Cikkek » Ady Endre Köszönöm, köszönöm, köszönöm című verséne elemzése

Dátum: 2007. november 20. | 11:31:27. Forrás : doksi.net/hu

Napsugarak zúgása, amit hallok,
Számban nevednek jó íze van,
Szent mennydörgést néz a két szemem,
Istenem, istenem, istenem,
Zavart lelkem tegnap mindent bevallott:
Te voltál mindig mindenben minden,
Boldog szimatolásaimban,
Gyöngéd simogatásaimban
S éles, szomoru nézéseimben.
Ma köszönöm, hogy te voltál ott,
Hol éreztem az életemet
S hol dőltek, épültek az oltárok.
Köszönöm az énértem vetett ágyat,
Köszönöm neked az első sirást,
Köszönöm tört szivü édesanyámat,
Fiatalságomat és bűneimet,
Köszönöm a kétséget, a hitet,
A csókot és a betegséget.
Köszönöm, hogy nem tartozom senkinek
Másnak, csupán néked, mindenért néked.
Napsugarak zúgása, amit hallok,
Számban nevednek jó íze van,
Szent mennydörgést néz a két szemem,
Istenem, istenem, istenem,
Könnyebb a lelkem, hogy most látván vallott,
Hogy te voltál élet, bú, csók, öröm
S hogy te leszel a halál, köszönöm.

Ady Endrének ez a verse az 1912-ben megjelent A menekülő Élet című kötetéből való. Ez is, mint minden Ady-kötet tudatos szerkesztői munka eredménye, amelynek révén az egyes lírai elemek sajátos jelentőséget kapnak. Jellemző az átgondolt kompozíció, a régies-új kifejezések használata, a jelzőkkel való érzékeltetés és a markáns igék jelenléte.

Ha e költemény a maga egészében nem is nevezhető szabadversnek, de nagyon is sok erre utaló motívum fedezhető fel benne.

A vers huszonhét rendszertelen rímelésű sorból áll. A sorok lényegesen hosszabbak, összetettebbek, mint az Ady-versek legtöbbjében, ezzel töprengő jelleget kölcsönözve a műnek. A vers elsősorban az ütembeosztás szokatlanságával különbözik Ady verseitől. Ebből is kitűnik, hogy Ady nem egy tudatos ritmikai koncepció alapján jutott el a szabadvershez. Ebben a kötetben is tovább lazítja a kötött formai elemeket; valószínűleg benne sem tudatosodott, hogy hol és milyen módon lépte át a szabadvers határait. A Köszönöm, köszönöm, köszönöm mellett jó néhány olyan verset találunk, amelyeknek egyes sorait a szabadversre emlékeztető ritmikai elemek határozzák meg. Ezekben a versekben azonban ezek a ritmikai elemek nem jutnak túlsúlyra, a vers teljes egészében kötött marad.

Ez a költemény a béke istenét idézi, ezért nem meglepő a többsoros, strófahatár nélküli versmondatok használata. Az ódák, himnuszok méltósága érezhető benne; árad belőle az ujjongás, az öröm. Ez a felfokozott érzés visszatükröződik a gyors időváltásban is. A vers kettős idősíkon játszódik: részben a tegnapban, részben a mában. „Zavart lelkem tegnap mindent bevallott” –hangzott a múlt szava, s szemben áll vele a jelen idő: „Ma köszönöm”. Ezzel mintegy fordulatot visz a versbe a költő. Érződik, hogy a tegnap és a ma között jelentős változás zajlott le: „Napsugarak zúgása” , szent mennydörgés”. Szinesztéziák sorozatával éri el, hogy minden mindennel összefüggjön: „Te voltál mindig mindenben minden”. Ugyanez a gondolat ismétlődik meg más szavakkal a vers végén: „Hogy te voltál élet, bú, csók, öröm”.

A tegnap még „zavart lélek” ma felolvadt már a nyugtató egészben. S ezt a feloldódást közvetíttette a címben is kiemelt, visszatérő vezényszó: a köszönöm ige.

Egymás mellé került az élet sok-sok mozzanata: a hit, a csók, a vetett ágy, a betegség, az első sírás, a tört szívű édesanya. De ezt az összevisszaságot teszi érthetőbbé a köszönöm ige, amely számos sorban állítmányként szerepel. Egybe van kapcsolva a halmozás és az ismétlés: az egyik a változást, a nyugtalanságot, a másik az állandóságot, a rendet jelezte. S ezen keresztül fedezhető fel a valódi mondandó, ezen keresztül tükröződik az, hogy a költői tudat ezt a zűrzavart egy összefüggő egésszé állítja össze.

