Legfontosabb szereplők:
- Rozgonyi István – nagyúr, a galambóci magyar hadak fővezére
- Cserni Száva – lengyel lovag, szerelmes Cecíliába
- Szentgyörgyi Cecília – Templin gróf lánya, Hedvig királyné udvarhölgye
- Hedvig – I. (Nagy) Lajos király leánya, Jagelló felesége
- Jagelló – litván nagyfejedelem, később lengyel-litván király
- Marina – Templin gróf idős cselédje
- Vilmos – Hedvig gyerekkori jegyese
- Rozgonyi István fia
Történet:
A 14-15. század fordulóján vagyunk. I. (Nagy) Lajos királyunk (1342-1382), ki az Anjou-dinasztia leszármazottja, 1370-ben lengyel királlyá koronáztatja magát, s létrehozza az ún. perszonáluniót. Mivel három lánya születik, s fia nem, el kell fogadtatnia a rendekkel a leányági trónutódlást. Halála után a király végakaratának megfelelően lánya, Mária örökli a lengyel trónt. A lengyelek azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy új uralkodójuk székhelye náluk legyen. Erzsébet, az anyakirályné, aki régensként gyakorolja a hatalmat kiskorú lánya helyett, kénytelen engedni, és Mária helyett húgát, Hedviget küldi Lengyelországba, akit 1384-ben koronáznak meg.
Két évvel később hozzákényszerítik a litván nagyfejedelemhez, aki II. Ulászló néven lengyel király lesz, és megalapítja az 1572-ig uralkodó Jagelló-dinasztiát, felszámolva az országban uralkodó anarchiát.
E rövid áttekintés után érkezünk el az elbeszélésünk kezdetéhez:
Hedviget tehát hozzákényszerítik Jagellóhoz, hiába van már vőlegénye, akit szeret is. Az államérdek azonban mást kíván meg. Még mielőtt megtartanák az esküvőt, Hedviget meglátogatja gyerekkori jegyese Vilmos; a találkozás egy templomban zajlik le, Hedvig kísérete körében. A búcsúnak szem és fültanúja egy fiatal pár: Cserni Száva, és Templin gróf leánya, Cecília.
Hamarosan lezajlik Jagelló és Hedvig esküvője, megpecsételve a litván és a lengyel nép barátságát.
Cecíliának van még egy udvarlója, aki nem más, mint Rozgonyi István, a magyar főnemes. Sok év telik el az esküvő után. Rozgonyi visszatér Magyarországra, Száva pedig az orosz hadba távozik a király oldalán.
Sokat szenved a lengyel nép az állandó háborúktól. Meghal Hedvig királyné, akit holta után szentként kezdenek tisztelni. Száva megelégeli a vérontást, és felkerekedik, hogy meglátogassa régi szerelmét, Cecíliát, akitől elsodorta a háború. Templin gróf kastélya felé veszi útját. A gróf régen meghalt, ezért Marina, az idős cseléd fogadja Száva lovagot, s beszámol neki a Cecíliával történtekről. Kiderül, hogy Rozgonyi nyerte el Cecília kezét, s Templin gróf halála előtt egyetlen kívánsága az volt, hogy lánya férjhez menjen,; így vette el feleségül Rozgonyi István Cecíliát.
Száva tudja tehát, hogy Cecília korábbi riválisa, a magyar Rozgonyi István asszonya lett. Attól tart, hogy – miként királynéja, a halott Hedvig – kényszerűségből fogadta el a magyar úr kezét. Haragra gerjed. Tudni akarja, hogy Cecília kit szeret valójában: őt vagy a férjét. Ha nő nem szereti urát – tökéli el magában Száva –, megbünteti Rozgonyit, amiért boldogtalanná tette Templin gróf lányát.
Száva számításai nem jönnek be. Útközben Rozgonyival találkozik, de nem fedi fel előtte kilétét, hanem csak azt mondja, hogy egy lengyel lovag, ami igaz is. Rozgonyi palotájába tart, ahol egy kellemes vacsorán vesz részt, de hiába is várja, hogy valaki rosszat mondjon rá, nem ránthat kardot senkire. A vacsora alatt mindenki udvarias Szávával. A vacsora végeztével lefekvéshez készülődnek, s Szávát is szobájába vezeti Rozgonyi és neje, de ekkor a lengyel lovag hirtelen színt vall. A falon egy csodálatos festményt lát, mely három fiatal alakot ábrázol: Cecíliát, Rozgonyit és Cserni Szávát. Akkor készülhetett, amikor a két férfi még egymással versengve küzdött Cecília kezéért.
