Literature | High school » Bors Mónika - Irodalom érettségi tételek, 2006

Datasheet

Year, pagecount:2006, 49 page(s)

Language:Hungarian

Downloads:4338

Uploaded:July 07, 2006

Size:378 KB

Institution:
-

Comments:

Attachment:-

Download in PDF:Please log in!



Comments

No comments yet. You can be the first!


Content extract

Irodalom érettségi - 2006 1. tétel /Életművek/ Petőfi Sándor Petőfi szerelmi költészete 2. tétel /Életművek/ Arany János Toldi és a Toldi estéje összehasonlítása 3. tétel /Életművek/ Ady Endre Ady és a magyarság 4. tétel /Életművek/ Babits Mihály Prófétai szerepe 5. tétel /Életművek/ Kosztolányi Dezső Kosztolányi lírája 6. tétel /Életművek/ József Attila Utolsó versei 7 tétel /Portrék/ Balassi Bálint Hazafias költészete 8 tétel /Portrék/ Vörösmarty Mihály Történelem szemlélete 9 tétel /Portrék/ Mikszáth Kálmán Beszterce ostroma 10. tétel /Portrék/ Móricz Zsigmond novellisztikája 11. tétel /Látásmódok/ Jókai Mór Az arany ember 12 tétel /Látásmódok/ Karinthy Frigyes Így írtok ti 13. tétel /Látásmódok/ Örkény István Egyperces novellák 14. tétel /Kortárs magyar irodalom/ Wass Albert Hazaszeretet emigrációban 15. tétel /Világirodalom/ Balzac Goriot apó 16 tétel /Világirodalom/ Franz Kafka Az

átváltozás 17. tétel /Színház és drámatörténet/ Katona József (1791-1830) Bánk Bán 18. tétel /Színház- és drámatörténet/ Madách Imre Az ember tragédiája 19. tétel /Az irodalom határterületei/ Szépirodalom a mozivásznon Kosztolányi Dezső: Édes Anna-filmváltozat 20. tétel /Regionális kultúra/ Berzsenyi Dániel Berzsenyi ódái 1. tétel /Életművek/ Petőfi Sándor Petőfi szerelmi költészete Életrajz -1823-1849 -művészete a romantika kiteljesedését, de egyben annak meghaladását is jelentette -neve összeforrt a költészet fogalmával -1823. január 1-jén Kiskőrösön született -apja: Petrovics István, mészárosmester -anyja: Hrúz Mária, cseléd, mosónő -1824-ben Kiskunfélegyházára költözik a család -itt tanult meg magyarul a költő (anyja szlovák anyanyelvű volt, alig beszélt magyarul) -jó körülmények között éltek -mészárszéket bérelt az apja, saját és bérelt földeken gazdálkodott, ingatlanok

tulajdonosa lett -9 iskolában tanult, gazdag élettapasztalattal rendelkezett -tanult: Félegyházán (1828), három évig Kecskeméten, fél évig Szabadszálláson, három évig Sárszentlőrincen (1831-1833) az algimnáziumban, két évig Pesten az evangélikus német, majd a piarista gimnáziumban tanult, majd 3 évet Aszódon töltött (1835-1838) -1838. augusztus 1-jén iratkozik be a selmeci líceumba -1838-ban apja anyagilag tönkrement, nem támogatta Petőfit, a költő tele volt nyomorral, szenvedéssel, örökös vándorlással -1839. szeptember 6-án Sopronban beállt önként katonának a császári hadseregbe, azonban megbetegedett, 1841-ben elbocsátották a katonaság kötelékéből -ezután nem találta sehol a helyét, vándorolt, Pápára ment, itt kötött barátságot Jókai Mórral -ismét színész lett Kecskeméten és Székesfehérváron -Pozsonyba ment, tudósításokat másolt -kapcsolatba került a fővárosi értelmiségi ifjúsággal, és a Pilvax

kávéházba járt -1843, Debrecenben ismét színész -1844-ben végleg felhagyott a színészkedéssel, mert nem tudott megélni, és elhatározta, hogy költő lesz -1844. július 1 , Pesti Divatlap -1844, A helység kalapácsa -1844. november 10 , Versek -Berta-szerelem  Szerelem gyöngyei versciklus, 1845 október, (Mednyánszky Berta, tiltott házasság ) -lelkiállapota romlott -1846. szeptember 8-án megismerte Szendrey Júliát, 1 évre rá összeházasodtak, tiltakozás ellenére -1848. december 15-én született meg a fia, Zoltán -1849 Bem tábornok seregébe került, Bem fiaként bánt vele -1849. július 31-én eltűnt a segesvári csatában, sírhelye ismeretlen Petőfi hitvesi szerelmi költészete A legfontosabb szerelmes versei Szendrey Júliához íródtak. A kettejük viszonya kezdetben eléggé bizonytalan volt, telel kétellyel és csak később vált lángoló szerelemmé. Reszket a bokor, mert (1846) -szakítóversnek, búcsúversnek született -jelzi a

veszteségeken való felülemelkedését: dallamos versforma, azonosan felépített strófák szerkezete, természeti képekhez kapcsolódó érzelmek. -hangneme nem kétségbeesett, nyugodt lelkiállapot tükrözője -szerelmi emlékek felbukkanása -a versnek sorsfordító szerepe volt, hiszen Júlia ennek hatására egyezett bele a házasságba Beszél a fákkal a bús őszi szél (1847) -Koltón, a mézeshetek idején írta -a vers maga egy ellentétre épül, megjelenik az ősz az elmúlás (a fák tiltakozásul merengve rázzák fejüket) ez egy finoman érzékeltetett halálsejtelem, és ezzel szemben, pedig ott áll a szerelem, az idill, a boldogság beteljesülése -az első versszakon merengő, nyugodt hangulat lesz úrrá, ami később csak a refrénekben jelenik meg -következő négy strófában a költő egyre szenvedélyesebben elmélkedik -a költő kezében a szabadságháborúk története, az olvasmányon való töprengés a kirobbanó érzelem forrása -az

versszakokban az indulatok csatája tombol, s közvetlen mellette halkan piheg a refrén Szeptember végén (1847) -a hitvesi költészet egyik legszebb darabja -műfaja elégia -fő témája: az emberi élet, a szerelem, a boldogság elmúlása -tájelméletből, ellentétpárból indul ki: egyik oldalon a virágzó, zöldellő nyár, másik oldalon, pedig a fenyegető tél -az ellentétet a költő magában is felfedezi: „ifjú szív” „hajam őszbe vegyül” -a költő ugyan nagyon boldog, de a saját múlandóságán gondolkozik -a közeli halál fenyegető képét, talán a jövőt idéző forradalmi látomások állandó jelenléte is felkelthette -a fiatal özvegy képe hívja elő annak a fájdalmas elképzelését, hogy Júlia újra férjhez mehet -a verset egy színpadias, tipikus szentimentalista kép zárja Minek nevezzelek? (1848) -rapszódia: egy magasan szárnyaló, szenvedélyes hangvételű csapongó gondolatokról és érzelmekről árulkodó költemény

-a magyar érzelmi líra egyik legkiemelkedőbb alkotása -a vers az elbeszélhetetlen szerelemről, az elmondhatatlan érzelmekről szól -minden szakasz elején a reménykedő bizakodás, a végén a tehetetlen kétségbeesés hangja szólal meg a megismételt kérdésekben -első négy strófa, mind 1-1 kedvesre utaló metafora kifejtése: 1. vsz: a kedves szemeit nevezi csillagnak (ragyogás) 2. vsz: a tekintete nevezi szelíd galambnak (szelídség) 3. vsz: a kedves hangját hasonlítja a csalogány énekéhez 4. vsz: a kedves ajkait rubinthoz -ezek kitágítják a térbeli és időbeli korlátokat, s boldogságérzetet, üdvösséggel és örökkévalósággal társítják -az utolsó strófában kiderül, hogy a költő nem tudja kifejezni szerelmét, mert nincs az a metafora, amely képes lenne erre -a nyelv nem elég a szerelem kifejezésre, és ez ad a versnek lezáratlanságot 2. tétel /Életművek/ Arany János Toldi és a Toldi estéje összehasonlítása Életrajz

-1817-1882 -1817. március 2-án született Nagyszalontán (ma Románia) -apja: Gyulai Pál, földműves volt -többen voltak testvérek, csak a legidősebb Sára és János maradt életben -gyerekkorában sokat betegeskedett, következményei: túl érzékeny, félénk, visszahúzódó természetű; véznának, ügyetlennek mondja magát műveiben -apja hamuba írt betűkön megtanította olvasni, 3-4 éves korában -a nagyszalontai iskolában tanult -14 éves korában segédtanítói állást vállalt, beköltözött az iskola épületébe -sokat olvasott -1833 ősz, a debreceni kollégiumba ment tanulni, de fél év múlva Kisújszállásra került preceptornak, tanulásához akart pénzt gyűjteni -1835-ben fejezte be tanulmányait Debrecenbe -1836. február, színésznek áll Debrecenben -1836-1839, korrektor Szalontán; a magyar s latin grammatikai osztályokat tanította -1840, másodjegyző lett -23 évesen megházasodott, Ercsey Julianna a felesége (törvénytelen gyermek,

idősebb Aranynál) -1841-ben született Juliska, 1844-ben, pedig László gyerekük -Kisfaludy Társaság pályázatára jelentkezett, nyert 25 aranyat, de nem hozta meg a sikerét -sikerét a Toldi hozta meg, szintén a Kisfaludy Társaság pályázatára írta -1847 elején vált ismertté az irodalmi közvélemény előtt -1848-ban rövid ideig nemzetőr Aradon, 1849-ben állami állást vállalt: belügyminisztériumi fogalmazó lett -az orosz beözönléskor bujdosnia kellett, állását elvesztette, anyagi összeomlás -1851 őszén a nagykőrösi gimnáziumban tanított: magyar és a latin nyelvet és irodalmat tanította -1851-1860, Nagykőrösön élt, rosszul érezte itt magát, a tanári munka fárasztó és kimerítő volt -testi és lelki betegségek: epehólyag-gyulladásállandó rettegésben tartotta a fájdalom -1860, Pestre költözött -Kisfaludy Társaság igazgatója -lánya meghal, betegsége elhatalmasodott -1877-es boldog nyarat a Margit-szigeten

töltötte, ekkor írta az Őszikék verseit -1879, befejezi a Toldi szerelmét -1882. október 22-én halt meg Pesten, az Akadémia oszlopcsarnokában ravatalozták fel Toldi és a Toldi estéje összehasonlítása Toldi A mű 1846-ban született, nagy sikere volt, a magyar irodalom legnagyobb sikertörténete. Műfaja: (az epika mű nemébe tartozik) 1. nagyobb terjedelmű elbeszélő költemény 2. eposz formájú idill (idill: egyszerű, szegény emberke életét szépnek, boldognak, harmonikusnak bemutató alkotás, „boldog álomvilág”) Az, hogy idillnek nevezzük a művet, annak az oka Toldi jellemében keresendő. Toldi jelleme -nép-nemzeti figura -erős -igazi magyarosa jellem -hagyomány hű „HAZA” -európai jellem -haladó -polgári -változást sürgető <és> „HALADÁS” Arany azt hiszi, hogy ezek a tulajdonságok összeegyeztethetőek, a mű ezért idill. Arany szinte minden epikus művében megtalálható az a társadalmi réteg, amely képes lehet

a nemzetet felemelni, ez itt Toldi Miklós, aki egy eszményi hős, a magyar nemzeti jellem példája, s a nemzeti egység megtestesítője. A műben fellelhetők a népmesei elemek, hagyományok: kisebbik fiú győz, meseszámok, gonosz, a király tesz igazságot, váratlan fordulatok. Toldi lélekrajza viszont realista és nagyon árnyalt, pontos. Nyelvezete egyszerű, népies és természetes. Toldi estéje 1847-ben született a mű, hangulata mégis teljesen más, mint a Toldié. Műfaja eposz formájú elégia. (elégikus = szomorkás) A cselekménye nagyon hasonló a Toldiéhoz. IDŐ Buda bajvívás bajvívás gyilkosság Nagyfalu gyilkosság tükörképe Toldi Toldi estéje Nagyfalu Lényeges különbségek és egyezségek a két történet között: Toldi Toldi estéje gyilkosság malomkővel gyilkossággal kezdődő pálya hír a cseh vitézről két fiú a cseh ellen bajvívás életre-halálra titokban érkezik Budára bajvívás előtt mulat Toldi akar

kegyelmet adni könnyen megöli a cseh vitézt megbocsát a király Toldi megy a királyhoz gyilkosság buzogánnyal erőszakkal záruló pálya hír az olasz vitézről két fiú az olasz ellen bajvívás már nem életre-halálra titokban érkezik Budára bajvívás előtt mulat a király akar kegyelmet adni nehezebben győz Toldi megbocsát a király a király megy Toldihoz A Toldi estéjében az egy szereplő meghasonlott kettővé. Toldi képviseli mindazokat, amit a „HAZA” jelszó ,jelent, a király pedig a „HALADÁST” képviseli. TOLDI Toldi „HAZA” TOLDI <ÉS> „HALADÁS” KIRÁLY Toldi estéje „HAZA” <VAGY> „HALADÁS” A Toldiban, egy emberben van két jellem, míg a Toldi estéjében szétválik. Egy régi és egy új világ áll egymással szemben a két főszereplő személyében. Régi világ képviselője Toldi, az új világé a király. Az új világ: romlott, ezt mutatja az is, hogy nem életre-halálra megy a bajvívás. A két

világ szembesül: Toldi halálos ágyánál mindenki elmondja véleményét. A mű végén Toldi és Lajos király párbeszédében találkozik ez a két világ, ez egyfajta belső párbeszéd, hiszen ezek Arany gondolatai. A Toldi estéje megjelenésekor (1854-ben) időszerűvé vált ez a kérdés, a Bach korszak idején, amikor erőszakkal civilizálni akarták a barbár magyarságot. A mű nyelvezete sokkal tömörebb, metaforikusabb, kifejezőbb. A lélekábrázolás is teljesen más, a hősök már nem idealizált alakok. Toldi utolsó szavai hűen tükrözik meggyőződését, és ebben van az utolsó kívánsága: „Szeresd a magyart, de ne faragd le” – szóla, „Erejét, formáját, durva kérgét róla: Mert mi haszna símább, ha jól megfaragják? Nehezebb eltörni a faragatlan fát.” 3. tétel /Életművek/ Ady Endre Ady és a magyarság Életrajz -1877-1919 -1877. november 22-én, Érdmindszenten született (ma Romániában) -apja Ady Lőrinc -anyja:

