|
Dátum: 2008. március 05. | 08:01:01. Forrás : doksi.net/hu |
A kis herceg hatalmas sikerét bizonyítja, hogy szinte valamennyi nyelvre lefordították, de filmek is készültek belőle. A regény nyelvezete egyszerű, költői szépségű és tisztaságú. Egy képzelet szülte bolygón, az író fantáziájában, néhány térdig érő vulkán és egy rózsa közt él a kis herceg, aki a természet és az ember harmóniájára törekszik.
Őszinte és igazságos kis teremtmény, ki kalandjai során döbben rá, hogy a világ korántsem olyan ártatlan, mint amilyennek ő maga gondolta.
A kis herceg írója emlékeiből formálja főhőseit, a pilótát és a gyermeket, akik őt magát jelentik. E két szereplő voltaképpen tehát egyet alkot. A kis herceg az író gyermekkori gondolatait, a pilóta a felnőtt ember érzéseit, tapasztalatait, a gyermeki őszinteségre és igazságérzetre való felnőttes reakciókat közvetíti.
A regény fontosabb szereplői:
- A pilóta
- A kis herceg
- A virág
- Király
- Hiú
- Iszákos
- Üzletember
- Lámpagyújtogató
- Földrajztudós
- Kígyó
- Róka
- Rózsák
A regény 27 fejezetből áll. A terjedelmesnek éppen nem mondható könyv ajánlásában az író felhívja a figyelmet arra, hogy könyve nem meseregény, felnőttek is olvashatják, sőt talán ők értik meg igazán. Ugyanis van a regénynek néhány titka, amit a gyerekek még nem biztos, hogy felismernek. Ezen titkok egyike a regénybeli idősíkok keveredése.
A történet úgy indul, hogy az író saját gyermekkori emlékeit eleveníti fel, vagyis a hatéves emberke első tapasztalatait a felnőttekkel való társalgás eredményeiről. A regény visszaemlékezések sorozata. Az elbeszélt történet jelene egy, az íróval hat évvel korábban megtörtént esemény ideje.
A kis herceg vándorútja kereken egy évig tartott – ennek az évnek az utolsó hetét töltötte együtt a pilótával. Azt látjuk, hogy bármennyire is kalandos egy-egy epizód, mindig elgondolkodtat bennünket. Néhány vezérgondolat vonul végig az egész könyvön. Ilyen például a felelősség tudata, vagy az, hogy megértsük, mi dolgunk a világban, mi tesz bennünket egyénivé, másokkal összetéveszthetetlenné.
Az első fejezetben megismerkedünk a kis herceg bolygójával, amely a B 612. számú bolygó. Innen indul útjára a kis herceg, hogy elhagyván bolygóját, barátokat és ismereteket szerezzen, miközben sorra járja a környező bolygókat.
Első állomása a király golyóbisa. Megtudja, hogy a király mindenen uralkodik, mégis mikor a kis herceg naplementét kér a királytól, ő hűvösen elmagyarázza a kis hercegnek, hogy csak azt lehet megparancsolni, ami magától is végbemenne, s mivel nem jött el a naplemente ideje, ő nem adhat parancsot ilyesmire. A kis herceg hamar átlátja a helyzetet, ezért otthagyja a királyt.
A második bolygón ahova eljut, egy hiú ember lakik, aki talán még szánalmasabb, mint a király. Nem is parancsolja, hanem kéri a kis hercegtől, hogy csodálja őt. Ezek mind-mind a felnőttek hibái: hiúak, uralkodni akarnak mindenen, s közben úgy élnek, mint valami kisbolygón, ahol nincs más számára szabad hely. Így a kis herceg innen is hamar továbbáll, s folytatja útját.
A következő bolygón egy iszákos lakik. A kis herceg látogatása itt igen rövid ideig tart. A negyedik bolygó az üzletemberé. A férfi annyira el van foglalva, hogy még a fejét sem emeli fel a kis herceg érkezésére. A gyermek, kinek minden vagyona egy szál virág, s közben mérhetetlenül gazdagnak hiszi magát, értetlenül és némi ellenszenvvel tekint arra az emberre, aki úgy gondolja, hogy őt illeti minden körülötte ragyogó csillag.
Az ötödik állomás a lámpagyújtogató bolygója. E furcsa bolygó valamennyi közt a legkisebb, ahol egy nap egy percnek felel meg.
A hatodik bolygó tízszer ekkora, ahol egy öreg bácsi éldegél, s hatalmas könyveket írogat. A földrajztudós él ezen a bolygón; ő a tudomány embere.
Miután egyenként végigjárta a magány, az önzés, a nyomorúság és a rabszolgaság külön-külön is abszurdnak tetsző állomásait, a kis herceg a Földre érkezik. Itt mindenből több van, amit eddig a világban megismert – hamarosan rájön, hogy kedvenc virágából, a rózsából is.
A Földön az első élőlény, akivel találkozik, a kígyó. Hűvös és bölcs, tekergőzik a homokban. A kis herceg tovább bolyong, s rábukkan egy útra: virágzó rózsakert előtt áll, s beszédbe elegyedik a virágokkal. Megtudja, hogy nemcsak az ő egyetlen rózsája létezik a világon, hanem itt a Földön hatalmas, virágzó rózsabokrok találhatók. Megismerkedik a rókával, akit annak útmutatása szerint türelmesen megszelídít, majd később a pilótával is.
