|
Dátum: 2007. november 20. | 11:31:27. Forrás : doksi.net/hu |
"...lenni annyi, mint valaki más számára jelenteni valamit...
Az ember, leglényege szerint szimbólum, üzenet, amely csak
Akkor jön világra, ha megértették, ha elismerte valaki.
Egyébként a létének nincs több jelentése vagy realitása,
mint valami feliratnak egy lakatlan csillagon lévő sziklán."
Angyal András
A szerzőről
Angyal András (1902-Erdély, 1960-Boston)
A test és a lélek egységén alapuló pszichológia és pszichopátia egyik kiváló képviselője. A Yale egyetemen tanulmányozta a kultúra befolyását az egyéniség visszafojtására, majd tizenkét éven át skizofréniai kutatásokat folytatott a worcesteri (Massachusetts állami) kórházban. 1945-től haláláig magánpraxist folytatott Bostonban.
Néhány műve:
- Foundations for a Science of Personality (USA, 1971)
- Neurosis and Treatment (USA, 1965)
- A Holistic Theory (USA, 1965)
A szerző az alapvetően elismert és elfogadott Maslow szükséglet-hierarchiát mutatja be, mely szerint az emberi létnek szüksége van bizonyos belső (lelki) és külső (fizikális) tényezőkre, hogy érvényre juttassa akaratát önmaga és a világ fölött. Ez a hierarchia nevéhez hűen lépcsőzetesen, mintegy rangsor szerint épül fel. Ez úgy érzékeltethető a legkönnyebben, ha a lépcsőfokokat külön, fontossági sorrendben vizsgáljuk.
Az első, s egyben legfontosabb lépcsőfok, az ember fennmaradásához elengedhetetlen feltétel, a szilárd fiziológia, vagyis az emberi élettan stabil mivolta. Ez a szint azokat a nélkülözhetetlen tényezőket foglalja magában, amelyek nélkül az emberi test fenntartása lehetetlen lenne: a hiánytalan, rendszeres táplálkozást.
A második fontos feltétel a Biztonság, amely egyaránt jelent nem nélkülöző vagyoni helyzetet, és fizikai biztonságot is.
A harmadik helyen a Kapcsolat áll, amely az emberek közötti kapcsolatokat jelképezi. Ez abból ered, hogy az embernek - társas lény lévén -, minden egyéb mellett szüksége van társakra is, s egyedül nem képes "normális" életet élni. Az emberi kapcsolatok rendszeres ápolása révén az egyén egy közösség részévé válik; ez növeli önbizalmát, erősíti öntudatát annak köszönhetően, hogy az embereknek is ugyanúgy szüksége van őrá.
Az így szerzett kapcsolatok kamatoztatásával az egyén Elismertséget szerezhet, s elérheti, hogy a többiek ne csak szeressék, hanem tiszteljék is. Az idézet itt kapcsolódik be a Maslow szükséglet - hierarchia értelmezésébe, s megállapítja, hogy az elismertség minden ember számára egyaránt fontos, függetlenül attól, hogy ez kisebb vagy nagyobb mértékben valósul meg. Ennek oka, hogy az ember ebben találja meg létének értelmét, cselekedeteinek helyességét.
Viszont mindez csak egyféleképpen valósulhat meg: ha az egyén tisztában van képességeivel, vagyis tudja, hogy mi az, amiben messze kiemelkedik az átlagos emberek közül. Általánosan elfogadott nézet, hogy mindenkinek van valamilyen nem hétköznapi szintű képessége, de gyakran egész élete során nem képes megtalálni. Ennek oka az önismeret hiánya, amely a fent említett "alapok" nélkül nehezen érhető el.
Ezzel nyitottá vált az út az ember számára a legmagasabb lépcsőfokig, az Önmegvalósításig, amellyel az egyén képességeinek tudatában, s azokhoz hűen képes alkalmazkodni a körülötte zajló világhoz. De ennek egyetlen módja, ha irányítja életének menetét, s nem hagyja, hogy az élet forgataga elragadja, Ha mindezt sikerrel elérte, hasznossá válhat mind önmaga, mind a társadalom számára, s immáron egy közösség részeként képes olyan erőfeszítésekre is, amelyekkel nemcsak a szervezeti célokat segíti, hanem egyéni szükségleteit is kielégíti. Ha a motiváció folyamata során az egyén nem tesz eleget létének kívánalmainak, az belső feszültséghez vezethet, amely egyfajta "kereső" magatartást vált ki, s addig nem nyugszik, amíg ki nem elégíti az említett szükségletet. A cél elérése után a belső feszültség csökken, s az egyén felkészülhet egy újabb ambíció beteljesítésére. Ez a mindennapi életbe átültetve egy konkrét célt jelent, amelyet az ember kitűz magának, s addig nem nyugszik, amíg el nem éri. Ez is lehet egy szükséglet.
"...lenni annyi, mint valaki más számára jelenteni valamit..."
