Cikkek » Özvegy és leánya

Dátum: 2007. november 20. | 11:31:27. Forrás : doksi.net/hu

A mű elején ismerkedünk meg Tarnóczynéval, aki férje, Sebestyén halála után teljhatalommal uralkodik a nagyszámú cselédségen, illetve lánya, Sára felett. Megtudjuk az előzményeket is, vagyis házas életük korábbi történéseit. Kiderül, hogy férje kicsapongó életmódot folytatott, de Tarnóczyné imákkal, intelmekkel és prédikációval sem tudta jobb belátásra bírni férjét. Ura inkább testvéréhez, özvegy Naprádiné Tarnóczy Judithoz fordult, vagy a szomszéd pápista család, Mikes Zsigmondék házába menekült.

Tarnóczy Sebestyén és Mikes Zsigmond, mint két régi jó barát abban is megállapodott, hogy Sára, és a Mikes család legkisebb fia, Kelemen egy pár lesz. Ám miután a férj meghal, az özvegy Tarnóczyné eltiltja gyermekét Sárától, mert úgy véli, hogy egy pápista nem lehet az ő leányának férje. Helyette a dúsgazdag Haller Péter fejedelmi tanácsost nézi ki.

Míg Tarnóczyné peres ügyeit intézi Szebenben, leányát az özvegy Naprádiné felügyeletére bízza. Sárának egyetlen szórakozása az olvasás. Érdeklődően tanulmányozza Naprádiné könyveit – főként a szerelemes történeteket –, mivel édesanyja házában ezekkel nemigen találkozott.

Sára Bethlen Istvánné házában nevelkedett, ahol egyedül Francisco históriáját ismerhette meg – ezt elő is adták az ott nevelkedett ifjú hölgyekkel. Francisco szerepét akkor egy ifjú lovag játszotta, akit Sára névről nem ismert, mindazonáltal szerelemre gyúlt az ifjú iránt.

Naprádiné is rájön, hogy Sára szíve nem Kelemenért, s nem is Haller Péterért dobban. Naprádiné is szerelmes, méghozzá Mikes Zsigmond testvérébe, Mikes Mihályba, s titokban reménykedik, hogy egyszer majd feleségül mehet hozzá.

Hazatér Mikes Zsigmond legidősebb fia, János, aki Lupuj vajda testőrségében szolgál már egy ideje. János is elmeséli a vele történteket: járt ő is Bethlen Istvánné udvarában, ahol az egyik ifjú hölgyet találta a legvonzóbbnak. Közben Kelemen, az öcs csak arról beszél, hogy nem láthatja szerelmét, Sárát.

A nagybáty okozza az egész regény konfliktusát amikor kitalálja, hogy szöktessék meg Sárát az otthonából, s vigyék el a Mikes várba, ahol majd Kelemen fogja várni. Tervei szerint apja kéri meg Tarnócsynétól a lányt, aki a szöktetés után már nem mondhat nemet.

Miután sikerül a leányrablás, a várban minden kiderül. Sára rájön, hogy ideálja –aki Francisco szerepét játszotta – nem más, mint Mikes János, Kelemen testvére. Kéri, hogy szökjenek el, s együtt legyenek boldogok. János megismeri a lányt, de palástolja érzéseit, majd elrohan a várból – úgy érzi, nem tehet mást, hiszen a lány testvére szerelme,.

Végül Sára beleegyezik, hogy Haller Péter felesége lesz. Közben a Mikes család azon tagjai, akik megszöktették a lányt, Moldva felé menekülnek, ugyanis a lányszöktetés főben járó bűn. Tarnócsyné azt reméli, hogy az ifjak megkapják méltó büntetésüket nemcsak a leányszöktetés miatt, hanem azért is, mert kezdte megutálni a családot.

A regény zárásaként Tarnóczyné megmondja leányának, hogy mennyire örül a Mikes családra kiszabott halálos ítéletnek. Arra azonban nem gondol, hogy a fejedelemnek köszönhetően megmenekülhet a család. Sára a hír hallatán bezárkózik a szobájába, majd végez magával.

