Cikkek » Ady Endre szerelmi költészete

Dátum: 2007. november 20. | 11:31:27. Forrás : doksi.net/hu

Ady rokonságot érzett Vajda János költészetével. Vajda a hidat jelentette Petőfi és Ady között. Adyra a kitárulkozó szerelmi líra volt jellemző. Életének első szakaszát nagyon züllötten élte le, amolyan éjszakai ember volt. Végzetes nagyváradi élménye volt az a hosszabb ideig tartó szerelmi viszony egy orfeumi táncosnővel, amelynek következményeképpen életébe „belecsapott a vérbaj bombája”. A betegség nem hagyta többé nyugodni. A futó és felszínes szerelmi kalandok után Nagyváradon lépett be életébe az igazi szerelem. A Párizsban élő magyar asszony Diósy Ödönné Brüll Adél a Nagyváradi Napló hozzá eljutott felfigyelt Ady cikkeire és ritkán megjelent verseire. Léda asszony - ahogy a költő elnevezte – zsidó családból származott. Azzal a tervvel tért haza Nagyváradra, hogy a fiatal költőt kiemelje és magával vigye Párizsba.

Az én menyasszonyom című versét jóval a Lédával való megismerkedése előtt írta Nagyváradon. Kesztyűt dobott azoknak az arcába, akiket megbotránkoztatott a táncosnővel való viszonya, s provokáló daccal csattant fel a vers indításában a legfőbb gondolat:

Mit bánom én, ha utcasarkok rongya,
De elkísérjen egész a síromba.

A nagy szenvedély s az áhítatos életvágy szólal meg a Léda-zsoltárokban. Valódi szerelem fűzte az asszonyhoz: Léda igazi társ volt. Lázadás is volt ez a szerelem: Ady nyíltan vállalta a megbotránkozást kiváltó, „házasságtörő” kapcsolatot. Léda férjes asszony volt, ráadásul zsidó nő, idősebb is a költőnél. Benne rejlett ebben a szerelemben a menekülés vágya is. Ez az újszerű érzés a szürkeségtől való szabadulás illúziójába ringatta. Léda is, Ady is túl sokat várt ettől az érzéstől. A szerelem fő motívumai jelennek meg a Héja-nász az avaron című költeményben. Nem boldogságot, sugallnak a jelképek, hanem nyugtalanságot, örökös mozgást, fájdalmat, céltalanságot. A szerelmesek szimbóluma a ragadozó héjapár; a nász: dúló csókos ütközet. Bántó hanghatások kísérik a versben: sírás, csattogás. A második strófa bizonyítja, hogy nem csupán két meghatározott ember kapcsolatáról van szó, hanem a szerelmi érzésről általában. A szerelem útja a Nyárból az Őszbe tart: a boldogságból a boldogtalanságba, az ifjúságból az öregségbe. Szomorú, baljós hangulat uralkodik a két évvel később keletkezett Lédával a bálban című versében is. Kétféle szerelem ellentétére épül a mű. Az egyik oldalon ott áll a „víg terem” tavaszi-nyári színeivel és hangulatával. A boldogsággal szemben megjelenik a testet öltött boldogtalanság „egy fekete pár”, s úrrá lett a rettenet. A zene elhal csönd kíséri az idegeneket. A fiatalok dideregve rebbennek szét. A vers azt érzékelteti, hogy a boldogság mögött ott lappang a boldogtalanság. A Léda-regénynek az elbocsátó, szép üzenet vet véget 1912-ben. Leszed róla minden díszt. Mit egykor rárakott, kimondja, hogy szerelme már rég nem volt igaz, már régóta csak neki címezte az ékes Léda-zsoltárokat.

A versek csupán kegyes csalásként szóltak hozzá. Ez nem csak az asszony megtagadás, hanem a szerelemé is. A mikor Léda ezt a verset nem próbálkozott többé Adynál, teljesen eltűnt a költő látószögéből. Második nagy szerelme Boncza Berta /Csinszka/, akivel még Lédával való együttlétük alatt is levelezett. A Csinszka verseknek is a szépség és az idill őrzése adta meg különös vonzását. Ebben az időben már túl sok fájó pont van az életében, békére és nyugalomra vágyik. Ady számára Csinszka volt a nyugalom és béke. Teljesen más hangzású verseket írt neki, mint Lédának. Csinszkának írta az „Őrizem a szemedet” című művet, mely az öregedő férfi féltő szerelmi vallomása. Elsősorban a társra találás, az otthon békéje jelenik meg ebben a versben, s nem a szerelmi szenvedély. Az első strófa kijelentő mondatokból áll. Az ismétlések népdalszerű egyszerűséget formálnak. A poétikai elemek nyugalomról beszélnek, de a felszín alatt ott húzódik mindnyájunk közös sorsa, a halál. A második szakaszban a kozmikussá táguló kép, a sor elejére kitett egytagú metafora, a rímek eltűnése a háborús rettenetet közvetíti. Csupa kavargó nyugtalanság ez a strófa. A „Nézz drágám kincseimbe” című művében Csinszka megvédi a gúnyolóitól, átveszi Léda szerepét. A vers egy őszinte és egyszerű szeretet megfogalmazása. Jellemzi a közrendűség és a zeneiség.