Rozgonyi közli Szávával, hogy ameddig ő Zsigmond királlyal harcba megy, addig ő vigyáz feleségére. Száva mindent megígér, majd Rozgonyi csatalakozik Zsigmond bandériumához.
Elkezdődik a harc. Hol Rozgonyiék, hol a török sereg bizonytalanodik el harc közben. Mindkét sereg erősítést kap – a magyarok egy fehér ruhás nő és egy fekete lovag által kapják a segítséget. A nő Cecília, a fekete lovag pedig Száva, aki igyekszik titkolni kilétét.
A mű végén Cecília elárulja férjének, hogy a fekete öltözék Szávát rejti. S a novellának ezzel a pár sorral lesz vége: „Te megcsaltál, elárultad előtte a nevemet, most én is megcsallak téged!”. Száva a török gyűrűbe veti magát. „Az utolsó kard villogott még néhány percig az utolsó bajnok kezében, végre az is lefeküdt az ellenségei holttestéből vetett ágyra. Cserni Száva megmutatta, hogyan hal meg egy lovag a szerelméért.”
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Az Inka birodalom
Az Inka Birodalom egy a XII-XIII században létesült dél-amerikai rabszolgatartó indián birodalom, amely legnagyobb kiterjedésekor a jelenlegi Perut, Bolíviát, Ecuadort és Chile északi részét foglalta magába. Az inkák egy történelmi fejlődés utolsó szakaszának voltak főszereplői. Az Inka Birodalom egyike volt a világ legnagyobb és legrejtélyesebb kultúráinak.
A grúz - dél-oszétiai háború
A dél-oszétiai háború 2008 augusztusában kezdődött fegyveres konfliktus az egyik oldalon Grúzia, a másik oldalon Dél-Oszétia, Abházia és Oroszország között. Oroszország szerint Grúzia népirtást hajtott végre az oszétok ellen, ezért megtámadta a Dél-Oszétiát elfoglalni készülő grúz erőket, majd a támadást Oszétián kívül is folytatta. Grúzia szerint Dél-Oszétia megtámadására a már korábban megindult orosz csapatmozgások miatt volt szükség.
A vandál-bizánci háború
Észak-nyugat Afrika elfoglalása után a vandál királyság a kezére került hajóhadnak köszönhetően a Mediterráneum egyik legerősebb tengeri hatalmává vált, ráadásul nem adták fel korábbi életmódjukat, és a rablóhadjárataikat tengeren is folytatták. A vandál kalózkodás nyilvánvalóan sértette Bizánc érdekeit, a katolikusok elnyomásával együtt ez már bőven elégséges okot szolgáltatott a katonai fellépésre.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Zrínyi Miklós élete és a Szigeti veszedelem elemzése
A barokk
A 13-16. században a polgárság rést tudott ütni a feudalizmus rendszerén, de a társadalom uralkodó osztályává mégsem válhatott. A feltételek még nem tették lehetővé a polgárság végső diadalát.
A 16. század végétől kezdve újra megszilárdult a feudalizmus, létrejöttek az uralkodó hatalmán alapuló monarchiák. A megingott katolikus egyház is...
József Attila Óda c. versének elemzése
József Attila Óda c. műve a legteljesebb összeolvadásról szól. A cím már magában műfaj jelölő (magasztos, ünnepélyes hangvételű, nem köznapi dologról szóló alkotás). A Világirodalom egyik legszebb verse.
Szakaszos elhelyezés adja a vers tagolását, és 6 egységből áll.
A vers hangulata: csendes, idilli, nyugodt. Érzékszervi hatást vált ki, ilyen a látás, hő érzékelés, illat...
A mítosz és mitológia
A görög mitológia jellemzése
A görög történelem előzményei i.e. V. évezredig nyúlnak vissza. Ekkor Hellászt különböző népek lakták. A Krétai civilizáció ekkoriban válik nagyon fejletté. Mínosz király ekkor építi fel a knósszoszi palotát. Kréta kereskedelmi csomópont lesz, a kultúra virágkorát i.e. 1600-1400 között éli. Később különböző törzsek, az achájok...