A rókától való elválás után egy pályaudvaron találja magát. Lélekben már készül arra, hogy hamarosan el kell hagynia ezt a bolygót is.
A huszonötödik fejezetben járunk. E részben értesít minket az író, hogy a kis herceg már egy éve elhagyta bolygóját. Annak érdekében, hogy hazajusson, a kígyóhoz fordul segítségért: arra kéri, hogy mérgezze meg őt.
A pilóta talán megérti, hogy másként nem térhet vissza a kis herceg a bolygójára, csak úgy, ha a kígyó halálra sebzi. A gyermek a mese, az emlék világából érkezett a földi ember mindennapi életének színhelyére, a Föld nevű bolygóra. A kis hercegnek a pilótától való elválása talán a legmegrázóbb momentum.
A regény utolsó képsorai gyorsan leperegnek. A gyermeket a kígyó halálra marja, ő meghal, de testét a pilóta nem találja meg. Hogyan is találná, hiszen a kis herceg mindvégig a felnőtt ember gyermekkori emlékeinek megtestesülése volt.
Az utolsó fejezetben az író elmondja, hogy mindaz, amit leírt, már hat évvel korábban megtörtént.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Tibet és Kína viszonya 1959-ig
Tibet és Kína viszonya a történelem folyamán meglehetősen áttekinthetetlen és némiképp zavarosnak tetsző képet mutat. A tibeti nemzeti büszkeség máig kitart a "mindig is önálló Tibet" oly gyakran hangoztatott képe mellett. A másik oldal nézőpontját tekintve, Kína fennhangon proklamálja – jóllehet leginkább a megszállás legitimizálása, vagy inkább annak magyarázata miatt -, hogy Tibet mindig is Kína része volt.
Árpád-házi Szent Erzsébet életeÁrpád-házi Szent Erzsébet (német nyelvterületen gyakorta Thüringiai Szent Erzsébet) (Sárospatak, 1207 – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és merániai Gertrúd lánya. Születésének helyéről többféle elmélet létezik, ezek alapján Sárospatak, Óbuda és Pozsony jön szóba. A fentiek közül Sárospatak a leginkább elfogadott.
A vikingekA vikingek skandináv származású hajósok és harcosok, akik a 8. és a 11. század között indultak rablóportyáikra vagy hódító hadjárataikra. Ismertek normann (északi ember), rusz vagy varég néven is. A viking szó nem adott nemzetet jelölt, hanem inkább egy bizonyos foglalkozást. Első írásbeli említése az Angolszász Krónikában található, mint wicingas, amely pejoratív mellékzönge nélkül kalózkodással foglalkozó tengerészt jelentett.
Kapcsolódó doksik- Az újkori filozófia és tudomány sajátosságai, a felvilágosodás a filozófiában és az irodalomban / 2003, 40 oldal
- A Hunyadiak története, Mátyás mondák és legendák a magyar irodalomban / 2010, 3 oldal
- Kiss-Tiner - Az ipari forradalmak és az infokommunikációs fejlődés földrajzi összefüggései a nemzetközi szakirodalom tükrében / 2021, 17 oldal
- Magyar nyelv és Irodalom középszintű érettségi mintafeladatsor megoldással, 2004 / 2004, 13 oldal
- Godzsa Anikó - A magyar irodalom története a klasszikus századfordulón és a reformkorban I / 2002, 84 oldal
Örkény István - Tóték
Bevezetés költészetébe: A groteszk hangú művek jelentik pályája csúcspontját. Az In memoriam dr. K. H. G. drámai párbeszéd. A „német őr” és „dr. K. H. G.” a szereplők. Az egyikük diplomás magyar ember, választékos németséggel beszél, ismeri a német irodalom klasszikusait, lealacsonyító kényszermunkát végez („a lódögnek a gödröt...
Szerelem és halál összekapcsolódása Shakespeare Rómeó és Júlia c. drámájábanA XV-XVI. századi életet tárja elénk Shakespeare Rómeó és Júliája. A középkori hagyományok és a reneszánsz jegyek együttélését, az új és a régi értékrend szembenállását tükrözi. A szerelem és a halál összekapcsolódik a drámában, Két szerelmes sírig tartó szerelme, akik örök hűséget esküdnek egymásnak, és inkább a halált válasszák, mint sem hogy...
SirályAz 1896-os pétervári ősbemutató szörnyű sikertelenséggel zárult, de a moszkvai Művész Színház társulata, amely fellázadt a régi játékstílus, a teatralitás, a hazug pátosz, a deklamáció, a mesterkéltség, a sztárkultusz ellen, 1898-ban sikerre vitte a darabot. A Sirály tragikomikus művészdráma, ripacsok és művészek sorstragédiája, ironikus-keserűen szomorú komédiája. A...
Szklabonyán született, 1847. január 16-án. Apja Mikszáth János bérlő és kisbirtokos, anyja, Veres Mária családjából jeles evangélikus lelkész ősöket mutathat fel.Tízéves koráig szülőfalujában élt, boldog gyermekkorának élménye egész pályáját végigkísérte.1857-63-ban a rimaszombati protestáns algimnáziumban, 1863-66-ban a selmecbányai evangélikus líceumban
