|
Dátum: 2007. november 20. | 11:31:27. Forrás : doksi.net/hu |
Arany János a szabadságharc utáni magyar költészet kiemelkedő alakja. Máig vitáznak azon, hogy epikus vagy lírai alkotó volt-e Arany, mert, mind a két műnemben jelentőset alkotott. Vannak visszatérő témái motívumai. Arany művészetében nem tekinthető motívumnak a madár, mert nem kíséri végig az egész életpályáját, csak néhány versében található meg. Ebben a néhány versben is általában máshogy jelenik meg.
A rab gólya című versében használja a madármotívumot. Ez a korai versei közé tartozik. Ebben a műben a gólya a költőt szimbolizálja. A madarak általában a repülést, a szabadságot jelképezik, így a gólya is de mivel el van törve a szárnya, nem tud repülni, vágyai és lehetőségei szembe állnak egymással. Bezártnak és kiszolgáltatottnak érzi a helyzetét. Ez Aranyra úgy igaz, hogy ő Nagyszalontán élt elzárva a lehetőségektől, nem érezte jól magát:
Árva gólya áll magában
Egy teleknek a lábjában
Felrepülne, messze szállna,
Messze, messze,
Tengerekre,
Csakhogy el van metszve a szárnya.
Szintén ez a motívum jelenik meg élete végén az Epilogus című művében is. Mivel ez egy létösszegző vers, visszatér a régebbi verseihez és nemcsak megjelennek a fontosabb motívumok, hanem szó szerint is idéz belőlük. Itt már úgy érzi, már semmi esélye nincs arra, hogy újra kinőjön a szárnya, továbbra is reménytelennek látja a helyzetét. Itt konkréttan a rab gólyából is idéz, ugyanarra gondol, mint abban a versben.
A Letészem a lantot című művében a fiatalságot, a boldogságot jeleníti meg, amikor még minden szép volt. A természeti képekkel, a madárral is ezt fejezi ki. Akkor még érdemes volt írni, voltak költőtársak, mindenki alkotott.
“Más ég hintette rám mosolyát,
Bársony palástban járt a föld,
Madár zengett minden bokorban,
Midőn ez ajak dalra költ”
Az Ősszel című költeményben is hasonló dolgokat kapcsol a madárhoz. Megjelenik a madár, mint rab. A saját dalához hasonlítja a madár énekét, vagyis a költészetet is szimbolizálja, mivel a madár elhallgat, a költészet is elhallgat. Látható, hogy Aranynál milyen fontos a rab madár motívum.
“Mint a madár, ki bús, ki rab,
Hallgat, komor, fázik dalom.”
A hatodik versszakban ismét előjön a madár, itt a pacsirtát és a csalogányt azonosítja a költészettel, mivel ezek a madarak is hallgatnak, mint ahogy az ő költészete is. A szabadságharc utáni csalódás miatt úgy gondolja, nincs miért írni, ezt végig a madarak elhallgatásával fejezi ki.
“Pacsirta nem szánt, csalogány
Nem zöngi dalját este, reggel.”
A Kertben című műben a madár a magányosságra utal, megjelenik a magános gerle, ami természetesen a magányosságot szimbolizálja. Azért a gerlével mutatja be ezt az érzést. Mert a gerlével a szerelmet szokták kifejezni. Tehát mindig párosan fordul elő, itt pedig egyedül jelenik meg.
Kései balladái közül a Vörös rébékben figyelhető meg a madár. Ez egy népies hangvételű ballada. Érezhető E. A. Poe A holló című versének hatása. Itt is egy nagy fekete madár titokzatosságát taglalja. Itt a madár a misztikusságot, a babonát jelképezi. A vörös rébék egy “boszorkány”, hol varjú, hol ember képében jelenik meg.
