ebben az évben még a Szultán küld neki egy koronát, de nem fogadja el, mert nem akar a török vazallusa lenni. 3 1606 Bécsi-béke: A Habsburgok és Bocskai között köttetett. 1. Kimondja a protestáns vallás szabadságot, de ez nem terjed ki a parasztok által lakott területekre. 2. Orvosolja a rendi sérelmeket-> lesz Nádor 3. Megerősítik Erdély határai (Ugocsa, Bereg, Szatmár megyéket visszacsatolják + Tokaj környékét) 4. Az OGY újra működik 4 Bocskai a hajdúknak kollektív letelepedést, hajdú szabadságot biztosított. Ezeken a területeken a hajdúk nemesek lettek, de csak a közösségen belül, személyükben nem lettek azok. Ezért Bocskainak hűséggel és katonáskodással tartoztak 5 Bocskai 1606-ban meghal. Halála előtt elkészül a Bocskai Testamentum-> amíg nincs egységes

Magyarország, addig Erdélyben alakítsanak ki egy kis Magyarországot. 1608-ban a magyar az osztrák és a cseh rendek leváltják Rudolfot és II. Habsburg Mátyás kerül trónra 1608-19 között. 1608 Pozsonyi OGY: 1 Vallásszabadságot kiterjesztik a mezővárosokra. 2 Jobbágyköltözés csak a nemesek belegyezésével történhet 3 Szabad királyi városi címet csak az OGY beleegyezésével adhatott a király 1608-13 Báthori Gábor Erdély fejedelme: 17 évesen kerül a trónra, de 5 év múlva megölik. Férjes asszonyokkal flörtölt.->összeütközésbe kerül a szászokkal és a hajdúkkal Az igazi bukást a törökök ellenszenve hozta meg neki. A magyar rendek Erdély kérdésében nem voltak egységesek. A katolikusok az egyesítést, a protestánsok Erdély különállását akarták A Báthori termtette zűrzavar mind két tábornak alkalmat adott beavatkozásra. Végül a hajdúk gyilkolták meg a fejedelmet. 1613-29 Bethlen Gábor lesz Erdély fejedelme:

Korábban az erdélyi bujdosok vezetője volt, kezdetben támogatta Báthori Gábort, majd elpártolt tőle. 1603-ban a temesvári pasához fordult segítségért, majd török segélyhadakkal bevonult Erdélybe és a kolozsvári OGY-én fejedelemmé választata magát. A török cserébe Lippát és Jenőt kérte Bethlentől A magyaroktól kellett Bethlennek elfoglalnia Lippát és Jenőt, majd átadni a töröknek. Sokan árulónak tartották Bethlent, de jó uralkodó lesz. Uralma az erdélyi fejedelemség fénykorát jelenti. Belpolitika: 1 Abszolutisztikus hatalomgyakorlás 2 Volt OGY, de a végső döntést mindig ő hozta meg 3 Gazdaságpolitikája: merkantilista-> Olyan kereskedelmi politika, amelyben az export értékében felülmúlja az importot. Így bejön az országba a pénzés stabil pénzügyi mérleg lesz. 4 Fejleszti az ipart, kereskedelmet, bányászatot 5 Morvaországból hitükért üldözött anabapista iparosokat beenged az országba. Ők a habánok és

nagyon jó szakemberek. 6 Bizonyos termékeket fejedelmi monopóliummal illet. Pl: méz, viasz, kén, vas, ló, szarvasmarha, higany Évi fél millió arany Ft. Folyik be a kincstárba A fejedelmi udvar Gyulafehérváron van. Itt főiskola nyomda, könyvtár /Mátyás krónikákat gyűjti össze/ van. A tehetséges fiatalokat nyugatra küldi tanulni. Pl: Szency Molnár Albertet Heildeber német egyetemre. Külpolitika: 1 Habsburgok ellen sikeresen harcol 1620-ban Magyar Fejedelem majd Magyar Király lesz. Ezt a királyságot nem akarta megtartani, mert érezte hogy gyengébb, ezért megköti a Habsburgokkal a Nikolsburgi békét 1621-ben. Ebben megismétlik a Bécsi-békét és visszaadja magyarországi foglalásai jelentős részét, cserébe de fatto jogon megkap 7 vármegyét ÉszakMagyaroszágról /Borsod, Abaúj, Zemplén, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár, Bereg/ 2 Időnként bekapcsolódik a Harmincéves háborúba a Dán, Német szakasz idején. Bethlen 1629-ben hal meg. Az mondták

róla: „Vagy meg sem született volna, vagy örökké élne.” Brandenburgi Katalin volt a felesége ő is megpróbált uralkodni. 1630-48 I Rákóczi György: Erdély alatta élet Ezüst korát. Elég jó politikus volt, de nem annyira mint Bethlen. Nem hazardírozott, nyugalomra és biztonságra törekedett Célja Erdély és birtokai gyarapítása volt. Nagyon vallásos volt-> Bibliás Őrálló Fejedelem Felesége: Lórántffy Zsuzsa Gyermekük: György A francia szakaszban kapcsolódik be a Harmincéves háborúba. Sikereket ér el, de a török ráparancsol hogy hagyja abba. 1645 Linzi Béke: Habsburgok és I. Rákózci György között köttetett A Bécsi alapbékén nyugszik ez a béke. 1 Kimondták a protestánsok vallásszabadságát /Rákóczi és parasztok szabad vallásgyakorláshoz is ragaszkodtak./ 2 Megerősítették a Nikosburgi béke pontjait 3 Rákóczi család megkapta Tokajt és még számos más uradalmat 1648-50 II. Rákóczi György: Nem volt jó

uralkodó A törökök engedélye nélkül egy nagyszabású háborút kezdett. A svédekkel együttműködik és megtámadják Lengyelországot A svédek kilépnek mellőlünk. A török mérges lesz és bosszúból Erdélyre küldi a tatárokat II. Rákóczi György fogságba esik, majd elszökik Erdélybe, ahol meging a hatalma 1660 a török elfoglalja Váradot. Polgárháborús helyzet alakul ki Erdélyben Meghal II. Rákóczi György Az 1650-60-as években zűrzavaros időszak lesz 1660-80 I. Apafi Mihály Az ő idejében kicsit lenyugszik a helyzet „Bronz korszak” Történelem tételek 10. tétel Az önálló Magyar Állam bukását előidéző események A három részre szakadás Mátyás halála után megválasztott II. Jagelló Ulászló üres államkincstárt örökölt és az államháztartást nem sikerült többé helyreállítani. Az állami jövedelmeket a bárók sajátították ki maguknak, gyakran egymás rovására. A belpolitikai élet zavarossá, szinte

kormányozhatatlanná vált. A zűrzavar igazi vesztesei a jobbágyok voltak, különösen a mezővárosok polgárosodó parasztjai, akikre 1498-ban kiterjesztették a kilencedet és más módon is gátolták őket a felemelkedésben. A Mátyás által jobbágysorból felemelt Bakócz Tamás esztergomi érsek X.Leó pápa felhatalmazásával 1514. ápr 9-én keresztes hadjáratot hirdetett a török ellen A gyülekező keresztesek azonban számos helyen összeütközésbe kerültek a paraszti munkaerőtől megfosztott köznemesekkel, ezért leállították a toborzást. A nemesek kegyetlenkedései a török helyett uraik ellen fordították a hadakat. Dózsa György serege sorra legyőzte az ellene támadó nemesi seregeket. Három hadteste a Maros mentén számos várat elfoglalt, majd bevette Nagyváradot. A Szapolyai János vezette köznemesi seregek és a kormányzat összevont sereg együttesen tudta csak fegyverletételre kényszeríteni a parasztokat. Dózsa Györgyöt halálra

gyötörték, a 1514. októberi OGY megtorló határozataiból azonban sem a szabad költözés megvonása, sem a rendszeres robotkötelezettség nem valósult meg. A nemességnek szüksége volt a munkáskézre. A parasztháborút követőévtizedben az ország állapota tovább romlott. Miközben a török birodalom élére a korszak legkiválóbb képességű uralkodó, I. Szulejmán lépett, addig Magyarország trónján a gyermek II. Lajos ült Az idegen befolyás érvényesült és bárói csapatok marakodtak a hatalomért. 1521-ben Nándorfehérvár és Szabács is török kézre került Felesége ösztönzésére II. Lajos megpróbálta megregulázni a nagyurakat Báthori István nádor helyett nádorrá választotta Werböczi Istvánt, aki 1514-ben elkészítette a Tripartitum című szokásjoggyűjteményt, ő azonban alkalmatlan volt erre a szerepre. A védelem vezetője Tomori Pál kalocsai érsek lett. 1526-ban Mohácsnál óriási vereséget szenvedett a magyarság, a

