Cikkek » Átváltozás

Dátum: 2008. február 23. | 08:01:02. Forrás : doksi.net/hu

Főbb szereplők

- Gregor Samsa – utazó ügynök
- Grete – Gregor húga
- Gregor szülei
- cégvezető úr
- Anna – szolgálólány
- idős bejárónő
- három szakállas úr - albérlők

Az átváltozás eltérően Kafka legtöbb írásától a klasszikus novella szabályai szerint készült: GREGOR SAMSA átváltozása és az ebből fakadó dráma tökéletes szerkezeti egész, hiánytalan a magatartások motivációja is. Az elbeszélésben mindössze egy fantasztikus-csodás dolog történik: az utazó ügynök féreggé változása. Csak ezt kell elfogadnunk, ezután már valósághűen írja le hősének és környezetének sorsát.

Gregort az átváltozás során ismerhetjük meg, de átváltozásának közvetlen okáról vagy értelméről nem tudunk meg semmit (bűn nélküli bűnhődés). Eddigi életéről kiderül, hogy meglehetősen tartalmatlan és üres volt. Ezt jelzi szobájában függő selejtes kép, amelyet "nemrég vágott ki egy folyóiratból". A szoba is nyomasztó, ezt jelzi a hajnali négyre beállított ébresztőóra, az asztalon a kicsomagolt szövetminták, a padló piszka, mint a lelki tisztátalanság kifejezője. Szellemi érdeklődését betölti az újság és a menetrend tanulmányozása, néha barkácsol. Megtudjuk, hogy ő tartja el az egész családot, fizeti apja adósságait, cége pedig embertelen módon kihasználja.

Gregor az átváltozás után is embernek érzi magát, emberi módon gondolkodik. Elcsodálkozik átalakulásán, de igazából csak a főnöke nyugtalanítja. Kezdetben mindig csak előző életére gondol, de később már fokozatosan elkezd alkalmazkodni az új világhoz.

Családja fokozatosan lemond róla, mindinkább arról győzködik magukat, hogy a bogár nem is Gregor. Előbb emlékeit veszik el szobája átrendezésével, azután kiürítik a szobát, mely végül lomtárrá lesz, benne Gregor is csak felesleges lom.

A szobák kiadása után a féreggé változott fiú is egyre terhesebb lesz a családnak, az apa almákkal bombázza. Gregor sebesülései tulajdonképpen a családjától kapott lelki sebek. Halálos ítéletét húga mondja ki "meg kell szabadulnunk tőle", és azt Gregor végre is hajtja. Eltűnésével a család felsóhajt, s újra ringatózhat a rendezett polgári lét illúziójában.

A tragédia groteszk színezetben jelenik meg előttünk, soha nem tudunk felszabadultan, viszolygás nélkül nevetni. A világ elemeinek éles körvonalú, tárgyilagos megjelenítése érzékeltetni tudja a főszereplőt körülvevő világ lényegét: a geometrikus tagoltság, a szabályosság a külső világ kérlelhetetlenségét teszi nyomatékosabbá. A négy faltól határolt üres szoba a magára hagyott Gregor életének bezárt jellegét hangsúlyozza. A térbeli bezártság felbontása a végtelenbe nyit utat: Samsa szobájának nyitott ajtaján át látszik a semmibe vezető lépcső teteje, a kiút, a halál.

Értelmezési lehetőségek:

1. Ráébredt élete alapvető hazugságára, arra, hogy az emberi létnek csak külső, megtévesztő jegyeit viselte, valójában ember alatti szinten élt, és már állatinak tekinti magát. Ettől a rádöbbenéstől válik igazán emberré, érzései egyre tisztábbá válnak (vágyik a zene szellemi táplálékára). A lelki magatartás ára azonban a szörnyalakká változás.

