A legfontosabb szereplők
- Zetelaky József – enyedi felsőbb osztályos (humanissime) diák
- Karassiay Áron – József tanulótársa, maga is felsőbb osztályos
- Tordai Szabó Gerzson – az enyedi kollégium rektorprofesszora
- Trajtzigfritzig – labanc rablófőnök
- Bórembukk – Trajtzigfritzig főnöktársa
- Klárika – a rektorprofesszor lánya
- Balika – bujkáló kuruc rablófőnök
A történet, mint a cím is sugallja, a két fűzfa históriáját meséli el nekünk. „Felvinc és Enyed között egy kis bérci patak vágja keresztül az utat, melyen most tartós kőhíd van építve. A híd mellett kétfelől, a patak oldalában emelkedik két roppant fűzfa, és ezen két fűzfának históriai emléke van. Hét emberivadék látta azokat felnőni, s ivadékról ivadékra szállt a történet, s máig is úgy emlékeznek arra, mintha csak a mi életünkben történt volna…”
150 esztendeje annak, hogy kuruc-labanc osztott törvényeket Enyednek. Egyik nap az egyik, másik nap a másik. Az ottani lakosok jobb szerették volna, ha a látogatások helyett a két vezér egymást kereste volna fel. A dézsmáló kuruc vezér, Balika a közeli Torda-hasadék egyik barlangjában vert tanyát. A két labanc főnököt Trajtzigfritzignek és Bórembukknak hívták. E nemes urak közül, hol ez, hol az járt rabolni, fosztogatni a békés enyediekhez.
A nagyenyedi kollégiumnak híre volt. Amint felnőttek a környékbeli fiúk, s tanulásra adták fejüket, jelentkeztek kollégistának. A kollégiumban szigorú törvények uralkodnak. Két ifjú, Zetelaky József és Karassiay Áron a kollégium rektorprofesszorának kedvencei. Tipikusan férfi kollégium, ahova lány nem léphetett be, így a fiúk csak a tanulásnak élnek, a szerelem, mint olyan ki van zárva. Az egyedüli lány, akiben gyönyörködhetnek nap mint nap, Tordai Szabó Gerzson, a rektorprofesszor lánya. József szerelmes is lesz a lányba, s verset is ír neki.
A kuruc-labanc nép csak fosztogatja Enyedet, s ezt már a diákok sem nézik jó szemmel. Elhatározzák, hogy óra helyett inkább segítenek az enyedieknek kiállni a fosztogató nép ellen, hiszen már alig maradt élelem a falusi emberek számára. A rektor azonban nem engedi, hogy a diákok a felnőttek dolgába avatkozzanak.
A labancok csak követelőznek, ezért az enyediek a templomba zárják a lányokat, hogy ne tudjanak erőszakoskodni velük a fosztogatók. Ám ez így nem mehet tovább, hiszen el fog fogyni minden, s az ott élők nem tudnak majd miből élni. Az egyik gyújtogatás után a rektorprofesszor felajánlja lányát, cserébe azért, hogy békén hagyják az enyedieket.
A diákok végignézik, amint a lányt odaadják a labancoknak. Ezt már egyik diákfiú sem bírja végignézni, ezért felkapják a fűzfadorongjaikat, s csatlakoznak az enyediekhez. Agyba-főbe verik a rablókat. A két ifjú, József és Áron ered a két labanc főnök nyomába, akiket sikerül a patakmentén elkapniuk, s visszaszerezni a rektorprofesszor lányát. Így miután leterítik a két labanc főnököt, fűzfabotjaikat a patakmentén leszúrják. A két leszúrt dorongból két „roppant fűzfa emelkedett.”
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A bűnüldözés mesterei: Thaisz Elek
Thaisz Elek rendőrtisztviselő, 1861-től Pest, 1873-tól 1885-ig az egyesített Székesfőváros, Budapest rendőrfőkapitánya volt. Pesten született 1820-ban, apja Thaisz András (1789–1840) jogász, királyi táblai ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Árpád-házi Szent Erzsébet élete
Árpád-házi Szent Erzsébet (német nyelvterületen gyakorta Thüringiai Szent Erzsébet) (Sárospatak, 1207 – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és merániai Gertrúd lánya. Születésének helyéről többféle elmélet létezik, ezek alapján Sárospatak, Óbuda és Pozsony jön szóba. A fentiek közül Sárospatak a leginkább elfogadott.
A vikingek
A vikingek skandináv származású hajósok és harcosok, akik a 8. és a 11. század között indultak rablóportyáikra vagy hódító hadjárataikra. Ismertek normann (északi ember), rusz vagy varég néven is. A viking szó nem adott nemzetet jelölt, hanem inkább egy bizonyos foglalkozást. Első írásbeli említése az Angolszász Krónikában található, mint wicingas, amely pejoratív mellékzönge nélkül kalózkodással foglalkozó tengerészt jelentett.
Kapcsolódó doksik
- Kiss-Tiner - Az ipari forradalmak és az infokommunikációs fejlődés földrajzi összefüggései a nemzetközi szakirodalom tükrében / 2021, 17 oldal
- Frank birodalom kialakítása, berendezkedése Nagy Károly idején, és a birodalom jelentősége / 2009, 2 oldal
- Szlovák nyelv és irodalom emelt szintű írásbeli érettségi vizsga, megoldással, 2007 / 2007, 27 oldal
- Magyar nyelv és irodalom emelt szintű írásbeli érettségi vizsga, megoldással, 2017 / 2017, 40 oldal
- Magyar nyelv és irodalom emelt szintű írásbeli érettségi vizsga, megoldással, 2008 / 2008, 30 oldal
Középiskolai anyagok
Puszták Népe
Műfaja irodalmi szociográfia, mely átmenet a tudományos szociológia és a szépirodalom között. Olyan társadalomrajz, mely a tudományos leírás és a művészi megjelenítés elemeit egyaránt magában foglalja. A Puszták népe szabatos társadalomrajz, ugyanakkor emlékezéssel átszőtt önéletrajz is. Beleszövődnek saját emlékei is az írónak, bár mint a 3. fejezetben mondja, nem önmagáról...
Költői én és a külvilág kapcsolatának ábrázolása Babits Mihály pályáján
Babits Mihály a huszadik század magyar irodalmának meghatározó személyisége. Költő, író, műfordító, és a századelő irodalmi közéletének egyik legnagyobb hatású szervező egyénisége. Részt vesz a Nyugat című irodalmi folyóirat szerkesztésében, egy ideig Móricz Zsigmonddal együtt szerkesztik a lapot, de összetűzéseik és ellentéteik miatt Móricz kilép a Nyugatból, átmegy a Kelet...
Zrínyi Miklós élete és a Szigeti veszedelem elemzése
A barokk
A 13-16. században a polgárság rést tudott ütni a feudalizmus rendszerén, de a társadalom uralkodó osztályává mégsem válhatott. A feltételek még nem tették lehetővé a polgárság végső diadalát.
A 16. század végétől kezdve újra megszilárdult a feudalizmus, létrejöttek az uralkodó hatalmán alapuló monarchiák. A megingott katolikus egyház is...