király meghalt. Tragikus következményei lettek a bukásnak A török bevonult az ország középső részére, pusztított, de pár hét múlva kivonult. Csak a déli végvárakat foglalta el A török hatósugara az Osztrák-Magyar határig tartott, Bécset még el tudta volna foglalni. Az ország király nélkül állt. Az 1505-ös Rákosi OGY-en Szapolyai János erdélyi vajdát választották királlyá, van egy komolyabb serege. Elég esélyes volt a trónra 1526. okt Tokaji gyűlés: Itt egy részleges OGY-t tartanak csak a K-i nemesek vesznek részt Szapolyait kimondják uralkodónak. 1526. nov Fehérvári OGY: Ez egy teljes OGY Itt teljesen megválasszák Szapolyait uralkodónak 1526. dec Pozsonyi OGY: Kevesebben vannak, viszont Habsburg Ferdinándot megválasszák királynak. Abban bíznak, hogy a hatalmas erővel /Német-Római Császárság/, képes megvédeni az országot a töröktől. Szapolyai és H. Ferdinánd a két király nem tud együtt uralkodni 1527-ben

Ferdinánd Szapolyai ellen fordul, és le is győzi. Szapolyai kénytelen elmenekülni Lengyelországba és a törököktől kér segítséget. Laskai Jeromos /lengyel/ volt Szapolyai követe A török 1529-ben nyomul be az országba, elfoglalja a keleti területeket + Buda. Nyugati rész Ferdinándé lesz. --> az ország 2 részre szakad Azokat a területeket, amiket a török nem tud teljesen elfoglalni, azt vazallusává teszi. 1532 a török megpróbálja Bécset elfoglalni. DE! Kőszegen Jurisics Miklós feltartóztatja Kiegyeztek a törökkel, hogy kilógathatják a török zászlót, de a vár a kapitány kezében marad. Ez elég idő veszteséget jelent, ahhoz, hogy a török ne tudja elfoglalni Bécset. 1538 Váradi egyezmény: Békét köt Szapolyai és Ferdinánd, amíg élnek mind ketten az birtokolják, ami jelenleg a tulajdonukban állt. Ha Szapolyai meghal minden Ferdinándra száll. De fordítva nem így lesz Szapolyainak nem volt utóda mikor aláírta a

szerződést. Később megnősült a lengyel Jagelló Izabellát veszi el Fia, János Zsigmond születése után egy héttel Szapolyai meghalt. Végül inkább fiára hagyta a területeit és Szulejmán ezt el is fogadta, de Ferdinánd úgy érzi hogy inkább neki járna. A Habsburgok 1541-ben megtámadják Budát. Eközben Budára érkezett Szulejmán is, aki magához kérette János Zsigmondot és a magyar urakat. A tárgyalás közben a török katonák beszivárogtak a várba és kardcsapás nélkül elfoglalták. A szultán Izabella királynét, Fráter Györgyöt és a csecsemőt elbocsátotta és az évi adó fejében rájuk hagyta Erdélyt a Tiszántúl és a Temesköz kormányzását. 1541 az ország három részre szakadt. 1 Az ország közepe /központ Buda/ Török hódoltság 2 Észak /Felvidék/ Nyugat /Dunántúl nyugati része, Horvátország/ a Királyi Magyarország Ferdinándé 3 Erdély, Pártium /ma a köznyelvben vett Erdély, de a középkorban sokkal kisebb volt

Erdély, jelentése: részek az Erdélyhez tartozó részek/ Az özvegyé és János Zsigmondé volt. A török állandó célja a terjeszkedés volt. 1542 Ferdinánd csapatai megpróbálják visszaszerzi a törököktől a területeket. A NémetRómai Császárság maga szavazta meg a pénzt és a katonákat erre a csatára, de sikertelen lesz Az 1640-es évek közepére Pécs, Siklós, Fehérvár, Esztergom, Visegrád török kézre kerül. Erdély Szapolyai feleségé és fiáé, helyettük Fráter György uralkodik. Fráter egy működő államot kreált, célja az volt, hogy Erdély és Magyarország egyesüljön. 1541 Gyulai egyezmény: Ferdinánd megkapja Erdélyt és a Pártiumot, ezért az özvegy és fia megfelelő ellátást kap valahol a Német-Római Császárság területén. Ehhez megfelelő sereg kellet az Erdélybe érkezők küldöttségnek sok, seregnek viszont kevésnek bizonyultak. Csapda helyzet alakult ki. Fráter hinta politikát folytatott Ingázik a török

és Ferdinánd között Az alvinczi kastélyban meggyilkolják Ferdinánd emberei. 1552 Nagy török hadjárat elindul. 1 Temesvár elvesztése: elfogyott a víz. A törökökkel megállapodnak a védők, hogy feladják a várat és cserébe elmennek szabadon, de lemészárolják őket. 2 Szolnok Idegen zsoldosok védik a várat, akik megszöknek, mikor jön a török. 3 Drégely Szondi György hősiesen védi a várat, de elesnek a túlerő miatt. 4 Eger visszaveri az ostromot 5 Szigetvár Zrínyi hősies harca. Hősi halált halnak Szulejmán is meghal Ha egy vár elesik a környező falvaknak is vége. 1568 Drinápolyi béke: Török és Miksa / Ferdinánd utóda 1564-76/ között köttetett. A béke 25 évről szól. Nem azt mondja ki, hogy minden csatának vége, csak azt, hogy a nagyobb harcoknak és az ágyúval történő támadásoknak. A várostromokat tiltja és a kisebb portyák minden naposak. /Az előkelőbb embereket elfogják és váltságdíjat kérnek cserébe/ 1570

Speyeri egyezmény: Némileg hasonlít a Váradihoz. Miksa és János Zsigmond között köttetett. János Zsigmond lemond a királyi címről, és névlegesen elismeri I Miksát egész Magyarország törvényes királyának cserébe haláláig megtarthatja Erdélyt és a Pártiumot. ha Miksának nem születik utóda rászáll minden. Török hódoltság Török közigazgatás: Vilajett legnagyobb egysége:: Buda, Temesvár, Kanizsa A pasa vagy a Bagle Bég áll az élén. Szandzsák: a vilajett része vezetője: Szadzsák bég Nahie: szandzsáknál kisebb egység Fontos tisztviselők: Defterdár: adótisztviselő Mufti: főjogász . A jog az iszlám vallás alapján működik Kádi: bíró Haradzs: adó (állami) 50 akcse=1 Ft ezt nem az iszlám hitűekre vettették ki Török birtok fajták: Kahasz: állami/szultáni birtok Vákuf:egyházi tulajdonban lévő alapítványi földek Timár: kisebb adomány birtokok, amiket a spáhik (lovas) kapnak. A spáhi birtokok nem

