Cikkek » Rómeó és Júlia

Dátum: 2007. november 20.11:31:27. Forrás : doksi.net/hu

" A szép Veróna tárul itt elénk,
Hol két jeles család vetélkedett.
Ős gyűlölségük új csatákon ég,
És polgár- vér szennyez polgár- kezet.
Vad vérükből egy bajlós pár fakadt:
Gonosz csillagzatok szülöttei.
E két szerelmes sírja lesz a hant,
Mely a csaták vasát elföldeli.
Szerelmük eljegyezte a halál,
Mert szüleikben lángol a harag
S le nem lohad, míg el nem vész a pár-
Erről regél a kétórás darab."

Shakespeare Rómeó és Júlia című gyönyörűen tragikus meséje egy nagyon régi legenda- nem első, és nem is egyetlen- újraköltése. Az emberek mégis Shakespeare nevéhez fűzik ezt a darabot, mert utánozhatatlanul szenvedélyesen alkotta meg.

A történet Veronában játszódik, egy olasz városban. Két ősidők óta gyűlölködő családot mutat be: a Montague-kat, és a Capulet-eket. A Montague fiú Rómeó, és a Capulet lány Júlia egymásba szeret, titkon összeházasodnak, ám a frigy halált hozó bonyodalmakba torkollik.

Első felvonás

A két család fegyveresei összetűzésbe kerülnek egymással; a helyzetet Verona herceg oldja meg. A herceg megfenyegeti őket, hogy ha legközelebb az utcán verekedésbe keverednek egymással, kénytelen lesz ítélkezni fölöttük. Jön – az akkor még egy másik lányba szerelmes – Rómeó, és beszélget barátaival. A Capuletek álarcos bált rendeznek, és Montague-kat nem hívják meg. Rómeó és társai leszöknek a bálba. Rómeó találkozik Júliával, s azonnal beleszeret a Capulet lányba. Csak később tudják meg, hogy a két gyűlölködő család sarjai.

Második felvonás

Rómeó nem tér haza a tánc után, hanem inkább belopódzik Júlia erkélye alá. Véletlenül végighallgatja Júlia neki szóló szerelmi vallomását. Megegyeznek, hogy vasárnap egybekelnek. Rómeó megegyezik a Pappal, hogy adja össze őket. Lőrinc atya elvállalja az esketést. A jó hírt Júlia dajkájával üzeni meg a lánynak. Az ifjú pár szentesíti esküjét a templomban.

Harmadik felvonás

Az ellenségeskedő családok fegyveresei ismét összekapnak. Rómeó megpróbálja őket leállítani, de nem sikerül megakadályoznia legkedvesebb barátja, Mercutio halálát. Az ifjú szívében harag gyúl a gyilkos iránt. Megöli barátja gyilkosát, aki valójában Júlia vérszerinti bátyja. A herceg száműzi Rómeót, vétkei miatt. Júlia tudomást szerez az őt ért veszteségekről, elsiratja bátyját, Tybaltot, de még többet sír száműzött férje miatt. Szülei férjhez akarják adni Paris-hoz, a jómódú nemeshez. A lány megtagadja apja parancsát. Később úgy tesz, mintha ellenszegülését megbánta volna, és elmegy gyónni Lőrinc atyához. Az atyánál találkozik kérőjével, Paris-szal.

Negyedik felvonás

Júlia mindent elmesél az atyának. Lőrinc azt ajánlja, szülei előtt egyezzen bele a nem kívánt házasság megkötésébe. Ad neki egy üvegcsét, amelyben méreg van: ha Júlia megissza, halottnak látszik majd, és mire felébred, Rómeó mellette lesz. A lány elveszi az üveget. Mikor hazaér, elhiteti szüleivel, hogy megtört, nem ellenkezik tovább, ezért az esküvőt előrehozzák. Mindenki készülődni kezd. Júlia felölti az esküvői ruháját, s megvárja míg egyedül marad, majd kiissza az álmérget. A Capulet család reggel a nász helyett gyászba borul. Lőrinc atya küldet Rómeóért.