A köszönöm, a hála szava jelképezi, hogy a lélek végre rátalált a széteső dolgok közt a belső értelemre, a nyugtató egységre. „Könnyebb a lelkem” –írta a költő, s a halál is eltörpült erről a magaslatról nézve. „S hogy te leszel a halál, köszönöm” – hangzik a vers utolsó sora. A köszönöm a végső szó benne.

A maga egészében megköszönni való ajándékká változott az élet. Megszületett az ellentmondások fölé emelkedő belső harmónia.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Fidel Castro élete és Kuba története

Mai cikkünk Kuba fordulatos történetét mutatja be, melynek szerves részeként kitérünk Fidel Castro életútjára. Kuba egy karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Pinos-sziget. Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama.

A vandál-bizánci háború

Észak-nyugat Afrika elfoglalása után a vandál királyság a kezére került hajóhadnak köszönhetően a Mediterráneum egyik legerősebb tengeri hatalmává vált, ráadásul nem adták fel korábbi életmódjukat, és a rablóhadjárataikat tengeren is folytatták. A vandál kalózkodás nyilvánvalóan sértette Bizánc érdekeit, a katolikusok elnyomásával együtt ez már bőven elégséges okot szolgáltatott a katonai fellépésre.

Az Inka birodalom

Az Inka Birodalom egy a XII-XIII században létesült dél-amerikai rabszolgatartó indián birodalom, amely legnagyobb kiterjedésekor a jelenlegi Perut, Bolíviát, Ecuadort és Chile északi részét foglalta magába. Az inkák egy történelmi fejlődés utolsó szakaszának voltak főszereplői. Az Inka Birodalom egyike volt a világ legnagyobb és legrejtélyesebb kultúráinak.

Kapcsolódó doksik

• Elloulou Maged Mustafa - A nő helyzete az arab társadalomban, a modern egyiptomi irodalom és feminizmus tükrében / 2009, 20 oldal
  
  
• Benedek István - Varázslás és orvoslás az azték, maya és inka birodalomban / 1976, 51 oldal
  
  
• Godzsa Anikó - Klasszikus magyar irodalom I / 2003, 41 oldal
  
  
• Szlovák nyelv és irodalom középszintű írásbeli érettségi vizsga megoldással, 2012 / 2012, 26 oldal
  
  
• Karsay István - Szellemtani irodalom, költészet / 2004, 27 oldal
  
  

Középiskolai anyagok

A XX. századi költősors Radnóti Miklós lírájában

Radnóti Miklós a huszadik század magyar költészetének egyik legkiemelkedőbb művelője. Születésekor anyja és ikertestvére meghalt, ez állandó lelkiismeret-furdalást okoz neki. Mivel zsidó családból származik neki is kereskedőnek kellene tanulnia, de őt ez nem annyira érdekli és inkább az irodalom felé fordul. 1934-ben a szegedi egyetem magyar-francia szakán végez, de nem kap tanári...

Reneszánsz vonások Balassi Bálint költészetében

Balassi Bálint (1554-1594) a XVI. század legnagyobb magyar költője. Ő volt az első magyar, aki nemzeti nyelven, tehát magyarul írja a műveit, Ellentétben Janus Pannoniusszal aki szintén ennek a kornak a legnagyobbjai köze tartozik, de ő még nem magyarul írja meg verseit. Nemesi családból származott, erre utal a nevében az y ami csak a nemesi családok nevében lehetett használni, Gyarmathy...

Költői én és a külvilág kapcsolatának ábrázolása Babits Mihály pályáján

Babits Mihály a huszadik század magyar irodalmának meghatározó személyisége. Költő, író, műfordító, és a századelő irodalmi közéletének egyik legnagyobb hatású szervező egyénisége. Részt vesz a Nyugat című irodalmi folyóirat szerkesztésében, egy ideig Móricz Zsigmonddal együtt szerkesztik a lapot, de összetűzéseik és ellentéteik miatt Móricz kilép a Nyugatból, átmegy a Kelet...

Értékelések

Új értékelés:

Kérlek válassz a listából 1 - Szánalmas, töröljétek! 2 - Épphogy megüti a szintet 3 - Átlagos 4 - Jó 5 - Kiváló, páratlan