öröklődnek. A spáhik érdekében állt, hogy minél nyerjenek ki a földből, mert a szultán bármikor áthelyezhette őket. Ziamet: nagyobb adomány birtok magasabb rendű katonák kapták meg A határ területen élőket volt, hogy duplán adóztatták, mert volt hogy a török és volt hogy a magyar is megtette. Véradó: serdületlen, keresztény, gyerekeket elvittek a szüleiktől Törökországba, ahol új nevet kaptak, átkeresztelté és janicsárrá képezték őket. Rabszolgának is raboltak el gyerekeket. Kialakul az a folyamat, aminek a tanyasodást köszönhetjük. Pusztásodás->törökpusztítás->falvak eltűnnek->létrejönnek a tanyák->állattenyésztés Királyi Magyarország A legfontosabb hivatalok Bécs hatásköre alá tartoznak. 1 2 3 Magyar Tanács jött létre a Királyi Tanács helyett Magyar Kancellária Magyar Kamara közp: Pozony Gazdasági ügyeket megosztották, van egy Szepesi Kamara is közp: Kassa A nádori tisztség létezik, de

van, hogy nincs kihelyezve, helyette a királyi helytartó tanács működik. Legfontosabb hivatali szerv OGY /Diéta/ Felső tábla: főnemesek, főpapok-> személyre szóló meghívót kapnak Alsó tábla: vármegyék küldöttei, alsóbb papok, szabadkirályi városok küldöttei Vármegyék: A királyi vármegyét felváltotta a nemesi vármegye rendszer. 1230-as években a kehidai oklevéllel indul el a folyamat. Nemesi vármegye: vezetője: Főispán, akit a király választ ki. Helyettese: alispán, akit a megye választ ki Választott bírói tisztség: szolgabírói tisztség feladata a bíráskodás a nemesek közt olyan ügyekben, ami nem a királyra tartozik. Szabad királyi városok: 1 A király alá tartozik 2 Ügyeit maga intézi 3 Van tanácsa: tagjai -> tehetős polgárok 4 A tárnokmester foglalkozik az összes szabad királyi város ügyeivel Eleinte a főbíró volt a vezető, később különválik az igazgatás és az igazság szolgáltatás 11. tétel

Rákóczi szabadságharc A Habsburg udvar a törökökkel szemben hagyományos békepolitikát folytatott, és nem kezdeményezett háborút. A vasvári béke megújításában reménykedtek, amikor a törökök elérkezettnek látták az időt arra, hogy valóra váltsák Szulejmán álmát: Bécs elfoglalását. A háború sikerében a törökök sok együttható tényező miatt joggal reménykedhettek. Mindig számíthattak Franciaországra, amely továbbra is jelen volt a Rajna menti hódításokban, és nyugatról lekötötte I. Lipót államát A szultáni udvar tudta, hogy a belső lázongásokat egy sikeres hadjárattal le tudja szerelni. Kara Musztafa személyében kiváló hadvezér állt a seregek élén. Reményt adott Thököly Imre sikeres háborúja is a Felvidéken, amelyet lelkesen támogattak. A pápa, XI Ince, nemzetközi tekintélyével elérte, hogy a Habsburg udvar törökellenes koalíciója létrejött. Megnyerte a lengyeleket is az ügynek, eltávolítva őket

a franciabarát külpolitikától. A német fejedelmek is szakítani akartak a Napkirállyal, mivel annak terjeszkedése veszélyeztette önállóságukat. A Habsburgok oldalára állt Miksa Emánuel bajor király, és támogatta a törökellenes harcot III. János György szász fejedelem is 1683-ban IV. Mehmit szultán hivatalosan is bejelentette a háborút, és K M Nagyvezérrel elindult Belgrád felé. Egyes források szerint a sereg 300000 ezer főből állt, azonban valószínűbb, hogy a 100.000 fős sereg kiegészült szövetségeseivel, a tatár kán, a két román vajda, Apafi Mihály erdélyi fejedelem és T. I csatlakozásával T I és A M a hagyományos erdélyi politikát folytatta, mivel a közelmúlt eseményei azt bizonyították, hogy nemzetünk fő megrontója a Habsburg udvar. Azt remélték, hogy a török tiszteletben fogja tartani Mo önállóságát, jobban, mint I. Lipót Esterházy Pál nádor fegyverbe szólította a királyi Mo. rendjeit Főúri

bandériumok, vármegyei zászló alatt gyülekező nemesek, végvári katonák álltak a nádor mellé. A császári hadak fővezére, Lotharingiai Károly, nem tudta megvédeni a Dunántúlt, amit a török az ellenállás miatt elpusztított. A szövetséges haderő (a császáriak, lengyelek, bajorok stb.) a Bécset körülvevő hatalmas török sereget 1683. Szeptember 12-én jórészt megsemmisítették A csata kimenetelében jelentős szerepe volt Sobieski János lengyel királynak is. L K azonnal üldözőbe akarta venni az ellenséget, azonban szövetségesek többsége a háborút befejezettnek tekintette. A haditanács a háború folytatása mellett döntött, aminek eredménye az 1683 októberében megvívott fontos győzelem a párkányi csatában, valamint Esztergom visszafoglalása. Szükség volt egy nemzetközi összefogásra. A Szent Liga – melynek létrejöttében XI Ince pápa segített – 1684 áprilisában létrejött. A szerződést S J lengyel király,

Habsburg Lipót, Marco Antonio Giustiniani velencei dózse írták alá. A francia forradalom Előzmények: XV. Lajos 1715-ben ötéves korában kerül trónra Helyettesei: Dubois, Flenuny Ebben az időben járvány volt Franciaországba. Meghal XV Lajos apja és nagyapja is, csak a dédapja XIV. Lajos marad életben 15 éves korában elvesz egy 21 éves lengyel származású nőt, Lesesinszky Katalin. Sok gyermekük születik. Madam Pomadur és Madam Dubarry XV. Lajos szeretői és lelki társai voltak, sőt még az állam ügyeibe is beleszólhattak. XV Lajos a kulturális oktatást fejleszti valamint iskolákat nyit. XVI. Lajos 1774-92 Alkalmatlan uralkodó volt. Jóindulatú, de eredménytelen Kezdetben nem tudott gyermeket nemzeni, de végül sikerült. Felesége Marie Antoinette, Mária Terézia lány volt Az ország válságos helyzetben volt ebben az időben, mivel: 1 Alkalmatlan uralkodó 2 Válságban lévő gazdaság 3 Felvilágosodás eszméi terjed A gazdaság

válsága: 1 Rossz termés 2 Elavult gazdasági struktúra 3 Az udvar sok pénzt nyel el Necker, gazdasági politikus a merkantilizmust próbálja ki, de sikertelen. Türgoth megpróbálja a fiziókreatizmust: nem kell beleavatkozni a gazdaságba, a saját működési törvényében kell bízni. A legfontosabb iparág a mezőgazdaság Ez sem sikeres A válság tovább gyűrűzi, a nép lázong, ezért a király összehívja a rendi gyűlést 1789. május 5.-én 1614 óta először Francia rendi gyűlés: 3 rend van. 1. Papság 2. Nemesség 3. Polgárság A Papásg és a Nemesség 300-300 képviselőt jelent, ami 3%-nak felel meg, míg a polgárság 600 képviselőt küldhet, mai a 97%-át teszi ki. Viszont a nemesesség és a papság fölényt képvisel együtt! Nem koponyánként szavaznak. A forradalom korszakai: I. 1789 május 5- július 14- Bevezető szakasz II. 1789 július 14- 1792 augusztus 10- Alkotmányos monarchia III. 1792 augusztus 10 - 1793 június 2 - Girondista

Köztáraság IV. 1793 június 2- 1794 július 27 - Jakobinus mozgalom V. 1794 július 27 - 1799 november 9 - Termidori Köztársaság 1789. június második felében a III rend előáll azzal a követelésével, hogy a 3 rend együtt ülésezzen és fejenként szavazzanak, így esélyük lenne, hogy reformokat hozzanak létre, ha esetleg a papságtól néhányan a III. rendhez csatlakoznának A király nem akarja elfogadni a követeléseket, ezért bezártja a III. rend üléstermét, azzal az ürüggyel, hogy fel kell újítani. Erre a III rend bevonul a királyi labdaházba és ott megfogadják, hogy addig együtt maradnak, amíg a király nem hajlandó alkotmányt adni. Az uralkodó, azt tervezi, hogy katonai erőszakkal tesz rendet, de ezt keresztbehúzza az 1798. július 14.-i Párizsi felkelés A francia nép fellázad, lerombolják a Bastille-t Párizsban megalakul a Nemzetőrség La Fayett vezetésével és a Községtanács Párizs vezetésére. A nemesség számára a nagy

rettegés időszaka következik. Vidéken megrohamozzák a kastélyokat, ölnek, rabolnak főleg a tartozásokat tartalmazó dokumentumokat keresik, hogy megtudják semmisíteni. A nemesek nagy része emigrál 1789. augusztus 4 A nemesek önként lemondanak a kiváltságaikról 1 Feudális rend vége 2 Privilégium /kiváltság/ 3 Immunitás eltörlése /mentesség/ 1789. augusztus 26 elfogadják az Emberi és a Polgári Jogok Nyilatkozatát La Fayette fogalmazta meg és Thomas Jefferson nézte át. Tükrözi a felvilágosodás eszméjét Ancien régime halotti levél -> Feudális Abszolutisztikus Franciaország vége A nyilatkozatot azért írták, mert a társadalmi problémák az emberi jogok semmibevételéből fakadnak. A nyilatkozat által mindenki tudja a jogait és a kötelezettségeit A törvényhozó és végrehajtó hatalom döntései minden politikai intézmény céljával összehasonlítható legyen. Elősegítse az állam működését. 1. Minden ember egyenlőnek