Pásztor Mária -öccse: Ady Lajos, költő -„hétszilvafás” nemesi családban élt -szülőfalujában tanul öt évig -nagykárolyi piarista gimnáziumban tanul négy évig -Nagyváradon tanult, ahol fiatalon verseket írt, itt ismeri meg a dzsentri életmódot -Zilah, Wesselényi Miklós Református Kollégiumban tanul -rossz tanuló volt, nem szeretett olvasni, nem szerzett diplomát, érettségije volt -ismeretét beszélgetések alkalmával szerezte -Debrecenben jogi tanulmányokat folytat (családja jogásznak szánta), nem fejezte be, mert nem szerette -újságírói állást vállal (Debreceni Hírlap, Debreceni Főiskolai Lapok, Debreceni Ellenőr) -első kötet: Versek -Temesváron adminisztratív munkát vállal -életvitele extrémebb lett: Arany Ökör fogadóba járt, és éjszakai életet élt -Nagyváradra költözik, újságíró lesz (Nagyváradi Napló), itt válik igazi költővé, népszerű lett -híressé vált, mozgalmas életet élt -zavaros nő ügyei

voltak, viszonya volt egy orfeumi táncosnővelvérbajt elkapja tőle -itt ismerte meg nagy szerelmét: Diósyné Brüll Adél (Léda) -sokat utaztak együtt, pl. Párizsba, Ady itt érett szimbolista költővé -Pestre költözik, Budapesti Naplónál dolgozik, itt jelenik meg 3. verseskötete: Új versek (1906), (2. kötet: Mégegyszer) -viták kereszttüzébe került költészete, árulással, hazafiatlansággal vádolják -verseit közli a Nyugat, megindul kávéházi élete -1912-ben szakít Lédával: Elbocsátó szép üzenet című művében örökíti meg -sok rajongói levelet kapott, kitűntek neki Boncza Berta (Csinszka) levelei, aki egy Svájcban tanuló magyar középiskolás lány volt -megismerkedtek, és 1915-ben összeházasodtak, szülei nem örültek, életük végéig hűek maradtak -Ady ekkor már betegeskedik, és 1919-ben meghal Ady és a magyarság A nemzetféltés a felvilágosodnál lépett fel. Egészen különös vegyület, hiszen kétféle érzés

keveredik: féltés és szeretet, valamint a kőkemény bírálat, néha gyalázkodás. Ady vállalja a sorsközösséget a magyarokkal, úgy ahogy van, hibáival együtt. Versei alapkérdései: Mit ér az ember, ha magyar? A nemzet megérett egy új Mohácsra? Azért merülnek fel, mert a magyar kultúra, nemzet teljesen elszigetelt Európában. Ady kettős érzéseinek forrása, hogy a magyarság képtelen következetesen és keményen harcolni. Ady a magyarságot „hőkölő” nemzetnek nevezi A magyar a szavak terén hatalmas hős-Ady szerint. Góg és Magóg fia vagyok én (1905) -1906, Új versek című kötetének kezdőverse -ez tudatosan egy fontos vers, annak ellenére, hogy címe sem volt -lázadó hangenm -ez Ady programverse -kulcsszavai: 1. „új”: figyelemfelkeltés céljából, hogy újat hoz 2. „mégis”: kifejezi Ady mentalitását Ady viselkedésére, költői magatartására szokták mondani: mégis-morál. Teli van ellenszegüléssel, büszkeséggel,

dühvel, meg nem maradással. 3. (én) -első sorral kifejezi, hogy magyar -Verecke arra utal, hogy keletről jöttek -Dévény (Magyarország nyugati kapuja): innen akar betörni (Párizsból, ahonnan valami újat akar hozni -a világot látott költő hazatér Párizsból és valami megújulást akar elérni -megjeleni egy nagy ellentét (többi versében is jelen van): én ti változást sürgeti meg akarja gátolni a változást (Vazul példáját hozza) A magyar Ugaron (1905) -szimbólum: Ugar, ami Magyarországot, a magyar földet szimbolizálja -az Ugar: műveletlen földezt lehet kulturálisan is értelmezni a magyar társadalomra -„Régmúlt virágok illata”volt olyan, hogy a magyar társadalom még nem „Ugar” volt -„Kacagó szél”a fejlett nyugat gúnyát jelentheti -tájvers, de nem egy konkrét tájat mutat be, ezért látomásos tájversnek hívják -cselekvők: 1. én (költő) törekvés 2. én 3. Ugar a visszahúzó erő 4. Ugar -ellentétek: gaz

buja föld virág Ugar vad mező csönd szűzi föld kacagó szél -a halál folyamata: „A dudva, a muhar, a gaz lehúz, altat, befed”fokozás, halmozás A föl-földobott kő (1909) -hangnem: nyugodtabb -vallomás a hazaszeretetről, kötődésről -alapja: sokszor járt külföldön, mégis mindig hazatértmetafora: a feldobott kő mindig visszaesik -benne van a determináltság (meghatározottság), amit nem lehet megváltoztatni, köti a törvény -vállalja a sorsközösséget a magyarokkal Nekünk Mohács kell (1908) -fordított Himnusznak is szokták nevezni -Himnuszban áldást kér, itt, pedig átkot a magyarokra -Himnusz: pátosz, emelkedett hangulat, dicső múlt -ebben a versben: szégyenteljes múlt -mindkettő csatáról és Istenhez szól -más az alapmotívum: győzelmek és szemben Mohács (a legnagyobb verség, a mai napig meghatározó) -1. vsz: E/3, magyarság -2. vsz: Ady, E/1 -3. vsz: E/3, E/1 -Ady itt vállalja a sorsközösséget a magyarsággal

és ebben különbözik a többi nagy költőtől -Miért kell elpusztítani a magyarságot? : -langy szívűség (gyávaság) - szedett-vedett cigánynép - veréshez szokott fajta, szolgák (gyenge, félős) -megjelenik a nemzethalál képe -bűnök forrása a romlott erkölcs -Ady a hibák ellenére vállalja a hovatartozását 4. tétel /Életművek/ Babits Mihály Prófétai szerepe Életrajz:(1883-1941) -1883. november 26-án született Szekszárdon -tisztességes, polgári családban született -édesapja, Babits Mihály, törvényszéki bíró -édesanyja, Kelemen Aurórának - apjának erkölcsi szigorúsága, anyjának, a városka igényein túlemelkedő finom műveltsége, versszeretete, s a család mély vallásossága rányomta bélyegét szinte egész életére -elemi iskolába Budapesten (1889-1891) és Pécsen (1891-1893) járt. -majd a pécsi cisztercita gimnáziumba -elveszítette apját (1898) -1901 őszén beiratkozott a budapesti egyetem bölcsészettudományi

karára. -1900-tól kezdett el verseket írni -az egyetem elvégzése után a bajai cisztercita gimnáziumban, mint helyettes tanár töltötte el gyakorlóévét (1905-1906) -1908 azonban elkeserítő fordulatot is hozott életébe: július 24-én áthelyezték az erdélyi Fogarasra tanárnak. Babits büntetésnek, valóságos száműzetésnek tartotta az áthelyezést -Európában sokat utazgatott, Itáliát is megjárta -1909 májusában megjelent első verskötete Levelek Iris koszorújából címmel -híres lett, a Nyugat állandó munkatársa -1911 nyarán Babits az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban tanított -1913-ban jelentette meg a Nyugatban fantasztikus regényét, A gólyakalifát. -Szekszárdon érte az első világháború kitörésének híre. Első perctől kezdve tiltakozott az esztelen vérontás ellen. Szívműködési rendellenességek miatt felmentették a katonai szolgálat alól -1915-ben egy ártatlan szerelmes vers ürügyén (Játszottam a kezével)

hazafiatlansággal és erkölcstelenséggel rágalmazó hecckampány középpontjába került (hazafias szempontból alkalmatlannak tartották a tanári pályára) -1921 januárjában házasságot kötött Tanner Ilonával (írói neve Török Sophi) -1923-ban, Esztergomban az Előhegyen egy kis házat, telket vásároltak, s a család a nyarakat ettől kezdve itt töltötte. -1922-ben Timár Virgil fia című lélektani regénye -1929-től haláláig a Nyugat szerkesztője volt. -1937-ben vették észre, hogy gégerákban szenved, gégemetszést hajtottak végre rajta, egy időre hangját is elvesztette. -1938-ban a Nyugat szeptemberi számában tette közzé a Jónás könyvét, melyhez egy év múlva csatolta a Jónás imáját. -1940 elején betegsége rosszabbra fordult -1940. március 25-én átvette a Dante fordításáért a San Remo-díjat -1940-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé választotta -Budapesten a Szanatóriumban halt meg 1941. augusztus 4-én Babits

költészete: -kevés életélménye volt -líráiban olvasmányélmények jönnek vissza emiatt -egyszerre hagyományos és újító, egymás mellett klasszikus és modern -meghatározó az Arany János féle kételyfélelme van költészetével szemben, önmagával szemben, belső vívódásai vannak -költészete nagyon intellektuális, nehezen érthető -szerette az alliterációt, versei sokat adnak a hangzásra A prófétai magatartás jelentkezése: Mint különös hírmondó -ez a vers egyetlen mondat, tíz strófából áll -együtt van ebben a versben mindaz a gondolat, eszme, amely a költő világszemléletében esztendők óta felgyűlt -az emberi létről való eszmélkedésének összegzése -az első hat szakasz a költő lírai önjellemzése is -a hírmondó gondolatait mondja el -hírmondóköltő, próféta -a próféta ül a hegye tetején és nézelődik (esztergomi Előhegyen) -nem érdekli, mi történik odalent, pedig zajlik az élet -ezek nem komoly

történések, gyermeki civakodások -ha jön az őszlemegy a hegyről és hírül adja ezt, üvöltve hirdeti, pedig mindenki tudja, mégis számára ez a hír, mert a világ történése számára nem hír -számára nem ugyanaz a hír, mint egy hétköznapi embernek, hiszen a prófétákat egyetemes, nagy horderejű kérdések foglalkoztatják -ezek a hírek a létezés nagy jelenségei -a hegyi hírnök nem a szenzációs, pillanatnyi jelenségekre figyel, hanem a természet változhatatlan rendjére, a nyárra őszt, a télre tavaszt hozó örökké egyforma, de örökké újuló körforgására - reménykedő bizakodással zárul Jónás könyve -a bibliai történet kifejtése, megverselése -a különbség a nép magatartásában van -különbség a két mű között, hogy egyik elbeszélő költemény (ez), a másik prózai -a bibliai történetnek ünnepélyesebb a hangneme-Babits története tele van humorral, íróniával -egyszerre elbeszélő költemény, és lírai

önvallomás -senki sem menekülhet saját küldetése, sorsa elől (próféta) -a költői megérzéseket példázza Jónással -prófétának nem szabad ítélkeznie, csak harcolnia kell -„mert vétkesek közt cinkos aki néma.”bűn az, amikor a próféta nem beszél, amikor kell (háborúban, embertelenségben) -a költőnek, mint prófétának szólnia kell Jónás imája -két nagy mondatból áll a vers -első hat sor: a régi szavak hűtlenségéről panaszkodik, melyeket sorsának szétesése hordalékként sodor magával -második hat sor: a bizakodást szólaltatja meg, áradásszerűen ömlenek a sorok -azért imádkozik, hogy beszélni tudjon -mert tudta már, hogy beteg, hogy gégerákja van -dac helyett, könyörgés, és alázat jelenik meg -könyörög, hogy adjon neki feladatot, amíg lehet, prófétálhasson, költhessen -amíg lehet beszéljen, és meg nem haljon 5. tétel /Életművek/ Kosztolányi Dezső Kosztolányi lírája Életrajz: (1885-1936) -A

Nyugat első nemzedékének egyik kiemelkedő alkotója Kosztolányi Dezső. -Sokoldalú művész. -1885. március 29-én született Szabadkán, polgári családban -Szabadka fontos volt számára, sok művében találhatunk rá utalást. -Édesapja, Kosztolányi Árpád, édesanyja, Brenner Eulália. -Gimnáziumi tanulmányait Szabadkán végezte. -1903. őszén beiratkozott a budapesti egyetem bölcsészkarára, magyar-német szakos hallgatóként. -Itt ismerkedett meg Négyesy László irodalmi szemináriumán Babitscsal és Juhász Gyulával. -1904-ben a bécsi egyetem hallgatója lett de tanulmányait nem fejezte be és visszatért Budapestre. -Újságíró lett, rengeteg lapnál dolgozott, természetesen a Nyugatnál is. 1906-tól a Budapesti Napló belső munkatársa, a versrovat vezetőjeként Ady helyére került. -Nagy előnyt jelentett számára, hogy több nyelven folyékonyan beszélt. -1907-ben megjelent első verse kötete: Négy fal között. A kötetről Ady írt

bírálatot, mellyel élete végéig megsértette Kosztolányit. Egészen az ún Ady-revízióig készülődött a visszavágásra. - nagy hatással volt a freudi pszichoanalízis: mely szerint az embernek két énje van, hipnózist alkalmazatott, a problémákat a gyermeki múltban keresi, a freudi pszichoanalízis mindent a szexualitásra és a gyerekkorra vezet vissza. -1908 és 1910 között sokat utazott Európa különböző országaiba. Szerelmes lett Lányi Hedvigbe, de ő hátat fordított neki és Kosztolányi a fájdalmát könnyelmű szórakozással próbálta csillapítani. -1910-ben ismerte meg Harmos Ilonát, akivel 1913-ban házasodott össze. 1915-ben született meg egyetlen gyermekük, Ádám. -A háború ideje alatt rengetget dolgozott, nagyon sok költeménye, cikke, fordítása jelent meg ekkor. -1919-ben az Új Nemzedék című napilap (Pardon rovat) vezetője lett. -Barátai elfordultak Kosztolányitól, nagyon sokan antiszemitizmussal vádolták. -kiábrándult

a politikából. -1921-től a szabadelvű Pesti Hírlap munkatársai közé lépett. -Anyagi biztonságban újra nagy munkakedvvel kezdett dolgozni. -Ekkor írja legjelentősebb regényeit. (Nero a véres költő, Édes Anna) -Ady halálának tízéves évfordulóján, 1929-ben a Toll című folyóirat felkérte Kosztolányit, hogy mondjon véleményt Ady költészetéről. Cikke elfogult és igaztalan volt, Ady- kultusz ellen támad. Az Ady-vitát Kosztolányi a Nyugatban megjelent Marcus Aurelius című versével zárta le. -A barátai elfordultak tőle, a fiatal költők azonban felfigyeltek rá. -Ezekben az években kezdte írni Esti Kornél novelláit. A kötet 1933-ban jelent meg -1935-ben megjelent Összegyűjtött költeményei utolsó darabja a Számadás. -1935 júniusában ismerkedett meg Radákovich Máriával. Ekkor született meg a Szeptemberi áhítat című szerelmes verse. -1936. november 3-án 51 éves korában meghalt -pályájának három fő szakasz van: 1.

1907-1919: főleg versei jelentősek 2. 1919-1929: regényei jelentősek 3. 1929-1936: versei jelentősek, azonban mint novellista maradandót alkotott -művészete legfontosabb témakörei:   az elmúlással való szembenézés 2 féle ember létezik: egyik a homo morális, a másokat elítélő a másik pedig a homo aesthelicus, a szemlélődő, bölcs -a költő az utóbbit tartotta jónak -számára a legnagyobb magyarság a nyelvben van Szegény kisgyermek panaszai -Költészetében az igazi elismerést az 1910-ben megjelent A szegény kisgyermek panaszai kötet hozta meg. -E versben kettős nézőpont érvényesül: a gyermeki és a felnőtti. Egyszerre érvényesül, ahogy a gyermek rácsodálkozik a világra és az, ahogy tudjuk, a felnőtt tekint vissza gyermeki önmagára. -A szereplíra sajátos megvalósulásának lehetünk tanúi: a szerző egy gyermek álarca mögé bújik. -A gyermek benyomásait víziókban, színekben, illatokban, képekben jeleníti meg.

