|
Dátum: 2008. március 01. | 08:01:01. Forrás : doksi.net/hu |
Főbb szereplők:
- Andrej Jefimics Ragin – orvos
- Jevgenyij Fjodorovics Hobotov – orvos
- Szergej Szergejevics – felcser
- Darjuska – Ragin doktor háziasszonya
- Mihail Averjanics – postamester, Ragin doktor barátja
- Mojszejka és Ivan Dimitrics Gromov – a 6-os számú kórterem két lakója
A mű Oroszországban, egy kisváros kórházában játszódik, annak is a 6-os számú kórtermében. Az olvasó egy jellegzetesen orosz vidéki környezetet ismer meg a leírásokból. Egy unalmas, szürke, elszigetelt, kispolgári szellemben működő várost mutat be Csehov.
Megismerheti az olvasó magát a kórházat, annak működését, a 6-os számú korterem lakóit, valamint a kórház alkalmazottjait. Megtudjuk, hogy a 6-os számú kórterem nem más, mint a bolondokháza, hiszen még az utcára sem mennek ki a betegek, egy embert kivéve, akit Gromovnak hívnak. Kiderül az is, hogyan kerültek az emberek a bolondokházába, s előtte milyen életmódot folytattak.
Egyszer csak az a hír kap szárnyra, hogy látogatóban van Adrej Jefimics Ragin orvos, aki felméri a kórház állapotát, hogy saját szemével lássa, ahogyan bántalmazzák a betegeket. Tudja, hogy mennyire lepusztult kis kórházról van, s valójában úgy érzzi, hogy ha nagyobb városkáról lenne szó, már rég bezárták volna.
Ragin lesz az új orvos a kórházban, aki az elején még érdeklődik a kórház sorsa iránt. Tudja, hogy milyen szörnyű körülmények uralkodnak, mégis képtelen cselekedni. A kezdetekben még szívesen jár be és végzi munkáját, aztán lassan kezdi az unalom hatalmába keríteni őt, s már csak a hivatalos munkaidőben hajlandó dolgozni. Amint az lejár, hazamegy és kedvenc elfoglaltságával, az olvasással tölti minden idejét. Egyedüli barátja, akit el tud viselni ebben a kisvárosban maga körül, a postamester.
A doktor egyszer az esti sétáján találkozik az egyik alkalmazottal, Nyikitával, aki az egyik betegre vigyázott, s bántalmazta is őt. Elborzasztja a szegény bolond szánalmas állapota, visszakíséri a kórházba, és ekkor ismerkedik meg Gromovval. Rádöbben az orvos, hogy a fiatalember remek beszélgető partner, s onnantól kezdve folyamatosan látogatja a beteget. Később a doktort hívatja a polgármester. A megbeszélésen jelen van még Hobotov, a másik orvos, valamint a tanfelügyelő is.
Látszólag szakmai ügyben hívják be Ragin doktort, de igazából az elmeállapotára kíváncsiak. A postamester egy utazásra hívja el Ragint, aki az utazás során minden pénzét elkártyázza. Barátjától kér kölcsön, s megígéri, hogy amint hazajönnek az utazásból, visszafizeti a pénzt. Hazatérve azt tapasztalja, hogy nyugdíj nélkül elbocsátották a kórházból, s összes vagyona kevés arra, hogy visszaadja barátjának a kölcsönt.
Az orvosnak tehát semmi vagyona nincsen, a lakását is el kell hagynia, koldus lesz, s lassan a legmélyebb nyomorba süllyed. Egy Belova nevű szegény öregasszony ócska viskójába költözik, Darjuskával. Nem bírja már elviselni barátai álszent viselkedését, s rájuk ordít – ezt betegségével magyarázzák. A kórházba csalják, s mint elmebeteg, a 6-os számú kórterembe zárják.
Először fel sem fogja, hogy mi is történik vele valójában. Megalázónak érzi a helyzetet. Nem bír megmaradni a teremben, mindenképpen ki szeretne menni az udvarra, de a betegőrző, Nyikita ezt nem engedi, majd jól elveri őt.
A bolondokházában kell rájönnie, hogy a filozofálás nem megoldás. Másnap meglátogatja őt a volt háziasszonya, Darjuska, illetve barátja, Hobotov doktor is. Este azonban az orvos agyvérzésben meghal.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Kárpátalja bemutatkozik
Kárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.
Az infláció és a hiperinflációAz infláció a közgazdaságtanban az árszínvonal tartós emelkedése. Az árszínvonal csökkenése a defláció. Árstabilitás alatt az árak változatlanságát értjük egy időszakban, ekkor a árszínvonal-emelkedés 0% körüli. A stagfláció olyan viszonylagosan magas infláció, amely magas munkanélküliséggel jár együtt.
A bűnüldözés mesterei: Endrődy GézaA bűnügyi nyomozás tudományának első hazai szakkönyve 1897-ben, 128 évvel ezelőtt jelent meg Losoncon, Endrődy Géza tollából, a Kármán-féle Könyvnyomda gondozásában. A második kiadás egy esztendővel később, 1898-ban látott napvilágot Budapesten.
Kapcsolódó doksik- Az ókori Római birodalom, a kezdetektől Ceasarig / 2004, 7 oldal
- Májer Ferenc - Az Azték birodalom / 2000, 4 oldal
- Bordás Andrea - A kiégés-szindróma a külföldi és a hazai szakirodalomban / 2015, 7 oldal
- Romániai magyar irodalmi lexikon, szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés A-F I / 1981, 434 oldal
- Magyar nyelv és irodalom középszintű írásbeli érettségi vizsga megoldással, 2012 / 2012, 46 oldal
Vajda János élete és munkássága
1827-ben született, a reformkor hajnalán. Szellemi fejlődésére igen nagy hatással volt Vajda Péter, a nagybátyja, akit Petőfi is versben siratott el halálakor. Petőfi egyébként Vajda ideálja, talán ez is magyarázza, hogy 1848 augusztusában honvédnek jelentkezik. Kétféle líra Vajda költészete többnyire az elszigetelt magány, a kirekesztettség, a világgal és önmagával való...
A lélektani regény jellemzői Kosztolányi Dezső Édes Anna című művének értelmezésén keresztülA Nyugat első, nagy nemzedékének, a századelő művészi átalakulásának a képviselője. Senki a magyar irodalomban nem verselt olyan bámulatos könnyedséggel, tökéletes, bravúros rímeléssel, mint ő. Rövid életrajz: - Szabadkán született 1885-ben, itt végezte gimnáziumi tanulmányait. Apja tanár. - Budapesti majd bécsi egyetem, de egyetemi tanulmányait nem fejezte be - 1901...
Berzsenyi Dániel A közelítő tél című versének elemzéseBerzsenyi Dániel a magyar felvilágosodás egyik jelentős alakja. A magyar felvilágosodást az elmaradottság, megkésettség jellemzi a nyugathoz képest. Berzsenyit nem elégítette ki a gazdálkodás, ezért éjszakánként gyakran írt verseket. Magányos volt, mivel nem volt szellemi társa, nem volt, aki elismerje, és ezért kilátástalannak találta az életet, ezek az okai annak, hogy több elégiát is...