2. A életre, az üzletre képtelen ember az életképesek, egészségesek szemszögéből nézve szörnyszülött. Samsa nem is változott féreggé, csupán élősködő családja tekinti annak, mert nem akarja őket eltartani. Valójában ők viselkednek féreg módján.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Amit Koszovóról tudni illik

Koszovó vagy Kosovo (albánul Kosovë / Kosova; szerbül Косово и Метохија, Kosovo i Metohija, azaz Koszovó és Metohija) független állam Délkelet-Európa középső részén. Függetlenségét egyoldalúan, 2008. február 17-én kiáltotta ki a koszovói parlament, de az új állam elismerésének kérdése még viták kereszttüzében áll. 2008-ig Szerbia egyik tartománya, de az 1999-es koszovói háború óta az ENSZ felügyeli.

Tibet és Kína viszonya 1959-ig

Tibet és Kína viszonya a történelem folyamán meglehetősen áttekinthetetlen és némiképp zavarosnak tetsző képet mutat. A tibeti nemzeti büszkeség máig kitart a "mindig is önálló Tibet" oly gyakran hangoztatott képe mellett. A másik oldal nézőpontját tekintve, Kína fennhangon proklamálja – jóllehet leginkább a megszállás legitimizálása, vagy inkább annak magyarázata miatt -, hogy Tibet mindig is Kína része volt.

A vandál-bizánci háború

Észak-nyugat Afrika elfoglalása után a vandál királyság a kezére került hajóhadnak köszönhetően a Mediterráneum egyik legerősebb tengeri hatalmává vált, ráadásul nem adták fel korábbi életmódjukat, és a rablóhadjárataikat tengeren is folytatták. A vandál kalózkodás nyilvánvalóan sértette Bizánc érdekeit, a katolikusok elnyomásával együtt ez már bőven elégséges okot szolgáltatott a katonai fellépésre.

Kapcsolódó doksik

• Godzsa Anikó - A XX. századi magyar irodalom története II / 2005, 184 oldal
  
  
• Dr. Osztovits Szabolcs - Irodalom II / 1995, 78 oldal
  
  
• Irodalom Tételek by UFO, 2001 / 2001, 19 oldal
  
  
• Irodalom érettségi tételek, 1998 / 1998, 36 oldal
  
  
• Szlovák nyelv és irodalom középszintű írásbeli érettségi vizsga megoldással, 2007 / 2007, 30 oldal
  
  

Középiskolai anyagok

Berzsenyi Dániel A közelítő tél című versének elemzése

Berzsenyi Dániel a magyar felvilágosodás egyik jelentős alakja. A magyar felvilágosodást az elmaradottság, megkésettség jellemzi a nyugathoz képest. Berzsenyit nem elégítette ki a gazdálkodás, ezért éjszakánként gyakran írt verseket. Magányos volt, mivel nem volt szellemi társa, nem volt, aki elismerje, és ezért kilátástalannak találta az életet, ezek az okai annak, hogy több elégiát is...

Móricz Zsigmond, a magyar Ugar írója

Móricz Zsigmond a Nyugat első nemzedékének tagja, majd szerkesztője. Művészete a realizmus diadala. Novellákat és regényeket írt. Czine Mihály szerint: „Művészete a magyar Ugar elleni küzdelem talaján nőtt naggyá.” Műveinek forrása, élményanyaga gyermekkori élményekből (szegényparaszti származású) és az 1903-ban kezdődő népköltészeti gyűjtőutakon látott, hallott...

Arany János - Tetemre hívás c. művének elemzése

Arany János leghatásosabb műveit élete alkonyán, 1877-ben, a Kapcsos könyvbe írta. Számos olyan költemény született ekkor, amely nemcsak a magyar, hanem a világirodalom palettáját is új színnel gazdagítja. Világirodalmi szempontból talán legjelentősebb művei a balladák. Balladákat Arany addig is írt – a legtöbbet Nagykőrösön –, ám ezekben a hangsúlyt a történelmi...

Értékelések

Új értékelés:

Kérlek válassz a listából 1 - Szánalmas, töröljétek! 2 - Épphogy megüti a szintet 3 - Átlagos 4 - Jó 5 - Kiváló, páratlan