Ady szerelmes költészetében is megtalálhatóak a halált jelképező metaforák. Lédától szinte elválaszthatatlan a halál. Élet végére a költő megbánta, hogy életének első szakaszában züllött életet élt és kétes hírű nőkkel volt kapcsolata. Az igazi szerelem megtalálása enyhíteni tudta a fájdalmait és a halálközelséget.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Az Inka birodalom

Az Inka Birodalom egy a XII-XIII században létesült dél-amerikai rabszolgatartó indián birodalom, amely legnagyobb kiterjedésekor a jelenlegi Perut, Bolíviát, Ecuadort és Chile északi részét foglalta magába. Az inkák egy történelmi fejlődés utolsó szakaszának voltak főszereplői. Az Inka Birodalom egyike volt a világ legnagyobb és legrejtélyesebb kultúráinak.

Karácsony ünnepének eredete

A Karácsony a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe, amelyen Jézus születésére emlékeznek. Időpontja december 25-e. Magyarországon a nem vallásos, de keresztény kultúrkörbe tartozók számára általában a szeretet ünnepét jelképezi. Elterjedt szokás karácsonykor a rokonok és ismerősök megajándékozása; ennek következtében a keresztény többségű országokban a gazdaságilag legjelentősebb ünnep.

A vámpírok eredete

"Fogd be a szádat, mert jön a vámpír és megeszen!" Tartja a szólásmondás a moldvai Prut nevű járásban, ahol ezzel ijesztgették a rossz gyerekeket. Hogy Mi is az a vámpír?, arra leginkább így tudnánk válaszolni: az a halott, akinek a teste nem enyészik el; az a sátáni ember, akit a föld nem fogad be; akit a sírban az Ördög rontott meg; félördög; vadállat, vagy olyan kutya, vagy macska, mely halott teteme fölött ugrott át.

Kapcsolódó doksik

• Magyar nyelv és irodalom középszintű írásbeli érettségi vizsga megoldással, 2012 / 2012, 46 oldal
  
  
• Pálfi Ágnes - Világirodalom előadás II jegyzetei, 2009 / 2009, 99 oldal
  
  
• Horváth Péter - A lélekfilozófia értelmezési perspektívái a 20. századi Arisztotelész irodalomban / 2013, 16 oldal
  
  
• Magyar nyelv és irodalom emelt szintű írásbeli érettségi vizsga, megoldással, 2007 / 2007, 39 oldal
  
  
• Szlovák nyelv és irodalom emelt szintű írásbeli érettségi vizsga, megoldással, 2007 / 2007, 27 oldal
  
  

Középiskolai anyagok

Kassák Lajos - A ló meghal, a madarak kirepülnek c. versének elemzése

Kassák Lajos a magyar avantgárd irodalom legnagyobb, nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő alkotója. A magyar avantgárd hazánkban a konzervatívabb olvasói elvárások, az irodalomeszmény különbözősége és egyéb okok miatt nem tudott széleskörű réteget teremteni magának. Így Kassák viszonylag csekély olvasóközönséget tudhatott magáénak. Ennek ellenére hatalmas életművet hagyott...

Kosztolányi Dezső Esti Kornél éneke című művének elemzése

„A humort akár avultnak sejteném”, „sőt, külön és rövid szavakkal elmondva, az ötleteket talán kissé üresnek is találnám.” Babits Mihálynak, az Esti Kornél novellafüzér elsőszámú értelmezőjének, a Nyugatban megjelent kritikája e szavakkal illette Kosztolányi írásművészetét. A felszínességre és az ürességre mondott kritika talán nem teljes mértékben...

Arany János - Kertben, Szondi két apródja, Epilógus c. költemények elemzése

Arany János: Kertben Kertben című versében Arany, mint magányos kertész jelenik meg, aki búsan dolgozgat gyümölcsfái között, majd elgondolkodik a szomszédban látható jelenten. Ahol a férj meghalt feleségének készít koporsót néhány ócska bútorból. Műfaja elégia, mert szomorú hangvételű lírai költemény. A költő kertészkedés közben mutatja be önmagát. Ez a tény...

Értékelések

Új értékelés:

Kérlek válassz a listából 1 - Szánalmas, töröljétek! 2 - Épphogy megüti a szintet 3 - Átlagos 4 - Jó 5 - Kiváló, páratlan