Cikkek » Az arany virágcserép

Az arany virágcserép Dátum: 2008. január 23. | 08:01:02.
Forrás : doksi.net/hu



Szereplők:

- Anzelmus, deák
- Rauerné, jósnő
- Serpentina, Lindhorst legfiatalabb lánya
- Paulmann, tanár
- Heerbrand, lajstromzó, később udvari tanácsos
- Veronika, Paulmann idősebbik lánya
- Franci, Paulmann fiatalabbik lánya
- Lindhorst, levéltárnok
- Phosphorus, Atlántisz ura
- Eckstein, doktor

Történet:

Első virrasztó:
Drezdában, Anzelmus, az ügyetlen deák rohan a Linke Fürdőház felé, hogy ott félretett pénzéből egy kicsit mulatozzon, azonban útközben belebotlik egy zsémbes kofa almáskosarába, s szétszórja annak tartalmát. Kárpótlásul oda kell adnia a nőnek a pénzét, ráadásul az még meg is átkozza. Az Elba partjára megy, egy bodzafa alá telepedik, s elkezd pipázgatni. Itt látomása támad: kristálycsengők hangját hallja, és három csodálatos aranyzöld kígyót lát. Különösen az egyik sötétkék szeme igézi meg...

Második virrasztó:
A magában beszélő Anzelmust részegnek és bolondnak nézik. Hazafelé indul, s közben találkozik barátjával, Paulmann tanárral és két lányával: Veronikával és Francival, valamint Heerbrand lajstromzóval, akikkel átevez az Elbán. Anzelmus hazakíséri a tizenhat éves Veronikát, akiben szerelem gyúl a deák iránt. Végül Paulmann ajánl barátjának egy neki tetsző munkát: Lindhorst levéltárnok antik iratait másolhatná jó fizetségért szabadidejében. Másnap Anzelmus el is megy a levéltárnok házához, de ott újból látomása: az ajtókilincs a piactéri boszorkánnyá, a csengőzsinór pedig kígyóvá változik, Anzelmus pedig elájul.

Harmadik virrasztó:
Mivel a megrázó élmények után Anzelmus nem mer még egyszer Lindhorst házához menni, ezért Anzelmus, Paulmann és Heerbrand meghívják a levéltárnokot egy kávéházba, aki meglehetősen furcsa és földöntúli mesével próbálja bizonyítani különös származását.

Negyedik virrasztó:
Anzelmus újból ellátogat a bodzafához, s legnagyobb megdöbbenésére ott újra találkozik az aranyzöld kígyókkal, s rájön, hogy halálosan beleszeretett egyikükbe. Már távozni készül, amikor Lindhorsttal találkozik. Nem bírja tovább tartani titkát, s felfedi azt a levéltárnoknak, s azt is miért nem mer a háza közelébe menni. Lindhorst elmondja, hogy a kígyók az ő lányai, s akibe beleszeretett, a legifjabb, Serpentina; a piactéri zsémbes kofa, pedig boszorkány, és az ő ellensége. Ahhoz pedig, hogy házánál legközelebb elriaszthassa a vén banyát, ad Anzelmusnak valamiféle likvort, melyet rá kell öntenie a lidércre...

Ötödik virrasztó:
Paulmannék közben megtudják, hogy Lindhorst kapcsolatainak hála, Anzelmusból még udvari tanácsos is lehet. Veronika és Franci vendégeket várnak, az Oster kisasszonyokat, akik elmondják, hogy lakik a városban egy Rauerné nevű jósnő. Ezt hallva Veronika felkerekedik, s elhatározza, hogy megkeresi, s megkérdezi, van-e jövője Anzelmusszal való kapcsolatának. Megérkezte után mindenféle szörnyetegek próbálják elrémiszteni a jósnő házában, akiről kiderül, hogy ő a piactéri boszorkány. A jósnő el akarja tántorítani Veronikát szerelmétől, de látva a lány elszántságát, felfedi, hogy ő Liza, Veronika korábbi dajkája, s megígéri, hogy segíteni fog neki.

Hatodik virrasztó:
Anzelmus végre felkeresi Lindhorstot, aki végigvezeti házán. A deák legalább annyi furcsasággal találkozik itt, mint Veronika a jósnőnél (pl. beszélő madarak stb.), de Serpentina iránti szerelme megakadályozza, hogy visszakozzon. A levéltárnok ad neki íróeszközöket, s ő meg is kezdi aznapi munkáját. Eredményével Lindhorst nagyon elégedett.

Hetedik virrasztó:
A napéjegyenlőség éjszakáján Veronika elszökik otthonról, s a jósnővel tart, aki Drezda határában macskája segítségével hihetetlen varázslatokat visz végbe, melynek eredménye egy kis tükör, melybe ha a lány belenéz szerelmét láthatja, s visszacsábíthatja Serpentinától.

Nyolcadik virrasztó:
Lindhorst immár hajlandó nehezebb és fontosabb munkákat is adni Anzelmusnak. A deáknak másolás közben megjelenik Serpentina, aki elmeséli, hogy apja Atlántiszban élt Phosphorus uralkodása alatt és a nemes Szalamander-nemzetből származik. Egyszer szerelemre gyúlt a liliom lánya, a zöld kígyó iránt, s a király hiába próbálta lebeszélni róla. A kígyó elszállt, s a szalamander szétdúlta Phophorus kertjét. Ezért száműzetésbe kellett vonulnia a Földre, s addig itt kell maradnia, míg méltó vőlegényt nem talál három kígyólányának. A gonosz boszorka pedig a legyőzött fekete sárkány lehulló tolla és egy karórépa nászából született...