Ötödik felvonás

Rómeó már Montanában van. Jön Baltazár a hírrel, hogy egyetlen szerelme és felesége meghalt. Rómeó elküldi Baltazárt, és mérget vesz a patikáriustól. Lőrinc barát megtudja, hogy küldötte, János atya nem tudta átadni a levelet Rómeónak, és így az most azt hiszi, kedvese valóságosan meghalt. Az atya elindul, hogy ott legyen a Capulet család kriptájában, amikor Júlia felébred hosszú álmából. Paris elhatározza, hogy apródjával ellátogat Júlia sírjához, de meglátja Rómeót, amint éppen készül betörni a kriptába. Azt hiszi sírgyalázásra készül, és az elkeseredett szerelmesek vívni kezdenek egymással. Rómeó leszúrja Paris-t, aki meghal a végzetes sebtől. A szomorú Montague fiú lefekszik Júlia halottnak vélt teste mellé, és kiissza a mérget az üvegcséből. Júlia fölébred, meglátja maga mellett szerelme holttestét. Megcsókolja, hátha maradt még méreg Rómeó ajkain. Mikor látja, hogy nincs más választása, kihúzza hüvelyéből kedvese tőrét, és szíven szúrja magát. Lőrinc barát, és az akkor odaérkező Escalus herceg már csak a halottakat látja. Lőrinc atya mindent elmesél. Végül a nagy ellenségek: a Montague és a Capulet család kibékül.

" Borús békével virradt rájuk a reggel,
A gyászóló nap fönt ki sem tekint.
Jertek tanács elé a gyászesettel:
Ítélünk, oldunk törvényük szerint
MERT KÖNNYEL JEGYZI MAJD A KRÓNIKA,
HOGY ÉLT S HALT RÓMEÓ ÉS JÚLIA."

A tragédia okai

A műből ugyan nem tudhattuk meg a Montague és a Capulet család ellentéteinek konkrét okát, de még így is tisztán látható néhány indíték, amiből a konfliktusok fakadhattak. Vegyük például a kor egyik alapvető kettősségét: a még aktuális feudális gondolkodást, és a már kibontakozó reneszánszt. A két család a két különböző irányzathoz tartozik. A feudális gondolkodás már elmaradottnak tűnik. Itt a házassági szokások is elmaradottabbak, még a szülők, anyagi érdekek alapján döntenek, hogy gyermekük kivel kellhet egybe. A reneszánsz már haladóbb kultúrának számít. A reneszánsz gondolkodást követő családok már inkább a harmóniára törekszenek, az érdekek már nem játszanak akkora szerepet a házasságban. Előtérbe kerül a személyi döntés szabadsága. A mű tulajdonképpen ezekre, a kétféle gondolkodásmód összecsapásaiból adódó ellentétekre épül.

A többi konfliktus a szereplők jelleméből adódik. Akikről a tragédia szól, fiatalos, szenvedélyekben gazdag emberek. A gyűlölet és a szerelem – két szélsőséges érzelem – gördíti előre az eseményeket. Rómeó meggondolatlansága fiatalságából fakad, szenvedélyes korszakát éli.

Júlia őszinte és gyakorlatias egyéniség, hiszen amikor veszni látja a házasságot, hősiesen harcol, hogy együtt maradhasson Rómeóval. Önfeláldozása nemcsak akkor mutatkozik meg, amikor kiissza a mérget, hanem akkor is, mikor végül szíven szúrja magát.

