(Jelenetek a falusi életből négy felvonásban)
Szereplők:
- Alekszandr Vlagyimirovics Szerebrjakov, nyugalmazott egyetemi tanár
- Jelena Andrejevna, a felesége, 27 éves
- Szofja Alekszandrovna (Szonya), Szerebrjakov leánya az első házasságából
- Marija Vasziljevna Vojnyickaja, titkos tanácsos özvegye, a professzor első feleségének anyja
- Ivan Petrovics Vojnyickij, a fia
- Mihail Lvovics Asztrov, orvos
- Ilja Iljics Tyelegin, elszegényedett földbirtokos
- Marina, öreg dajka
- cseléd
Történet:
Történik Szerebrjakov udvarházában.
Első felvonás
Szerebrjakov vidéki kúriájában teázgat Marina, a dajka és Asztrov, az orvos, akit a ház ura köszvényének gyógyítására hívtak. Nemsokára kilép a házból Vojnyickij (Ványa bácsi), aki arról panaszkodik, mennyire megváltozott minden, mióta Szerebrjakov új feleségével, a fiatal és gyönyörű Jelenával visszaköltözött a birtokra. Kis idő elteltével megérkeznek a többiek is kerti sétájukból: Szerebrjakov, Jelena, Szonya és Tyelegin, aki a család barátja. Vojnyickij elégedetlen, irigyli a nyugalmazott professzort, aki szerinte érdemtelenül részesült és részesül feltűnően nagy elismerésben: ingyen tanulhatott, pedig szegény sorból származik; 25 évig tanított és írt könyveket, holott nem is ért a művészethez; volt és jelenlegi felesége csinos és fiatal, annak ellenére, hogy ő már igencsak koros és beteges. Megjelenik Marija, aki felettébb elkeseredett fia véleményét hallva. Asztrov lelkesülten beszél kis mintakertészetéről, faiskolájáról és természetszeretetéről Jelenának, majd távozik. Vojnyickij és Jelena egyedül maradnak. A férfi szerelmet vall a nőnek, bár tudja, sohasem lelhet viszonzásra.
Második felvonás
Valamivel éjfél után Szerebrjakov és Jelena szundikálnak a ház ebédlőjében. A professzor hirtelen felébred, és fájós lábára panaszkodik. Szóvá teszi, hogy csak terhére van feleségének, de ne féljen, nemsokára úgyis meghal. Jelena erre sírva fakad. Szonya is segíteni próbál apjának, de ő csúnyán ugráltatja. Vojnyickij jön, hogy átvegye az "éjjeli őrséget", de Szerebrjakov elutasítja. Végül Marina érkezik, aki lecsitítja az idős férfit, és ágyba fekteti. A szobában csak Vojnyickij marad, aki a múlton rágódik, majd megjelenik a kissé pityókás Asztrov és az őt kísérő, gitározó Tyelegin. Szonya lép be, és finom célzásokat tesz az orvos felé, de az nem érti meg, hogy a lány szerelmes belé, és távozik. Jelena és Szonya kibékülnek, pertut isznak, majd az asszony bevallja, hogy élete nem boldog Szerebrjakovval, de ő kész kitartani férje mellett.
Harmadik felvonás
Egy óra előtt Vojnyickij, Szonya és Jelena a szalonban gyülekeznek, mert a professzor fontos bejelentést kíván tenni. Vojnyickij az asszonyt piszkálja egy darabig, de belátja durvaságát, és békéltető ajándékért távozik. Szonya megkéri mostohaanyját, finoman faggassa ki az orvost, tudná-e szeretni, mert ő már nem bírja elviselni a bizonytalanságot (később meggondolja magát, de már hiába). Asztrov válasza egyértelmű, kijelenti, ő már csak Jelenát képes szeretni. A helyzetet kihasználva magához öleli és megcsókolja. Ekkor érkezik vissza Vojnyickij, aki felháborodik azon, amit lát. Szerebrjakov kíséretében jönnek a többiek is. A professzor vázolja ötletét: adják el a nem túl nyereséges birtokot, s az árból vehetnek egy kis nyaralót Finnországban. Vojnyickij ezen rendkívüli módon felháborodik, s Szerebrjakov fejére olvassa, hogy csak magával törődik. Ő és Szonya 25 éven keresztül keményen dolgoztak a birtok adómentesítésén, s a professzor most el akarja venni azt a jogos örököstől (Szonyától). Vojnyickij felháborodottan elrohan, Szerebrjakov a többiek unszolására követi, hogy megnyugtassa. Az ajtó mögül pisztolylövés hallatszik. A professzor kimenekül a szobából, Vojnyickij egy revolverrel utána. Másodszor is lő, de ezúttal is hibázik. Elkeseredésében eldobja a fegyvert, és egy székre rogy.