-Ez a kötet egy versfüzér, mert a verseknek nincsenek címei. -Az egyes versek önmagukban teljes értékűek. -Témájuk a költő gyermekkora, a szülőváros. -Némelyik versben a halál borzongató képe is megjelenik. Mint aki a sínek közé esett -A versfüzér legelső darabjában – Mint aki a sínek közé esett – megragadja azt a hangulatot, lélekállapotot, amelyben a vers íródott. -Kosztolányi észrevette, hogy kihullott alóla a biztos talaj (felnőtté érett). -Ez egy tragédia számára és lepergett előtte a gyermekkora. -Az hogy a sínek közé esett, a felnőttkort jelképezi. -Visszaemlékszik a gyermekévekre, de jön az élet száguldó vonata, és magával ragadja őt. Azon az éjjel -A gyermek először találkozik a halállal. -Sok-sok képpel takargatja a halál élményét, a halált csak a végén hozza elő, csak a legvégén beszél arról, hogy meghalt a nagyapja. -Olyan mintha ezzel a sok képpel az igazságot takarná. -Ezek a képek

hangulatilag előkészítik az igazi mondanivalót, a nagyapja halálát. -1. rész: Nagyon jól ábrázolja a gyermekkor titokkal és félelemmel teli világát -2. rész: itt nem látunk félelmetes dolgokat, de mégis csak a végén döbben rá, hogy meghalt a nagyapja. -A végén döbben rá, hogy milyen az, ha meghal valaki. -Olyan mintha a felnőtté válás egyik lépcsőfoka lenne. Mostan színes tintákról álmodom -Gyermekkori álmodozás, de egyben költői ars poetica is a Mostan színes tintákról álmodom. -Minden színhez egy gyermekkori emléket kapcsol, a gyermekkor és a felnőttkor unalmassága áll egymással szemben. -Leírja, hogy a gyermekkor mennyire színes és vidám volt. -A gyermekkor és a felnőttkor unalmassága áll egymással szemben. -Szinesztéziák szövik át a verset, jelezve, hogy a színek a gyermeki képzeletben önálló életet, tartalmat nyernek. -gyerekkorfelnőttkor -színességszürkeség Hajnali részegség -A

Számadás s egyben a magyar irodalom egyik legjelentősebb, nagy gondolati költeménye a Hajnali részegség (1933). -A költő a mindennapi lét sivárságától eljut a csillagokig – egy sajátos létértelmezésig. -Leverő, lehangoló képpel indít (kiszolgáltatottság, üresség). -A „de” kötőszót lövetően megváltozik a szemlélődés. -Rapszodikus gondolatfolyamat jellemző. -A költemény gondolkodó hőse a gyermekkori mennyországból visszahull a felnőttség sivár világába. -Bűntudattal fordul önmaga ellen, magát vádolja. -Az új élmény szemszögéből kudarcnak érzi életét. -Csak az élet legvégén láthatta meg az égi „estélyt”, pedig ötven éve tündökölt fölötte. -A halál közelében jött rá, hogy a létezés csodálatos és mégis csak van értelme az életnek. -A művet lezáró vallomásban egyszerre van jelent az önfeledt boldogság és a közeli elmúlás tragikus boldogtalansága. -Egymásba mosódik a racionálisan

gondolkodó felnőtt magatartása és csodákban hívő gyermek ámulata. Ének a semmiről -A Számadás ciklust lezáró költemény, az Ének a semmiről. -Szokatlan ez a költemény, mert a semmiről nem szoktak verset írni. -A semmi itt a nemlétet jelenti. -A nemlétet összehasonlítja az élettel. -A semmi végtelen, üres, sötét, tartós: pozitív dologként kezeli a semmit. -Az élet csupa seb, régi, szokatlan, rossz gúnya: negatív dolog. -Az egész vers ezt támasztja alá. -Az ember létében kettő helyen van semmi: az élet előtt és után. -Még az utolsó sor is azt mutatja, hogy az élet előtti és utáni semmi is pozitív. -Fél a haláltól és ez a vers egy bizonyosság. -Az ötödik strófa mondható a vers kulcsának, mert megmagyarázza, hogy miért nem kell félni a nemléttől, a haláltól. Azért nem kell félni, mert már mások is meghaltak és ők is kibírták, akkor mi is ki fogjuk. -„de nem felelnek, úgy felelnek”: azért nem felelnek, hogy

bírjuk ki mi is, meg kell tudni, hogy milyen. Nem felelhetnek igent, mert akkor mindenki öngyilkos lenne Nem felelhetnek nemet, mert félnének a haláltól. -A vers megnyugtatja az írót, hogy ne féljen a haláltól. Szembe kell nézni a saját sorsunkkal Kosztolányi költészete kiemelkedő jelentőségű a magyar irodalomban. Különlegességét elsősorban a magyar nyelv pontos ismerete adja meg. 6. tétel /Életművek/ József Attila Utolsó versei Életrajza: -1905. április 11-én született Budapesten (Ferencváros) -Igazi proletár, munkás gyerek volt, rengeteget csavargott, lopott. -Gyermekkorában (1908-ban) édesapja kivándorolt Amerikába és csak később derült ki, hogy csak Romániáig jutott. Ez befolyásolta költészetét -Mint apátlan gyereknek rendkívül sokat jelentett számára az édesanyja, de 1919-ben őt is elveszítette, rákban halt meg -Ezek után a sógora próbálta támogatni. -Makón iratkozott be gimnáziumba és itt ismerkedett meg

Juhász Gyulával. Ő az, aki a gimnáziumi évek alatt támogatta József Attilát, felismerte tehetségét és belsőséges barátság alakult ki közöttük. -A gimnázium után a szegedi egyetemre járt magyar-francia szakra, ahonnan a „Tiszta szívvel” című verse miatt kirúgták. -Ezután külföldön tanul, de igazából soha nem tudta befejezni tanulmányait. -1925-ben Bécsbe ment. 1926-ban sikerült Párizsba is kijutnia -1927-ben tért haza, a pesti egyetem hallgatója is volt egy ideig, de innentől kezdve már többnyire foglalkozás és állás nélküli költő és csak alkalmi munkákból tarja fenn magát. -1930-ban bekapcsolódott az illegális kommunista párt munkájába, szemináriumokat vezet, előadásokat tart. -A mozgalomban ismerkedett meg Szántó Judittal, aki 6 évig élettársa volt, de a konfliktusok miatt szakítottak -1935-től lappangó betegsége többször is előtört (idegbeteg volt: borderline-kór/határvonal betegség/), s a

pszichoanalitikus kezelés sem segített rajta. -1936-ban az induló folyóiratnak, a Szép Szónak lett a társszerkesztője. -1937-ben betegsége egyre jobban elhatalmasodott, a kórházi ápolás sem használt, nővérei vették magukhoz penziójukba, Balatonszárszón. -Maga vetett véget életének, egy tehervonat kerekei alatt halt meg 1937-ben. -Kapcsolata volt Vágó Mártával, Szántó Judittal, Gyömröi Edittel (orvosa volt) és Kozmitza Flórával (orvosi asszisztens, pszichológusa volt) -Kötetei: A szépség koldusa (1. kötet) Nem én kiáltok Nincsen apám, se anyám Döntsd a tőkét, ne siránkozz Medvetánc Nagyon fáj -a költő az „Eszmélet” című versében fogalmazza meg életcéljait -„Eszmélet”:  Egy filozófiai alkotás, gondolatgyűjtemény  Létösszegző vers  A cím az öntudatra ébredésre utal      A költő szerint két világ létezik: a belső gondolatok világa (álmodozó ember, álom) és a külső világ,

a világ börtöne (vas világ), amire jellemző a keménység, a szigorú szabályok a kegyetlenség A költő szerint választani kellnem mondja ki melyiket választotta, de egyértelmű, hiszen a külső világot negatívan festi le a szerelem nem megoldás két megoldás van: 1. érzelmektől való mentesség, és hogy az embernek rá kell jönnie, hogy az élet egy ráadás a halálra, egy tárgy csak, amit vissza kell adni, vagyis el kell számolni az élettel. Szabadság, függetlenség, öntudatra ébredés, felnövés. 2. állati boldogság: a tudatlanok a boldogok, akiket nem érdekelnek az élet értékei, hiszen megvan mindene J. A választása: a felnőtt, az élettel szembenéző, szemlélődő ember magatartása József Attila utolsó vershármasa: 1. Karóval jöttél 2. Talán eltűnök hirtelen 3. Íme, hát megleltem hazámat -Ezeknek a verseknek nincsen címe, a „címeket” utólag emelték ki, hiszen mindhárom verset a költő halála után találták meg.

-Annyi a biztos, hogy a verseket élete utolsó napjaiban alkotta. -Mindhárom vers létösszegzés. -Jelentősségük, hogy gyakorlatilag, mint egy folyamat úgy mutatják meg azt, ahogy a költő beletörődött a halálba, nincs értelme tovább élni. -Az első vers egy belső vita, nagyon zaklatott, de ez a zaklatottság a harmadik vers végére elmúlik, a hangulata lenyugszik. 1. Karóval jöttél: -Ez egy létösszegző vers. -A vers megszólítása E/2 személy, ezzel a költő önmagát szólítja meg, gúnyosan vitatkozik önmagával. -A mű végén a halál még nem jelenik meg. -Az alkotás elején egy ellentétet találunk: karó←virág ( az értéket, szépséget jelképezi). -Lehetne a költő életében egy érték, de helyette csak az értéktelenség jelenik meg, amelyet az Eszmélet és a Tudod, hogy nincs bocsánat című versében is megfigyelhetünk. -Képi elemeket használ: „Hét Torony”, „elvakart seb”, „tejfoggal kőbe harapni”. Képi elemek

értelmezése: - Bolondgomba: betegsége miatt bolondnak nézik az emberek a költőt - Aranyat ígértél: tervei voltak, de a megvalósítás elmaradt - Hét Torony: börtöna világ is egy börtön, amely meggátolja és nem tud érvényesülni - Tejfoggal kőbe harapni: túl gyorsan akart felnőni, nagy fába vágta a fejszéjét - Miért nem éjszaka álmodtál: felcserélt életvitel, nem ebben a világban élt, mindig álmodozott - Magadat mindig kitakartad: mindig kitárta a szívét és ezzel sebezhetővé vált - Sebedet mindig elvakartad: önmarcangolás, újra előjönnek a gyerekkori sérelmek - Te bolond: saját magáról ír - Szerettél? Magához ki fűzött? : örökös szeretetvágy jelenik meg és a szeretetért cserébe nem kap semmit, József Attila képtelen a normális kapcsolatteremtésre - Győzd, ami volt: a múlttal való szembenézés - Se késed nincs, se kenyered: szegénység, nélkülözés, az alapvető dolgok hiánya - Örülj, ha jut tüzelőfa:

szegénység, nélkülözés, az alapvető dolgok hiánya - Puha párna: gyengédség utáni vágy - Hajtsd le szépen a fejedet: önmagának adja meg a költő a gondviselést, a szeretetet, a gyengédséget -Azokat a motívumokat mutatja be, amelyek megmutatják, hogy hogyan futott zátonyra az élete. -Megmutatja azt, hogy ellentmondás van azok között a szerepek között, amelyeket ő választott, illetve amelyeket a társadalom osztott rá. -Leírja, hogy mulasztotta el az önmegvalósítást. -Itt már csak a börtön van és nincs szabadulás. 2. Talán eltűnök hirtelen: -A hangneme már melankolikusabb. -A mű nem csak létösszegző, hanem időszembesítő is. -Időszerkezete: jövő, múlt, jelen. -A költő életének összegzését a három idő szembesítésével végzi el. -A jelen állapotából és a jövő távlatából, a jelen és a jövő szempontjából értékeli a múltat. -A vers valamennyi rétegét áthatja az idő, az időbeliség érzékeltetése, szinte

minden eleme az időbeli egymásutánra és az idők szembesítésére utal. - jövő: Talán eltűnök hirtelennegatív jövőkép - múlt: Elpazaroltam mindenemez a vers is konkrét képeket mutat be a költő életéből - jelen: És most könnyezve hallgatom a száraz ágak, hogy zörögneka negatív jelen idő a múlt idő egyenes következménye -A vers logikus, szinte teljesen úgy épül fel, mint egy érvelés. -Olyan a mű, mintha egy tétellel kezdődne (jövő). -Ezután következnek a bizonyítások (múlt) és csak a legvégén írja le a következményeket (jelen). -Itt is megjelenik az ok-okozat, bűn-bűnhődés, mint ahogyan a Tudod, hogy nincs bocsánat című versben. -A költő bűnei: elhibázott élet, sok rossz döntés, de megjelenik itt egy újabb motívum is nem akar felnőni(„Ifjúságom, e zöld vadont”) és nem akar tudomást venni az élettörvényeiről/ez egy teljesen általános emberi jelenség/. -Itt már nincsen belső vita, József Attila itt

már belenyugszik saját sorsába. 3. Íme, hát megleltem hazámat -Ez József Attila utolsó verse. Létösszegzés, de fel lehet fogni búcsúzásnak is -Hangulata nagyon nyugodt, higgadt, a költő most már beletörődött a sorsába és nincs szó bűnről. -A mű egyszerű kijelentő mondatokból áll. -Alaptétele: „Íme, hát megleltem hazámat” (haza=sír) -A vers többi mondata mind ezt a kijelentést támasztja alá( a világban már nincs szükség a költőre, az élete és a halála nem ér semmit) -Tökéletesen ellentétben áll a „Tiszta szívvel” című versével. -Az alkotás mélypontja az, hogy rájön, hogy a halál sem ér semmit. -De a végén optimizmus tűnik fel a versben, mert csak a maga sorsát tudta menthetetlenül tragikusnak, az emberi közösség számára-másoknak, nekünk- megőrizte a reményt, mely minden egyéni katasztrófán át is ránk sugárzik költészetéből: „Szép a tavasz és szép a nyár is, De szebb az ősz s

legszebb a tél, Annak, ki tűzhelyet, családot, Már végképp másoknak remél. Költészetének összegzése: -J. A több mint költő Ő egy kultikus figura -A költő egy emberidegen, ellenséges világban élt és itt küzdött a teljesség megvalósításáért, a szeretetért, egy társért, a szépségért. -Ezek a célok adják meg a költő mondanivalóját: mindig minden körülmények között, még a legnagyobb embertelenségben is meg kell őrizni az emberi magatartásunkat. 7 tétel /Portrék/ Balassi Bálint Hazafias költészete Életrajza: -a 16. századi históriás énekek epikus anyagát olvasztja lírává, s emeli fel a tudós reneszánsz szintjére -Lengyelországban bujdosott -1591-ben tért haza Magyarországra -részt vett a törökök elleni harcokban -Esztergom ostrománál halt meg 1594-ben -reneszánsz képviselője volt (reneszánsz =valaminek az újjászületése, újjáéledése. A városi polgárság érdekeit és szemléletét tükröző

