Religion | Christian » A Ferences rend

A Ferences rend A ferences rend (franciskáriánusok, ferencesek) egy római katolikus szerzetesrend, melyet Assisi Szent Ferenc (1182. – 1226 október 4) alapított 1209-ben A rendről általában Ferenc 1209-ben elhatározta, hogy apostoli szegénységben folytatja életét. Durva csuhában és mezítláb, elkezdett a megtérésről prédikálni. Hamarosan többen csatlakoztak hozzá A rend 1210-ben szóban, majd 1223-ban írásban nyert megerősítést III. Ince pápától Az új rend, amely szigorú szabályai folytán nagy hatással volt a kor szellemére, óriási arányokban terjedt az ismert világrészekben. A rend alapszabályainak szigora idővel nagy belső viszályoknak lett okozója, és emiatt a rend több ágra szakadt. Már az alapító életében Cortonai Illés – akit Ferenc távolléte alatt a rend vezetésével megbízott – megkísérelte a szabályoknak szigorát enyhíteni, de a rend tagjainál ellenzésre talált. Ismételt kudarcok után sem hagyott fel

szándékával A rend két nagy ágra oszlott, az obszervánsokra és a minoritákra. A viszályok hosszú sora után, a szigorú fegyelem hívei (az obszervánsok – a szabályt megtartók) nagy többségben voltak, és a végleges kiegyezés alkalmával 1517-ben X. Leó pápa az obszervánsoknak adta a rend házait Az ezredfordulón a ferences rend teljes létszáma 17 064 fő volt, akik a világ 49 országában, 110 rendtartományra osztva összesen 2651 rendházban élnek. A legtöbben Olaszországban (3046 fő), az Egyesült Államokban (1816 fő), Lengyelországban (1119 fő) és Brazíliában (1111 fő) vannak. A Rend által ellátott plébániák száma 2190 A rend belső szervezete A kolostor élén áll a guardián (gárgyán, papgazda). A tartomány kolostorai fölött van a tartományfőnök (provinciális). Az egész rend fölött áll az általános főnök (minister generalis) Az ő oldala mellett vannak a definitorok s mindnyájuk fölött az egyetemes káptalan. Ezek

a tisztségek választás által töltetnek be bizonyos időre. A rend Magyarországon Magyarországon a rend talán már 1224-ben megjelent. Első kolostoruk Esztergomban volt Kolostorai nemsokára külön rendi tartományt képeztek. A terjesztésben kiváló része volt a rend első tartományfőnökének, Jánosnak, aki IV. Béla kegyeletében részesült IV Béla kiváló szeretettel viseltetett a rend iránt; tagjai közül választotta gyóntatóját, a rendnek esztergomi kolostorába temettette el magát nejével s ifjabb fiával együtt. A szerzetesek nagy sikerrel működnek a bosnyák félhitüek és bogumilok megtérítésében, ezért IV. Béla az Al-Duna vidékére is áttelepítette őket, s különösen az 1363-ban felállított bolgár bánságban nagy sikerrel működtek. Ellenben sikertelen volt fáradozásuk a szörényi, bánsági, krassó- és hunyadmegyei oláhok megtérítésében, habár éppen ezért Cseriben (Lugostól, Krassó-Szörény vármegye

székvárosától nem messze), Orsován, Karánsebesen és Hátszegen kolostorokat alapítottak számukra. Később az alvidéken birtokos vagy tisztviselő főurak az ország minden részére (Boros-Jenő, Nagy-Bánya, Sárospatak stb.) áttelepítették őket. 1444-ben egy időre, majd 1447-ben végleg elszakadtak a bosnyák ferencrendi tartománytól s külön magyar rendtartományt alkottak. Mátraverebélyi kolostor A török hódoltság idején az ország a törökök által elfoglalt területen csak a ferencesek végezték a lelkipásztori munkát. A hódoltsági viszonyok közepette létszámbeli föllendülés indult meg. A trianoni békeszerződés nyomán a határon kívülre került több kolostoruk. A két világháború között számos új alapítás és jelentős létszámbeli növekedés ellensúlyozza a veszteségeket. 1925-ben 18 rendházban 180 rendtagot számláltak, míg 1950-ben 26 rendházban 350 rendtagot. 1950-ben Magyarországon a rend kolostorait elvették,

a szerzeteseket elűzték 1989-ben a rend több kolostorát visszakapta. A rend következő kolostorai ismeretesek a XIII. századból: a budavári, az esztergomi győri, a nagyszombati, a nyitrai a nyúl-szigeti, a pataki, pozsonyi, a radnai, a székesfehérvári, szemennyei és a verőcei kolostor. A rendnek Magyarországon jelenleg Budán, Budapest-Rózsadombon, Budapest-Pasaréten, Szentendrén, Esztergomban, Szeged-Alsóvároson, Szécsényben, Gyöngyösön, Mátraházán, Mátraverebély-Szentkúton Nagyszőlősön, Pesten, Zalaegerszegen, Szombathelyen és Sümegen van kolostora. A rendnek a középkortól fogva több rendtartomány működött Magyarországon, amelyek részben területileg különültek el, részben a rend különböző ágaihoz tartoztak. Miután 1897ben XIII Leó pápa egyesítette a rend különféle ágazatait, a rend vezetősége 1900-ban Kapisztrán Szt. János neve alatt egyesítette az addigi Kapisztránról és a Legszentebb Üdvözítőről

(Provincia SS. Salvatoris) nevezett provinciákat, a Kapisztrán rendtartomány 2006-ban egyesült a Szűz Máriával nevezett rendtartománnyal Magyarok Nagyasszonya (Magna Domina Hungarorum) néven. Azóta a szűken vett Magyarország területén egyetlen ferences provincia van