|
Dátum: 2007. november 20.11:31:27. Forrás : doksi.net/hu |
Szereplők:
- Ivan Jakovlevics, borbély
- Praszkovja Oszipovna, Ivan Jakovlevics felesége
- Platon Kuzmics Kovaljov, törvényszéki ülnök
- Csehtarjova, államtanácsosné
- Jarizskin, szenátusi irodafőnök
- Pelageja Grigorjevna Podtocsina, törzstisztné
- Ivan, Kovaljov inasa
- Filipp Ivanovics Potáncsikov, tisztviselő
- Junker, üzlettulajdonos
Történet:
1.
Március 25-én Ivan Jakovlevics borbély meglehetősen korán ébredt pétervári lakásán. Feleségétől reggelire friss kenyeret kért hagymával, ám igencsak meglepődött, mikor a cipó közepében egy emberi orrot talált. Rövid töprengés után rájött, hogy ez egyik kuncsaftjáé, Kovaljov törvényszéki ülnöké. Fogta az orrot, sétára indult, s közben mindegyre azt kutatta, hol veszejthetné el nem mindennapi zsákmányát. Végül nemes egyszerűséggel a folyóba ejtette, de erre sajnos felfigyelt a rendőrfelügyelő, s magához rendelte.
2.
Ivan Jakovlevics meglepetésénél csak Kovaljové volt nagyobb. Reggel, amikor a tükörben megvizsgálta magát, orra helyén csak egy lapos foltot talált. Felöltözködött, s még mindig kábán saját testrésze keresésére indult. Nem sokáig kellett kutatnia, ugyanis szembetalálkozott egy kocsival, melyből egy díszes egyenruhás úr szállt ki, akiben a saját orrára ismert! Ezután az orr a székesegyházba hajtatott, ahol Kovaljov meg is szólította, de az szóra sem méltatta. A rendőrfőnököt nem találta otthon, ezért kétségbeesésében a kiadóhivatalba ment, ahol megpróbált egy hirdetést feladni elveszett orra után, de a hírlapigazgató ezt megtagadta. Délután újból felkereste a rendőrfőnököt, de az nem óhajtott vele munkaidején kívül beszélni. Végül kénytelen volt eredménytelenül hazatérni. Nemsokára egy fiatal rendőrtiszt jelentkezett nála, és jelentette, hogy megtalálták az orrát, melyet rögtön vissza is szolgáltatott. Kovaljov rögtön elhívta orvosát, de az közölte, nem vállalja a visszaragasztást. Ezt hallva levelet küldött Podtocsina törzstisztnének, s megfenyegette orra ellen elkövetett boszorkányságáért. A válaszlevél hangvételéből azonban meggyőződhetett róla, hogy az asszony (aki lányának már éppen megkérni készült a kezét), nem tud semmiről. Eddigre az eset már közszájon forgott, olyan szóbeszéd járta, hogy Kovaljov orra Pétervár utcáin sétál, noha valójában soha senki nem látta.
3.
Április 7-én aztán nem várt öröm köszöntött Kovaljovra. Reggel orrát újból a helyén találta. Hogy történt? Senki sem tudja. Kicsivel később Ivan Jakovlevics jelentkezett félénken a törvényszéki ülnöknél, hogy megborotválhassa. Mikor Kovaljov orrát a helyén találta, ő is felettébb meglepődött. Az ülnök viszont nyíltan megtiltotta, hogy akár csak egy ujjal is érintse eme testrészét. A kissé furcsa történetet az író költői kérdése zárja: hogyan is választhat egy szerző egy ilyen témát műve számára...
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A bűnüldözés mesterei: Török János
Thaisz Elek főkapitány távozása után Török János, volt temesvári polgármester lett az új budapesti főkapitány (1885). Török Jánost közigazgatási szakemberként tartották számon, de a rendőrség irányítása sem volt ismeretlen a számára.
Kárpátalja bemutatkozikKárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.
Az ÓriáspandaAz óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca), régebbi nevén bambuszmedve a medvefélék (Ursidae) családjába tartozó emlős. Elterjedése csak maradványfoltokra korlátozódik Közép- és Dél-Kínában. Könnyedén felismerhető a szemét, fülét és kerek testét körülvevő nagy fekete foltjairól. Az óriáspanda veszélyeztetett állat, mintegy 1600-3000 egyed él szabadon Kínában. A WWF jeleként és gyakran általában az állatvédelem jelképeként világszerte ismertté vált.
Kapcsolódó doksik- Spira Veronika - Segédanyagok az irodalomtanításhoz / 2011, 99 oldal
- A Hunyadiak története, Mátyás mondák és legendák a magyar irodalomban / 2010, 3 oldal
- Kiss-Tiner - Az ipari forradalmak és az infokommunikációs fejlődés földrajzi összefüggései a nemzetközi szakirodalom tükrében / 2021, 17 oldal
- Róma, a hét domb városa, egy világbirodalom központjává vált / 2008, 2 oldal
- Magyar nyelv és irodalom közép szintű írásbeli érettségi vizsga, megoldással, 2017 / 2017, 50 oldal
Arany János balladáiról
Arany János 1817. március 2-án született, Nagyszalontán. Szülei Arany György és Megyeri Sára. Apja földdel és kis házzal bíró földműves volt. A család súlyos tüdőbajjal volt megáldva, a nyolc gyerek közül csupán kettő maradt életben (János és Sára). Érzékeny, félénk, visszahúzódó gyermek volt. Iskoláit 1823 és 1833 között végezte Nagyszalontán (segédtanítói állás), majd...
Érték- és időszembesítés Berzsenyi Dániel A közelítő tél című versébenBerzsenyi elégiáiban olyan összetett, összegző élmények jutnak kifejezésre, ahol az illúziókból való kiábrándulás a valóság felismeréséig jut. Az ifjúság elmúlásának fájdalmát a költő az elmúlás egyetemes élményévé teszi. Elégikus versei tele vannak olyan hangulati jelzőkkel, amelyek elvezetnek az érzelmesség felszínétől a vallomások telítettségéig, így a romantikus...
Reneszánsz vonások Balassi Bálint költészetébenBalassi Bálint (1554-1594) a XVI. század legnagyobb magyar költője. Ő volt az első magyar, aki nemzeti nyelven, tehát magyarul írja a műveit, Ellentétben Janus Pannoniusszal aki szintén ennek a kornak a legnagyobbjai köze tartozik, de ő még nem magyarul írja meg verseit. Nemesi családból származott, erre utal a nevében az y ami csak a nemesi családok nevében lehetett használni, Gyarmathy...