A műnek tulajdonképpen nem kéne tragédiával végződnie, de Shakespeare ezt a fajta tiszta, gyorsan fellángoló, sírig tartó fiatalos szerelmet akarta bemutatni. Ha ez a szerelem nem ért volna ilyen hirtelen véget a szerelmesek halálával, nem lehetett volna ilyen kifejezően bemutatni, mennyire szenvedélyes a két szerelmes kapcsolata.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Tibet és Kína viszonya 1959-ig

Tibet és Kína viszonya a történelem folyamán meglehetősen áttekinthetetlen és némiképp zavarosnak tetsző képet mutat. A tibeti nemzeti büszkeség máig kitart a "mindig is önálló Tibet" oly gyakran hangoztatott képe mellett. A másik oldal nézőpontját tekintve, Kína fennhangon proklamálja – jóllehet leginkább a megszállás legitimizálása, vagy inkább annak magyarázata miatt -, hogy Tibet mindig is Kína része volt.

A vikingek

A vikingek skandináv származású hajósok és harcosok, akik a 8. és a 11. század között indultak rablóportyáikra vagy hódító hadjárataikra. Ismertek normann (északi ember), rusz vagy varég néven is. A viking szó nem adott nemzetet jelölt, hanem inkább egy bizonyos foglalkozást. Első írásbeli említése az Angolszász Krónikában található, mint wicingas, amely pejoratív mellékzönge nélkül kalózkodással foglalkozó tengerészt jelentett.

Amit Koszovóról tudni illik

Koszovó vagy Kosovo (albánul Kosovë / Kosova; szerbül Косово и Метохија, Kosovo i Metohija, azaz Koszovó és Metohija) független állam Délkelet-Európa középső részén. Függetlenségét egyoldalúan, 2008. február 17-én kiáltotta ki a koszovói parlament, de az új állam elismerésének kérdése még viták kereszttüzében áll. 2008-ig Szerbia egyik tartománya, de az 1999-es koszovói háború óta az ENSZ felügyeli.

Kapcsolódó doksik

• Deribó János Csaba - Az Oszmán Birodalom hadserege a XVI. században / 2008, 14 oldal
  
  
• Irodalom érettségi tételek, 1997 / 1997, 127 oldal
  
  
• Bordás Andrea - A kiégés-szindróma a külföldi és a hazai szakirodalomban / 2015, 7 oldal
  
  
• Német nemzetiségi nyelv és irodalom középszintű írásbeli érettségi vizsga megoldással, 2012 / 2012, 26 oldal
  
  
• Mihók Sándor - A szegények gondozása, hadigondozás az ókori Hellászban és a Római birodalomban / 2019, 22 oldal
  
  

Középiskolai anyagok

A sziget, mint kísérleti laboratórium William Golding - A legyek ura című műve alapján

Golding Délnyugat-Angliában született, apja kémiát, fizikát és földrajzot tanított, több tankönyve is megjelent. William Oxfordban természettudományt, majd angol irodalmat tanult. 1940 és 1945 között a haditengerészetnél szolgált, részt vett a Bismarck csatahajó elsüllyesztésében és a szövetséges csapatok normandiai partraszállásában. 1945-ben jelent meg első regénye: A legyek ura...

Móricz Zsigmond, a magyar Ugar írója

Móricz Zsigmond a Nyugat első nemzedékének tagja, majd szerkesztője. Művészete a realizmus diadala. Novellákat és regényeket írt. Czine Mihály szerint: „Művészete a magyar Ugar elleni küzdelem talaján nőtt naggyá.” Műveinek forrása, élményanyaga gyermekkori élményekből (szegényparaszti származású) és az 1903-ban kezdődő népköltészeti gyűjtőutakon látott, hallott...

Arany János balladái

Arany János a XIX. Század második felének legtekintélyesebb alkotójaként a magyar irodalom egyik legjelentősebb életművét hozta létre. Az irodalmi élet egyik fő szervezője, drámafordító, tanulmányíró és kritikus. Pályájának 1851-1860ig tartó szakaszát a „nagykőrösi évek” megnevezéssel jelöli az irodalomtörténet-írás. E pályaszakaszban a kisepikai műfajként...

Értékelések

Új értékelés:

Kérlek válassz a listából 1 - Szánalmas, töröljétek! 2 - Épphogy megüti a szintet 3 - Átlagos 4 - Jó 5 - Kiváló, páratlan