Cikkek » Az értékek védelmezése Babits költészetében

Dátum: 2007. november 20.11:31:27. Forrás : doksi.net/hu

Babits háború alatti versei pacifisták, nacionalizmus ellenesek. Az avantgárd felé törekszik. Ezek a művei nem túl jelentősebbek, jelentősebb a kihatásuk a 19-es évekre, amikor Babits fordulatot vesz, a klasszicizálódás és a konzervativizmus lesz rá jellemző. Ez azt jelenti, hogy az egyén szempontjából vizsgálja a dolgokat, ő van az értékrend középpontjában. Emiatt nevezi magát konzervatívnak, hisz az avantgárd és a megjelenő politikai irányzatok kollektivisták, ezt tartja modernnek. Az individum értékeit akarja megőrizni a kollektivizmussal szemben.

Jellegzetesen katasztrófa utáni költészet. A háború, a Tanácsköztársaság, Trianon rettenete után jogosan vetődik föl részint a líra értelmetlenségének, a művészet céltalanságának gondolata, másrészt szükségszerűen át kell gondolni a szecesszió individuum-központú világképét. Éppen a tragédiák árnyékában válik nyilvánvalóvá a személyiségközpontúság tarthatatlansága, illetve válik kérdésessé az individuum központi helye és mérce jellege. A Babits által vállalt és kijelölt szerep az elzárkózásé. Ezt jelzi az 1925-ös ‘Sziget és tenger’ kötet címe is. Két jellegzetes motívum a sziget és a hegy, hegytető (A sziget nem elég magas, Hús-szigetek a kőtengerben, Hegytetőn, A gazda bekeríti házát, Hold próféta a hegyen). Az individuum problémájának meghaladása két szinten jelentkezik. Egyrészt a teremtménytudat felerősödéseként jelentkezik, a gazdára, a gondviselőre való ráhagyatkozás gesztusaként (Ádáz kutyám, Mint a kutya silány házában, Psychoanalysis Christiana); másrészt a kérdéseket egyetemesebb horizontba állítani (Örökkék ég a felhők mögött).

A Régen elzengtek Sappho napjai is az individumot tartja értéknek.

A kortársakról azt írja, hogy merész kezekkel téptük a kényes leány hegedű-testét, azaz a lírát, nincs ütem, se szó, se tag. Ez a szabadversre utal. Úgy jelenik meg mint a durvaság megtestesítője, a modern költészet állatias, hajszolt: tüdő liheg. A torok kiált: független az érzelmektől, tömegesedés. Felmerül egy vád az individualizmus ellen: "mit ér a szó, amely csupán tiéd?", de rögtön meg is adja rá a választ: "testvér az, aki nem hallja meg testvére panaszát?". Tehát a kollektivizmus: milliók nyögése; testvérek vagyunk: negatívumként jelenik meg, mint ösztönvilág, mocsár, ezzel szemben áll az élet kettes csöndje, ami individum, de nem magány, nem számkivetettség, hanem a boldogság szigete. Az utolsó sor: "Az istenek halnak, az ember él" ambivalens kijelentés, pozitív, hogy az ember él, de negatív, hogy az istenek, a líra, meghal (az ember kiürül)!

A líra halála?

„A líra elhal, néma ez a kor”, panaszolta Babits a húszas évek elején. „Kinek szólsz, lélek? Mondják, milliók / nyögését nyögd ma, testvérek vagyunk / s mit ér a szó, amely csupán tiéd [...] önzõ a világ: / csak közös inség, közös láz, közös / zavar dadog, – a többi csönd s magány.” (Régen elzengtek Sappho napjai) Babits Mihály, akit a l’art pour l’art költõjének tartanak, felpanaszolja, hogy a költõk önzõn magukba csukódnak, nem törõdve a világ gondjával-bajával.