Kilencedik virrasztó:
A jósnő varázslata hatni kezd, s mikor Anzelmus legközelebb elmegy Paulmannékhoz, már biztos benne, hogy Veronikába szerelmes. Délután megérkezik Heerbrand, kávézgatnak, majd isznak a lajstromzó által hozott puncsból. Szóba kerül Lindhorst, s a puncstól, a deák elbeszéléseitől, valamint a levéltárnok megjelenő követének, a papagájnak látványától látszólag mindannyian megőrülnek, s a szalamandert éltetik. Egyedül Veronika marad józan, aki rendkívül sajnálja szerelmét. Másnap Lindhorstnál azonban szörnyű baj történik: Anzelmus az egyik másolandó papírra hatalmas pacát ejt.

Tizedik virrasztó:
Bűnéért Lindhorst a deákot kristálypalackba zárja: így beteljesült a piaci kofa átka. A helyszínen megjelenik a boszorkány a macskájával, mert el akarja lopni a boldogság kulcsát, az aranycsöbröt. Lindhorst azonban legyőzi a banyát, aki egy karórépává válik, macskájával pedig a szalamander papagája végez. Anzelmus megszabadul, mivel kiderül, hogy megingásáról nem ő, hanem az ártó varázslat tehet.

Tizenegyedik virrasztó:
Paulmannékhoz megérkezik Heerbrand, aki jó hírt hoz: udvari tanácsossá léptették elő. Ezen sikerén felbuzdulva azon nyomban meg is kéri Veronika kezét. A lány már lemondott Anzelmusról, hiszen a jósnő halálával tükre is kettétörött, így nem esik nehezére igent mondani. Az eljegyzést ott helyben meg is tartják.

Tizenkettedik virrasztó:
Az író gondterhelt, mert nem tudja hitelesen berekeszteni művét. Végül Lindhorst menti ki, ugyanis levelet küld neki, melyben meghívja házába, ahol látomásban megmutatja neki, hogy a nászajándéknak, az aranycsöbörnek köszönhetően, hogyan élnek boldog békességben Anzelmus és Serpentina Atlántiszon...

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!


Kapcsolódó olvasnivalók

Árpád-házi Szent Erzsébet élete

Árpád-házi Szent Erzsébet (német nyelvterületen gyakorta Thüringiai Szent Erzsébet) (Sárospatak, 1207 – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és merániai Gertrúd lánya. Születésének helyéről többféle elmélet létezik, ezek alapján Sárospatak, Óbuda és Pozsony jön szóba. A fentiek közül Sárospatak a leginkább elfogadott.

A grúz - dél-oszétiai háború

A dél-oszétiai háború 2008 augusztusában kezdődött fegyveres konfliktus az egyik oldalon Grúzia, a másik oldalon Dél-Oszétia, Abházia és Oroszország között. Oroszország szerint Grúzia népirtást hajtott végre az oszétok ellen, ezért megtámadta a Dél-Oszétiát elfoglalni készülő grúz erőket, majd a támadást Oszétián kívül is folytatta. Grúzia szerint Dél-Oszétia megtámadására a már korábban megindult orosz csapatmozgások miatt volt szükség.

Fidel Castro élete és Kuba története

Mai cikkünk Kuba fordulatos történetét mutatja be, melynek szerves részeként kitérünk Fidel Castro életútjára. Kuba egy karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Pinos-sziget. Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama.

Kapcsolódó doksik

Középiskolai anyagok

Reneszánsz vonások Janus Pannonius verseiben

Janus Pannonius a reneszánsz kor legnagyobb irodalmi alakja és az első magyar költő, aki a reneszánsz korral ellentétben nem nemzeti nyelven, nem magyarul írta verseit, hanem a középkori műveltég nyelvén latinul. Janus évekig tanult Itáliában a reneszánsz szülő¬hazájában, ahol első magyarként, vagy talán első kelet-európaiként sajátította el a reneszánsz művészet tanait...

Kosztolányi Dezső - Szeptemberi áhítat című versének elemzése II

Kosztolányi Dezső a homo aestheticus. Miért aestheticus? Mert verseiben fontosnak tartotta az esztétikumot, a szépséget. Ragaszkodott az eredetiséghez, az alkotás függetlenségét hirdette, elzárkózott a politikától. Kortársai, a nyugatosok közül elsősorban rendkívüli virtuóz eleganciájával tűnt ki. A szegény kisgyermek panaszaitól a Számadásig mindenhol megfigyelhető a könnyed...

József Attila költészete a 30-as évek elején

1929-1931-ig az átmenet évei. Szép és jelentős versei születtek de még nem jelentik a pálya csúcsára való megérkezést. Kiemelkedő versei: -Életképek, leíróversek (Esik, Tiszazug, Favágó) -Dalok (Harmatocska, Nyár, Bánat) -Idéző versei (Ady emlékezete) A korszak közepétől a munkásmozgalomban való aktív részvétele miatt megszületnek agitatív költeményei is(Tömeg...

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!