Negyedik felvonás
Szerebrjakov és Jelena Harkovba készülnek. Marina és Tyelegin bent gyapjúfonalat gombolyítanak. Jön Vojnyickij és Asztrov. Az orvos kéri barátját, hogy adja vissza a táskájából kilopott morfiumot, nem akarja, hogy Vojnyickij öngyilkos legyen. A férfi ellenkezik, de Szonya kérésére már megenyhül. Jelena szenvedélyesen búcsúzik Asztrovtól, Szerebrjakov és Vojnyickij pedig kibékülnek. A házaspár és az orvos távozása után újra visszaköszönt a magány a régi kúriára. Vojnyickij kétségbeesett, nem látja élete értelmét. Szonya megnyugtatja nagybátyját, majd újból dolgoznak, és a munka feledteti velük fájdalmaikat. Tyelegin halk gitárjátéka mellett hozzá is kezdenek az elszámolás megírásához.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A szerencsejáték története
A szerencsejáték olyan játékforma, amelynek során pénzben vagy más értéktárgyban kifejezett téteket tesznek egy olyan játék végeredményére, amelynek kimenetele bizonytalan. A játék célja tehát az esemény kimenetelének eltalálása és a kockáztatott érték, jellemzően pénzösszeg növelése. A játékelmélet alapján a szerencsejáték egy zéró összegű játék, hiszen a résztvevők kizárólag egymástól nyerhetnek el értéket, azaz egymás kárára lehetnek sikeresek. [1] [7]
Az Óriáspanda
Az óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca), régebbi nevén bambuszmedve a medvefélék (Ursidae) családjába tartozó emlős. Elterjedése csak maradványfoltokra korlátozódik Közép- és Dél-Kínában. Könnyedén felismerhető a szemét, fülét és kerek testét körülvevő nagy fekete foltjairól. Az óriáspanda veszélyeztetett állat, mintegy 1600-3000 egyed él szabadon Kínában. A WWF jeleként és gyakran általában az állatvédelem jelképeként világszerte ismertté vált.
A vikingek
A vikingek skandináv származású hajósok és harcosok, akik a 8. és a 11. század között indultak rablóportyáikra vagy hódító hadjárataikra. Ismertek normann (északi ember), rusz vagy varég néven is. A viking szó nem adott nemzetet jelölt, hanem inkább egy bizonyos foglalkozást. Első írásbeli említése az Angolszász Krónikában található, mint wicingas, amely pejoratív mellékzönge nélkül kalózkodással foglalkozó tengerészt jelentett.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
A XX. századi költősors Radnóti Miklós lírájában
Radnóti Miklós a huszadik század magyar költészetének egyik legkiemelkedőbb művelője. Születésekor anyja és ikertestvére meghalt, ez állandó lelkiismeret-furdalást okoz neki. Mivel zsidó családból származik neki is kereskedőnek kellene tanulnia, de őt ez nem annyira érdekli és inkább az irodalom felé fordul. 1934-ben a szegedi egyetem magyar-francia szakán végez, de nem kap tanári...
Földi János (1755-1801)
Természettudományi szakíró, költő, műfordító, nyelvész. 1781-ben fejezte be tanulmányait Debrecenben. Nemesi eredetű kézműves polgár - szűrszabó mester családjából született Nagyszalontán, 1755-ben. Három és fél éves korában teljes árvaságra jutott. Vargainasnak adták, majd mint szolgadiák nagyszalontai iskolában, 1773-tól 1781-ig pedig a debreceni kollégiumban tanult. (Tanárai...
Tatjana és Anyegin levele (Puskin: Anyegin)
Tatjana Anyeginhez írt szerelmes vallomását méltán nevezik a világirodalom legszebb ilyen témájú alkotásának. Puskin tökéletes pontossággal adja vissza az általa oly hűen ábrázolt jellem naiv tisztaságát, romlatlan lelkesedését, amellyel a szelíd vidéki lány elérhetetlen eszményképe felé fordul szerelmével. Szerelmével, amely nem csak múló fellángolás, hanem egy gazdag érzelmi...