Music | History » Mozart első vonósnégyese, K.V. 80

Mozart első vonósnégyese, K.V 80 Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791) huszonhárom vonósnégyest komponált életében, nem számítva a töredékeket, átiratokat, és egyéb elnevezésű műveket, mint például a fiatalkori divertimentókat. Az úgynevezett Lodi-Quartett volt a legelső kompozíciója amit vonósnégyesnek nevezünk. 1770 március 15-én, Lodiban írta a mindössze tizennégy éves Mozart, első Itáliába tett tanulmányi útja alatt, amit utána két másik követett. Leopold Mozart, a fiatal tehetség büszke és ambiciózus apja szervezte ezeket a nagy utakat, amelyeken természetesen el is kísérte fiát végig. Mivel addig ő Wolfgang egyetlen gyermekkori tanára volt, ezért szerette volna neki bemutatni az itáliai zenei kultúrát, továbbá olyan mesterek által taníttatni, mint a neves teoretikus, Giovanni Battista Martini. Amellett, hogy nemeseknek és egyéb potenciális mecénásoknak koncerteket adott, Wolfgang olasz szövegekre írt áriáival

is sikereket aratott, olyannyira, hogy több opera megrendelést kapott. Ezek közül az első, Mitridate, re di Ponto (K.V 87) a milánói gróf Karl Joseph Firmian felkérésére íródott 1770ben a téli karneválra A Lodi-Quartett Wolfgang hosszabb milánói tartózkodásának friss benyomásait tükrözi (1770 január 23-tól március 15-ig), ehhez hozzátartozott Giovanni Battista Sammartini és zenei körének kamarazenéjének megismerése. A kotta leírása a Mozartok továbbutazása alatt történt Milánóból Párna és Modena felé. A fiatal zeneszerző rendkívüli precizitással feljegyezte a kéziratra a mű komponálásának pontos helyét és időpontját a cím: „Quarteto di amadeo Wolfgango Mozart” fölött: „à lodi. 1770 le 15 di Marzo/ alle 7 di sera [este 7 órakor]”. Ez a tény enged következtetni, hogy e fiatalkori mű keletkezésének körülményei különösen fontosak voltak Mozart számára. Nyilván kedvelte ezt a formás első

próbálkozását, és tény, hogy később alkalmanként magával vitte a kéziratot utazásain. Nyolc évvel a mű komponálása után, 1778-ban az esemény még mindig élénken élt az emlékezetébe úgy, hogy apjának is említette egy Párizsban írt levélében: „ich hab vor meiner abreise zu Mannheim dem H. v Gemmingen das Quartett welches ich zu Lodi abends im wirthshaus gemacht habeabscreiben lassen”.1 Eredetileg a kompozíció csak az első három tételből állt: I. Adagio; II Allegro; és III Menuetto. Az akkori Milánóban Sammartininál és zenei körénél a vonósnégyes műfajban a háromtételes formátum volt az általános gyakorlat, amelynek a harmadik, záró tétel tipikusan menüett volt. Valamivel később Mozart hozzákomponált egy negyedik, Rondo zárótételt, amely a milánói stílusban írt zeneszerzői termésének teljes mértékben rendhagyó és újszerű eleme. A későbbiekben, a 8-as számú, F-dúr kvartett-tól kezdve (KV 168, Bécs,

1773), rendszerint négy tételes vonósnégyeseket írt, melyeknek legtöbbször Rondo vagy Allegro volt a zárótétele. Azonban a Lodi-Quartett esetében a negyedik tétel pontos komponálási dátuma nem ismert, és a zenetudósok álláspontjai nem egyeznek e kérdésben. Az autográf kézirat, amelyet régebben a berlini Preußischen Staatsbibliothek tulajdonában volt, jelenleg hiányzik,2 de tudjuk, hogy Mozart a kontratánc-jellegű rondó negyedik tételt más papíron írta. A legvalószínűbb feltételezésnek tűnik, hogy a hozzákomponált negyedik tétel körülbelül egy évvel később keletkezett. De mindenesetre a tétel jól illeszkedik bele a műbe, és nem hangzik idegennek. Ez jó példa arra, hogy Mozart ilyen fiatalon is már saját komponálási megoldásokat keresett, és nem elégedett meg azzal, hogy egyszerűen kövesse a bevált szokásokat egy-egy műfajban. 1 „mielőtt elutaztam Mannheimból megengedtem Gemmingen úrnak, hogy másolja le a