tudomány, irodalom és művészet nagy fellendülése a 14-16. században, illetve ennek a kora) -Az emlékek idézése kirostálta múltjából mindazt, ami szenny, bűn vagy szégyellnivaló volt, s a jelen szomorúságaival szemben felragyogtatta élete valóban múlhatatlan értékeit. A költő katonai-vitézi erényeit senki nem vonhatta kétségbe: emléket állított Egernek, s a vitézi életforma eltűnő húskorának, s önmagának is. -létrehozta az ún. Balassi-strófát: 3 soros versszakokból áll, a versszak sora belső rímek által három egységre tagolódik, 3x3 strófából áll, a mélyebb belső szerkezetben is a hármas szerkesztési elv valósul meg. -az egy katonaének a vitézi-hazafias költészet egyik darabja -az európai irodalomban ismeretlen volt, hiszen szinte csak mi magyarok vívtunk önfeláldozó harcot a kereszténységért és a hazáért Egy katonaének -1589-ben a jó hírnevét elvesztette, mindenéből kifosztott Balassi Lengyelországban

bujdosott -s a távozni készülő költőt egyszerre megrohanják a múltat szépítő emlékek. -a haza eddig hiányzott költői szótárából, a szülőhaza csak most szépül „édes hazává”, most mikor már hazátlanná vált -ebből a költeményből hiányzik a jövő biztató reménye, a költő útja újra a teljes bizonytalanságba vezet -csak a visszahúzó, a marasztaló, megszépült emlékek szerepelnek az elégiában -itt a jövőtlen múlt uralkodik -a vers felépítésében a mellé és fölérendeltség, a harmónia és a szimmetria reneszánsz rendje érvényesül, s uralkodó szerkesztési elve a hármas szám: hárompillérű vers, s ez a három pillér az 1. az 5 és a 9 strófa 1. pillér • 1.strófa, ahol szónoki kérdés található, azaz van-e szebb dolog a katonaéletnél 2.-4 versszak • a következő szerkezeti egység is ezt igazolja, mozgalmas képekkel festi le a katonáskodás mindennapjait. Nem titkolja a vitézi élet férfias

keménységét és veszélyességét. 2. pillér • 5. strófa, ez a vers középpontja • a katonaéletet a kor legmagasabb szintjére emeli, ugyanis az emberség és vitézség a 16. századi humanista Magyarország legfőbb értékei 6.-8 versszak • a katonaéletet írják le, de itt ellentétben a 2.-4 versszakokkal, az árny oldaláról 3. pillér • 9. versszak • az önfeláldozás, a veszélye élet megilleti a katonákat • ez a strófa elragadottabb hangon zengi a katonák dicsőségét. • A vers végén a búcsúzó költő fájdalmas rezignációval kíván áldást és hadiszerencsét a végvári vitézeknek 1. 9. 5. 2-4. 6-8. Ó én édes hazám, te jó Magyarország -a Lengyelországba távozó költőt megrohanja az emlékek sora -a szülőhazája édes hazává, jó Magyarországgá vált -a jövő nem biztató, a költő útja a teljes bizonytalanságba vezet -megható költemény -búcsúzás sorrendje: először Magyarországtól és a vitézi

élettől, majd a barátoktól, szerelmektől és legvégül Júliától a „szerelmes ellenségtől” búcsúzik -mindegyik strófa végén más búcsúzási formát találunk, ami szintén a költő nyelvi gazdagságára utal Széllel tündökölni nem ládd-é a földet -nem igazi katonaének, inkább a vágánsköltészet (vágánsok = vándorlók, tekergők; művelt városi vándordiákok) hagyományai érvényesülnek benne -a vitézi élet kellékei megtalálhatók benne, de csak azért, mert a költő maga is végvári katona volt ekkor -nem a hős küzdelemre, hanem a vidámságra, búfelejtésre, szerelemre, borozgatásra buzdít Összefoglalás Balassi fedezi fel a hazáért vívott önfeláldozó harc erkölcsi szépségét, s így avatja végvári katonákat a 16. századi magyar reneszánsz legfontosabb értékeivé, az emberségnek, a vitézségnek legigazibb képviselőjévé. A haza igazán csak Lengyelországban való bujdosása után vált fontosság a

költőnek. (pl: Egy katonaének) 8 tétel /Portrék/ Vörösmarty Mihály Történelem szemlélete Életrajza: -a reformkor nagy költője -a magyar romantika kiteljesedésének legnagyobb alakja -a Szózattal a nagy hazafias költészet és gondolati költészetének első remekművét alkotta meg -a Szózattól kezdve 10 éven át a reformkori harcok nagy költője -közösségi tematika uralkodik verseiben -az új hazafias szellem a nemzeti feltámadás, az öntudatra ébredés illúziójával töltötte el a lelkeket -a nemzeti függetlenség ihlette Vörösmartyt -az olvasóközönség ekkor már régen egy nagy nemzeti eposzra várt, ezért futhatott be Vörösmarty Szózat -a reformkor politikai küzdelmei Vörösmartyra is hatással voltak -1836-ban írja első reformkori költeményét, a Szózatot, ezzel ő is belép a nagy nemzetébresztők (Zrínyi, Kölcsey, Berzsenyi) sorába -az 1832-36-os országgyűlés feloszlatása alkalmából születet meg a Szózat -ez a vers

abban a válságos időben született, amikor nyílt szakítás következett be a magyarság és a bécsi udvar között -a nemzet sorsdöntő napokat élt át, s a félelem és a rettegés e légkörében, ezekben a jellempróbáló napokban -amikor kockázatos volt jó magyarnak lenni- szólalt meg a költő rendületlen hűséget és hazaszeretetet követelve -a vers formája: jambikus verselésű, félrímekkel és 4 soros versszakokkal. Ez a skót balladaforma -ennek a formának a lüktető jambikus lejtése feszült hangulatot kelt -ezt támasztja a vers szerkezete is, amely hűen követi a klasszikus szónoki beszéd felépítését 1. felhívás a hazaszeretetre (1-2) A 2. dicső múlt, biztató jelen, jó vagy rossz jövő (jókor vagy nemzethalál) B 3. megismételt felhívás, nyomatékosítás A -tartalmilag egy keretes mű: ABA -a költő a magyarsághoz szól, azonban E/2. személyű megszólítást használ, ami a verset bensőségessé, a nemzeti ügyet, pedig

személyessé teszi -a versben megtalálható mind a három idősík, azonban az idő felfogása eltér Kölcseyétől, hiszen itt a múlt nem egyszerűen egy dicsőséges korszak, amely szemben áll a züllött jelennel, és kilátástalan jövővel. Vörösmartynál a múlt egy hősies küzdelem sorozat a nemzeti létért, amely tanulsággal szolgálhat -kétféle jövőképet vázol fel, az egyik a jó, a másik a nemzethalál, mely tragikus ugyan, de ugyanakkor nagyszerű és elismerést kiváltó -a vers kicsengése pozitív, optimista, hiszen a végén ismét hűségre és hazaszeretetre szólít fel Előszó -1850-1851-ben írta -ezt a művet az 1820-as években írt Három rege című műve elég szánta, a mű elején található szöveg („Midőn ezt írtam) a három regére utal -a vers gerincét egy természeti kép adja, az évszakok váltakozása -3 évszakot mutat be: nyár, tél, tavasz. Ez a három évszak három idősíkot érzékelteti -ebből a természeti

képből is kitűnik Vörösmarty történelem szemlélete, amely a létet körforgásszerűen képzeli el: a telet mindig a tavasz követi és a pusztulás után mindig a megújulás következik -azonban ezt a tavasz nem a régóta várt jobb kor, nem az igazi újjászületés • MÚLT-„midőn.”nyár (múlt, béke, ünnep, tiszta, vész, vihar) -reformkort mutatja be, mint egy földi paradicsomot, amelyre a harmónia és a szorgos munka jellemző -a tökéletesség pillanatában azonban megáll minden, mint nyáron a vihar előtt, aztán kitör a vész (forradalom és szabadságharc) • JELEN-„most”tél (jelen, csend, hó, halál) -a tél csendje és kihaltsága a szabadságharc utáni megtorlást szellemi és a fizikai rabságot érzékeltetik -itt azt láthatjuk, hogy a Szózat által megjövendölt végzet a „nagyszerű halál” bekövetkezett • JÖVŐ-„majd”tavasz (jövő, virágok, jókedv, ifjúság) -a tavasz az újjászületés időszaka, de az

egyáltalán nem jó az emberiségnek, erre utalnak a következő kifejezések: vendéghaj, hazug -a tavasz tehát nem igazi újjászületés, nem a régen várt jövő, nem a „jobb kor”, hiszen a természet és a Föld teljes részvétlenségét mutatja. Gondolatok a könyvtárban -1844-ben íródott -a könyvtár csak egy ürügy arra, hogy a költő kifejtse gondolatait -ebben az időben a papírt főleg rongyokból, a szegények rongyaiból készítették -erre a papírra kerültek a legszebb és a legnemesebb dolgok -ez az ellentét adja meg a vers alapját -ellentétpárok: erény zsivány ártatlanság dühös buja törvény hamis bírák Ezekkel bemutatja a teljes világot csillagászat vak asszony rabság szabadság gyáva hős -összegzi az emberi létet: „Irtózatos hazudság mindenütt!” -kérdéseket tesz fel: „Mi dolgunk a világon?” „Ment-e a könyvek által a világ elébb?” -a válasz egyértelműen nem, hiszen akkor nem lenének ilyen

ellentmondások a vers elején -költő belső vitája: a könyveket mégsem szabad elégetni -annak ellenére, hogy mindennek azok az okozói-, mert akkor az értékek is elpusztulnának. „Ők mindegyütt -a jók a rossz miatt-) -az embernek küzdenie, fáradoznia kell az emberiségért, a nemzetért -Vörösmarty a létet körforgásszerűen képzeli el, amelyben az embernek egyetlen célja van: a küzdés -ez ad optimista hangot a műnek 9 tétel /Portrék/ Mikszáth Kálmán Beszterce ostroma Életrajza: -Palócföldön született, Görbeországnak hívta Mikszáth -a szülőföld nagy hatással volt írói létére -paraszti sorban élő, nemesi származású családban született -jogi tanulmányokat folytatott, anyagi okok miatt nem tudta befejezni -Mauks Ilonától is rossz anyagi körülmények miatt kellett elválnia -1881-ben megjelenik a Tót atyafiak című műve -1882-ben A jó palócok című műve -ezek hozzák meg neki a sikert és az országos elismertséget -tagja

lesz a MTA-nak és képviselőséget is kap Beszterce ostroma -a regény Mikszáth egy anekdotából fejti ki (anekdota = rövid, humoros, csattanóval végződő történet, általában valamely híres ember életéről szólnak) -a főhős: Pongrácz István, a magyar Don Quijote -a múltban él, hátat fordít a jelennek és egy letűnt világnak az ideáljaihoz ragaszkodik (a lovagi korhoz) -mindkét ember közel áll a tébolyhoz -Pongráczot elkésett embernek is nevezik, aki különc, hóbortos, akit nagyon sokan bolondnak tartanak -de mégis pozitív személy abból a szempontból, hogy értéket teremt maga körül, ebben a kiüresedett, értéktelen világban (érték: lovagi erények, pénzt ad a szegényeknek, stb) -a mű jelszava az elkésett ember -úgy látja, és úgy gondolja önmaga, hogy a jelen világ értéktelen: „Ide ugyan nem tolakodik be a XIX. Század” -nem derül ki egyértelműen, hogy őrült vagy sem, hiszen maga Mikszáth sem foglal állást, nem

azonosul a főhősével, ennek ellenére mégis rokonszenvesnek tűnik, és megbecsülendő figurának, főleg, ha összehasonlítjuk őt a Behenczy bárokkal (a dzsentrinek a tipikus megtestesítőivel; dzsentri = elszegényedett nemes, aki nagyúri módon akar élni, nem vallják be, hogy szegények) -a külvilág bolondnak tartja és mégis szinte mindenki cinkos ebben a bolondságban, mert ez anyagilag megéri neki, élősködnek rajta -a regénynek egy kicsit elégikus, keserédes, tragikomikus a hangulata, ám a legvégére tragikussá válik -a mű végére Pongrácz István szimpatikus, rokonszenves figura lesz -a regény végére a valóság legyőzi az ábrándot (a realizmus győz a romantika felett) -a sokat emlegetett általános emberi értékeket (pl.: bátorság, emberség, szeretet) egyedül egy őrült veszi komolyan, és mindenki más parazitaként rajta élősködik -érdekes a szerkesztési módja azért is, mert két külön novellaként indul, amelyek a 3.

fejezetben kapcsolódnak össze és így lesz teljes az alkotás Mikszáth novellái -1881 Tót atyafiak -1882 A jó palócok -elbeszéléskötetek, az egyszerű falusi parasztok állnak a középpontban -Mikszáth elbeszéléseiben az egyszerű ember lesz a főszereplő és már nem csak epizód figura -bemutatja, hogy a nép nagyon bonyolult és mély lelki életet élt -történeteiben palócföld, a gyermekkor idilli világa elevenedik meg -drámai a cselekmény lefolyása -Mikszáth a szereplőit belülről is ábrázolja -parasztjai még egy régi, patriarchális világban élnek -a parasztok elfogadják sorsukat -a novellák előadásmódja: nem távolságtartó, beleéléssel mondja el a történetet. Elbeszélés módja olyan, mintha egy öreg régi mesemondót hallgatnánk -a novellákban sok az idill, a romantikus elem, tehát romantikus jellegűek a novellák, de a Beszterce ostroma inkább realista jellegű a többi regényével ellentétben 10. tétel /Portrék/

Móricz Zsigmond novellisztikája Életpályája: -Móricz Zsigmond (1879-1942) a Nyugat első nagy nemzedékének tagja -a 20. század első felének legjelentősebb prózaírója -a magyar falu, a magyar vidék legnagyobb írója volt -tehetségét Osvát Ernő fedezte fel. -1879. július 2-án született a Szatmár megyei Tiszacsécsén -boldog volt a gyermekkora, ami visszajön verseiben -apja Móricz Bálint, egy feltörekvő parasztember, sok vállalkozása volt -a Debreceni Református Kollégiumba tanult, ahol nehéz diákévei voltak. Rossz tanuló volt, ezeket mutatja a Légy jó mindhalálig című műve -tudatosan arra készült, hogy író legyen. Pestre kerül -első sikere a Nyugathoz köthető, Hét krajcár (1908.) című elbeszélés Innentől híres és ismert író. -1942. szeptember 4-én agyvérzés következtében halt meg Budapesten -Regényei: Rokonok, Úri muri, Erdélyi-trilógia, Légy jó mindhalálig, Árvácska, Rózsa Sándor a lovát ugratja Újszerű

parasztábrázolás: -Móricz paraszti témájú novellákkal kezdte írói pályáját -A parasztábrázolásnak gazdag hagyományai voltak Móricz Zsigmond előtt is. Csokonainál a nép, mint kellék jelenik meg. Jókainál sok helyen megtalálható a parasztság, de ezek csak epizódszereplők, ezek is csak kellékek. Ezek a szegény emberek kedvesek, vidámak, kedélyesek. Mikszáth már próbálja a falut, a parasztságot belülről ábrázolni, lélektan oldaláról. Ez a világ egy álomvilág, tündérvilág -Móriczig azt sugallja az irodalom, hogy a parasztság élete szép, jó, harmonikus, derűs és boldog. -Móricz szakít ezzel, ő meri ábrázolni a felszín alatti dolgokat, a szegénységet. -Novelláiban megmutatja a lelki, a fizikai nyomort is. -történeteiben megjelenik az elégedetlenség -történetei naturalisták (=az író ábrázolja az ember ösztöni életét. Ilyen ösztön a fajfenntartás, gyilkolási ösztön, nemi ösztön). -Móricz meri