Több olyan műve is van, ahol a madár megjelenik, igaz csak nyelvileg. Például a Toldiban: “Amott ül egy túzok magában” ez Toldi Miklósra vonatkozik. Nyelvileg megjelenik még a Mátyás anyjában is: “fekete holló”. Itt a hunyadi család címerére utal. Így jelenik meg még a Szondi két apródjában is: “Bübül-szavu rózsák” itt a törököket jelképezi. Szintén csak nyelvileg van jelen A walesi bárdokban: “ajtó megől fehér galamb”. Itt is csak metafora.
Látható, hogy Arany több versében is megjelenik a madár-motívum, bár mindig mást jelent ezért nem tekinthető motívumnak a költészetében.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A szerencsejáték története
A szerencsejáték olyan játékforma, amelynek során pénzben vagy más értéktárgyban kifejezett téteket tesznek egy olyan játék végeredményére, amelynek kimenetele bizonytalan. A játék célja tehát az esemény kimenetelének eltalálása és a kockáztatott érték, jellemzően pénzösszeg növelése. A játékelmélet alapján a szerencsejáték egy zéró összegű játék, hiszen a résztvevők kizárólag egymástól nyerhetnek el értéket, azaz egymás kárára lehetnek sikeresek. [1] [7]
A vandál-bizánci háborúÉszak-nyugat Afrika elfoglalása után a vandál királyság a kezére került hajóhadnak köszönhetően a Mediterráneum egyik legerősebb tengeri hatalmává vált, ráadásul nem adták fel korábbi életmódjukat, és a rablóhadjárataikat tengeren is folytatták. A vandál kalózkodás nyilvánvalóan sértette Bizánc érdekeit, a katolikusok elnyomásával együtt ez már bőven elégséges okot szolgáltatott a katonai fellépésre.
A vámpírok eredete"Fogd be a szádat, mert jön a vámpír és megeszen!" Tartja a szólásmondás a moldvai Prut nevű járásban, ahol ezzel ijesztgették a rossz gyerekeket. Hogy Mi is az a vámpír?, arra leginkább így tudnánk válaszolni: az a halott, akinek a teste nem enyészik el; az a sátáni ember, akit a föld nem fogad be; akit a sírban az Ördög rontott meg; félördög; vadállat, vagy olyan kutya, vagy macska, mely halott teteme fölött ugrott át.
Kapcsolódó doksik- Magyar nyelv és irodalom emelt szintű írásbeli érettségi vizsga megoldással, 2011 / 2011, 35 oldal
- Irodalomtudomány közérthetően 4., A líra jellemzői, műfajai / 2022, 40 oldal
- Az irodalom határterületei, a mese / 2010, 2 oldal
- A cseh irodalom a XX. században / 2006, 7 oldal
- Irodalom szöveggyűjtemény / 2008, 11 oldal
Szerelem és halál összekapcsolódása Shakespeare Rómeó és Júlia c. drámájában
A XV-XVI. századi életet tárja elénk Shakespeare Rómeó és Júliája. A középkori hagyományok és a reneszánsz jegyek együttélését, az új és a régi értékrend szembenállását tükrözi. A szerelem és a halál összekapcsolódik a drámában, Két szerelmes sírig tartó szerelme, akik örök hűséget esküdnek egymásnak, és inkább a halált válasszák, mint sem hogy...
Mi az irodalom?Ahhoz, hogy ezt a kérdést meg tudjuk válaszolni, sokféle szemszögből meg kell vizsgálnunk. Létezik tudományos módszer – ekkor az irodalmat, mint tudományt vizsgáljuk, s jutunk el egy általános definícióig -, létezik olyan közelítés, amely során költők a témáról megfogalmazott gondolatainak felhasználásával próbálunk megoldást találni, és létezik egy olyan módszer is, amihez...
Puszták NépeMűfaja irodalmi szociográfia, mely átmenet a tudományos szociológia és a szépirodalom között. Olyan társadalomrajz, mely a tudományos leírás és a művészi megjelenítés elemeit egyaránt magában foglalja. A Puszták népe szabatos társadalomrajz, ugyanakkor emlékezéssel átszőtt önéletrajz is. Beleszövődnek saját emlékei is az írónak, bár mint a 3. fejezetben mondja, nem önmagáról...