Kétségtelen, hogy a vers lehet „osztályharcos”, lehet társadalmi kritika, politikai tiltakozás – miként egyes magyar költõk versei a közel fél évszázados kommunista elnyomatás idején; lehet tanító-nevelõ, magyar öntudatra ébresztõ, lehet vallomás és hitvallás. . . De újabban mintha öncélúvá válna a költészet, kedvtelés és játék, „nyelvi játék”; nyelvelemzésbõl kiinduló (pesszimista) filozófia, posztmodern „destrukció”. Ez inkább a „nyugati” költészetre, nem pedig a magyarra áll, bár a nyugati hatás egyre inkább érzõdik az avantgárdot ismerõ, mûfordításokat is készítõ ifjabb nemzedéknél. Ugyanakkor náluk eleven még a hagyományos szimbolizmus vagy a mérsékelt szürrealizmus.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Az Inka birodalom

Az Inka Birodalom egy a XII-XIII században létesült dél-amerikai rabszolgatartó indián birodalom, amely legnagyobb kiterjedésekor a jelenlegi Perut, Bolíviát, Ecuadort és Chile északi részét foglalta magába. Az inkák egy történelmi fejlődés utolsó szakaszának voltak főszereplői. Az Inka Birodalom egyike volt a világ legnagyobb és legrejtélyesebb kultúráinak.

Amit Albániáról tudni illik

Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam. Északon Montenegró (172 km), északkeleten a szintén albánok lakta Koszovó (115 km), keleten Macedónia (151 km), délkeleten és délen Görögország (282 km), délnyugaton a Jón-tenger, nyugaton pedig az Adriai-tenger határolja. Partvonalának teljes hossza 362 km.

Kísérleti állatok utolsó percei

A kutatók azt mondják, humánus volta miatt altatják el szén-dioxiddal az egereket, patkányokat. Azon kívül ez a legegyszerűbb, legolcsóbb megoldás, és nem is tűnik kegyetlennek. Emma Marris a Nature-ben megjelent riportjában a laborállatok életének utolsó perceit vette górcső alá.

Kapcsolódó doksik

• Magyarország a Habsburg birodalomban / 2010, 2 oldal
  
  
• Gyermekirodalom / 2008, 84 oldal
  
  
• Irodalom szöveggyűjtemény / 2008, 11 oldal
  
  
• Godzsa Anikó - A XX. századi magyar irodalom története II / 2005, 184 oldal
  
  
• Irodalom érettségi tételek, 1998 / 1998, 52 oldal
  
  

Középiskolai anyagok

Üvöltő szelek

Az angliai Yorkshire-ban a XIX. század első felében egy korán megözvegyült, ír származású falusi papnak három lánya volt, mindhárman megpróbálkoztak az irodalommal. Emily Bronte (1818-1848) volt a középső nővér, és jóllehet egykönyvű író maradt, de egyetlen regénye világsiker lett. Az Üvöltő szelek (Wuthering Heights) a XIX. századi angol irodalom legdémonibb műve. Romantikus és...

Sirály

Az 1896-os pétervári ősbemutató szörnyű sikertelenséggel zárult, de a moszkvai Művész Színház társulata, amely fellázadt a régi játékstílus, a teatralitás, a hazug pátosz, a deklamáció, a mesterkéltség, a sztárkultusz ellen, 1898-ban sikerre vitte a darabot. A Sirály tragikomikus művészdráma, ripacsok és művészek sorstragédiája, ironikus-keserűen szomorú komédiája. A...

A reneszánsz és Balassi Bálint

Az olasz városállamok meggazdagodott polgársága vagyona birtokában új életformát alakított ki, új eszméket kezdett a magáévá tenni. Megnőtt az egyéniség szerepe. Az új stílusú életfelfogás feltámasztotta az ókori görög és római kultúrát, visszhangra talált benne az antik műveltség emberközpontúsága. Tudatosan tárták fel a múlt emlékeit, felkutatták a latin és a görög...

Értékelések

Új értékelés:

Kérlek válassz a listából 1 - Szánalmas, töröljétek! 2 - Épphogy megüti a szintet 3 - Átlagos 4 - Jó 5 - Kiváló, páratlan