kvartettemet, amelyet Lodiban a fogadóban komponáltam”. Leopold Mozartnak, Paris, 1778 március 24 Neue MozartAusgabe, Serie VIII, Kammermusik Werkgruppe 20: Streichquartette und Quartette mit einem Blasinstrument, Abteilung 1, Streichquartette-Band 1, Karl Heinz Füssl, Wolfgang Plath, Wolfgang Rehm, eds. (Kassel: Bärenreiter, 1966), Vorwort, IX. 2 Az autográfból mindössze egy hiányos fakszimile maradt fenn az első tételről. A Lodi-Quartett-nek még egy érdekessége, hogy a Mozart által írt harmadik tétel triójának eredeti verziója el lett vetve és helyére ugyan ezen triónak egy másik, Leopold Mozart által javított verziója került. Az idősebb Mozart gyakran kisimította a hézagokat és kisebb javításokat is hajtott végre fia fiatalkori műveiben. Ebben az esetben az első hegedűszólamot végig egy oktávval lejjebb helyezte, de a második hegedűszólam úgy szintén a trió B részétől lejjebb került egy oktávval, és számos egyéb kisebb

szólamvezetési változás és finomítás is található a végleges verzióban. A mű hangneme G-dúr, amely egyben mind a négy tételnek az alap hangneme. Arányaiban nincsenek nagy eltérések a tételek karcsú méreteiben: I. 67 ütem; II 84 ütem; III 52 ütem; és IV. 67 ütem I., Adagio tétel ária szerű, lírai hangvételű, szonáta formában íródott A különböző hangszerpárokban játszott terc, szext, vagy decima menetek jellemzik. II., Allegro tétel szintén szonáta formájú, jellemző rá a ritmikai változatosság, a markáns karakterű akkordbontásos tematika és a motorikus tizenhatod-menetek közti váltakozás. III., Menuetto tétel triója a szubdomináns hangnemben, C-dúrban van IV., Rondo tételének nincs külön tempó jelzése, de 2-ben van írva és egyértelműen kontratánc. A Lodi-Quartett tetszetős hangvételű, vidám zene, könnyen hallgatható még egészen laikus közönségeknek is. A mi vonósnégyesünk először egy öregek

otthonban játszottunk nyilvánosan még karácsony előtt, és nagyon élvezték az emberek. Mi is szeretjük ezt a zenét Kihívás benne – mint általában Mozart zenéjében – hogy a kristálytiszta intonáció nélkülözhetetlen, különösen az áttetsző zenei szövet miatt. Papp Károly Artúr – hegedű Radostyán Bertalan – hegedű Dauner Kinga – brácsa Papp Henrik – gordonka Tanár: Tóth Erika Források: Neue Neue Mozart-Ausgabe, Serie VIII, Kammermusik. Werkgruppe 20: Streichquartette und Quartette mit einem Blasinstrument, Abteilung 1, Streichquartette-Band 1, Karl Heinz Füssl, Wolfgang Plath, Wolfgang Rehm, szerk. (Kassel: Bärenreiter, 1966) http://en.wikipediaorg/wiki/Wolfgang Amadeus Mozart http://www.edtonet/mozart string quartetshtm http://en.wikipediaorg/wiki/List of compositions by Wolfgang Amadeus Mozart#Operashhttp://enwikipedia .org/wiki/Mozart in Italy