és szabnak született Társadalmi megkülönböztetés csak a hasznosság alapján működik. 2. Minden politikai társulás célja az emberi jogok védelme Szabadság, tulajdon elnyomással szembeni ellenállás 3. Nép szuverenitás Nép fenség elve Minden hatalom forrása a nép 4. Minden szabad, ami nem árt a másiknak Az egyes ember jogainak gyakorlását csak a törvény korlátozhatja. 5. A törvény a közakarat kifejezése Mindenkire ugyanúgy vonatkozik, mert mindenki egyenlő a törvény előtt. Mindenkinek jogában áll a törvényhozás és minden polgár alkalmazható közhivatali állás betöltésére. 6. Vád alá csak akkor helyezhető valaki, ha az a törvényben foglaltatott 7. Addig, amíg nem ítélnek el valakit, addig ártatlan 8. Nincs vallás megkülönböztetés, de a vallás a közrendet nem sértheti 9. Van szólásszabadság, de vállalni kell a felelőséget a törvény elött 10. Az emberi és a polgári jogok 2 fő szerve a rendőrség (belső),

hadsereg (külső) biztosítja a békét. 11. Ahol a hatalmi szervek nem állnak külön, ott nincs alkotmány 12. Magántulajdon védelme A király nem akarta elfogadni. Ősszel több ezer párizsi nő ment Versailles-be, és arra kényszeríttették a királyt, hogy költözzön Párizsba és hogy fogadja el az Emberi Jogok Nyilatkozatát. Gazdasági változások: 1 2 3 Eltörlik a céheket és a belsővámokat. Egységesítik mérték és a súlyrendszert. 83 megyére osztják Franciaországot. Alkotmányos monarchisták: Legmérsékeltebbek. Tehetősebb réteg Vezetőjük : La Fayett Girondisták: nevük Girond megyéről származik, mert innen van a legtöbb vezető. Thetősebb középréteg, polgárság. Vezetőjük: Brisott Jakubinusok: St.Jakab kolostorban gyültek össze, innen van a nevük Kispolgárok, radikálisabb értelmiség. Robespierre, Danton, Marat, Saint Just 1791 1 nyár - A király megpróbál elszökni családjával, de a határnál visszafordítják

Párizsba. Utána már nem szeretik. Aláírás gyűjtő mozgalom indul el a köztársaságért A nemzetőrséggel La Fayett bele lövet a köztársaságot akarókba. 2 Elfogadják az alkotmányt -> létrejön az Alkotmányos Monarchia. Az kap választójogot aki: francia származású, férfi, 25 évet betöltötte, 3 napi munkabér adót fizet. 3 Pillnitzi nyilatkozat - a porosz és a Habsburg uralkodó adja ki. Megfenyegetik Franciaországot, ha bántják a francia királyt, akkor megbüntetik az országot. Előtérbe kerül a háború kérdése a fő hatalmak ellen Európában. Vélemények: 1 Girondisták: Támogatják, mert a hódítások miatt a gazdasági piac megnőne. 2 Király: Támogatja a háborút, mert hátha legyőzik Franciaországot. 3 Jakubinusok: Nem támogatják, mert félnek az idegen támadástól A helyzetet a király oldja meg, úgy hogy Girondista kormányt nevez ki.-> 1792 kirobban a háború 1792 nyár : Poroszok aratnak sikert. A porosz hadvezér

nyíltan megfenyegeti Párizst, ha a királynak valami baja lesz Párizsnak vége. Fölbőszíti a népet, mikor kiderül, hogy a király kapcsolatban áll az ellenességgel. 1792. augusztus 10 A nép megrohamozza a király párizsi palotáját, börtönbe zárják, majd fél év múlva kivégzik. Létrehozzák a forradalmi törvényszéket, tömeges kivégzések lesznek. A királypárti nemeseket végzik ki. /nyaktiló-giotin/ 1792 ősz - Törvényes Terror lesz . Új kormány és végrehajtó tanács jön létre Az új törvényhozó szerv -> Nemzeti Konvent 1792. szeptember 20 1 Nagy francia katonai siker->Volmy csata 2 Konventben kimondják a köztársaság létrejöttét Konvent: 1 Jakubinusok 100 fő 2 Girondisták 200 fő 3 Mocsár 500 fő ( ide-oda csapódnak, mindig a kedvező oldalra állnak) 1792. november Jemappesnél újabb francia siker 1793. január Egész napos szavazási procedúra Névvel kell szavazni a király kivégzéséről Mint egy polgárt úgy ítélik

el Capet Lajos néven. 1793 Vendée-ven kirobban egy lojalista felkelés. Brutális módszer folyik, barbár kivégzések vannak. Elhúzódik, de végül leverik Az élelmiszer ellátás nem működik a szegényebb réteg, főleg Párizsban éhezik. 1793 június 2. a Konventet fegyveresek veszik körül 1793. június 2 Párizsban felkelnek a Jakubinusok és hatalomra kerülnek 1794 július 27-ig A tömeges terror odáig fajul, hogy még a jakubinusokat is kivégzik. 1793 őszén kivégzik Maria Antoanettet és a fontosabb girondista politikusokat. „ A forradalom felfalja a saját gyermekeit.” 1794. tavasz Robespiere lesújt a radikálisokra és a mérsékeltekre is Dantont (mérsékelt), Hebert (veszettek vezetője) kivégezteti. Maratot fűrdés közben leszúrják Az 1793-as alkotmány, melyben szó van az általános választó jogról, arról, hogy minden embernek joga van tanulni és dolgozni, nagyban megelőzik korát. De a bevezetését csak a háború utánra hagyják,

viszont addigra megbuknak. Így nem lép életbe csak elvi alkotmány marad. 1793-ban forradalmi naptár készül, ebben megtalálhatók a természeti jelenségek, új évszak nevek. - új vallás pótlék kitalálása: a legfelsőbb lény kultusza összedolgozva a felvilágosodás eszméjével - a kormány szerepét a Közjóléti Szerv veszi át - szegények érdekében maximálják az árakat Nem lesz áru, mert a kereskedőknek nem éri meg. Egyre több gazdasági probléma támad, piaci bizonytalanság. A tulajdonos réteg, gazdagabb polgárság buktatja meg a jakubinus mozgalmat. A jakubinus vezetők azt hirdették, hogy aki közömbös az is lakoljon. „Vassal kell kormányozni” Robespierre: „erény és terror egyszerre” Jó rendszer nincs terror nélkül. Sani Just: „nem csak az árulókat a közömbösöket is fel kell számolni” 1794. július végén Robespierréket elkapják és lefejezik őket 27-én Ez követi a Thermidori szakasz. Ez egy girondista szakasz

