|
Dátum: 2008. február 10.08:01:01. Forrás : doksi.net/hu |
Spártában Leónidas királyi kastélyát látjuk.
Főbb szereplők:
- Leónidas – laceriémoni király
- Ámfares – nagy görög vezér, a király titkosa
- Ágézilaus – főember, királyi tanácsos, csalárd barát és hazája árulója
- Ágis – nagy görög herceg, igaz hazafi
- Ágiaris – Ágis felesége
- Ágisztrat – Ágis édesanyja, hercegné
- Kleombrotes – a király veje, Ágis barátja
- Télónis – a király leánya, Kleombrotes felesége
- Demókares – főtanácsos
- Egynéhány palotás vitézek
A mű 5 felvonásból, ún. játékból áll. Már az első játék is eléggé tartalmas és izgalmas. Ebben a részben láthatjuk, amint Ágézilaus és Ágis beszélgetnek. A királyi tanácsos éppen a spártai birodalom romlásáról, valamint az adósrabszolgaság szörnyűségeiről szól. Szerinte Leónidas királyt már nem érdekli semmi más, csak a saját hatalma – ezért is vesztegeti meg a befolyásos tanácsosokat. Ágézilaus azt tanácsolja, hogy hívják össze a spártai népet Spárta piacára, fizessék le a papokat, akikre a nép hallgat, és lázadjanak a gazdagok ellen.
Leónidas király maga is érzi, hogy a nép meginog, mindenki elégedetlen vele. Titkos tanácsosa, Ámfares tartja benne a lelket, és nyugtatja, hogy csak Ágis és Kleombrotes lázítja a népet, de velük nem kell foglalkoznia a királynak. Míg Ámfares a királyt próbálja nyugtatgatni, azalatt Ágist és barátait vádolja azzal, hogy valójában tirannusságra (zsarnokságra) törnek, miközben szabad királyságról beszélnek.
Leónidas megkéri titkos tanácsosát, hogy vegye meg a többi tanácsost, de legfőképpen Demókarest, a főtanácsost.
Ágis úgy véli, hogy itt már csak Kleombrotes jó törvényei segítenének. Elsősorban nem magát a királyt kell tehát támadni, hanem a környezetében élőket. „Lásd, gazdagainknak egész hazánk rabja, Spárta majd ezeknek lesz örökös foglya.”
Kleombrotes azt javasolja Ágisnak, hogy mondjanak el mindent feleségeiknek is, hiszen a maguk módján segíthetnék férjeiket, még ha nem is vehetnek részt nők a törvénykezésben.
A következő jelenetben Télónis ijedten beszél férjének arról, hogy a nép fellázadt apja, a király ellen.
Kleombrotes megkéri feleségét, hogy próbáljon hatni apjára, aki a szegények szenvedéseivel egyáltalán nem törődik.
A második játékban Leónidas azon tűnődik, hogy vajon hogyan oldható meg a kialakult helyzet harc nélkül. Főtanácsosa, Demókares javaslatára meghoz egy nem könnyű döntést: elrendeli az adóslevelek elégetését, mivel a főtanácsos úgy véli, hogy a szegények azért lázadnak, mert szegénységben élnek. Ha eltörölné az adósságokat, minden probléma megoldódna, s a pártütőket felelősségre lehetne vonni.
Kiderül, hogy Ágézilaus is csak azért állt a lázadók pártjára, mert súlyos adósságba verte magát. Ámfares kétszínűséggel vádolja őt, ő azonban azzal védekezik, hogy csak a trónt védi. Arra nem is gondol, hogy ezt a beszélgetést Télónis és Ágiaris kihallgatja.
Demókares azzal vádolja meg Kleombrotest, hogy mindenképp bűnt követett el, aki nem védekezik, felvállalja tettét, hiszen ő ezidáig semmilyen gonoszságot nem követett el, ezért ha kell, a halált is elfogadja.
A következő rész, vagyis a harmadik játék szintén érdekfeszítő történéseket rejt. Leónidas arról beszél, hogy Spártát olyan harmonikussá kell tenni, mint amilyen azelőtt volt. Az adósságlevelek elégetetése után azt várja, hogy a nép megnyugodjon.
Kleombrotes ekkor fogalmazza meg az uralkodó fő jellemvonását: „Soha egy királyság annyit nem védelmez, mintha nyögésére népének figyelmez”. Végül Kleombrotes és Leónidas szócsatát vívnak.
Később Leónidas arra figyelmezteti tanácsosait, hogy Ágézilausban már nem lehet megbízni. Eközben Ágézilaus úgy tesz, mintha az egészet nagyon megbánta volna, s biztosítja a királyt, hogy minden cselekedete a király érdekében történt. Leónidas bedől a hazug királyi tanácsosnak, s még bocsánatot is kér, amiért nem hitt a férfi hűségében. Télónis és Ágiaris, a két jó feleség, észrevétlenül kihallgatja ezt a beszélgetést is.
A király lánya Ágézilaus szemébe mondja, hogy kétszínű, s joggal tarthat majd az istenek haragjától. Kissé tanácstalan is, mivel nem tudja, hogy mit tegyen, hiszen lehet, hogy szembe kell majd szállnia azzal, aki életet adott neki.
