|
Dátum: 2007. november 20. | 11:31:27. Forrás : doksi.net/hu |
- 1933-ban született a vers Lillafüreden, az Írók Gazdasági Egyesületének kongresszusán.
- Ihletője - feltehetően - dr. Szöllős Henrikné Marton Márta volt.
Előzmények:
A már említett múzsa csak közvetlen kiváltója lehetett a vallomásnak, hiszen a versből egy már megérlelt szerelmi élmény tükröződik.
Korábbi szerelmi élmények:
- Gebe Márta (makói tanárának lánya)
- Vágó Márta (első komoly kapcsolata, melynek a lány londoni távolléte vet véget)
- Szántó Judit (élettársa, kapcsolatuk 1930-tól 1936-ig tart)
Szerelmeiben a társat, barátot, szeretőt csakúgy kereste, mint az elvesztett édesanyát.
Természettudományos érdeklődés:
- Szegeden hallgat természettudományos kurzusokat is
Irodalmi előzmény:
- Thomas Mann: Varázshegy (Hans Castorp röntgenfelvétele Mme Chauchat-ról)
Elemzési szempontok:
- Műfaja: óda (szerelmes verseknél ritka - az áhítat megszólaltatására szolgál)
- A szerelem látomásos körképe: annak teljességét, egyetemességét és anyaghoz kötöttségét fejezi ki
- 6 részből áll
A vers zenéje:
A mű egésze olyan zenei alkotást idéz, amely öt tételből, illetve a hozzá kapcsolódó záró részből (Mellékdal) áll. Jellemzőek továbbá a visszatérő motívumok és a rendkívül gazdag ritmika.
- 1. rész: meglebbenő szoknya, előreeső haj, lassú mondatok
- 2. rész: vallomással kezdődik - összeölelkezés
- 3. rész: határozottan ismétlődő ritmus
- 4. rész: beteljesülés felé lüktet
- 5. rész: tetőzés, minden összesűrűsödik (élet és halál - újrateremtés és pusztulás)
- 6. rész: Mellékdal - csöndes, békés
- Spirálos forma
1. rész: Állókép - sajátos József Attilai nyitás
Természeti képből kiváló nőalak - látomásszerű
Vízió - az állóképpel szemben csupa mozgás
2. rész: A látomástól izgatottan tör elő a szenvedélyes vallomás: ("Oh, mennyire szeretlek téged")
Megszólal a magánytól való rettegés - vergődő sikoltás
Különös ellentétek - földön-égbolton
távol-közel
édes-mostoha
egyén, szubjektum-világmindenség kozmikus színtere
3. rész: Anaforák
Az összetartozás fontossága (gyermek - vermek - termek)
A tudat és az ösztönök tevékenysége összeolvad
(Elme, ösztön - végtelen dimenzió - visszatérés: vizespohár)
4. rész: A szerelem naturalisztikus leírása (anatómiai pontosság)
A test belső mechanizmusát elvont képzetekkel, a természet, az emberi világ és a világmindenség képeivel rajzolja körül
Alantas téma (fiziológiai leírás) felmagasztalása ("méhednek gyümölcse" - Szűz Máriához szóló imából)
Öntudatlan örökkévalóság
5. rész: Visszatér a múlékony emberi lét világába
Egyedi lét - az általános lét tisztább, elvontabb ("A lét dadog)
Tetőpont: szinte önkívületi állapotba kerül
Megteremti a megsemmisülés és újjászületés szintézisét
(lágy bölcső - erős sír - eleven ágy)
6. rész: Egyszerűség, mindennapiság hangja
A szerelem mégis csak vágyként lebeg szeme előtt - elmarad a beteljesülés
A vágyott harmóniát valóban nem érhette el életében.
Marton Mártát Gyömrői Edit követte, pszichoanalitikusa, aki iránt szinte patologikus szerelemmel viseltet.
Utolsó szerelme Kozmutza Flóra volt, aki később Illyés Gyula felesége lett.
Szerelmeibe - főleg élete vége felé - kétségbeesetten kapaszkodott, de a görcsös vágy nem teljesítette be a hozzá fűzött reményeket
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Az infláció és a hiperinfláció
Az infláció a közgazdaságtanban az árszínvonal tartós emelkedése. Az árszínvonal csökkenése a defláció. Árstabilitás alatt az árak változatlanságát értjük egy időszakban, ekkor a árszínvonal-emelkedés 0% körüli. A stagfláció olyan viszonylagosan magas infláció, amely magas munkanélküliséggel jár együtt.
A vandál-bizánci háborúÉszak-nyugat Afrika elfoglalása után a vandál királyság a kezére került hajóhadnak köszönhetően a Mediterráneum egyik legerősebb tengeri hatalmává vált, ráadásul nem adták fel korábbi életmódjukat, és a rablóhadjárataikat tengeren is folytatták. A vandál kalózkodás nyilvánvalóan sértette Bizánc érdekeit, a katolikusok elnyomásával együtt ez már bőven elégséges okot szolgáltatott a katonai fellépésre.
Az acélról átlagembereknekAz acél a vas legfontosabb ötvözete, fő ötvözője a szén. Emellett olyan vasalapú ötvözet is, amelyet képlékeny alakítással lehet megmunkálni (pl. kovácsolni). Ötvözőként nemcsak a szén jelenhet meg, hanem más elemek is, például szilárdság növelése (egyben a képlékenység csökkentése) érdekében.
Kapcsolódó doksik- Irodalom érettségi tételek, 2006 / 2006, 48 oldal
- Keszey Ágnes - Irodalompatika, a szépirodalom terápiás alkalmazása az onkológiai betegek támogatásában / 2023, 38 oldal
- Magyar nyelv és irodalom középszintű írásbeli érettségi vizsga megoldással, 2007 / 2007, 42 oldal
- Hoppál Krisztina - A középső Birodalom és Róma, avagy miképpen képzelték el a kínaiak a Római Birodalmat / 2015, 8 oldal
- Fővárosunk a szépirodalomban / 2006, 2 oldal
Kosztolányi Dezső - Szeptemberi áhítat című versének elemzése II
Kosztolányi Dezső a homo aestheticus. Miért aestheticus? Mert verseiben fontosnak tartotta az esztétikumot, a szépséget. Ragaszkodott az eredetiséghez, az alkotás függetlenségét hirdette, elzárkózott a politikától. Kortársai, a nyugatosok közül elsősorban rendkívüli virtuóz eleganciájával tűnt ki. A szegény kisgyermek panaszaitól a Számadásig mindenhol megfigyelhető a könnyed...
Tóth Árpád - Esti sugárkoszorú c. versének elemzéseElőttünk már hamvassá vált az út És árnyak teste zuhant át a parkon, De még finom, halk sugárkoszorút Font hajad sötét lombjába az alkony: Halvány, szelíd és komoly ragyogást, Mely már alig volt fények földi mása, S félig illattá s csenddé szűrte át A dolgok esti lélekvándorlása. Illattá s csenddé. Titkok illata Fénylett hajadban s béke égi csendje, És jó volt élni...
Arany János balladáiArany János a XIX. Század második felének legtekintélyesebb alkotójaként a magyar irodalom egyik legjelentősebb életművét hozta létre. Az irodalmi élet egyik fő szervezője, drámafordító, tanulmányíró és kritikus. Pályájának 1851-1860ig tartó szakaszát a „nagykőrösi évek” megnevezéssel jelöli az irodalomtörténet-írás. E pályaszakaszban a kisepikai műfajként...
