|
Dátum: 2007. november 20. | 11:31:27. Forrás : doksi.net/hu |
Ady Endre versei az 1910-es évek után leegyszerűsödnek. Költészetében a szimbólumok száma lecsökken, de mondanivalójuk hordereje és tartalma súlyosabb lesz. A ló és lovas jelképe az emberiség eltévelyedését, a jó és biztos út elhagyását jelzi. Az első világháború Ady világnézetében is jelentős változást hoz. A költő átértékeli a múltat és a dualizmus kori Magyarország, amit hevesen kritizált, most pozitív színezetet kap verseiben.
A ló kérdez című versét 1913-ban, a háborút megelőzően írja. A mondanivaló egy költői kérdésre épül: "Hát mi lesz ebből, tekintetes úr?". Ady választ keres a háborús lelkesedésre, az indulatok okára. A harcban csak a pusztulást látja, érzi nagy vihar van kitörőben. Örömmel tölti el, hogy leromlott egészségügyi állapota miatt nem viszik katonának, és enyhe irónia érződik hangjából, amint magánéletéről szól: "Be szerencse, hogy senki sem szeret:".
Az eltévedt lovas egy nagyon pesszimista, világvégét váró író alkotása. A természeti képek, valamint a hatásos költői eszközök kísérteties hangulatot teremtenek a versnek. A ló és lovas szimbóluma mellett egy másik jelkép, a falu jelenik meg. A falu Ady költészetében az otthont, az emberségességet és a nyugalmat jelenti. Az költő világképe megváltozik, a korábban hevesen támadott századvég a fejlődés mintájává alakul át, szöges ellentétet alkotva a világháború romboló munkájával.
"Itt van a sűrű bozót,
Itt van a régi, tompa nóta,
Mely a süket ködben lapult
Vitéz , bús nagyapáink óta."
Ady a háború borzalmaival a nagyapái előtti kort, az ősi primitívséget látja felébredni.
Az első és utolsó strófa keretet alkot, de a keretkép megváltozik a vers végére. A "Hajdani, eltévedt lovasnak," sorsa meg van pecsételve, eltévelyedése végessé válik, mert nem találja meg a számára egyetlen megnyugvást jelentő "falut".
Néhány évvel később írja művét, az Új s új lovat, amely csak jóval halála után, 1923-ban Az utolsó hajók című kötetben lát napvilágot. A vers hangulati színezete sokkal nyugodtabb, helyenként optimista képekkel tarkított. A vers mondanivalója már a címben szereplő "Új és új lovat" jelképpel kifejezésre jut. A költő már a vers elején arra kéri az Urat, segítse neki elviselni tudni a háború borzalmait. Szerinte csak a háborúért lelkesedők menjenek harcolni és ők viseljék a háború következményeit, az pedig aki "nem ma-ember", mint ő is kapjon egy új lehetőséget életét újrakezdeni. A háború szétrombolja a terveket, ezért kéri Istent, hogy mindig adjon nyújtson egy –egy újabb reményt az emberek szívében:
"De ültesd szebb lóra az embert,
Hadd vágtasson tovább.".
Ezt a gondolatot közvetíti az alábbi idézet :
"A végesség: halhatatlanság
S csak a Máé a rettenet,
Az Embernek, míg csak van ember,
Megállni nem lehet."
Ady figyelmezteti a viaskodókat, csak akkor válhatnak sorsuk irányítójává, ha leteszik a fegyvert. A nép nevében folytatja Istenhez való könyörgését, kéri az Urat, hogy a háborúban elhunytak a mennyországba kerüljenek, hiszen nem ők tehetnek a harcról.
Hogy a borzalmakat átvészelje örömöt álmodik magának:
"Boldogíts, hogy a nagy Nyíl útján
Megállás nélkül az Öröm
Álmát álmodhassam magamba
Minden mérföld-kövön."
A vers záró motívumában kifejti, hogy a háború neki csak átmeneti állapot, amelyet "Hitesen és szerelmesen" átvészelve várja a holnapot, de ő mindig a "tegnap embere" marad.
Ady Endre nehezen viselte a háború borzalmait, igaz nem kellett a harctéren küzdenie, de átérezte társai nyomorúságát. Költészete a háború alatt nagyot fejlődött. Leegyszerűsödött szimbolikájával rendkívül hatásos képeket fest meg, valamint nyelvezete tökéletességével jut el írói csúcspontjára.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Kárpátalja bemutatkozik
Kárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.
A bűnüldözés mesterei: Thaisz ElekThaisz Elek rendőrtisztviselő, 1861-től Pest, 1873-tól 1885-ig az egyesített Székesfőváros, Budapest rendőrfőkapitánya volt. Pesten született 1820-ban, apja Thaisz András (1789–1840) jogász, királyi táblai ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Nagy Imre újratemetésének történeteNagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt, 1989. június 16-án. Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, megélte a néhai miniszterelnök hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.
Kapcsolódó doksik- Liszka-Sályiné - Magyar nyelvtan és irodalom szakmódszertan / 2004, 65 oldal
- Történelmi személyiségek a Habsburg birodalom korából (1790-1848) / 2008, 9 oldal
- Gyenge Ildikó - Irodalom kisgyermekeknek, Meseelemzés / 2021, 16 oldal
- A legfontosabb adatok és ismeretek a Bibliáról, jelentősége az irodalomban / 1995, 3 oldal
- Magyar nyelv és irodalom emelt szintű írásbeli érettségi vizsga megoldással, 2012 / 2012, 38 oldal
Csokonai Vitéz Mihály - A magánossághoz című versének elemzése
Csokonai ezt a művét Lilla- korszakában írta. Szentimentalista művei közé sorolhatnánk. Tulajdonképpen a magányosságban keres vigaszt, menedéket a viszonzatlan szerelem gyötrelmei elől. Hiszen pont ennek az évnek elején adták férjhez Lillát egy gazdag kereskedőhöz, és így Csokonai minden reményét elvesztette, hogy szerelme valaha is övé legyen. A költő lelkében örvénylő érzések...
Krúdy Gyula élete és munkásságaKrúdy Gyula (1878-1933) monumentális életművet hagyott maga után, írói munkásságának mennyisége csak Jókaiéhoz mérhető. Hihetetlen termékenységgel dolgozott: irt elbeszéléseket, regényeket, színdarabokat, ifjúsági műveket, publicisztikát, írói portrékat, önéletrajzi vallomásokat. Válogatás nélkül publikált mindenütt, a legkülönfélébb lapokban és folyóiratokban, de nem sokat...
Zrínyi Miklós élete és a Szigeti veszedelem elemzéseA barokk A 13-16. században a polgárság rést tudott ütni a feudalizmus rendszerén, de a társadalom uralkodó osztályává mégsem válhatott. A feltételek még nem tették lehetővé a polgárság végső diadalát. A 16. század végétől kezdve újra megszilárdult a feudalizmus, létrejöttek az uralkodó hatalmán alapuló monarchiák. A megingott katolikus egyház is...
Jellemzően a vállalkozás beindítása előtt elkészített tanulmány, de készülhet már meglévő vállalkozás esetében is. Az üzleti tervezés egy olyan tervezési módszer, amely keretet a cég céljainak eléréséhez. Írásunk módszertani útmutatóként szolgál azoknak, akik érdeklődnek az üzleti tervezés iránt.