ábrázolni a túlfűtöttséget, az erotikát, az eddigi tabu témákat. Tragédia: (1909) -Ez a novella már a lelket deformáló, a komikum határát súroló nincstelenségről, egy ember örökös éhezéséről szól. -Főhőse Kis János, akinek neve egy beszélő név. -Ő egy átlagos, jelentéktelen, hirtelen haragú jellem. -Kis János eldurvult lelkű, primitív ember, tökéletesen lesüllyedt a vegetatív ösztönélet szintjére (vegetatív ösztön: evés).ű -Élete egyetlen célja, hogy egyszer jóllakjon. -Ezzel a főhőssel rombolja szét Móricz az eddig kialakult paraszti képet. -A történet az éhségről és az evésről szól. -Az éhség a főhősnél már létállapot. -Ennek torzító hatása van a lélekre. -Arra, hogy csillapítsa éhséget, kínálkozik egy alkalom: a Sarudy lány lakodalmán. -Most már megjelenik szeme előtt egy másodlagos cél is, hogy kiegye a vagyonából a nagyurat. (ez utal az eltorzult lélekre) -Maga a feladat emberfeletti,

ez az ami tragikussá teszi Kis Jánost. -A mű jellegzetessége a drámaiság, ami a többi novelláiban is felfedezhető lesz. (van benne alapszituáció, feszültségkeltés, tetőpont, katarzis). -A másik jellemvonása a groteszk (harc az ételekkel). -Eltorzult bosszúja nem az „ellenséges környezetet” semmisítette meg, csupán önmagát pusztította el. -A novella befejezéséből már előtűnik minden nevetséges vonás, s Kis János tragédiáját csak fokozza, hogy „senki se vette észre, hogy eltűnt, mint azt sem, hogy ott volt, vagy azt, hogy élt” és hogy meghalt Szegény emberek: (1916.) -Háborús novellái közül a legmegdöbbentőbb a naturalista színezetű Szegény emberek. -A kisregény felé mutató hosszú elbeszélés alaposabb, sokoldalú lélekábrázolást tesz lehetővé: az író részletesebben bemutatja, hogyan ölte meg a háború az emberben az embert, a lelket. -A főhős egy meg nem nevezett katona, aki 26 hónap frontszolgálat után 28

napi szabadságra jött haza. -Családját nyomorban és eladósodva találta itthon, s megpróbálja a lehetetlent: biztosítani számukra a megélhetést. Ezért ásni jár napszámba, de a második napon már rájön, hogy így képtelen megfizetni az 50 pengős tartozást s elegendő élelmiszert szerezni. Egy éjszaka ötlik fel benne, hogy kirabolja Vargáékat, akiknél előző nap sok pénzt látott. -A történetnek egyszerű előrehaladott cselekménye van: szegénység kölcsön tartozás gyilkosság. -Rengeteg utalás van benne a múltra, a háborúra. Ezek az utalások víziók, a katona látomásai -Megismerjük a háborús világot, amiből 2 dolgot mutat meg: A háború embertelen, de megszünteti a társadalmi különbségeket, igazságtalanságot. -Ez a katona bűnös, mert megölt 2 gyermeket. A katona belátja, hogy a gyilkolás bűn, mert eldobja a pénzt és a rendőröknek, könnyen feladja magát. -A gyilkolás oka a szegénység és a háború (megszokta

a gyilkolást). A főhősből a lelket, az embert a háború ölte ki. Ő nemcsak bűnös, hanem áldozat is, a háború áldozata -Alapjában véve ez egy háborúellenes történet. Barbárok: (1931.) -Ez egy elég formabontó novella. -Itt a formabontó dialógusok uralkodnak, szinte csak párbeszédből áll, kevés benne a leíró rész. -Nincs benne korfestés, nem tudjuk mikor, hol történik. -jellemzője, hogy balladaszerű. Balladai homály van benne, sok mindent nekünk kell kitalálni -Riportszerű, az író teljesen érzelemmentesen számol be mindenről. -Ez a történet a legdrámaibb, aminek az oka, hogy párbeszédekből, 3 részből áll, ami olyan mintha 3 felvonás lenne. -Az első rész időtartama csupán néhány óra. Megismerjük a környezetet, ami kegyetlen, embertelen, szűkszavú (az emberek alig beszélnek). A történet a címét onnan kapta, hogy a barbárok=nyelv nélküli embereket jelent. A rész hangulata baljós A tetőpont a pár óra alatt

történő kettős gyilkosság. -A második rész több mint egy évet ölel fel. Az asszony a férjét keresi Hiába barbárok, összetartás mégis van köztük. A több hónapot szűkítéssel oldotta meg Mesei fordulatokkal is tele van. -A harmadik rész a legdrámaibb, aminek időtartama ismét csak néhány óra. Tele van párbeszédekkel. A gyilkosság nyájért történt A juhászt ebben az időben nagynak tartották, és a faluban a társadalom csúcsán állt. Ezzel a gyilkossággal ezt töri meg 11. tétel /Látásmódok/ Jókai Mór Az arany ember Regényíró korszakai 1. ’50-es évek Jókait nem keríti hatalmába a pesszimizmus, hanem az az ember volt, aki hitet tudott adni az olvasóknak, azért mert ebben a korszakban születtek nagy optimista történelmi regényei. Erdély aranykora, A janicsárok végnapjai Ebben az időben születtek nagy reformkori regényei: Egy magyar nábob, A Kárpáthy Zoltán. 2. ’60-as évek Jókai pályájának tetőpontja, ekkor

születnek meg híres regényei, mint pl.: A kőszívű ember fiai, A fekete gyémántok, Az arany ember. 3. ’75-től tartott, haláláig Ebben az időszakban ível a pályája lefelé. Regényeiben nem tud újat hozni Megérintette a realizmus szelleme, nagy hatással volt rá a ’90-es években, egy műben. A mű címe: Sárga rózsa, ami egy realisztikusan ábrázolt népi történet. Jókai regénybeli jellemei nem fejlődnek, akik ún. statikus alakok Ez alól egy regény kivétel: Az arany ember. Jókai is ezt tartja a legjobb regényének Az arany ember -ez egy olyan regény, ami átmenet a romantika és a realizmus között -a regényt realistának nevezzük, ennek okai: • a főhős ábrázolása nagyon sokoldalú • az egyéb szereplői,, nem nemesek vagy mágnások, hanem egyszerű emberek (kereskedők, hajós, remete, szélhámos) • nem találunk benne társadalmi harcot, ugyanis a konfliktusok Timár Mihálynak a lelkében játszódnak le. -az arany ember

romantikus vonásai: • tájleírások (Duna) • tele van kalanddal • cselekmény bonyolítása • a „Senki-szigete” a legromantikusabb, mert ez a menekülést szimbolizálja • a regény lezárása, mert Timár Mihály „meghal”, kilép a valóságból, jelenből, az életből és a „Senki-szigetén”, a Paradicsomba köt ki, egy idillbe és ezért a nosztalgia regénye ez a mű, ilyen nem fordulhat elő, az ember soha nem léphet ki a társadalomból. -az arany emberre két jelzőt szoktak mondani: • a kiábrándultság regénye Kiábrándultság regénye, mert az sugárzik belőle, hogy Jókai immár nem hisz a tisztességes magyar polgárosodásban. Azt gondolja, hogy nem lehet tisztességes, becsületes úton hatalomhoz, pénzhez jutni. Pl: Timár Mihály, aki rendkívül bonyolult és összetett személyiség. Jókai nagyon realisztikusan ábrázolta őt. Nagyon pontosan ábrázolja az író belső vívódásait, a bűntudatot és azt, ahogyan készülődik az

öngyilkosságra, a bukásra. • nosztalgia regénye A főhős „meghal”, kilép a társadalomból. Ezért ez a nosztalgia regénye, mert ilyen nem fordulhat elő. • (az elvágyódás regénye) Romantika és realizmus A romantikus írók elfordultak saját koruktól és elmenekültek a mese és a múlt világába. Ezzel szemben a realista író szembefordulnak a jelennel, mert az a céljuk, hogy a jelent minél pontosabban, hitelesebben ábrázolják. romantika képzelet, fantázia, álomvilág váratlan, kiszámíthatatlan szélsőséges, kivételes jellemek szenvedélyes elfordul és a múlttal foglalkozik realizmus valósághű okszerűséget mutat tipikus jellemek (pl.: szegények) távolságtartó szembefordul a jelennel és kritizálja -a két ábrázolásmód, a romantika és a realizmus gyakran keveredik egymással, ötvöződnek a különféle stílusjegyek és ez jól megfigyelhető „Az arany ember”-ben, ahol a jellemábrázolás realista, a cselekmény

bonyolítása, pedig romantikus. 12 tétel /Látásmódok/ Karinthy Frigyes Így írtok ti Életrajza: -sokoldalú volt: regényíró, költő, publicista és leginkább humorista -természettudományos beállítottságú -Nyugat nemzedékének kiemelkedő alakja -racionális, szabályos szemléletű -tisztelte a tudományokat, a technikát, hitt és bízott bennük -a magyar science fiction első nagy alkotója -humor jellemezte alkotásait, ez a fő eszköze, ez egy alaphelyzet neki és nem lehetőség, ez számára egy világlátás, mert úgy gondolja, hogy a világ, ahol élünk túl romlott, bonyolult, ezért nem lehet, nem szabad túl komolyan venni, ha meg akarjuk érteni -számára a humor védekezés a világgal szemben -áthatja műveit, a végső, a nagy igazságok keresése („Humorban nem ismerek tréfát.”) Így írtok ti (1912) -irodalmi karikatúrák gyűjteménye, paródiagyűjtemény (-paródia: valamely műfaj, stílus, egyedi mű vagy alkotói sajátosság

komikus hatás kiválasztását célzó utánzása. Eszköze a parodizált mű, stílus, író jellegzetesen egyedi vonásainak eltúlzása, torzítása. Mint műfaj végigkíséri a világirodalom történetét) -jellemrajzokat, humoros kritikát is találhatunk benn -az írásokból az egyes szerzők vonásaira jól rá lehet ismerni -Karinthy nem csak az írásokat parodizálja ki, hanem találó képeket fest az egyes szerzőkről -számára visszataszítónak érzett nagyképűséget, a fontoskodást, a művészekre jellemző túlzott szabályos versszerkezetet alliterációkkal figurázza ki Ady Endre: Moslék-ország -A magyar Ugaron -A Hortobágy poétája -Góg és Magóg fia vagyok én -Ady hazafiságát figurázza ki -a prófétaságát -szimbolista költészetét Babits Mihály (Bihály): Életpályája Karinthy szerint -Babits intellektuális költő vonását figurázza ki -kifigurázza, hogy Babits szerette az alliterációkat -Babits verseinek nehéz megértését

-Szekszárdon születtem színésznőt szerettem József Attila: Pünkösdi kolbász -„Tiszta szívvel” és a „De szeretnék gazdag lenni” című versei tükröződnek -fiatal és lázadó költő jelenik meg Kosztolányi Dezső: Szegény kistrombitás klapec könyörgései 1. Mint aki halkan belelépett -„Mint aki a sínek közé esett” című művét parodizálja, azt, hogy Kosztolányinak fontos volt a gyerekkor, ezt ferdíti el 2. ? -„Azon az éjjel” című művet parodizálja, a színekkel játszik Petőfi Sándor: Életrajz -Petőfi fő lánccsörgető -szabadalmaztatott lángelme-égő -„Egy gondolat bánt engemet” című művet parodizálja -a „Szeptember végén” című versre is utal -„Barna kislány szemének a lángja”Reszket a bokor, mert” Madách Imre: Az embrió tragédiája -Az ember tragédiájának elferdítése -Madách műve egy drámai költemény, emberiség dráma -filozófiai kérdésekkel foglalkozik -nehéz előadni

-Karinthy ezt az utóbbi vonást hangsúlyozza, azt képzeli el, hogy milyen lenne gyorsan előadni, és így milyenné válik -ezáltal elnagyolt, pörgős, hadaró lesz -1. szín: Lucifer+Úrteremtés nem jó Lucifer szerint, vita lesz -2. szín: bűnbeesésgyümölcs által -3. szín: rövidegyből Egyiptom -4. szín: GörögországRómával összevonja -5. szín: Bizánc -6.-7 szín: Párizs és Prága összevonva, Éva mint márkinő, Borbála; párizsi forradalom képei -8. szín: átugorja -9. szín: eszkimók 10. szín: Madách szállóigéje elferdítve: „Mondottam, ember, Rontsd és húzva-húzzál” Móricz Zsigmond: Népiesch (a folytatás) -a népies stílusát emeli ki -a „Sárarany” című regény elképzelt folytatása -jellemző vonásaira is vonatkozik: a nyelvezet (rájátszva), ösztönvilág ábrázolása (primitívség, elmaradottság) -megöli a három népies költőtnépiesség túllépése -jelképes befejezés: meghaladja a mikszáthi

népiességet Móricz Összefoglalás Karinthy paródiái változatosak, nem az ártó szándék vezette műve megírásakor, ezek az írások nem ártottak a Nyugat nagyjainak, népszerűségüket növelték és könnyebben érthetővé tette őket. 13. tétel /Látásmódok/ Örkény István Egyperces novellák Egyperces novellák -ez a kötet tette híressé a költőt -ezzel a kötettel egy teljesen új műfajt alkotott meg -nagyon rövidek, de teljes értékűek -nem azért rövidek, mert nincs mondanivalójuk, hanem mert kevés szóval akarnak elmondani a lehető legtöbb dolgot -az összes egyperces novella groteszk -a groteszk egy esztétikai minőség -a humor legszélsőségesebb formája, amire az jellemző, hogy ellentéteket, értékeket kapcsol össze. Pl: szép-rút, emelkedett-nevetséges, igaz-hamis -ezek az egyperces novellák enigma szerűek (enigma = rejtvény) -ezeket kétszemélyes írásnak is nevezzük, ugyanis maximális megértést kívánnak, vagyis az

alkotó minimuma mellett ott van az olvasó maximuma -mindezeket megfogalmazza a „Használati utasítás”-ban, ahol egy kicsit groteszk módon le is értékeli az irodalmat Arról, hogy mi a groteszk -ez a 2. előszó -szervesen ez sem tartozik a kötethez -gyakorlatilag a groteszk működési alapelveit mutatja be, illetve azt, ahogy a költő a világot ábrázolja -más nézőpontból, kizökkentve a megszokott helyzetünkből -a lényege, hogy felfedezzük a valóságban a hazugságot, a tetetést. -groteszk, mert a nevetségeset keveri össze az emelkedettel Néhány egyperces: Klimax -rövid történet, egy nő öngyilkosságáról szól -egy nő, aki veszít nőiességéből, mégis görcsösen ragaszkodik hozzá Ballada a költészet hatalmáról -telefonfülkét emberi tulajdonságokkal ruházza fel, pl. tud járni, vannak érzései -ez emberek természetesnek veszik, az emberek közömbösségét akarja vele érzékeltetni -balladai vonások: balladai homály (Mitől