újra A tehetősebb középosztály kerül hatalomra. Hatalmi struktúra: A kromány szerepét a 5 tagú direktórium látja el. Vezetője: Barras A törvény hozás két fontos házból áll össze: 1 Ötszázak tanácsa 2 Vének tanácsa Hasonlít az ókori görög berendezkedéshez-> klasszicista 1795-96 jobbról és balról is támadják a Thermidori Köztársaságot. Jobb: Királypárti felkelés, amit Napóleon ver szét Bal: 1796 Babeuff-> egyenlőek összesküvése: kommunisztikus egyenlőségen nyugvó rend. 15. tétel Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 1843 és 1844 között összeült az o.gy, ahol kimondták, hogy hivatalosan is az ország nyelve a magyar lett, a nem nemesek is birtokolhattak nemesi javakat és betölthetnek bármilyen közhivatalt. Az 1840-es évek közepén a bécsi udvar megpróbálta visszaszorítani az ellenzéket az adminisztrátorokkal. Ők azok a személyek voltak, akiket Bécs irányított, és akiket akkor küldtek ki a

megyékbe, amikor a megye főispánja nem tudott vagy nem akart a megyéjében tartózkodni. Ebben az időben két politikai erő állt egymással szemben. A centralisták voltak az egyik erő, akik reformerek voltak, de szemben álltak a municipialistákkal, akik szintén szabad önkormányzatokon nyugvó, központosított államot akartak, csak lassabban. Centralista volt báró Eötvös József, Szalay László, Csengery Antal és Trefort Ágoston. Municipialista pedig Kossuth és hívei voltak. Kossuth után, 1844-ben a centralisták vették át a Pesti Hírlap szerkesztését 1846-ban Galíciában föllázadtak a lengyel nemesek a függetlenségükért, azonban a bécsiek leverték a lázadást, méghozzá úgy, hogy a lengyel parasztokat a nemesek ellen fordították. Még ugyan ebben az évben megalakult a Konzervatív Párt, akik szemben álltak a reformerekkel. 1847. március 15-én Kossuth, Batthány és Deák megalapították az Ellenzéki Pártot, ’47 nyarán pedig

kiadták a követeléseikről szóló Ellenzéki Nyilatkozatot, amelyben követelték az örökváltságot, a közteherviselést, a népképviseletet, tehát, hogy ne csak a nemesek, hanem a parasztok is kapjanak választójogokat. 1847-ben a forradalom előtt utoljára összeült a reform o.gy, ahol Kossuth és Széchenyi vitája újra kiújult. Petőfi, Vasváry és Irinyi megalapították a Fiatal Magyarország Csoportját Ők akarták a legradikálisabb változásokat, gyülekező helyüknek pedig kijelölték a Pilvax kávéházat. Nézeteiket támogatta Táncsics Mihály, aki a jobbágyság fölszabadításának szentelte az életét. 1848-as év eleji párizsi forradalom híre felkavarta az embereket. Március 3-án Kossuth nagy beszédet mondott, amelyben beszélt a jobbágyfelszabadításról, a közteherviselésről, a Nemzeti Magyar Kormányról és arról, hogy az osztrák kormányoknak is polgári viszonyokat kell biztosítani. A pozsonyi reformerek kapcsolatba léptek a

Pesti Ifjakkal és megállapodtak, hogy Irinyi József megírja a 12 pontot és március 19-én megkezdik a demonstrációkat. Azonban március 13-án Bécsben is kitört a forradalom, ezért Petőfiék úgy döntöttek, hogy 4 nappal előbbre hozzák a tüntetést. Március 15-én a Pilvaxból indultak el, kinyomtatták a 12 pontot és felolvasták a Haza és haladás szempontjából. 1) Sajtó szabadsága és a cenzúra eltörlése 2) Felelős minisztérium Bp-n 3) Évenkénti o.gy Pesten 4) Törvény előtti egyenlőség 5) Nemzeti őrség 6) Közös teherviselés 7) Jobbágyfelszabadítás 8) Esküdtszék 9) Nemzeti Bank 10) Magyar katonák hazahozatala külföldről 11) Politikai foglyok szabadon bocsátása 12) Erdély visszacsatolása Pozsonyban elfogadták a törvényeket és ez tette véglegessé a reformok törvénybe foglalását. Kossuth újra elmondta a követeléseit, amiket el is fogadtak és egy küldöttség vitte gőzhajón Bécsbe a követeléseket. Az uralkodó

István nádort bízta meg, hogy tárgyaljon, gróf Batthány Lajost pedig felkérte, hogy alapítson kormányt, és Batthány megalapította az első magyar felelős minisztériumot.    gróf Batthány Lajos – miniszterelnök Szemere Pál – belügyminiszter Kossuth Lajos – pénzügyminiszter       Deák Ferenc – igazságügy miniszter gróf Széchenyi István – közlekedésügyi miniszter Mészáros Lázár – hadügyminiszter báró Eötvös József – vallás – és közoktatásügyi miniszter Klauzál Gábor – ipar- és földművelésügyi miniszter herceg Esterházy Pál – király személye körüli miniszter április 11-én az uralkodó szentesítette a törvényeket és kiadták az Áprilisi Törvényeket. Az áprilisi törvények Haza Haladás  évenkénti o.gy PestBudán  független, felelős nemtezi kormány, ellenjegyzési jogbármilyen királyi döntés csak úgy érvényes, ha 1 min. aláírja,  Nemzeti

őrsereg,  UNIO= Erdély Mo.val való * jobbágyfelszabadítás, *ősiség eltörlése, *papi tized eltörlése, *közteherviselés, *törvény előtti egyenlőség, *sajtószab. megteremtése, *népképviselet új egyesítése választójog alapján (akinek választójoga volt, az megtarthatta, az értelmiség megkapta, a parasztok közül pedig az kapott, akinek ¼ telke volt, városi lakosoknak 300 Ft volt a határ). A forradalom után földfoglaló mozgalmak indultak, a nincstelen parasztok kis része földet kívánt szerezni, ezért a nemesi birtokokat fegyverekkel foglalták el. 1848 nyarán felmerült a nemzetiségi kérdés, ugyanis a magyar politikai elit az ’egy politikai nemzet koncepcióját’ vallotta, ami azt jelentette, hogy a kisebbségeknek ugyanolyan jogaik voltak, de a vezető nép mégis a magyar volt. Május közepén népgyűlést tartottak, amin a jogok kiszélesítéséről, az autonómiákról és az önkormányzatokról tárgyaltak. Júliusban az

ogy-n Kossuth lázas betegen beszédet mondott, amelyben 200 katonát és 42 millió Ft-ot kért Ausztriától („Ezt akartam kérni, de Önök felálltak és én leborulok a nemzet nagysága előtt!”). Nyártól brutális harcok robbantak ki Délvidéken a szerb felkelők miatt. Augusztus végén a bécsi udvar a szorult helyzetben hozott döntését vissza akarta vonni, fel akarta számolni a magyar had- és pénzügyet, ami azt jelentette, hogy ha ez a két dolog nincs, akkor az ország nem önálló. A magyar vezetés próbált megegyezni az osztrákokkal, azonban szeptember elejére odáig fajultak a dolgok, hogy Batthány és Deák nem álltak szóba se velük, se a későbbi 100 fős küldöttséggel. Szeptember 11-én Jelasics horvát bán csapatával átkelt a Dráván a Balaton alatt, míg a melléksereg Roth és Filipovics vezetésével Pécs felöl nyomult Pestre. A kormány tagjai közül többen lemondtak, egyedül Kossuth, Szemere és Mészáros maradtak a helyükön.

A magyarok helyzete egyre bizonytalanabb volt, ugyanis a sereg egyre csak hátrált Az ellenállás lelke Kossuth volt. Szeptember 15-én eltörölték a szőlődézsmát a parasztok megnyerése érdekében. Szeptember 16-án átvette az ország irányítását az Országos Honvédelmi Bizottmány, melynek vezetőjéül Kossuthot választották. Kossuth kiadatta az új papírpénzt, a Kossuth-bankót, és szeptember 29-én toborzás céljából megérkezett Budára. Még ugyan ezen a napon megkezdődött a pákozdi csata, ahol a magyar csapatoknak sikerült legyőzniük Jelasics főseregét, ezért a sereg gyorsan visszavonult Bécsbe. Majd október 1-én Ozoránál a magyaroknak ismét sikerült győzelmet aratniuk Jelasics mellékserege, a horvátok felett. Október 6-án Bécsben forradalom tört ki, majd október 30-án Schwechatnál támadtak a magyarok, de megverték őket, ezért visszavonultak és ekkor a bécsi forradalmat is leverték. Egy jó ideig nem indultak támadások.

