Cikkek » Babits Mihály személyes számvetése és egyetemes példázata a Jónás könyvében

Dátum: 2007. november 20.11:31:27. Forrás : doksi.net/hu

1883-ban született Szekszárdon. Életének csak első éveit tölti szülővárosában, mert édesapját, Babits Mihályt, aki törvényszéki bíró volt Pestre, majd Pécsre helyezik. Édesanyja, Kelemen Auróra finom műveltségű, versszerető asszony volt, kinek mély katolikus vallásossága rányomta bélyegét a költő szinte egész életére. Középiskoláját a pécsi cisztercia gimnáziumban végzi el és bekerül a Budapesti Egyetemre, ahol görög-latin szakon végzett, de emellett nyelveket és filozófiát tanult. Versei már egyetemista korától megjelennek. 1909-ben jelent meg első verseskötete: Levelek Iris koszorújából. A Nyugat köréhez tartozik. 1911-ben Pesten gimnáziumi tanár lett, és lefordította Dante: Isteni színjáték című művét, amelyért később külön díjat kapott az Olasz államtól. 1921-ben megnősült, és a szintén író, Tanner Ilonát veszi feleségül. Háborúellenes versei miatt elveszti tanári állását és visszalép a politikai élettől, s a művészethez vonul vissza. 1941 augusztusában hal meg gégerákban.

Jónás könyve

Babitsot saját testi szenvedésein kívül az emberiségre váró kínok is gyötörték. A gondolkodó emberek előtt már a ‘30-as évek elején felrémlett egy új háború pusztításának látomása. A Jónás könyvét súlyos operációja után a betegágyon vetette papírra, amikor némaságra ítélve csak beszélgetőfüzeteivel tartotta kapcsolatát a külvilággal. A Nyugat 1938. szeptemberi számában jelent meg első ízben. 1938- ban, Ausztria német megszállása után Babits egész Európa pusztulásától rettegett. Ebben a történelmi helyzetben, új erővel vetődött fel az a kérdés: mit tehet a költő, a művész a barbár erők ellenében? A Jónás könyvében prófétikus verseit folytatja. A költő kívülről szemléli önmagát, s önarcképét Jónás személyében festette meg, jóllehet nem állíthatjuk, hogy mindenben azonosította önmagát műve főszereplőjével. A küldetéstudat mellett, itt is jelen van az irónia, sőt a groteszk humor is. A kezdetben a gyáva Jónás semmi áron sem akar Ninivébe menni, mert utálja a prófétaságot, menekül az Úr parancsa, lelkiismeretének szava elől.

Egy békés szigetre vágyott, ahol magány és békesség veszi körül. A komikus és szánalmas figura lenn a hajófenéken, meggyötörten és elcsigázva a tengeri vihartól, groteszk alak. Amint a cet gyomrának bűzös sötétjében üvölt és vonyít az ő Istenéhez, nevetségesnek tűnik, és a költő esetlennek mutatja be, Ninivében is. A korábban félénk Jónás, most önmagát is túlkiabálva, kérlelhetetlenül igyekszik teljesíteni küldetését, de szégyenben marad. Az árusok kinevetik a mímesek terén az asszonyok kicsúfolják, bolondos csapattal kísérik halbűzét szagolva. A királyi palotában pedig, egyenesen gúnyt űznek belőle: egy cifra oszlop tetejébe teszik, hogy onnan jövendölje a végét a világnak. A testi- lelki gyötrelmek kényszerítették Jónást, hogy prófétáljon a megáradt gonoszság ellen. Felismerte, hogy nem térhet ki a felelősségvállalás alól. Kudarcai után feldúltan menekül a megátkozott, bűnös városból a sivatagba, mert lelki szemei előtt látta a város pusztulását. Babits verseinek története csaknem végig híven követi a bibliai elbeszélést. A Biblia és a Jónás könyve művek közötti legfontosabb eltérések: a bibliai Jónás könyvében a niniveiek hallgatnak a próféta feddő szavára. Maga a király rendeli el, hogy mindenki böjtöljön, öltsön zsákruhát és tartson bűnbánatot. Ott érthető és logikus, hogy az Úr megkegyelmezett a városnak és a megtért embereinek. A babitsi Jónás könyvében gúnyos közöny fogadja a próféta fenyegető jóslatát, s ezért indokoltabbnak tűnik Jónás keserű kifakadása az Úr ellen. A szörnyű látomás nem teljesedik be, az Úr mégsem pusztítja el Ninivét, s ebben a befejezésben ott rejlik valami remény is: az emberiség nagy alkotásai, maradandó értékei (talán) túl fogják élni a megáradt gonoszságot. Jogos ugyanis Jónás felháborodása az erkölcsi romlottság fölött, de jogtalan a világ pusztulását kívánni. Jónásnak rá kell eszmélnie, hogy nem az ítélkezés az ő kötelessége, hanem a bátor harc minden embertelenség és barbárság ellen még akkor is, ha a szó és az igazság gyenge fegyver, s a küzdelem esetleg komikus és eredménytelen. Egyébként a prófétai küldetés teljesítése sem csak kudarccal végződött, hiszen a bűnbánatra intő feddő szavak egyik- másik szívben kicsíráztak „Mint a jó mag, ha termőföldre hullott”.