kelhetett életre a telefon?-->a költészet hatalmától; Mit történt éjszaka a Margit-szigeten?-->.) Hír -attól hír, hogy úgy kezdődik, mint egy hír -attól groteszk, hogy nem hírként fejeződik be, hanem egy teljesen semmit mondó dolog történik -ez a történet megmutatja nekünk, hogy mit várunk el egy hírtől, tragédiát, vért, ezáltal a saját hibáinkra világit rá Gondolatok a pincében -a patkány és a kislány sorsa semmiben nem különbözik, mindkettő a saját világának a legalján foglal helyet -megvetik, csúfolják, gyűlölik őket -groteszk módon ezt nem érzékeli a patkány és szeretne féllábú kislány lenni -ezzel Örkény egy örök emberi vonást mutat meg nekünk, azt, hogy az ember a felette állónak a sorsát jobbnak képzeli el A sátán Füreden -az egyperces novellák előzményeihez tartozik -a groteszk sokkal burkoltabban jelenik meg -megjelenik benne az a motívum, hogy Örkény ki akarja zökkenteni az embereket a

mindennapi meg szokottságból -amivel ki akarja zökkenteni az egy szürreális ötlet -egy egyszerű utazó meg akar venni egy hatalmas gépet -ez egy tréfa -miért sátán, mert egyrészt árt a hat munkásnak, hiszen zavarja őket, bűnbe akarja vinni őket -a sátán az árnyékkal csábítja őket -másrészt L. G-nek is rosszat tesz Mi mindent kell tudni -ez egy villamosjegy hátulján található szöveg -maga a cím teszi irodalmi alkotássá -a cím és a szöveg között ellentmondás van, mert ezt nem kell tudni, ez egy használhatatlan információ -ez az a típusú szöveg, amit mindenhol megtalálunk, de amit soha senki nem olvas el -erre a szövegre mondják azt, hogy „összekacsintás az olvasóval”, hiszen egyaránt tudja az író és az olvasó, hogy ez egy felesleges információ, nem fontos Információ -egyszer világosodik meg, és akkor is csak egy közhely jut eszébe In Memorian Dr. K H G -a második világháború világát eleveníti meg -Örkény egyik

központ témája volt, a háború, embertelenség bemutatása és ehhez jó eszköz a groteszk -a munkaszolgálatos múltja is megelevenedik Örkénynél -két szereplője van: a német katona és Dr. K H G, aki rab, valószínűleg zsidó származású, irodalom tanár lehet -a helyszín egy munkatábor valahol a fronton, az időpont a második világháború -Dr. K H G rendkívül művelt, szeret magyarázni -az őr tanulatlan, durva, primitív -egy zsidó szellemi fölénnyel rendelkezik, egy némettel szemben, ráadásul azon a téren, amelyiken a németnek kén okosabbnak lenni, a német kultúra területén -ettől groteszk ez a történet -Örkény a groteszkkel akarja megmutatni a háború embertelenségét, a háború nem tiszteli, becsüli a kultúrát, a műveltséget és hogy a műveletlenség és az erőszak mennyire közel áll egymáshoz Korrajz -a kommunizmusnak a korrajza ez -közület = rendőrség -groteszk elemek ebbe a történetben, hogy a néni utcalánynak

akar látszani, mégsem mernek rászólni -ezáltal lesz egy negatív korrajz erről a korról, hiszen ebben az időben az emberek féltek Végszűkség esetén: Tóték -1964-ben keletkezett -előjele Örkény groteszk látásmódjának -úgy véli: a groteszk világot, csak groteszk módon lehet bemutatni -egymás mellett a groteszk és valósszerű elemek • Valósszerű: a levelek • Groteszk: -az őrnagy és viselkedése -állandó félrehallások -az olvasó mindent tud, de a főszereplő semmit, s éppen azért mindent amit tesznek feleslegesség válik, de ők erről nem tudnak -a groteszk nem öncélú, valamire fel akarja hívni a figyelmet -cél: a hatalom és az áldozat viszonya, vagyis a Tót család (áldozat) és a hadnagy (hatalom) viszonya -őrnagy-a hatalom • Lenézi a civileket, magát felsőbbrendűnek tartja • Az őrnagy is áldozat, a háború áldozata • Kicsi, kopasz, ezért fél attól, hogy elveszíti a hatalmát, kisebbségi komplexusa van • Torz

mániákat okoz ez a komplexus: pl. nem lehet ásítani, dobozolás • Az őrnagy szerint a problémákat a munkával kell megoldani, ezért erőlteti a dobozolást • Néha engedékeny és emberséges és ezáltal válik igazi hatalommá -Tót család-az áldozat: • Tagjai között vannak különbségek: a két nő sokkal megalázkodóbb eleinte, mint a családfő, Tót csak a két nő unszolására engedelmeskedik • Ahogyan közeledik az őrnagy távozásának napja, egyre jobban és nevetségesebben megalázkodik • A család naiv és buta, ideális áldozatok, akik szinte kiváltják az agressziót • A műnek több értelmezési lehetősége is van: 1. az őrnagy alakjában maga a háború jelenik meg, a háború tébolya mely az emberben éppen emberi tartását rombolja szét. 2. a regény a fasizmus és a kisember viszonyáról szól Megmutatja, hogy az eredetileg egészséges gondolkodású tömegek, milyen buzgalommal szolgálják ki a történelem agresszív erőit a

hatalomra került őrülteket. 3. a hatalom és az áldozat viszonya nemcsak nagyobb társadalmi méretekben alakulhat ki, hanem kisebb közösségekben, egy családon belül, egy munkahelyen, sőt mindenféle emberi kapcsolatban is. 14. tétel /Kortárs magyar irodalom/ Wass Albert Hazaszeretet emigrációban Megítélése problematikus: - halálos ítélet van ellene a mai napig Romániában (még nem kapott amnesztiát) sokan megkérdőjelezik tehetségét DE: nagyon népszerű (sorra jelennek meg regényei, egyre emelkedő számban) Élete: - - - 1908-ban, Erdélyben született (Kolozs megye, Válaszút) régi nemesi család Kolozsvár - református kollégium Debrecen külföldi egyetemek kertészetet tanult Trianon után is Romániában maradtak mintagazdaságot hoztak létre 3-szorosan élt kisebbségi helyzetben magyar református arisztokrata meghatározza irodalmát II. vh (bécsi döntés Kolozs megye újra Mo-hoz tartozik) a magyar hadsereg katonája tiszt

volt, a románok háborús bűnösként ítélték el) távollétében halálra ítélték a románok (a mai napig nem kapott amnesztiát) Németország USA (itt telepedett le) 1998-ban öngyilkos lett (nem kapta meg a magyar állampolgárságot, csak 1 évre) az USA-ban vált igazán nagy íróvá Munkássága: - - - - 1920-as évek költő Ady hatása ( nem túl egyéni) 1930-as évek próza egyéni hang elismerés (regények, novellák) legfőbb témája: az ember helytállása, boldogulása a Trianon utáni Erdélyben emigráció után igazi nagy íróvá érik ezt a folyamatot a haza elhagyásának tragédiája okozta híresebb regényei: A Funtinelli boszorkány Adjátok vissza a hegyeimet! 13 almafa - világszerte elismert író lett (Erdélyben és Magyarországon azonban sorsa továbbra is rossz volt – nem lehetett kiadni könyveit) - 1969-ben jelent meg 3. verseskötete (A láthatatlan lobogó) (legjelentősebb kötete érezhető, hogy az emigráció során

változás történt) legfőbb témák, motívumok: honvágy, hazaszeretet, olyan érzések, gondolatok, melyek képesek lennének hegyeket mozgatni Költészete: - versei zsoltáros hangvételűek ünnepélyes, emelkedett, tele vannak gondolatmenettel (zsoltár: irodalmi műfaj; vallásos ének, istentiszteletekkor énekelték; ünnepélyes, emelkedett; tele van gondolatmenettel) A bujdosó imája - imádkozik: emberi jóságért, azért hogy békesség és szeretet legyen az emberek között, hogy az embereknek jobb legyen a sorsa a magyarságért, mert azt tartja, hogy a magyarság egy kiválasztott nép, mely nagyon sokat szenvedett önmagáért, saját sorsáért, hogy hazatérhessen - szűkülő versszerkezet: emberiség magyarság a költő Nagypénteki sirató - bibliai szimbolika - dolgok, nevek jelennek meg: Nagypéntek: Krisztus elárulása, szenvedése, halála Júdás: az áruló Tamás: a hitetlen Péter: aki háromszor megtagadta Krisztust - Wass Albert szerint a

tamások, a júdások és a péterek népe vagyunk (ebben már benne vannak a bűneink) - sose tudjuk az arany középutat választani a magyar mindig a szélsőségek felé halad (a legjobbjaink pusztulnak el) - „nagypéntekes” nép vagyunk, sorsunk a vezeklés, de a feltámadás soha nem jöhet el - vers vége: nemzetpusztulás de ez más, mint az eddigiek, mert ez egy lassú elfogyás (nem dicsőséges elbukás), elsorvadás (ez súlyosabb) Dal - sötét, pesszimista hangulat - létvers (az emberi létet elemzi) - az évszakok váltakozásából indul (lét szemlélésének alapja) - tavasz (újjászületés) nyugtalan, mozgalmas, szeles - nyár (élet) de odahaza, a haza számára nem - ősz (elmúlás) megjelenik a halál - tél (halál) utolsó versszak a költő személyes sorsa hogy állítható párhuzamba a magyarsággal túl sok kis személyes sorsból áll össze nemzethalál nyomtalan eltűnés A láthatatlan lobogó - lobogó: nemzeti jelkép egyetlen jelkép,

melyért az ember áldozatot hoz - láthatatlan: mert a magyar nyelvet jelképezi, amiért küzdeni kell - a költő és a kisebbségben élő emberek számára a magyarságuk ebben van - azért nem másban, mert: otthonom rég összedőlt (nincs otthona) társaimat ár elsodorta (egyedül van) előttem vad sziklák (jövő kilátástalan) csak a nyelv adhat reményt (a nyelv, mint lobogó, mint jelkép) - optimista kicsengés Üzenet haza - Wass Albert leghíresebb verse - a hazaszeretet legszebb megnyilvánulása a magyar irodalomban - igazi zsoltár (tele van gondolatritmussal) - optimista kicsengés - alapja: „Apa trece pietrele rặmận.” – A folyó elfut, a követ maradnak - Wass Albert hisz a rendben, a természet gyógyító erejében, az erkölcs hatalmában, az ember teremtő erejében, a szeretetben, az igazságban és jóvátételben abban, hogy az igazak és a jók fognak győzni Versei nem azért híresek, mert jellemző rájuk a filozófiai mélység, hanem mert

nagyon átérezhetők, hatásosak, egyszerűek. 15. tétel /Világirodalom/ Balzac Goriot apó Életrajza: -ő a regényírás Shakespeare-je -polgári családban született, jogi tanulmányokat folytatott -fiatal korától irogatott, de első írásait (regényeit) nem jelentette még meg -a párizsi szalonok divatos figurája volt -vállalkozásokba kezdett, de mindenbe belebukott, ezek után csak regényírással foglalkozik (1830 körül) -Stendhal mellett őt mondják a francia regény megteremtőjének -regényei összefüggnek, ciklust alkotnak -egy 140 regényből álló ciklust tervezett, ebből csak 90 született meg -a regényfolyam címe: Emberi színjáték -a világnak a teljességét akarja ábrázolni az irodalom eszközeinek segítségével -előszavában a következőket mondja: „Ha leltárba veszem a bűnöket és erényeket, csokorba gyűjtöm a szenvedélyek fő tüneteit, talán sikerül megírnom az erkölcsök történetét.” Goriot apó (1834) -az

1810-es években játszódik -legfőbb jellemzője, hogy az egyes részleteket nagyon pontosan mutatja be -ez már a mű legelején látható, ugyanis maga a helyszín a panzió is ilyen pontosan van bemutatva -Párizs egyik legelnyomottabb negyedében van, nyomasztó a légkör, ami előre vetíti az ott élők sivár életét -ez a panzió a társadalom közepe, mert ehhez képes van „fent” és „lent” -a panziónak mind felfele és mind a lefele vannak kapcsolatai -Goriot és Vautrin közös jellemzője, hogy mind a kettő eléggé titokzatos, és a két szereplőre csak a mű folyamán lassan derül fény -Vautrin egy olyan ember, akinek a tekintete félelmet kelt, ennek ellenére hajlékony és sima modorú, az életet nagyon jól ismeri -Goriot egy gazdag kereskedőként lép be a panzióba, a történetbe, de a leányai miatt egyre inkább elszegényedik, ezt mutatja az is, hogy egyre feljebb költözik a panzióba -a regényről és Goriotról azt szokták mondani, hogy

a modern Lear király -Rastignac fiatal, jóképű, csinos, de szegény, ám hatalomra és vagyonra vágyik, ehhez kell egy nő számára, Delphine -a két főhős (Goriot, Rastignac) mozgása ellentétes a ranglétrán -a mű két világ erkölcsét is ábrázolja: a „fent” és a „lent” erkölcsét -a „fent” erkölcse felszínes világ, ahol csak a külsőségekre adnak, az érzelmek is felszínesek (pl.: gazdag nők), ez a világ teljesen züllött -a „lent” erkölcse egy kicsivel több pozitív jellemvonást tartalmaz, a társadalom alsó rétege egyenesebb, őszintébb, közvetlenebb, mindemellett ez is egy bűnös világ, bűnösök az emberek (pl.: Vautrin) 16 tétel /Világirodalom/ Franz Kafka Az átváltozás Életrajza: -Monarchiában született, Prágában -zsidó volt, az anyanyelve pedig németkissebségi sors, rányomta bélyegét a művészetére -jogász volt, egész életében hivatalnokként dolgozott -csak barátja Max Brad tudta, hogy író