Miután Tarnóczyné ördögi cselszövései visszaütnek rá, s megtudja, hogy egyetlen lánya halott, ő is holtan esik össze. A Mikes családban mindhárom fiú életben marad; János később szerez halálos sebesülést egy csatában. Naprádinét pedig nem Mikes Mihály, hanem Haller Péter veszi feleségül.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Tibet és Kína viszonya 1959-ig

Tibet és Kína viszonya a történelem folyamán meglehetősen áttekinthetetlen és némiképp zavarosnak tetsző képet mutat. A tibeti nemzeti büszkeség máig kitart a "mindig is önálló Tibet" oly gyakran hangoztatott képe mellett. A másik oldal nézőpontját tekintve, Kína fennhangon proklamálja – jóllehet leginkább a megszállás legitimizálása, vagy inkább annak magyarázata miatt -, hogy Tibet mindig is Kína része volt.

Árpád-házi Szent Erzsébet élete

Árpád-házi Szent Erzsébet (német nyelvterületen gyakorta Thüringiai Szent Erzsébet) (Sárospatak, 1207 – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és merániai Gertrúd lánya. Születésének helyéről többféle elmélet létezik, ezek alapján Sárospatak, Óbuda és Pozsony jön szóba. A fentiek közül Sárospatak a leginkább elfogadott.

A vikingek

A vikingek skandináv származású hajósok és harcosok, akik a 8. és a 11. század között indultak rablóportyáikra vagy hódító hadjárataikra. Ismertek normann (északi ember), rusz vagy varég néven is. A viking szó nem adott nemzetet jelölt, hanem inkább egy bizonyos foglalkozást. Első írásbeli említése az Angolszász Krónikában található, mint wicingas, amely pejoratív mellékzönge nélkül kalózkodással foglalkozó tengerészt jelentett.

Kapcsolódó doksik

• Kerekes Dóra - Pierre de Girardin francia követ feljegyzései az Oszmán birodalomról / 2007, 182 oldal
  
  
• Májer Ferenc - Az Azték birodalom / 2000, 4 oldal
  
  
• Magyar nyelv és irodalom középszintű írásbeli érettségi vizsga, megoldással, 2010 / 2010, 48 oldal
  
  
• Irodalom szöveggyűjtemény / 2008, 11 oldal
  
  
• Irodalom érettségi tételek, 1995 / 1995, 103 oldal
  
  

Középiskolai anyagok

Ady Endre motívum rendszere

Érdmindszenten született 1877. nov. 22.-én. Édesapja Ady Lőrinc gazdálkodó kisbirtokos, édesanyja Pásztor Mária. 1883-ban Érmindszenten kezdte elemi iskolai tanulmányait. 1888-tól a nagykárolyi piarista gimnáziumban tanult, diáklapot szerkesztett. 1892-től a zilahi református kollégium diákja, eminens tanuló. 1896. márc. 22-én jelentette meg első versét a helyi Szilágyban. 1896-ban...

Nemzet és haladás kérdése a Toldi estéjében

Arany 1848-ban kezdett el a Toldi szerelmével foglalkozni, 1879-ben fejezte be. Rossz. Az epikus Arany régi álma volt egy hun eposz, hun trilógia megírása. 1863-ban megírta az első részt, a Buda halálát. A modern lélektani regények eszközeivel fokozatosan bontja ki a költő azt a folyamatot, ami a végzetes testvérgyilkosságig vezet. A belső egyenetlenségek, a széthúzás tükre. A műballada...

Balassi Bálint költészete

Európa fejlett országaiban a reneszánsz a modern polgárság kialakulásának az időszaka. Nálunk fénykora a 15-16. században, Mátyás király uralkodása alatt volt. Ekkor az udvar sok itáliai humanistát hívott; nagy építkezésekbe kezdett (Visegrád, Bp.). Megalakult a Corvina könyvtár és 1470. Hess András nyomdája. A király halála után egy új főnemesség játssza a vezető szerepet a...

Értékelések

Új értékelés:

Kérlek válassz a listából 1 - Szánalmas, töröljétek! 2 - Épphogy megüti a szintet 3 - Átlagos 4 - Jó 5 - Kiváló, páratlan