|
Dátum: 2007. november 20.11:31:27. Forrás : doksi.net/hu |
A történet egy családról s egy leányról szól. A család Sárszegen él, egy unalmas, poros kisvárosban. A férj, Vajkay Ákos feleségével és leányával, Pacsirtával él itt. Megtudjuk, hogy Pacsirta már nem fiatal, s nagyon csúnya, emiatt lehetséges, hogy sohasem talál már férjet magának.
Nagy az izgalom a családban, mivel Pacsirta utazni készül – édesanyja testvéréhez, Béla bácsiékhoz utazik a tarkövi pusztára. A szülők féltő gondoskodással készítik fel leányukat az útra.
A szülők már jó ideje nem járnak el sehova sem, társaságban is régen voltak. Egyedül templomba járnak, aminek fő oka Pacsirta csúnyasága – félnek ugyanis, hogy lányukat kigúnyolnák.
Most, hogy Pacsirta elutazik, a szülők elhatározzák, hogy abban az egy hétben nem fognak főzni otthon, hanem ellátogatnak Sárszeg legjobb éttermébe, a Magyar Királyba, s ott fognak étkezni. Pacsirtát felteszik a vonatra, de otthon mindkét szülő magányosnak érzi magát. Megjön a sürgöny, hogy Pacsirta épségben megérkezett.
Az elkövetkező egy hétben a szülők olyan jól érzik magukat, mint még soha életükben. Hiányzik nekik a lányuk, de újra elkezdenek társasági életet élni. Az étteremben ismét szóba elegyednek a régi barátokkal, s vendégségbe is hivatalosak lesznek.
Az egyik alkalommal a férj barátaival kártyázik, iszik az étteremben, s közben felesége nem tudja, hogy hol marad, hiszen éjfélig mindig haza szokott érni. A férfi köszönés nélkül otthagyja barátait, majd hazamegy, de otthon veszekedni kezdenek a feleségével. Enyhén ittas állapotában nyíltan beszél lánya csúfságáról, s úgy véli, tán jobb volna neki is és nekik is, ha nem is volna a lány. Az anya tudja, hogy igaza van férjének, hiszen lányuk nagyon csúnya, s így nehéz beilleszkednie a társadalomba, mégis védi gyermekét. Egy szülő csak nem akarhatja lánya halálát?
Másnap kora délután ébrednek fel. Eltelt az egy hét, s Pacsirta hamarosan hazaérkezik. Mindketten lebaktatnak a vonatállomásra, s együtt várják lányukat. A vonat késik, ezért már kezdenek rosszra gondolni, de végül megérkezik lányuk, Pacsirta.
A lányt még a vonatállomáson kicsúfolja egy kisfiú, de a szülők nagy örömmel fogadják őt. Az apa érzi, hogy nincs minden rendben Pacsirtával. Megtudja, hogy a lány igazából mindenkinek a terhére volt, s nem igazán tudott beilleszkedni, nem fogadták el Béla bácsi vendégei sem. Közös fényképe azonban van azokkal, akikkel ebben az egy hétben együtt volt.
Pacsirta lefekszik a szobájában, s gondolkodni kezd. Rádöbben, hogy hiába volt távol a szülői háztól, újra szembesülnie kellett azzal, hogy bár szeretettel fogadták őt, és végig kedvesen bántak vele, mégis mindenkinek az útjában volt. Lepereg előtte a saját élete, ami nem tartalmaz mást, mint főzést, mosást, takarítást nap mint nap. Zokogni kezd, s hogy szülei ne hallják sírását, száját a párnához nyomja – ebben nagy gyakorlatra tett szert az évek során.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A forint története
Néhány éve vonták ki a forgalomból az 1 és 2 forintos magyar érméket. Cikkünk az infláció áldozatává vált érméknek állít emléket a forint magyarországi történetének bemutatásával. A forint (más nyelveken florin és gulden néven is) a történelem során több országban is használt pénznem volt. A magyar forint (HUF) ma Magyarország hivatalos fizetőeszköze.
Árpád-házi Szent Erzsébet életeÁrpád-házi Szent Erzsébet (német nyelvterületen gyakorta Thüringiai Szent Erzsébet) (Sárospatak, 1207 – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és merániai Gertrúd lánya. Születésének helyéről többféle elmélet létezik, ezek alapján Sárospatak, Óbuda és Pozsony jön szóba. A fentiek közül Sárospatak a leginkább elfogadott.
Az acélról átlagembereknekAz acél a vas legfontosabb ötvözete, fő ötvözője a szén. Emellett olyan vasalapú ötvözet is, amelyet képlékeny alakítással lehet megmunkálni (pl. kovácsolni). Ötvözőként nemcsak a szén jelenhet meg, hanem más elemek is, például szilárdság növelése (egyben a képlékenység csökkentése) érdekében.
Kapcsolódó doksik- Emelt szintű irodalom szóbeli tételek, 2005 / 2005, 70 oldal
- Irodalom Tételek by UFO, 2001 / 2001, 19 oldal
- Irodalom érettségi tételek, 1998 / 1998, 52 oldal
- Az irodalom határterületei, a mese / 2010, 2 oldal
- Godzsa Anikó - A XX. századi magyar irodalom története III / 2005, 98 oldal
Kányádi Sándor - a kisebbségi lét sorskérdései
Bevezetés a költészetébe: Sárga kankalin Egy látvány és annak értelmezése adja a verset. Tulajdonképpen egyetlen metaforát bont ki amelyet már a címben megad. Szerkezete: 5 db 2 soros versszakból áll, amelyek félrímesek. 1. vsz: ellentét bontakozik ki a színek és azok értelmezésének szintjén: a fekete a gyász színe, a kankalin pedig egy tavasszal nyíló virág...
Arany és Petőfi levelezéseHa megkérnénk bárkit az országban, hogy nevezzen meg, mondjuk öt olyan írót, vagy költőt, akit a legjelentősebbnek tart Magyarországon, két név egészen biztos szerepelne a felsorolásban. Az egyik Arany Jánosé, a másik Petőfi Sándoré. Ennek a két hatalmas személyiségnek barátian bensőséges, őszinte levelezése ennek a tanulmánynak a tárgya. Felesleges volna a két életrajzzal...
Janus Pannonius magyarországi epigrammái, elégiáiItáliában a qiattrocento, az 1400-as évek már a reneszánsz kultúra második százada, addig Mo-on még csak a reneszánsz első csírái jelennek meg. Hunyadi Mátyás műveltsége, illetve felesége, a nápolyi Beatrix révén itáliai udvartartása teremti meg a reneszánsz térnyerésének lehetőségét. Néhány év alatt e humanista légkörben bontakozott ki Janus Pannonius Ferrarában és Páduában...
Eredetileg Ziegler. Apja az 1848-49-es szabadságharc fegyvergyárosa. Fiát Gárdonyban keresztelik, innen az írói névválasztás. Egerben tanítónövendék. Dunántúlon rövid idő alatt több helyen is néptanító: A lámpás (1894), ahogy első regénye címének szép metaforája mondja. Újságíró Győrben, Szegeden, Aradon, Pesten, mint író azután a századvégen Egerben talál