December 2-án Bécsben V Ferdinánd helyett Ferenc József lett a császár, akit azonban nem kötött a magyar törvények aláírása. December közepén megindult a bécsi udvar 2 nagy támadása, ahol is az osztrák fősereg Windishgrätz vezetésével nyugatról támadott, északról Schlick, Erdélyben Puchner és Urban vezették a támadásokat, nyugat-Mo.-n pedig Görgey a fel-dunai hadtesttel támadott, de ők lassan megkezdték a visszavonulást. December 30-án Mórnál Perczel Mór csatát vállalt, de elvesztette. Pestet evakuálni kellett és bár Szolnokig meg volt építve a vasút, mégis szekerekkel is kellett menteni az embereket és a fontosabb dolgokat a nagy hó miatt. Az evakuált emberek Debrecenig jutottak el Január 5-én kiadták a Váci Nyilatkozatot, amelyben az állt, hogy Görgey Kossuthtól és az OHB-től nem fogad el semmilyen parancsot, csak a hadügyminisztertől, viszont tartja magát az áprilisi törvényekhez. Ezután Görgey

észak-magyarországi útra indult, ugyanis vissza akarta vonni a seregét, hogy a Tisza mögé mehessen, és szerveződni tudjanak a seregek. Február 5-én a Bragyiszkói-hágón átmentek Guyon Richárd tábornok emberei és közben közelharcot vívtak. A szabadságharc összeomlani látszott, azonban az akadályozta meg a teljes összeomlást, hogy decemberben Bem tábornokot Erdélyben küldték, aki 1849. január-februárig kipucolta az ellenséges erőket Erdélyből. Ezek után Bem altábornagyi rangot kapott Február végén Kossuth elküldte Görgeyt a fősereg éléről, és helyére Dembinszky Henriket állította. Február 26-27-én Kápolnánál a magyarok elveszítették a Windishgrätz ellen vívott csatát, amit ő döntő csatának gondolt és túlzó jelentést küldött Bécsbe. Ferenc József Olmützbe ment és március 4-én kiadták az olmützi oktrojált, amelyben a magyar áprilisi törvényeket semmisnek tekintették. Április elején megkezdődött a tavaszi

hadjárat, amelynek 5 főbb csatája volt. 1) Április 2. Hatvan 2) Április 4. Tápióbicske 3) Április 6. Isaszeg 4) Április 10. Vác 5) Április 18. Nagysalló Ezek után a magyarok fölmentették Komáromot. Az osztrák maradék sereg pedig visszavonult Ausztriába, és a magyarok nem tudták eldönteni, hogy üldezzék-e őket, vagy vonuljanak Budára. Végül május 21-én Budára mentek és visszafoglalták Buda várát. Április 14-én Debrecenben kiadták a Habsburg-ház trónfosztásáról szóló Függetlenségi Nyilatkozatot. Azért fosztották meg a Habsburgokat a tróntól, mert elárulták Magyarországot, merényletet követtek el ellene és nem voltak méltók a magyar trónra. Kossuth új méltóságot kapott, kormányzóelnökké választották, mert királyság volt, de nem volt király. Szemere Bertalan kormányt alapított, amelyben Görgey lett a honvédelmi miniszter, Batthány Kázmér pedig a külügyminiszter. Május elején Ferenc József levélben kért

katonákat Mo. ellen I Miklós cártól, aki a május 9ei válaszlevelében megígérte a csapatok küldését Június közepén megérkezett a cári sereg észak felöl Paskijevics vezetésével, a fősereg nyugatról Haynau vezetésével és Erdélybe is betörtek. A cári és az osztrák seregek kétszeres túlerőben voltak a magyar seregekkel szemben, és a magyarok tudták, hogy csak úgy tudják legyőzni a kétszeres túlerőt, ha összevonják a magyar fősereget Szegednél. Görgey és csapata nem vonult Szegedre, hanem nyugaton maradtak és itt vívtak csatákat. Július 2-án a Komárom-ácsi csatában Görgey fejsérülést szerzett, és vesztésre is állt a csapat, ezért kerülő úton megkezdték a visszavonulást, mert már az orosz csapatok is fenyegették őket, úgyhogy a Dunától keletre vonultak vissza. Az országban eközben népfelkelést hirdettek, ami azonban nem volt túl jelentős, mert a felkelők képzetlenek voltak. Bem ezalatt Erdélyben július 31-én

Segesvárnál harcolt, azonban a túlerő miatt nem tudta Erdélyt megvédeni. Az utolsó napokban a magyar vezetők elfogadták a Nemzetiségi Törvényt, ami azonban már túl későn történt. Augusztus 9-én Temesvárnál megkezdődött a szabadságharc utolsó csatája, amit a magyarok elvesztettek, ugyanis a csata vezetője Bem apó megsebesült és a csata tetőpontján elfogyott a magyarok lőszere. Ekkor már csak Görgey csapatai voltak érintetlenek Augusztus 11én Kossuth és a Szemere kormány lemondott, augusztus 13-án pedig Görgey Világosnál az oroszok előtt letette a fegyvert. A két ipari forradalom Az első ipari forradalom 1780 körül indult meg az ipari forradalom kibontakozása. Angliában, az iparban minőségi változások mentek végbe. A kézműipart mindössze néhány évtized alatt a gyárakban folyó tömegtermelés váltotta fel. A manufaktúrákban az egyszerű munkamegosztás során elemeire bontották a munkafolyamatokat. Ezeket a

következő lépcsőben gépesíteni lehetett A termelés eszközei kéziszerszámok helyett egyre ötletesebb és egyre termelékenyebb gépek lettek. Ezeket azelőtt víz, vagy szél hajtotta, de most a gőz lett a legfontosabb energiaforrás A gépek és a gőz átalakította a munkahelyet, és új üzemformát eredményezett: a gyárat. Bányák, magaskohók már korábban is működtek. A közlekedés forradalma lehetővé tette a nyersanyag, készáru, a munkaerő olcsó és gyors szállítását. Létrejött a termelőeszközök piaca -> kifizetődővé vált a gépgyártás. Az ipari forradalom feltételei A gazdaság fejlődése nélkül a kereskedelem és az ipar fellendülése, valamint a városiasodás nem volt lehetséges. Angliában azonban már a forradalom előtt kialakult a föld polgári tulajdona, és tőke áramlott a mezőgazdaságba. A feudális kötöttségek után a 17.-18 századokban: 1 megszűntek a föld közösségi használatának maradványai

(közös legelő) 2 A háromnyomásos gazdálkodást felváltotta a vetésforgó 3 Takarmánynövényeket termesztettek Holland mintára, megnőtt az állatállomány 4 Trágyázták a földeket rendszeresen 5 A legelőket föltörték, a vizenyős területeket kiszárították. Angliában a csökkenő mezőgazdasági népesség, egy növekvő városi lakosságot tartott el. A mezőgazdasági népesség gyorsabban nőtt, mint a népesség. Az ipari forradalom kibontakozásának feltétele a jól működő hitelszervezet. 1694 - megalakul az Angol Bank. A nagy pénztőkék fölhasználását, meggyorsította a gyarmatok kifosztása. A profit és a gazdasági fejlődés az állami politika fontos célkitűzése lett. A forradalom kibontakozásának folyamata A termelés gépesítése csak akkor gazdaságos, ha biztosítható a termelés folyamatossága! Ezért a gépesítés a tömegfogyasztási cikkek előállításában kezdődik. A 17 században az egyetlen ilyen tömegfogyasztási

cikk a ruházat volt. A textilipar vált az angliai ipari forradalom „húzó” ágává 1 Gépesítik a fonást, majd megjelentek a fonógépek. A textilipar alapanyaga a gyapot lett, így gépesítették a gyapot-előkészítést, és a pamutvászon színezését. Feltalálók A 18. század folyamán számos feltaláló járult hozzá a gőzgép tökéletesítéséhez, ám a gépek meghajtására csak az 1769-ben James Watt skót mechanikus által szabadalmaztatott gép volt alkalmas. A forradalom követelte a szállítás és közlekedés fejlesztését. Mac Adam skót mérnök tervei alapján műutak épülnek. A 18. század vége a csatornaépítés jegyében is telt 1825 - Stockton - Darlington közötti sínpáron végigment Stephenson gőzmozdonya. A szén és vastermelés megháromszorozódik ez 1830-50 között Angliában, mivel a vasútépítésen valóságos láz lett úrrá, és ez piacot teremtett a szén és vas számára. 1807 - Fulton (amcsi) a gőzmozdonyt

megelőzve bemutatta a gőzhajót Új ugrás a gépek előállításának gépesítése volt. A gépek iránti növekvő kereslet kifizetődővé tette sorozatgyártásukat. Bevezették a szabványokat: kötelezően egységes méreteket A könnyűipari befektetések az erős verseny miatt nehézségekbe ütköztek, ezért a fölhalmozott hatalmas összegeket a nehéziparba áramoltatták. Ez a tőkés iparosítás klasszikus útja Az ipari forradalom megváltoztatta a haditechnikát és befolyásolta az egyes országok katonai teljesítőképességét. Az ipari forradalom Angliája a 19 század középső harmadára, világhatalomra tett szert Az ipari forradalom demográfiai következményei: A tőkés mezőgazdaság több élelmet termelt, és megfékezték a járványokat, tehát a népesség növekedése már korábban megindult. A viszonylagos népességfölösleg, amely a városokba özönlik feltétele az ipari forradalom kibontakozásának, mert olcsó munkaerő. A falusi