Babits kiemelkedő nagy művének végső tanulsága: a próféta nem menekülhet kötelessége elől: „mert vétkesek közt cinkos aki néma. Atyjafiáért számot ad a testvér...” A költemény ironikus- komikus hangnemének kettőssége végig jelen van a műben. Szinte megszámlálhatatlan azoknak a szavaknak, szókapcsolatoknak, mondatoknak a száma, melyek a nyelv hétköznapi, nyersebb rétegéből való, s ezek egyértelműen az irónia eszközei. Ilyenek például a rühellé a prófétaságot, szakadós ruháját. A stílus emeltebb jellegét elsősorban a nyelv bibliai ódonsága adja. Igen bőven találhatók a mai beszédben már nem használatos szavakat. Például: méne, elbocsátá, fölkele.

Jónás imája

1939-ben függesztette költeményéhez a Jónás imáját, mely talán megrendítőbb, mint maga az egész remekmű. Költészetének megújulásáért, újjászületéséért könyörög ez az ima, az Istenhez intézett rimánkodó fohász. Két nagy mondatból áll a vers. Az első, hatsoros egységben a nagybeteg költő még a régi szavak hűtlenségéről panaszkodik. A következő, egy lélegzetvételnyi hatalmas versmondat, (20 sor) mely mégis a bizakodást szólaltatja meg. Áradásszerűen ömlenek a sorok, átlépve a gátakat, ritmikai egységek határait. Bátran, és nem bujkálva kíván megszólalni újra. A közeli halál tudata is sürgeti, hogy most már kövesse az Isten parancsait, sugalmazását mindaddig, míg lehet, „míg az égi és ninivei hatalmak engedik”, hogy beszéljen s meg ne haljon.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A forint története

Néhány éve vonták ki a forgalomból az 1 és 2 forintos magyar érméket. Cikkünk az infláció áldozatává vált érméknek állít emléket a forint magyarországi történetének bemutatásával. A forint (más nyelveken florin és gulden néven is) a történelem során több országban is használt pénznem volt. A magyar forint (HUF) ma Magyarország hivatalos fizetőeszköze.

Árpád-házi Szent Erzsébet élete

Árpád-házi Szent Erzsébet (német nyelvterületen gyakorta Thüringiai Szent Erzsébet) (Sárospatak, 1207 – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és merániai Gertrúd lánya. Születésének helyéről többféle elmélet létezik, ezek alapján Sárospatak, Óbuda és Pozsony jön szóba. A fentiek közül Sárospatak a leginkább elfogadott.

Az infláció és a hiperinfláció

Az infláció a közgazdaságtanban az árszínvonal tartós emelkedése. Az árszínvonal csökkenése a defláció. Árstabilitás alatt az árak változatlanságát értjük egy időszakban, ekkor a árszínvonal-emelkedés 0% körüli. A stagfláció olyan viszonylagosan magas infláció, amely magas munkanélküliséggel jár együtt.

Kapcsolódó doksik

• Godzsa Anikó - A magyar irodalom története a klasszikus századfordulón és a reformkorban I / 2002, 84 oldal
  
  
• Elloulou Maged Mustafa - A nő helyzete az arab társadalomban, a modern egyiptomi irodalom és feminizmus tükrében / 2009, 20 oldal
  
  
• Magyar nyelv és irodalom középszintű írásbeli érettségi vizsga, megoldással, 2008 / 2008, 48 oldal
  
  
• Irodalom kidolgozott kisérettségi tételek / 2011, 92 oldal
  
  
• Godzsa Anikó - A XX. századi magyar irodalom története III / 2005, 98 oldal
  
  

Középiskolai anyagok

Nemzeti sorskérdéseink a XIX. század első felének lírájában

A magyarországi reformkor az 1825 és 1848 közötti időszak. Polgárság híján a felvilágosodott nemesség próbálta újraszervezni nemzetünk politikáját és kulturális életét. A politika és a művészetek -főképp az irodalom, a színjátszás- szorosan összefonódva, egymást kiegészítve és segítve igyekezett törvényes úton megreformálni a magyar társadalmat. Herder negatív utópiája...

Hazaszeretet a magyar irodalomban

A hazaszeretet minden nemzet számára egy és ugyanazt jelenti, a szülőföldhöz való ragaszkodást. Ez főleg igaz a magyarságra, mert hazánk, fennmaradását a történelem folyamán sokszor fiai áldozatkészségének köszönhette. A reneszánsszal jelent meg a magyar irodalomban a hazaszeretet. Ennek az érzésnek az első megfogalmazója Janus Pannonius (1434-1472), irodalmunk első képviselője...

Satyricon, 1. rész

Előszó az íróról és a műről: Petroniusról keveset tudunk. Teljes nevét sem (T. Petronius). Augustus uralkodása alatt született, és Kr.u. 66. évben halhatott meg, egy Nero elleni összesküvés utáni kivégzéshullámban. Petronius az első európai regényíró, utána Apuleius következik (ő száz év múlva). Petronius Satyriconja az antik prózairodalomnak legérdekesebb és...

Értékelések

Új értékelés:

Kérlek válassz a listából 1 - Szánalmas, töröljétek! 2 - Épphogy megüti a szintet 3 - Átlagos 4 - Jó 5 - Kiváló, páratlan