A mű elején ismerkedünk meg Tarnóczynéval, aki férje, Sebestyén halála után teljhatalommal uralkodik a nagyszámú cselédségen, illetve lánya, Sára felett. Megtudjuk az előzményeket is, vagyis házas életük korábbi történéseit. Kiderül, hogy férje kicsapongó életmódot folytatott, de Tarnóczyné imákkal, intelmekkel és prédikációval sem tudta jobb belátásra bírni férjét. Ura inkább testvéréhez, özvegy Naprádiné Tarnóczy Judithoz fordult, vagy a szomszéd pápista család, Mikes Zsigmondék házába menekült.
Tarnóczy Sebestyén és Mikes Zsigmond, mint két régi jó barát abban is megállapodott, hogy Sára, és a Mikes család legkisebb fia, Kelemen egy pár lesz. Ám miután a férj meghal, az özvegy Tarnóczyné eltiltja gyermekét Sárától, mert úgy véli, hogy egy pápista nem lehet az ő leányának férje. Helyette a dúsgazdag Haller Péter fejedelmi tanácsost nézi ki.
Míg Tarnóczyné peres ügyeit intézi Szebenben, leányát az özvegy Naprádiné felügyeletére bízza. Sárának egyetlen szórakozása az olvasás. Érdeklődően tanulmányozza Naprádiné könyveit – főként a szerelemes történeteket –, mivel édesanyja házában ezekkel nemigen találkozott.
Sára Bethlen Istvánné házában nevelkedett, ahol egyedül Francisco históriáját ismerhette meg – ezt elő is adták az ott nevelkedett ifjú hölgyekkel. Francisco szerepét akkor egy ifjú lovag játszotta, akit Sára névről nem ismert, mindazonáltal szerelemre gyúlt az ifjú iránt.
Naprádiné is rájön, hogy Sára szíve nem Kelemenért, s nem is Haller Péterért dobban. Naprádiné is szerelmes, méghozzá Mikes Zsigmond testvérébe, Mikes Mihályba, s titokban reménykedik, hogy egyszer majd feleségül mehet hozzá.
Hazatér Mikes Zsigmond legidősebb fia, János, aki Lupuj vajda testőrségében szolgál már egy ideje. János is elmeséli a vele történteket: járt ő is Bethlen Istvánné udvarában, ahol az egyik ifjú hölgyet találta a legvonzóbbnak. Közben Kelemen, az öcs csak arról beszél, hogy nem láthatja szerelmét, Sárát.
A nagybáty okozza az egész regény konfliktusát amikor kitalálja, hogy szöktessék meg Sárát az otthonából, s vigyék el a Mikes várba, ahol majd Kelemen fogja várni. Tervei szerint apja kéri meg Tarnócsynétól a lányt, aki a szöktetés után már nem mondhat nemet.
Miután sikerül a leányrablás, a várban minden kiderül. Sára rájön, hogy ideálja –aki Francisco szerepét játszotta – nem más, mint Mikes János, Kelemen testvére. Kéri, hogy szökjenek el, s együtt legyenek boldogok. János megismeri a lányt, de palástolja érzéseit, majd elrohan a várból – úgy érzi, nem tehet mást, hiszen a lány testvére szerelme,.
Végül Sára beleegyezik, hogy Haller Péter felesége lesz. Közben a Mikes család azon tagjai, akik megszöktették a lányt, Moldva felé menekülnek, ugyanis a lányszöktetés főben járó bűn. Tarnócsyné azt reméli, hogy az ifjak megkapják méltó büntetésüket nemcsak a leányszöktetés miatt, hanem azért is, mert kezdte megutálni a családot.
A regény zárásaként Tarnóczyné megmondja leányának, hogy mennyire örül a Mikes családra kiszabott halálos ítéletnek. Arra azonban nem gondol, hogy a fejedelemnek köszönhetően megmenekülhet a család. Sára a hír hallatán bezárkózik a szobájába, majd végez magával.
Miután Tarnóczyné ördögi cselszövései visszaütnek rá, s megtudja, hogy egyetlen lánya halott, ő is holtan esik össze. A Mikes családban mindhárom fiú életben marad; János később szerez halálos sebesülést egy csatában. Naprádinét pedig nem Mikes Mihály, hanem Haller Péter veszi feleségül.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A vandál-bizánci háború
Észak-nyugat Afrika elfoglalása után a vandál királyság a kezére került hajóhadnak köszönhetően a Mediterráneum egyik legerősebb tengeri hatalmává vált, ráadásul nem adták fel korábbi életmódjukat, és a rablóhadjárataikat tengeren is folytatták. A vandál kalózkodás nyilvánvalóan sértette Bizánc érdekeit, a katolikusok elnyomásával együtt ez már bőven elégséges okot szolgáltatott a katonai fellépésre.
Kárpátalja bemutatkozik
Kárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.
Az Inka birodalom
Az Inka Birodalom egy a XII-XIII században létesült dél-amerikai rabszolgatartó indián birodalom, amely legnagyobb kiterjedésekor a jelenlegi Perut, Bolíviát, Ecuadort és Chile északi részét foglalta magába. Az inkák egy történelmi fejlődés utolsó szakaszának voltak főszereplői. Az Inka Birodalom egyike volt a világ legnagyobb és legrejtélyesebb kultúráinak.
Kapcsolódó doksik
- Irodalom érettségi tételek, 2008 / 2008, 37 oldal
- Elloulou Maged Mustafa - A nő helyzete az arab társadalomban, a modern egyiptomi irodalom és feminizmus tükrében / 2009, 20 oldal
- Frank birodalom kialakítása, berendezkedése Nagy Károly idején, és a birodalom jelentősége / 2009, 2 oldal
- Mihók Sándor - A szegények gondozása, hadigondozás az ókori Hellászban és a Római birodalomban / 2019, 22 oldal
- Német nemzetiségi nyelv és irodalom középszintű írásbeli érettségi vizsga megoldással, 2012 / 2012, 26 oldal
Középiskolai anyagok
Az emlékezés szerepe Radnóti Miklós lírájában
Radnóti Miklós a budapesti Új- Lipót- város műveltséget szerető kispolgárságából indult útjára. Huszonegy éves fővel hazaérkezett, beiratkozott a szegedi egyetem magyar-francia szakára. Ott találkozott össze a nagyhírű professzorral, Sík Sándorral, tőle kapta korai költői korszakának expresszionista ízeit és csapongó szabadvers formáit, talán tőle kapta életútjának olykor...
Hazaszeretet a magyar irodalomban
A hazaszeretet minden nemzet számára egy és ugyanazt jelenti, a szülőföldhöz való ragaszkodást. Ez főleg igaz a magyarságra, mert hazánk, fennmaradását a történelem folyamán sokszor fiai áldozatkészségének köszönhette.
A reneszánsszal jelent meg a magyar irodalomban a hazaszeretet. Ennek az érzésnek az első megfogalmazója Janus Pannonius (1434-1472), irodalmunk első képviselője...
Az antik irodalomról
A görög történelem előzményei i.e. V. évezredig nyúlnak vissza. Ekkor Hellászt különböző népek lakták. A Krétai civilizáció ekkoriban válik nagyon fejletté. Mínosz király ekkor építi fel a knósszoszi palotát. Kréta kereskedelmi csomópont lesz, a kultúra virágkorát i.e. 1600-1400 között éli. Később különböző törzsek, az achájok, iónok, aiólok és a dórok jönnek Hellász...