és városi lakosság aránya megváltozik a városok javára. Az ipari forradalom társadalmi következményei Bérmunkások: Az ipari forradalom következménye a városi népesség felduzzadása volt, és őket a növekvő termésfölöslegek táplálták. A nagybérlők a gabonaárak csökkenése és a gyapjúárak növekedése miatt a szántókat legelőkké akarták átalakítani, és a közös földek egy részét elkerítették, és kisbérlőiktől megszabadultak. A falu pedig egyre kevesebb munkáskezet igényelt 1 városi olcsó tömegcikkek eljutottak a faluba, és tönkretették az ottani kézműipart. 2 Megjelentek a mezőgazdasági gépek. A megélhetés nélkül maradt emberek új ipari központokba vándoroltak, és bérmunkássá lettek. A munkások kiszolgáltatottsága: A polgári átalakulás lehetővé tette a szabad vállalkozást, és a szabad alkut, de nem volt olyan törvény amely a munkások jogait védte. A munkás gyerekét vagy feleségét alkalmazták

még kisebb bérért, ha a munkáját ők is el tudták végezni. Angliában a 18.-19 századokban a munkások és vállalkozók szervezetbe tömörülését törvényben tiltották meg. A nyomor, a létbizonytalanság éppúgy megfosztotta az egyént emberi méltóságától, mint korábban, pl. a törvény előtti egyenlőség vagy a személyes szabadság hiánya Angliában a canterbury-i érsek vezette bizottság felkérte Robert Owen-t, a jótékony gyárost, hogy dolgozzon ki nyomorenyhítő módszereket. Felismerte, hogy az emberek életkörülményeit véglegesen meg kell változtatni: termelőegységeket kell létrehozni, ahol mindenki birtokos és munkás is. Hasonló elvet vallott a francia Saint-Simon, és Fourier (Falanszter: Madách). Hármójukat utópistáknak szokták hívni A második ipari forradalom: 19.század közepe és második fele Az első ipari forradalom során kiépült a gyáripar és a nehézipari szektor: új acélgyártási eljárásokat alkalmaztakstb.

Az első és a második ipari forradalom között a különbség az, hogy míg ◊ az 1. technikai változásokra épült (a felfedezők ügyes kezű mesteremberek voltak), addig ◊ a 2. már tudományos forradalom is volt egyben: tudományos és technikai változások is voltak 1) Vegyipar -> a hadiiparban válik jelentőssé és elsődlegessé ekkor 2) Benzin -> a robbanómotor a közlekedés szempontjából volt fontos: autók. A motor rekonstruálói: Otto Benz Daimer 3) Elektrifikáció -> az elektromos energia felhasználható a gazdaságban: nehézipar, acélgyártás, ipar, hadiipar. -> fejleszti az infrastruktúrát: világítás + háztartási eszközök fejlődése. -> a hírközlés fejlődéséhez is hozzájárul: távíróstb. Felfedezések La Manche csatornát átszelő 25 mérföldes távíró 1850 Korai izzólámpa 1854 Az Atlanti-óceán alatt átvezetett első kábel 1858 A világ első áramfejlesztője: dinamó 1861 Jedvig Ányos Első telefon: adó

és vevő -> zajok és hangok Sohann Geiss Francia mérnök 4 ütemű motort szabadalmaztat, majd Nikolaus Otto építi meg. 1862 Átadják a Szuezi-csatornát: világi elit jelen van, 161 km hosszú, 1869 11m mély -> ivóvíz hordásra. Ivanovics Periódus rendszer Mengyelejev Megalkotják a benzinmotort. 1886 Maybach, Daimer és Benz Újfajta sugárzás -> áthatol minden szilárd testen: az X sugár. 19011895 Vilhelm Röntgen ben Nóbel díjat kapott érte. (német) Mozi: a lelocsolt locsoló Lürier 1. fémvázas léghajó: Zeppelin -> EZ1 1900 1902 1912 1900 Nem Paul Manzer F. Diesel Wright fivérek Zsolnay kerámia Angol kémikus kell évszám: Marcoli Edison Bell Puskás Tivadar Galamb József Maxim Semmelweis Ignác Pasteur Kandó Kálmán Kolt Koch Az orosz kormány átveszi a transz-szibériai vasutat: Moszkva Vlagyivosztok - Mandzsúria. 900 km hosszú 30 mp alatt 60 lövéses ismétlőpisztoly. Az államvasút üzembe helyezi az első diesel mozdonyt

Április 14-15-én elsüllyed a Titanic. South Hampton-ból ment New York-ba (morze távíró : SOS) Repülőgépet konstruálnak Párizsi világkiállítás szilikon Rádió Fonográf Telefon Magyar telefonközpont Főmérnök a D-modell rekonstruálásában géppuska Anyák megmentője, fertőtlenítés: gyermekágyi láz Hőkezelés, bacilusok elpusztítása villanymotor fegyverek TBC: kolera, pestis ellenszere Filozófiai irányzatok: ◊August Comte - Pozitivizmus ◊Schopenhauer - a világ sötét és zavaros és kiismerhetetlen, irracionális: nem megismerhető: ellentéte a pozitivizmusnak. ◊Friedrich Nietzsche - Übermench: felsőbbrendű ember fontossága: az erkölcsök kiüresedtek és kell 1 ember, aki értéket teremt.(Isteni) ◊Charles Darwin - A fajok eredete Ebben az időben jelenik meg a koncentráció és a centralizáció: 1 Minél több tőkét kell befektetni az új vállalkozásokba 2 Koncentráció: több tőke befektetése. 3 Centralizáció: a tőke

összeolvadása. A vállalatok között így kapcsolat jön létre. A tőkések közti társas viszony oka, hogy a kapcsolódás az érdekeltségük. Ez eredményezi a monopóliumok létrejöttét Négy fajtája van: 1. KARTELL: (francia szó, azt jelenti, hogy „megegyezés”) Ez a fajta inkább Magyarországon jellemző. A vállalatok megtartják az önállóságukat, de megegyeznek egy ponton, pl.: az értékesítés koordinálásában -> piackartell, árkartell, vagy pl.: nyersanyagkartell -> azonos feltétellel vásárolják fel az árut, és aki ebben nincs benne, az kiszorul. 2. SZINDIKÁTUS: (azt jelenti, hogy „mellette álló”) Szorosabb kapcsolat jellemzi, mint a kartell-t. A jogi önállóságukat megtartják, de gazdaságilag szorosabb az együttműködés. Pl: közös kereskedelmi irodát hoznak létre 3. TRÖSZT: A vállalatok jogi önállósága megszűnik teljesen. A résztvevők részvényes formában részesednek a haszonból. 4. KONSZERN: (azt jelenti,

hogy „kapcsolat”) A jogi önállóság itt is fennáll, de a különböző gazdasági ágakhoz tartozó cégek egyesülnek, míg előtte (1-3) az azonosak egyesültek. A reformkor A reformkorra kétféle időbeli meghatározás van: 1, 1825-1848-ig (a pozsonyi országgyűléstől a forradalomig) 2, 1832- 1848-ig (a 32-es országgyűléstől a forradalomig) A reformkor a magyarság legpozitívabb korszaka. A mottója: „Jelszavaink valának: haza és haladás” A haza az ország jogaiért való harc elszakadás nélkül. A haladás az ország polgári, társadalmi átalakulására, a feudális struktúra felszámolására (jobbágy felszabadítás, közteherviselés, törvény előtti egyenlőség) irányuló mozgalom. A reformkor egyik legjelentősebb alakja Gróf Széchenyi István (1791-1860). Apja: Széchényi Ferenc: múzeumalapító, festményeit, műkincseit és könyvgyűjteményét a nemzetnek ajándékozta, ezzel megalapítva a Nemzeti Múzeumot. Anyja: Festetich