-sokat szenvedett, tüdőbajban -halála előtt az utolsó kívánsága, hogy barátja égesse el írásait, de ő nem tette meg Kafka művészete, alapélményei -az elidegenedés -a magány -a szorongás -a bizonytalanság Alapélményei: 1. Kafka úgy látta, hogy az embert olyan törvények és hatalmak vezérlik, melyeket nem ismer, ezért az ember bizonytalan, szorong, kiszolgáltatott. (pl: nem tudjuk pontosan, kinek fizetjük a bírságot, egy láthatatlan szervnek) Kafka műveiben megjelenik a tehetetlen ember, aki tehetetlen a felszín alatti rejtélyes erőkkel szemben. 2. Az ember egyéniségét megöli a társadalom Az ember a társadalom gépezetében egy kicsi alkatrész, ezért az ember törvényszerűen elszigetelődik, megromlanak a kapcsolatok. Ez a tény Kafka hőseinél bűntudatot okoz A bűn következménye a büntetés, Kafka hősei meg is bűnhődnek. Általában valamilyen abszurd helyzet a büntetés. 3. Kafka művei metaforikus jellegűek, ami

történik, annak általában többletjelentése van Ezért művei nem mondhatók tragikusnak, inkább groteszknek. Nem érezni katarzist bennük. Az átváltozás (1915) -Főhőse: Gregor Samsa • Élete kiüresedett, monoton • Egyetlen szórakozása a barkácsolás és a menetrend tanulmányozása • „Sam sja” (számszá) = magányos • a főhős neve, tehát beszélő név -történet kezdete, hogy átváltozik bogárrá -belülről ember marad -egy dolog érdekli: haragudni fog a főnöke, hogy késik -új élethelyzet, hogy bogárrá változottnem tud kapcsolatot teremteni a családjával (kivéve talán a huga) -a család meggyőzi magát arról, hogy ez a féreg nem Gregor, emiatt eltávolodik tőle a család -az apja a legellenségesebb vele, meg is sebzi őt (jelképesen lelkileg) -ekkor változik meg Gregor viselkedése, rájön, hogy ő az akadálya a családi boldogságnak, ezért kiéhezteti magát -a végén meghal -a család visszatér az átlagos

kispolgári élethez (egy parkba mennek ki) -a szoba: • dísztelen, nincs igénye rá • nem jön ki a szobából • az egész történet helyszíne • egy idő után lomtár leszGregor is felesleg -a mű értelmezési lehetőségei: 1. Azáltal, hogy ő bogárrá változott rájön arra, hogy eddig rossz életet élt és próbál ezen javítani. Próbál kapcsolatokat kiépíteni, elkezdi érdekelni a zene, próbál tapintatos lenni, háttérbe vonul, hogy ne zavarja a családját. Ez egy ellentétes irányú változás: kívül romlik, belül javul. 2. Gregor számára az átváltozás büntetés 3. Gregor családját bünteti a sors ezzel 4. Elidegenedett ember Gregor és most még a teste is idegen, nem tudja irányítani. 5. Gregor eddig is állati szinte élt és most maga is állattá változott 17. tétel /Színház és drámatörténet/ Katona József (1791-1830) Bánk Bán A műről -utolsó drámáját, a Bánk bánt 1815-ben írta az Erdélyi Múzeum nevű

kolozsvári folyóirat drámapályázatára, de nem figyelnek fel rá, és 1819-ben átírja és sokkal művészibb lett -a cenzúra betiltotta az előadását, mert a cenzorok szerint Bánk bán nagysága túlságosan elhomályosítja a királyi ház fényét -a könyvet viszont kinyomtathatták, így 1820 novemberében napvilágot látott nyomtatásban a Bánk bán, de erre sem figyeltek fel, és Katona kiábrándult a színházból és az írásból -a Bánk bánt 1833. február 15-én vitték színpadra elsőként Kassán -az igazi nagy sikert az 1848. március 15-i előadás hozta meg és ettől kezdve a szabadságharc végéig műsoron maradt, a szabadságharc után betiltották és a második nagy sikert a darab számára, az 1861-es év hozta el, amikor Erkel Ferenc operát írt belőle (operaváltozatát Egressy Béni szövegére Erkel Ferenc alkotta) -sorsát végigkísérték a legszélsőségesebb megítélések -megértéséhez elengedhetetlen az eredeti szöveg figyelmes

olvasása Drámai jellemek: -a Bánk bánt in medias res indítja, a néző egyből a történések közepén találja magát -egyszerre van jelen a történelmi és szerelmi tragédia, a nemzet és az egyes ember sorskérdése -a cselekmény sokféle szálból van összeszőve, az indulatok különböző forrásokból fakadnak -a szereplőket ért sérelmek: • Bánk bán: féltékenység, lázadás, politikai helyzet, a szegények helyzete • Melinda: Bánk azt hiszi, hogy megcsalta; foltot ejtett Ottó tisztességén • Izidora: féltékenység • Petur bán: a királynő uralkodása • Mikhál, Simon: Melinda becsülete • Ottó: viszonzatlan szerelem; Biberach cserbenhagyja őt • Tiborc: saját szegénysége • Biberach: • Gertrudis: lázadnak ellene, öccse engedetlensége -a mű szereplői három tábort alkotnak: 1. Bánk és köre Bánk, Tiborc, Petur, Mikhál, Simon, Melinda 2. Gertrudis és köre Gertrudis, Ottó, Izidora, Biberach antitézis tézis 3. A

király és köre Solom, Endre, Myska szintézis Bánk: -maga a címszereplő, Bánk áll mindvégig az események középpontjában, minden szándék és erő rá irányul és minden sérelem egyben őt is sérti -a király távollétében ő, a nádor lenne az úr, de mégsem övé a hatalom, mivel a királynő országjáró körútra küldte -Bánk egy angyali tisztaságú, erkölcsileg kiemelkedő és jóhiszemű ember Tiborc mondja róla, hogy ha asszonyt nem ismert volna, angyal lett volna -a királyné bűnei csak akkor tudatosulnak benne, amikor hazatér az országjáró körútról, és amikor megdöbbenti a nyomor és a pazarlás közti ellentét -az indulatok akkor törnek ki belőle, amikor meghallja, hogy a lázadók jelszava: Melinda -a felesége körül támadt bizonytalanság azt eredményezi, hogy Bánk képtelen lesz a döntésre, az elhatározásra, a tudatos cselekvésre -a drámai küzdelem a műben nemcsak az egyes személyek vagy csoportok között zajlik,

hanem a főhős lelkében is régi és új énje között: Régi énje: Bánk, mint nádor, és mint férja legfontosabb számára a királynak tett eskü és Melinda Új énje: Bánk itt már „csak” ember, és számára a legfontosabb a hazája és a becsülete. Ezt az énjét még az sem zavarja, ha szétszakítja a szerelmi köteléket, s ha a hazaért gyilkolni kell -a lázadókat lecsendesíti, ám mégis felmerül annak a lehetősége, hogy megöli a királynőt, amikor rájön, hogy tudhatott Ottó tevéről, sőt akár abba bele is egyezhetett, ekkor azonban csupán gyilkos lett volna belőle -Tiborc panasza révén jön rá, hogy saját sérelme egybevág z ország sérelmével -miközben Tiborc panaszait sorolja, két énje azon viaskodik, hogy szabad-e, illetve kell-e megölni a királynőt -a végső lökést a tettéhez, aztán a parasztságnak szenvedése adja meg -közben kiderül, hogy az érzelmei sértetlenek maradtak, mert nem tud tovább harcolni Melinda

ellen, és hazaküldi őt a birtokaira, ezután jogos büntetésként megöli a királynét, tette azonban nem diadalt érez, hanem kétségbeesést: vajon ez a gyilkosság használ-e a hazának?! -az ötödik felvonásban már újra határozott emberként áll előttünk, vállalja tettét és már azt is látja, hogy a cselekedete hasznos volt -itt gyakorlatilag már lezárul a drámai küzdelem -ebben a felvonásban kevés esemény történik, csupán egy kérdés van: Bánk további sorsa -az érvek súlya alatt meghajol a király is, igazat ad Bánknak, jogosnak érzi tettét -Bánk ekkor mégsem diadalmas nemzeti hős, hanem lelkileg már egy halott ember -tehát ő nem erkölcsileg bukott el, hanem azért, mert ez által oly nagyon szeretett asszony halálát okozta tettével -ezért mondja magáról Bánk azt, hogy a teremtésben vesztessé vált: „Nincs a teremtésben vesztes, csak én.” További jellemek: Ottó: gyenge jellem Gertrudis: törtető, hataloméhes Petur:

forrófejű, lázadó Melinda: egyszerű, tiszta jellem Biberach: kétszínű 18. tétel /Színház- és drámatörténet/ Madách Imre Az ember tragédiája Életrajz: -1823. január 21-én született a Nógrád megyei Alsósztregován nagy múltú középnemesi családban. -Imre magánúton végezte tanulmányait, a vizsgákat a váci piarista gimnáziumban tette le. -Madách 1837-től a pesti egyetemre került: két évig az ún. filozófiai tanfolyam, majd a jogi kar első évének hallgatója volt. -Megismerkedett Kölcsey, Vörösmarty, Bajza, Eötvös műveivel, Shakespeare, Victor Hugo alkotásaival -eljárt az 1837-ben megnyílt Pesti Magyar Színház előadásaira -olvasta az ebben az évben meginduló Athenaeum című folyóiratot. -1840 júliusában Pesten megjelent első s egyetlen verseskötete Lantvirágok címmel. Ennek lírai darabjait a Lónyay Etelke iránti ifjúkori szerelem ihlette. -ügyvédi képesítést szerzett -Tizenhat évesen írta első drámáját, s Az

ember tragédiája előtt készen volt már hat tragédiája s egy szatirikus vígjátéka. -1844-ben megismerkedett Fráter Erzsébettel, majd feleségül vette. A házasságot a költő édesanyja ellenezte. -Betegeskedése miatt Madách nem vett részt a szabadságharcban, de családtagjai áldoztak a szabadságért. -A bukás környékén menekülni kellett, az egész családot a román parasztok lemészárolták. -Magánélete is kisiklott, elvált feleségétől -Utolsó éveiben egészségi állapota egyre romlott, s 1864. október 5-én Alsósztregován halt meg. Az ember tragédiája -Madách egyetlen remekműve, két évig írta -Általános, egyetemes emberi alkotás -Világirodalmi jelentőségűvé vált. -A megszületése óta viták kereszttüzébe áll. -Műfaja: drámai költemény (emberiség vagy világdráma). -Verselés: jambikus, ötös ill. hatodfeles sorokból áll Kétféle szín található meg benne: keretszín (1,2,3,15) történelmi szín ( az összes

többi) A főhős mindig maga az emberiség. Ezek az alkotások mindig az emberiség nagy problémáival, nagy kérdéseivel foglalkoznak. Első szín: -Helyszín: a menny. -Főbb szereplői: Úr, Lucifer és az angyalok. -Közvetlenül a teremtés befejezése után játszódik, a 7. napon „A gép forog, az alkotó pihen.” -Főszereplője ennek a résznek: Úr, Lucifer. -Az Úr büszke az alkotására (hiú rá). „Be van fejezve a nagy mű, igen” -Ezt a büszkeséget kihasználva lép fel ellene Lucifer. Lucifer a 4 angyal, a tagadás ősi szellemének tartja magát. -Lucifer (=fényhozó) (a bukott angyal) kétségbe vonja a teremtés lényegét, s ezért büntetése az, hogy kiűzik a mennyből. Két átkozott fát kap meg (tudásfáját és a halhatatlanságfáját) Ez egy tipikusan romantikus műfaj, ugyanis elmosódnak benne a műfaji határok. Az ilyen művek nem nagyon érvényesülnek a színpadon. Nehéz őket előadni, mert túl sok bennük a helyszínváltás. Nem

hagyományos drámai alkotás Inkább olvasmány, mint színpadra szánt mű. Második szín: -Helyszín: a paradicsom. -Ez egy tipikus romantikus vágykép az ember előtti társadalom képe. -Főbb szereplők: Ádám, Éva, Lucifer. -Megjelenik Lucifer, Ádám kételkedik Lucifer szavában. „Nagy dolgokat mondsz, szédülök belé.” -Éva viszont kíváncsi Lucifer szavaira. „Én lelkesülök, szép s új dolgokat mondsz” -Éva szerint, ha Isten teremtette a világot, akkor tudnia kellett, hogy az emberben benne van a bűnre való hajlam. Ebből következik, hogy az embernek nincs önálló akarata, tehát ez nem bűn. Ezért öntudatra ébred Ádám és Éva, esznek az almából, amikor Lucifer felajánlja a két fát. -Saját akaratukból hagyják el Ádám és Éva a paradicsomot. -Lucifer nem rossz, nem gonosz, csak új világot kíván A tragédia filozófiai jellegű alkotás, de nem az újdonsága, átgondoltsága miatt, hanem mert tele van útkereséssel,

tépelődéssel. Minden történelmi színben megtalálható, hogy Ádám lelkesedik valamiért, és mindegyikben csalódik. Negyedik szín: -Helyszín: Egyiptom. -Ádám fáraóként van jelen, Éva egy rabszolga felesége volt, Lucifer, pedig miniszter. -eszme, gondolatvilág, amiért Ádám lelkesedik: milliók szenvednek, egy miatt -Ádám ebben a színben kiesik a fáraó szerepéből, mert azt mondja, hogy a népet föl kell szabadítani. -Lucifer pont az ellentettjét állítja, hogy a népnek szüksége van elnyomásra, mert az adja meg az embernek a biztonságot, ha áll valaki felette. Ötödik szín: -Helyszín: Athén -Ádám Miltiádészként jelenik meg, Éva a felesége, Lucifer, pedig harcos. -Eszme: egy szenved milliók miatt -Ádámot árulnak tartják -Csalódás lényege: Lucifer bebizonyítja Ádámnak, hogy nem érdemes a népért szenvedni, ugyanis a nép szellemileg még nem érett meg a demokráciára. (Ádám kiábrándult az eszme gondolatából.)

Hatodik szín: -Helyszín: Róma -Főbb szereplők: Ádám, mint Sergiolus, Éva, Júliaként, Lucifer Miloként. (arisztokraták). -Róma meghódította fél világot, a rómaiak azt hiszik, hogy ők a világ urai. Majd rájönnek, hogy ez mégsem igaz. -Ádám a jólét és a nagyság keltette illúzióban, és a szabadság látszatában csalódik. -Róma egy eszme nélküli, széteső és haldokló világ. Jellemző rá a döghalál, a látszat, a züllés. -A szín végére megszületik egy új eszme: a kereszténység Hetedik szín: -Helyszín: Konstantinápoly. -Itt Ádám egy lovag, Éva egy ifjú hölgy. Lucifer pedig a lovagnak a fegyverhordozója -Az eszmeiség a kereszténység. -Azért csalódik a kereszténységben Ádám, mert a kereszténység csak egy ürügy a háborúra, a gyilkosságra, és a szeretet az pusztán egy dogma lesz. -A kolostor elzárja Évát Ádám elől, a szín végén. Nyolcadik szín: -Helyszín: Prága. -Ádám itt Keplerként, Éva a

feleségeként, Lucifer a segédjeként jelenik meg. -Gondolatvilága: A bomló feudalizmus vége, eszmeisége hasonlít Rómáéhoz, ugyanis ez is egy erkölcstelen világ.  Amikor Éva megcsalja Ádámot -Ami Évában rossz, a kortól származik. Ádámnak a szerepe teljesen megváltozik, aktívból passzív szereplővé válik. Ezt mutatja foglakozása is: csak egy távolról szemlélődő csillagász. Kilencedik szín: -Helyszín: Párizs. -Szereplői: Ádám, mint Danton, Éva: kettős szerepe van. -Egyszer arisztokrata, másszor egy polgár. Lucifer a hóhér -Eszme: a forradalom. „álom az álomban” Itt a forradalom képeit látjuk (90-es évek), ahol az ember egyszerű eszközzé degradálódott (lefokozódott). A forradalom eszköze -A forradalom jelszava: Szabadság, Testvériség, Egyenlőség. Ennek a sorsa a guillotine. -Ez a guillotine Ádámnak megváltást jelentené, ugyanis ekkor már csalódik a forradalom eszméjében. Tizedik szín: -Helyszín: újra