Az idézet első része nem érzékeltethető megfelelően a Maslow szükséglet - hierarchiával, ezért külön kell értelmezni. Az ember egyedül nem képes még saját létéért sem küzdeni, ezért van szüksége társakra, akiknek jelent valamit. Éreznie kell, hogy nem hiába van a világon, s érdemes magáért a világért élnie. Minden ember egy-egy utánozhatatlan és egyedülálló individuum, amely egyben szimbólum is: a teremtés mindenhatóságának jelképe. Joggal kérdezi sok ember: Miért vagyunk e világon? Angyal András szerint minden ember egy-egy üzenetet hordoz, de ez csak akkor juthat a felszínre, ha elismerték az egyént.
Most vizsgáljuk meg más aspektusból a Maslow szükséglet-hierarchiát, felhasználva Angyal András idézetének második felét. Ha a társadalom peremére torlódott személyek szemszögéből vizsgáljuk ezeket a kérdéseket, akkor beláthatjuk, hogy ezen halandók számára lehetetlen akár csak az első lépcsőfokra való feljutás is. Így az ilyen embernek egyetlen jelentése van, amely az ember által megalkotott rendszerek tökéletlenségének bizonyítéka. Mivel az emberek kitaszított elemekként kezelik a fedél nélkül maradt személyeket, ők már nem képesek újra beilleszkedni a társadalomba.
S így az ilyen emberek "létének nincs több jelentése vagy realitása, mint valami feliratnak egy lakatlan csillagon lévő sziklán."
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A szerencsejáték története
A szerencsejáték olyan játékforma, amelynek során pénzben vagy más értéktárgyban kifejezett téteket tesznek egy olyan játék végeredményére, amelynek kimenetele bizonytalan. A játék célja tehát az esemény kimenetelének eltalálása és a kockáztatott érték, jellemzően pénzösszeg növelése. A játékelmélet alapján a szerencsejáték egy zéró összegű játék, hiszen a résztvevők kizárólag egymástól nyerhetnek el értéket, azaz egymás kárára lehetnek sikeresek. [1] [7]
A bűnüldözés mesterei: Endrődy GézaA bűnügyi nyomozás tudományának első hazai szakkönyve 1897-ben, 128 évvel ezelőtt jelent meg Losoncon, Endrődy Géza tollából, a Kármán-féle Könyvnyomda gondozásában. A második kiadás egy esztendővel később, 1898-ban látott napvilágot Budapesten.
Grúziáról bővebbenGrúzia köztársaság a Fekete-tenger keleti partján, a Kaukázus hegységben, Európa és Ázsia határán. Egyesek európai, mások ázsiai országnak tartják. Lakóinak túlnyomó többsége ortodox keresztény. Északi szomszédja Oroszország, délről Törökország és Örményország, keletről Azerbajdzsán határolja. Az ország földrajzi-éghajlati szempontból változatos, egyaránt vannak alpesi és szubtrópusi klímájú területei.
Kapcsolódó doksik- Szlovák nyelv és irodalom középszintű írásbeli érettségi vizsga megoldással, 2012 / 2012, 26 oldal
- A magyar nyelv története, szigorlati téma- és irodalomjegyzék / 2006, 98 oldal
- Az újkori filozófia és tudomány sajátosságai, a felvilágosodás a filozófiában és az irodalomban / 2003, 40 oldal
- Spira Veronika - Segédanyagok az irodalomtanításhoz, olvasásellenőrző feladatok / 2011, 62 oldal
- Godzsa Anikó - A XX. századi magyar irodalom története I / 2004, 157 oldal
Kölcsey Ferenc Vanitatum vanitas és Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban c. költeményeik összehasonlító elemzése
A tizenkilencedik század elején a magyarság az idegen elnyomás hatására válságba jutott. A nemzeti összetartozás egyetlen ismérve ekkor a közösen beszélt nyelv volt, ám ez is hanyatlott, és fennállt a veszélye annak, hogy a magyar nemzet – Herder jóslatának megfelelően – megszűnik létezni, beolvad a környező népek közé. Az önállóságot tehát csak a nyelv útján lehetett...
Három élet, három halál, három ábrázolásmódGogol: A köpönyeg (1842), Tolsztoj: Ivan Iljics halála (1886) és Csehov: A csinovnyik halála (1883) című mű azonos korban és helyen játszódik: a 19. század bürokratikus Oroszországában. A főszereplők foglalkozása is azonos: mindhárman hivatalnokok. Nyikolaj Vasziljevics Gogol az írók közül elsőnek látta be, mennyire paradox a történelmi Oroszország élete. A kezdő...
Csokonai Vitéz Mihály elégiaköltészeteAz estve: a szöveg első részében az iskolás klasszicizmus hatásai közül a pictura hagyománya, míg a második felében a sententia hagyománya idéződik. 1789-ből való az első változat, itt rövidebb a sententia – a hagyományt érintő rész. 1794-ben alakult ki a végleges változat. Az első részben (pictura) rokokó jegyek is jelen vannak. A második részben (sententia) elő-térbe...