Apja, a király jelenik meg. Télónis hirtelen előkapja a kését, és egy lépést tesz a király felé. Ágiaris elrántja a királyt a tőr útjából, aki nem is érti, hogy mi miért történik, annyira gyorsan zajlanak az események.
A negyedik játékban láthatjuk Ágis édesanyját, Ágisztratot. A hercegné fia életéért aggódik. Figyelmezteti fiát, hogy a király csak addig lesz engedékeny, ameddig a nép meg nem nyugszik. Ha a nép lenyugodott és újra béke lesz, a király el fogja rendelni a kivégzését. Télónis ugyanazt kéri férjétől, amit Ágisztrat a fiától: meneküljenek, mentsék az életüket.
Ágis még mindig úgy véli, hogy Spárta szánalomra méltó állapotban van. Közben a király titkos tanácsosa, Ámfares szörnyű hírrel ront be: a nép megint lázad.
A mű utolsó részében, az ötödik játékban Ámfares jelenti a királynak, hogy a rend újból helyreállt. A hazug, kétszínű Ágézilaus és Demókares is emlékezteti a királyt, hogy a két pártütő felett ítélkeznie kell. Leónidas kihasználja megerősödött helyzetét. Úgy véli, hogy a két pártütő akkor nyerheti el bocsánatát, ha beismeri, hogy bűnt követett el.
Ágis büszkén felel a királynak. Kijelentésével barátja, Kleombrotes is egyetért: „Király, ne kényszeríts vétkeinket vallani, nehéz az igaznak ily törvényt hallani.”
A két ifjú nem ismeri el bűnösségét, hiszen azzal azt vallanák be, hogy ok nélkül sértették meg a királyt, márpedig ilyen ember nem lehet igazi spártai. Kleombrotes átadja kardját Ámfaresnek. Ágist a főtanácsosra, Demókaresre bízzák. Mivel Ágis neki sem hajlandó elismerni, hogy bűnös lenne bármiben, így ő is átadni kénytelen kardját. Demókares a fegyverrel végez Ágissal, akit édesanyja és felesége együtt sirat.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Amit Albániáról tudni illik
Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam. Északon Montenegró (172 km), északkeleten a szintén albánok lakta Koszovó (115 km), keleten Macedónia (151 km), délkeleten és délen Görögország (282 km), délnyugaton a Jón-tenger, nyugaton pedig az Adriai-tenger határolja. Partvonalának teljes hossza 362 km.
Kísérleti állatok utolsó perceiA kutatók azt mondják, humánus volta miatt altatják el szén-dioxiddal az egereket, patkányokat. Azon kívül ez a legegyszerűbb, legolcsóbb megoldás, és nem is tűnik kegyetlennek. Emma Marris a Nature-ben megjelent riportjában a laborállatok életének utolsó perceit vette górcső alá.
Fidel Castro élete és Kuba történeteMai cikkünk Kuba fordulatos történetét mutatja be, melynek szerves részeként kitérünk Fidel Castro életútjára. Kuba egy karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Pinos-sziget. Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama.
Kapcsolódó doksik- Kis Anna - Az oszmán birodalom terjeszkedése / 2008, 7 oldal
- Májer Ferenc - Az Azték birodalom / 2000, 4 oldal
- Szlovák nyelv és irodalom emelt szintű írásbeli érettségi vizsga, megoldással, 2008 / 2008, 22 oldal
- Az 1945 utáni magyar irodalom áttekintő jellemzése / 2002, 14 oldal
- Mihók Sándor - A szegények gondozása, hadigondozás az ókori Hellászban és a Római birodalomban / 2019, 22 oldal
Ady Endre: Őrizem a szemed című versének elemzése
A hazaérkezés verse Keletkezés: 1916. január első fele Megjelenés: A halottak élén című, 1918-ban megjelent kötetben. Kötetről: A kötet verseiben a rémület mellett is él a remény, hogy tévedéseken, szenvedéseken keresztül, de végül is az ember otthont, emberhez méltó létet fog majd teremteni magának ebben a világban. Csinszka versek néhány...
Buda halálaArany János az Akadémia Nádasdy-pályázatára küldte el a Buda halálát. Nádasdy Ferenc gróf 1857-ben ötezer forintos alapítványt tett, hogy annak kamataiból másodévenként száz arannyal jutalmazzák a legjobb magyar tárgyú elbeszélő költeményt. A bíráló bizottság (Jókai, Gyulai, Kemény) értékelése szerint: nem csak viszonyosan tartják becsesnek, hanem magában is oly kitűnő...
Arany János balladáirólArany János 1817. március 2-án született, Nagyszalontán. Szülei Arany György és Megyeri Sára. Apja földdel és kis házzal bíró földműves volt. A család súlyos tüdőbajjal volt megáldva, a nyolc gyerek közül csupán kettő maradt életben (János és Sára). Érzékeny, félénk, visszahúzódó gyermek volt. Iskoláit 1823 és 1833 között végezte Nagyszalontán (segédtanítói állás), majd...
Amerikai novellista, regényíró1899. július 21-én született Oak Parkban.Jómódú polgárcsaládból származott, apja orvos volt, aki fiát korán ránevelte a halászat, vadászat, a sportok iránti szeretetre. Röviddel az érettségi előtt megszökött hazulról, 17 éves korában a Kansas City Star riportere lett, 1918-ban egészségügyi önkéntesként Franciaországba, majd az olasz