György nővére /Festetich György megalapította az első magyar gazdasági, agrártudományokkal foglalkozó főiskolát, a Georgicont Keszthelyen/ Széchenyi István a bécsi és a nagycenki kastélyban nevelkedett. Ifjú korában részt vett a napóleoni háborúkban. Tudatosan „önművelte” magát, sokat utazgatott, Angliában töltött idő alatt rádöbbent Magyarország elmaradottságára. Elméleti munkássága: 1825-1827-es országgyűlésen döntenek a 9-rendszeres bizottság újra életbe léptetéséről, ill. Széchenyi kijelenti, hogy 1 évi jövedelmét felajánlja egy magyar nyelvű akadémia fejlesztésére => Tudományos Akadémia 1830-ban kiadja Hitel c. művét, mely egy összefüggő reformprogram Széchenyi egy bécsi banktól kért hitelt birtoka fejlesztésére, de a magyar nemeseknek nem adnak hitelt az 1351. óta érvényben levő ősiség törvénye miatt (a föld el nem idegeníthető). Széchenyi ezért javasolja az ősiség törvény

eltörlését, mert így kaphatnának a magyar nemesek hitelt a modernizáláshoz. Ezenkívül javasolja még : 1 a robot eltörlését, helyette bérmunkások alkalmazását, mert ők érdekeltek lennének a hatékonyabb munkában 2 a céhek eltörlését 3 a belső vámok eltörlését: akadályozzák a belső gazdaságot, kereskedelmet 4 a limitáció eltörlését: az árakat a hatóság szabja meg ekkor, de Sz. szerint a piacra kellene hagyni az árak alakulását 5 a monopóliumok eltörlését: egyedárusítási jogok 6 a nem nemesek birtok bírhatását (jus proprietatis) 1831-ben megjelenik a Hitel című munka taglalatja, mely egyfajta bírálat az arisztokrácia konzervatívabb képviselőjétől, Dessewffy Józseftől. 1831-ben megjelenik a Világ c. műve Ez igazából világosságot, fényt jelent Ebben a műben válaszol a támadásokra és a jobbágyság kérdését boncolgatja. 1833-ban megjelent Stádium c. művében minden fontosabb reformjavaslatát összesűrítve

írja le 12 pontban. A konzervatív nemesek megorolnak rá és meggyűlölik reformjaiért. Gyakorlati munkássága: 1827-28: megjelenik Lovakrul c. műve: melyben a lótenyésztésről, a lóversenyről, a kaszinózásról ír, mint a közösségi élet fejlesztésére szolgáló lehetőségről, mely esélyt ad arra, hogy a nemesség összegyűljön és megvitassák a dolgokat. Megalakította a Nemzeti Kaszinót Emellett sokat tett Pest-Buda fővárossá fejlesztése érdekében is: 1 hajógyártás és téli kikötők építése 2 gőzzel hajtott hengermalom 3 Al-Duna szabályozása (Vaskapu 1831) => dunai gőzhajózás 4 ’40-es évek: Tisza szabályozása 5 selyemhernyó tenyésztés, selyem manufaktúra Pesten 6 ’40es évek: Pest-Vác első vasútvonal 7 Lánchíd megépítése, mely a fejlődés szimbóluma lett 8 Hengermalom megépítése gabonaőrlésre 9 Gőzhajózás: Duna, Balaton 1860-ban öngyilkos lett, fejbe lőtte magát. A reformkori országgyűlések: 1832-34es

o.gy: sok fontos döntést hoznak Elfogadták: 1 A Partium visszacsatolását =Részek(Erdély és a mai Román határ közti rész) 2 Nem nemes is lehet felperes=törvény elötti egyenlőség kezdete 3 A törvények nyelve a latin helyett a magyar lett 4 A Nemzeti Múzeumnak fél millió Ft-ot ajánlottak fel 5 Gyűjtést rendeznek a Nemzeti Színház javára 6 A Lánchídon mindenkinek kell fizetnie hídpénzt Nem fogadták el azonban a Kölcsey által felhozott önkéntes örökváltságot. 1831-ben a kelet felől elérkezik hozzánk a kolerajárvány, mely ellen karanténnal és fertőtlenítő porral védekeznek, melyek azonban többször halált okoztak. A jobbágyok úgy gondolják, hogy a nemesek ki akarják őket írtani, ezért jobbágylázadások törnek ki Észak és Kelet Magyaro-on. 1831-ben báró Wesselényi Miklós erdélyi főúr kiadatja Balítéletekről c. művét, melyben az örökváltság, a törvény elötti egyenlőség, a közteherviselés, a

sajtószabadság és a zsidóság emancipációja (egyenjogúsága) mellett foglal állást. 1835-ben elhunyt I. Ferenc és V Ferdinánd követi a trónon, azonban a gyakorlatban a hatalmat kancellárja, Metternich gyakorolja.1836-ban megtorló intézkedéseket hoznak és sok reformer politikust bebörtönöznek Pl.: Országgyűlési Ifjak és vezetőjük, Lovassy László 1837-ben Kossuthot és Wesselényit is lecsukják. Lovassy beleőrült, Wesselényi megvakult, Kossuth épségben túlélte a börtönben töltött időszakot.1840-ben engedik ki őket, minekután a ’39-40’es reform o.gy-en a magyarok megegyeztek a bécsi udvarral, hogy amnesztiáért cserébe újoncokat küldenek a seregbe. Ezen az ogy-en elfogadják még: 1 Az önkéntes örökváltságot 2 A váltótörvényt 3 A szabad gyáralapításról szóló törvényt 4 A zsidóságnak szabad költözködési jogot adtak, kivétel a bányavárosokban Kossuth Lajos (1802-1894): Monokon született nemesi értelmiségi

családban. Jogi tanulmányokat folytatott, vármegyei tisztviselő ügyvéd lett. Egy távollevő főrendet helyettesítve jutott el az 1832-36os ogy-re, ahol kézzel írott Országgyűlési Tudósításokat szerkesztett, amiket aztán tudósítás céljából szétküldött a vármegyéknek. 1837-től a Törvényhatósági Tudósításokat kezdeményezte. Kossuthot a cenzúra megsértése miatt ítélték el 1841-ben felajánlják neki a Pesti Hírlap szerkesztését, amelyet 1844-ig ő csinál. A lap rendkívül népszerű lesz, ő szerkeszti meg a modern politikai újságírást, a vezércikk műfaját, témája pedig a gazdasági és társadalmi problémák. Elméleti programja: 1 2 3 4 Kulcseleme az érdekegyesítés, a társadalmi összhang megteremtése, melyet ő a kötelező örökváltság bevezetésével kíván elérni.( a jobbágyok nem tudják kiváltani magukat, ezért az államnak kell szavatolnia a felszabadítást) Kötelező örökváltság kell Szavatolja az

állam felszabadítását Nem fogadták el a szabadsajtót, a közteherviselést, a törvény előtti egyenlőséget Gyakorlati programja: o 1841-ben az iparegyesület megszervezése (hazai ipar elősegítése) o 1842-ben az ipari kiállítás megrendezése, a magyar termékek forgalmazása o kereskedelmi társaság szervezése o Védővám módszer: Kossuth egy osztrák közgazdász, Friedrich List módszerével próbálja védeni a magyar árukat, mivel a külföldi áruk (osztrák, cseh) minősége legalább olyan jó, de az áruk kevesebb, ezért mindenki azokat veszi o 1844-ben megalakult a Védegylet, melynek tagjai megfogadták, hogy 6 éven keresztül csak akkor vásárolnak külföldi árut, ha a megfelelő hazai termék hiányzik, egyébként csak magyar árut vesznek. Ez úton kívántak a magyar gazdaságnak tőkét biztosítani a fejlődéshez. Kossuth és Széchenyi vitája Széchenyi a Kelet Népe c. vitairatban bírálja Kossuthot a nagy szenvedélyű

reformirományaiért Kossuth válaszként megírja a nem kevésbé szenvedélyes Feleletet. Más társadalmi rétegekből származtak és mind a kettőjük a saját társadalmi rétegének szánta az irányítást. Széchenyi békésen, óvatosan, az osztrákokkal a viszonyt táplálva politizál, míg Kossuth nem kímélte sem az arisztokráciát, sem az osztrákokat