Prága. -Szereplői: mint a 8. színben -Ádám továbbá is bízik abban, hogy egyszer talán majd nagykorúvá válik a nép. Ehhez, az szükséges, hogy el kell égetni a könyveket, meg kell szüntetni a tudományokat, mert ezek okozzák az emberek szenvedéseit. (pl: Gondolatok a könyvtárban) Tizenegyedik szín: -Helyszín: London -Szereplők: egyszerű polgárok mind a hárman. -Eszme: polgári világ. Ez a Madáchi jelen -Ádám ismét csak szemtanú, csak szemlélődik. Az utcai vásáron vezeti végig Lucifer -Ez a jelen egy elég kiábrándító világ. -Az a fő kérdés, hogyha ilyen kiábrándító a múlt és a jelen, akkor milyen lesz a jövő? A szín végén egy nagy bibliai pusztulás van. -Éva kerül ki egyedül győztesen ebből a színből. Tizenkettedik szín: -Helyszín: a falanszter. Egy mesterségesen meghatározott „világ” -Eszme: tudományokba vetett hit -Ebben a színben szétválik az ember biológiai és az erkölcsi élete. (Biológiai a

fontosabb) -A falanszter legnagyobb ellensége a szerelem. -Szétválik a család és az egyén. El akarják venni Éva gyermekét -Szétválik a hazának és az emberiségnek a fogalma. -Felismerik a tudományok korlátait. -Egy kiüresedett, embertelen világ, ahol az ember gyökértelenné válik. -Ebben a világban csakis a tudományok célszerűsége uralkodik. Tizenharmadik szín: -Helyszín: világűr -Ádám, Lucifer -menekülés a végzet elől, a térbe -Ádám rádöbben, hogy nem tud elszakadni a Földtől, a természet végzetétől Tizennegyedik szín: -Helyszín: a jéggé fagyott egyenlítő vidéke a távol jövőben. Negatív jövőkép -Szereplők: Ádám, mint öregember, Éva, mint az eszkimó felesége, Lucifer. -Az ember ebben a távol jövőben elkorcsul, erkölcsileg és fizikailag. -Ez egy olyan világ, ahol nem születnek új eszmék. Itt az emberek, már nem magasztos célokért küzdenek, hanem egyetlen dologért: az éhhalál ellen. Az ember itt már nem

is él, hanem vegetál, azaz fogja a természeti törvényeknek. -Itt ér véget az álom. A fő kérdés az ember tragédiájában, hogy van-e fejlődés a világban ill. van-e célja, értelme az emberi létnek. Harmadik szín: -Helyszín: a paradicsomon kívül. -Ádám ráébred a saját erejére, rájön, hogy ő is tud világot teremteni. -Évának bűntudata van. „s így közénk varázsolom a vesztett Édent” -Ádám látni kívánja a jövőt, ezért Lucifer álmost bocsát rájuk. A filozófia végső nagy kérdéseit boncolgatják Tizenötödik szín: -Folytatódik a történet, ahol elkezdődött, a paradicsomon kívül. -Szereplői: Ádám, Éva, Lucifer. -Óriási vita folyik Ádám és Lucifer között. Ádám szerint az embernek van szabad akarata, ereje. Lucifer szerint az ember sorsa kötött, determinált (előre meghatározott) Az embert egy bélféreghez hasonlítja Lucifer. -Ez a oka annak, hogy Ádám öngyilkos akar lenni, ezt azonban mégsem teszi meg,

mert Éva terhes lesz. „Ádám, anyának érzem magam” -Innentől kezdve, Ádám számára a legfontosabb parancs, az élet folytatása. -Ádám azt mondja, hogy az álmok, amiket Lucifer mutatott neki, hazugság volt. -Az Úrnak kérdéseket tesz fel. (Létezik-e túlvilági élet? Van-e fejlődés a történetben, vagy pedig hanyatlás jön egy idő után? Körforgás szerű-e az ember története?) -Az Úr válaszol neki, de nem egyértelműen. Azt elmondja, hogy Lucifernek komoly helye van a világ harmóniájában, ezt az Úr is kénytelen beismerni, ugyanis azt mondja, hogy Lucifer egy élesztő, gerjesztő egy kijózanító erő. Azt mondja az Úr, hogy a nőnek is fontos szerepe van, mert az újvilágban a költészetet, a bájt, a könnyedséget fogja képviselni. Ádámnak, pedig azt mondja, hogy az a feladata, hogy küzdjön úgy, hogy mindig felül tudjon emelkedni a kudarcokon. „Ember küzdj, és bízva bízzál!” Ez a mű fő tanulsága. Bár a történelmi

színek mind pesszimisták, tragikusak, a végkicsengés azonban optimista. 19. tétel /Az irodalom határterületei/ Szépirodalom a mozivásznon Kosztolányi Dezső: Édes Anna-filmváltozat Édes Anna filmváltozat -1958-ban készült, Fábry Zoltán rendezésével -főszereplők: Barsi Béla - Patikárius János; Mezei Mária – Vizyné; Makláry Zoltán – Vizy; Gobby Hilda – kövér cseléd (Etel); Töröcsik Mari – Anna. -a történet alapja ugyanaz -új lehetőségek nyílnak az elbeszélésre: kép és hanghatásbeli megjelenítésleíró részt helyettesíti -a filmből több rész is kimaradt, s ez által sokkal feszesebbé válik a történet, ha ezek a részek benn lennének, ellaposodna a történet: Kun Béla története, mikor Vizyné megfigyeli Annát, a tárgyalás, a beszélgetés Kosztolányi ház előtt, a Mária Nosztrai börtönjelenet. -a filmben, a késes jelentben (fogadás után a konyhában) benn van az öngyilkosság lehetősége is -a filmben

konkrétabb indítékok vannak a gyilkossága: Jancsi, a bánásmód, a régi család, a terhesség, emlékek, keresztapa pofonja (nem áll ki senki mellette), Báthory a kéményseprő (a vele való házasságot a keresztapja akadályozza meg). -a mondanivaló ugyanaz maradt: az emberiség, a humanitás -Moviszter doktor mondja ki a mű végén: „Cudarul bántak vele.” Édes Anna regény változat -1926-ban íródott -latin nyelvű könyörgéssel kezdődik, regénytől eltérően -ez előrevetíti ez a mű hangulatát -a történet az 1919-es évben játszódik, a magyar történelemnek a legzaklatottabb időszakában (I. világháború végén) Véget ér a tanácsköztársaság, a románok bevonulnak Pestre, bekövetkezik a trianoni döntés, a kommunisták vezetője Kun Béla -ezek a regényben csak annyira jelennek meg, amennyire a szereplőkre hatással vannak A regény szerkezete: -a mű 20 fejezetből áll -1.-6 fejezet: a cél a szereplők és a helyszín bemutatása

(Krisztinaváros), az alapszituáció és a probléma bemutatása (Vizyné nem talál cselédet) -7.-10 fejezet: megismerjük Annát, beilleszkedését Vizyékhez Itt mindenki a cselédről beszél. -11.-14 fejezet: Anna és Jancsi kalandja -15.-16 fejezet: a hangulat komor, Anna menekülési kísérleteit láthatjuk, azonban ez nem sikerül, és megjelenik Anna kínlódása, s végül megöli a családot. (katasztrófa) -17.-20 fejezet: az ítélethozatal, s a történet lezárása -Kosztolányit nagyon érdekelte az ember tudatalattija (Sigmund Freud): létezik az „én”, maga a személyiség, és van a tudatalatti személyiség, melyet az ösztönök irányítanak, hibák és elszólások jellemzik Anna: -Édes Anna a mű elején nem jelenik meg, csak róla beszélnek, a 6. fejezetben jelenik meg -ennek célja a feszültségkeltés, kíváncsiság, érdeklődéskeltés -Anna elárvult gyerek, szegény családból származik, akire csak a cseléd sors várhat -tárgynak nézik

Viziyék, próbálgatja, dicsekszik vele, portékának tekinti, lealacsonyítja -Anna tökéletes cseléd, aki alig alszik, hamar felkel, szorgalmas, sokat dolgozik, nem megy el sehova, mindent megcsinál -csupán egy dolog zavarja: a szagok, de ezt később legyőzi -Anna tökéletes cseléd, DE a tudatalattija tiltakozik ez ellen a helyzet ellen: zavarják a szagok, megmagyarázhatatlan ügyetlenség, elejt dolgokat -Anna szótlansága mögött érzékeny, érző lélek van, szenved, és a munkába menekül -a szótlansága egyben a védelme is, egy szigorú fal -a védekezést a Jancsival való kapcsolatában adja fel, belemegy a játékba kíváncsiságból, ebből szenvedély lesz, beleszeret -megváltozik Anna viselkedése, énekelni kezd, kicsit bódult lesz, nem találja a helyét, a hajával törődik. -de rájön, hogy Jancsi szórakozott vele, menekülni próbál, Báthory a kéményseprő segítségével -Vizyné azonban lebeszéli erről és a szökési kísérlet

meghiúsult -a fogadáson szembesül Jancsi hűtlenségével -megöli a házaspárt -felszínre tör a tudatalattija: amikor megteszi, nem tudja megmagyarázni, hogy miért is tette Vizyék: -jószívűnek képzelik magukat, de közönyösek. -Vizyné rosszul bánik Annával. -Házaspár elhidegült, mert lányuk meghalt 6 évesen. -a nő számára Anna csak egy tárgy, akivel úgy bánik, ahogyan akar Jancsi: -Jancsi csinos, komolytalan, bohém, jóképű ember -egy ember szellem és lélek nélkül. -Élvezeti tárgynak tekinti Annát, egy kalandnak Moviszter doktor: -Dr. Moviszter a legszimpatikusabb, aki látja Annában az embert -a bíróságon egyedül ő meri kimondani az igazat: embertelenül bántak vele. -Ő is ugyanolyan magányos ember, mint Anna, mert az ő keresztényszemlélete idegen ebben a világban. -a regény alapját az emberi kiszolgáltatottság képezi, amely még ma is létezik. -ezen csak úgy enyhíthetünk, ha irgalommal közeledünk, ha meglátjuk és

tiszteljük a másikban az embert -a főszereplő neve, beszélő név: Édes Anna. -Békés, nyugodt, kedves, jóságos, önzetlen. -A névvel rímel az Édesanya szó, amely szándékos, hiszen Anna is olyan jó, mint egy édesanya. 20. tétel /Regionális kultúra/ Berzsenyi Dániel Berzsenyi ódái Életrajz: -1776-1836 -kettős életet élt: nappal dolgozó, éjjel költő volt -az ellentét jellemzi költészetét -munkásságára hatással volt Horatius és a horatiusi életfilozófia. A szélsőséges érzelmektől való óvakodás, az „arany középszer” -a klasszicizmus és a romantika együtt van jelen költészetében -1788 őszén került a soproni evangélikus líceum, előkészítő osztályába -itt 7 évig tanult -nehezen alkalmazkodott az iskolai fegyelemhez, szembekerült az iskola merev szokásaival, tanórákat mulasztott -1793-ban megszökött és beállt katonának, de onnan is elmenekült hamarosan -nem fejezte be középiskolai tanulmányait soha -a

soproni évek nyomot hagytak benne -róla nevezték el az iskolát később, ma is ő viseli a nevét Ódaköltészete: -a romantikában általános volt az elmúlás felett érzett szomorúság és borongóság -vigasztalásért B. Horatiushoz fordult, aki nemes derűvel és bölcsességgel vette tudomásul az elmúlást -az óda műfaját is Horatiustól vette -ez a műfaj megfelelt a reformkori költészet társadalmi szerepének: a hazafiság, a nemzeti gondolat, a magyarság fennmaradásáért érzett aggodalom kifejezésének valamint a horatiusi tanító célzatnak: a lelket kívánta művelni, nemzetét akarta szolgálni hazafias ódáival Óda: -lírai műfaj -többnyire fenséges tárgyról, emelkedett stílusban írt költemény -rokon lírai műfaja a himnusz és a rapszódia -a költészet ősi műformái közé tartozik -ódaköltők: Horatius (A rómaiakhoz), Vörösmarty (Szózat) A magyarokhoz (I.) -1810 -valószínűleg az egyik legkorábbi, de mindenképpen a

leghosszabb ideig csiszolgatott műve -első változata 1796-ban keletkezett, a végleges formáját 1810-ben nyerte el -alkaioszi strófában íródott -Berzsenyi ezt a versformát a horatiusi ódáktól kölcsönözte -a mű zaklatott, izgatott, a nemzet jövőéért érzett aggodalmat kifejező alkotás -kulcsszava az erkölcs: a régi, tiszta és a „mostani veszni tért erkölcs” -a vers két időt vet össze: a dicső múltat és a romlott, züllött jelent 1. vsz: -megjelenik ez a szembeállítás: „Romlásnak indult hajdan erős magyar!” -kiderül, hogy a vers címzettje a magyarság 2. vsz: -a múltbéli kemény helytállást idéz fel -Buda vára a nemzeti lét és a függetlenség jelképe „Nyolc századok vérzivatarja közt Rongált Budának tornyai állnak” 3. vsz: -ezt a várat próbálja most a jelen züllöttsége lerombolni: „ undok vipera-fajzatok Dúlják fel e várt” 4.-6 vsz: -múltbéli bizonyítótényeket mutatja be: -Buda vára minden

veszélynek szembeszegült, mert szilárd és rendíthetetlen 7.-10 vsz: -fájdalmas önostorozást találunk: a belső szétzüllés okozza a lassú halált. -a tölgyfa-hasonlat a belülről észrevétlenül támadó pusztulást érzékelteti 11.-12 vsz: -újra a dicső múlt nagysága zeng (pl.: Attila, Árpád) 13.-14 vsz: -hangnemváltás -az ódai hangot elégikus váltja fel -a költő egy lemondó sóhajjal összegez: a magyarság csupán egy játékszer a sors kezében -a hajdani nagy és erős birodalmak (Karthágó, Róma, Babilon) bukása, pedig előre vetíti: a mi sorsunk sem lehet más, hiába próbáljuk erkölcsünket megjavítani A magyarokhoz (II.) -1807 -hátterében a napóleoni élmény, a napóleoni háborúk egész világot megrengető hatása állt -a vers közvetlen ihletője, pedig a súlyos osztrák vereség és I. Ferenc császár és király kiáltványa -a 6 versszakos, szintén alkaioszi strófában megírt költemény két nagy szakaszra tagolódik:

1. rész: -az első 3 strófa -uralkodó érzelme a rémület, amit a költő a forrongó, lángoló, háborús világot látva érez -az eddig örökkévalónak hitt világ és a rendje összeomlott. -semmiben nincs állandóság, minden bizonytalanná vált 2. rész: -különös módon a rémült és döbbent lelkiállapotból mégsem pesszimizmus és kétségbeesés fakad, hanem optimizmusról és bátor hitről árulkodik a vers -vagyis nemzetünk nem fog elpusztulni, hanem megőrzi a Titusznak nevezett I. Ferenc császár segítéségével a nemzet egységét, fizikai és erkölcsi fölényét és „csuda dolgokat” tesz -Berzsenyi egy Horatiustól kölcsönzött metaforát használ a nemzetre, a hajó motívumot, amely itt nem az egyes embert jelöli -a vers túlnő az ihletként szolgáló történelmi eseményeken, és minden korra érvényes mondanivalót fogalmaz meg -optimistán hisz a magyarság felemelkedésében és abban, hogy nemzetünk ereje a tiszta erkölcsben, és

nem a nyers erőben vagy a tömegben rejlik: „Nem sokaság, hanem lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat.”