Főbb szereplők
- Gregor Samsa – utazó ügynök
- Grete – Gregor húga
- Gregor szülei
- cégvezető úr
- Anna – szolgálólány
- idős bejárónő
- három szakállas úr - albérlők
Az átváltozás eltérően Kafka legtöbb írásától a klasszikus novella szabályai szerint készült: GREGOR SAMSA átváltozása és az ebből fakadó dráma tökéletes szerkezeti egész, hiánytalan a magatartások motivációja is. Az elbeszélésben mindössze egy fantasztikus-csodás dolog történik: az utazó ügynök féreggé változása. Csak ezt kell elfogadnunk, ezután már valósághűen írja le hősének és környezetének sorsát.
Gregort az átváltozás során ismerhetjük meg, de átváltozásának közvetlen okáról vagy értelméről nem tudunk meg semmit (bűn nélküli bűnhődés). Eddigi életéről kiderül, hogy meglehetősen tartalmatlan és üres volt. Ezt jelzi szobájában függő selejtes kép, amelyet "nemrég vágott ki egy folyóiratból". A szoba is nyomasztó, ezt jelzi a hajnali négyre beállított ébresztőóra, az asztalon a kicsomagolt szövetminták, a padló piszka, mint a lelki tisztátalanság kifejezője. Szellemi érdeklődését betölti az újság és a menetrend tanulmányozása, néha barkácsol. Megtudjuk, hogy ő tartja el az egész családot, fizeti apja adósságait, cége pedig embertelen módon kihasználja.
Gregor az átváltozás után is embernek érzi magát, emberi módon gondolkodik. Elcsodálkozik átalakulásán, de igazából csak a főnöke nyugtalanítja. Kezdetben mindig csak előző életére gondol, de később már fokozatosan elkezd alkalmazkodni az új világhoz.
Családja fokozatosan lemond róla, mindinkább arról győzködik magukat, hogy a bogár nem is Gregor. Előbb emlékeit veszik el szobája átrendezésével, azután kiürítik a szobát, mely végül lomtárrá lesz, benne Gregor is csak felesleges lom.
A szobák kiadása után a féreggé változott fiú is egyre terhesebb lesz a családnak, az apa almákkal bombázza. Gregor sebesülései tulajdonképpen a családjától kapott lelki sebek. Halálos ítéletét húga mondja ki "meg kell szabadulnunk tőle", és azt Gregor végre is hajtja. Eltűnésével a család felsóhajt, s újra ringatózhat a rendezett polgári lét illúziójában.
A tragédia groteszk színezetben jelenik meg előttünk, soha nem tudunk felszabadultan, viszolygás nélkül nevetni. A világ elemeinek éles körvonalú, tárgyilagos megjelenítése érzékeltetni tudja a főszereplőt körülvevő világ lényegét: a geometrikus tagoltság, a szabályosság a külső világ kérlelhetetlenségét teszi nyomatékosabbá. A négy faltól határolt üres szoba a magára hagyott Gregor életének bezárt jellegét hangsúlyozza. A térbeli bezártság felbontása a végtelenbe nyit utat: Samsa szobájának nyitott ajtaján át látszik a semmibe vezető lépcső teteje, a kiút, a halál.
Értelmezési lehetőségek:
1. Ráébredt élete alapvető hazugságára, arra, hogy az emberi létnek csak külső, megtévesztő jegyeit viselte, valójában ember alatti szinten élt, és már állatinak tekinti magát. Ettől a rádöbbenéstől válik igazán emberré, érzései egyre tisztábbá válnak (vágyik a zene szellemi táplálékára). A lelki magatartás ára azonban a szörnyalakká változás.
2. A életre, az üzletre képtelen ember az életképesek, egészségesek szemszögéből nézve szörnyszülött. Samsa nem is változott féreggé, csupán élősködő családja tekinti annak, mert nem akarja őket eltartani. Valójában ők viselkednek féreg módján.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Amit Albániáról tudni illik
Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam. Északon Montenegró (172 km), északkeleten a szintén albánok lakta Koszovó (115 km), keleten Macedónia (151 km), délkeleten és délen Görögország (282 km), délnyugaton a Jón-tenger, nyugaton pedig az Adriai-tenger határolja. Partvonalának teljes hossza 362 km.
A bűnüldözés mesterei: Endrődy Géza
A bűnügyi nyomozás tudományának első hazai szakkönyve 1897-ben, 128 évvel ezelőtt jelent meg Losoncon, Endrődy Géza tollából, a Kármán-féle Könyvnyomda gondozásában. A második kiadás egy esztendővel később, 1898-ban látott napvilágot Budapesten.
A vámpírok eredete
"Fogd be a szádat, mert jön a vámpír és megeszen!" Tartja a szólásmondás a moldvai Prut nevű járásban, ahol ezzel ijesztgették a rossz gyerekeket.
Hogy Mi is az a vámpír?, arra leginkább így tudnánk válaszolni: az a halott, akinek a teste nem enyészik el; az a sátáni ember, akit a föld nem fogad be; akit a sírban az Ördög rontott meg; félördög; vadállat, vagy olyan kutya, vagy macska, mely halott teteme fölött ugrott át.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Az ókor irodalmából
Az ókori görög irodalom jelentősége
Az európai gondolkodás alapja az ókori görögség kultúrája. Világszemléletük újdonsága az „ember felfedezése”, világszemléletük emberközpontú. Isteneiket ember alakúvá formálták, s halhatatlanok.
A görög dráma
Kr.e. 5. század, Periklész kora, a demokrácia ideje. Virágzott a szobrászat, az építészet és a...
Reneszánsz vonások Balassi Bálint költészetében
Balassi Bálint (1554-1594) a XVI. század legnagyobb magyar költője. Ő volt az első magyar, aki nemzeti nyelven, tehát magyarul írja a műveit, Ellentétben Janus Pannoniusszal aki szintén ennek a kornak a legnagyobbjai köze tartozik, de ő még nem magyarul írja meg verseit. Nemesi családból származott, erre utal a nevében az y ami csak a nemesi családok nevében lehetett használni, Gyarmathy...
Bibliai motívumok megjelenése a költők, írók műveiben
I. Biblia
Az európai kultúra két alappilléren nyugszik. Egyik meghatározója a görög-római, a másik a zsidó-keresztény kultúra, amelynek foglalata a Biblia a világ talán legismertebb könyve. A keresztények szerte a világon a Biblia tanításaira alapozzák hitüket és viselkedésüket, a zsidók pedig tisztelik és használják a Biblia kétharmadát kitevő Ószövetséget.
A Biblia...