|
Dátum: 2007. november 20. | 11:31:27. Forrás : doksi.net/hu |
A költő a műben csak jelen idejű igéket használ. Ez külön hat a gyerekekre, és a „felnőttekre”. A kisgyerekeknek - ha tényleg altató versként hallják -, azt a benyomást kelti, hogy most történnek az események. A felnőttek - vagy nagyobb gyerekek - viszont bármikor, akár évek múlva is, ha elolvassák, mindig jelen idejű marad számukra, és nem megtörtént eseményként dolgozzák fel.
Ezen kívül a vers tele van tűzdelve megszemélyesítésekkel. Tulajdonképpen az első öt versszakban az első, a második és a harmadik sorban mind megszemélyesítés van.
A műben levő igéket fogjuk kikeresni és eldönteni róluk, hogy milyen fajtájú igék. Öt féle igét találhatunk összesen, ezek a cselekvő ige, ható ige, visszaható ige, szenvedő ige, műveltető ige. Ezek az igék lehetnek tárgyas, tárgyatlan igék, valamint tartós, mozzanatos és gyakorító. (A vers refrénjeiben lévő „aludj” szó nem lényeges ebben az elemzésben.)
Az első versszakban három megszemélyesítés van: az ég, a ház és a rét. Az igék közül a „lehunyja” ige cselekvő, tárgyas és mozzanatos; az „alszik” ige pedig visszaható, tárgyatlan és tartós.
A második versszakban kettő van: a bogár, a darázs és a zümmögés. Az egyik ige a „lehajtja”, amely cselekvő, tárgyas és mozzanatos. Az két „alszik” ige pedig ugyanúgy visszaható, tárgyatlan és tartós.
A harmadikban szintén kettő van: a villamos és a robogás. Az „aluszik” és a „szendereg” ige ugyanolyan tulajdonságú, mint az előző versszakokban az „alszik” ige. A „csönget” ige pedig tárgyatlan cselekvő, de mozzanatos.
A negyedik versszakban megint két megszemélyesítés van: a kabát és a szakadás. Itt ugyancsak „alszik” igét találunk, melynek nem változtak a tulajdonságai. A „szunnyadozik” ige szintén ugyanolyan, mint az „alszik” ige. A „hasad” ige pedig cselekvő, tárgyatlan és tartós.
Az ötödikben már öt van: a labda, a síp, az erdő, a kirándulás és a cukor. Ebben az öt megszemélyesítésnek csak két ige jut: a „szundít” és az „aluszik”, melyek mind ugyancsak cselekvő, tárgyatlan és tartós igék.
A hatodik versszakban a költő Balázshoz olyan közel hozza a távoli dolgokat, mint amekkora egy üveggolyó. Ez azt jelenti, hogy álmokban minden megtörténhet, és Balázsnak is csak a szemét kell lehunynia, hogy álmodhasson.
Az utolsó versszakban pedig azt írja le a költő, hogy mi minden lehet Balázs. Végül azt mondja, hogy már az anyukája is elaludt, ezért neki is álomba kell merülnie.
A második, a harmadik és a negyedik versszakban érdekesség, hogy a megszemélyesítések az utolsó kivételével valamilyen tárgyra vagy élőlényre vonatkoznak, az utolsó pedig egy újabb fogalomra. Ez a fogalom olyan cselekvés, illetve ige, amit az előző megszemélyesítés alanyai végeznek („szendereg a robogás”, „szunnyadozik a szakadás”, stb.). Vagyis a költő először megszemélyesít valamit, majd ennek az általános tevékenységét is. Azért, mert ha az alany alszik, akkor a cselekvése is, ezáltal még jobban ki tudja fejezni a költő az „alvást”.
A költő a versben - megszemélyesítve - leírja, hogy a Balázst körülvevő dolgok már mind alszanak, valamint az álmában megtörténhető események közül is említ néhányat (tűzoltó, katona és juhász) és ezzel arra biztatja, hogy neki is követnie kell az ő példájukat.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A bűnüldözés mesterei: Endrődy Géza
A bűnügyi nyomozás tudományának első hazai szakkönyve 1897-ben, 128 évvel ezelőtt jelent meg Losoncon, Endrődy Géza tollából, a Kármán-féle Könyvnyomda gondozásában. A második kiadás egy esztendővel később, 1898-ban látott napvilágot Budapesten.
Az ÓriáspandaAz óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca), régebbi nevén bambuszmedve a medvefélék (Ursidae) családjába tartozó emlős. Elterjedése csak maradványfoltokra korlátozódik Közép- és Dél-Kínában. Könnyedén felismerhető a szemét, fülét és kerek testét körülvevő nagy fekete foltjairól. Az óriáspanda veszélyeztetett állat, mintegy 1600-3000 egyed él szabadon Kínában. A WWF jeleként és gyakran általában az állatvédelem jelképeként világszerte ismertté vált.
Tibet és Kína viszonya 1959-igTibet és Kína viszonya a történelem folyamán meglehetősen áttekinthetetlen és némiképp zavarosnak tetsző képet mutat. A tibeti nemzeti büszkeség máig kitart a "mindig is önálló Tibet" oly gyakran hangoztatott képe mellett. A másik oldal nézőpontját tekintve, Kína fennhangon proklamálja – jóllehet leginkább a megszállás legitimizálása, vagy inkább annak magyarázata miatt -, hogy Tibet mindig is Kína része volt.
Kapcsolódó doksik- Tábori László - Az alig ismert ókori világbirodalom, Pártia / 2010, 119 oldal
- Májer Ferenc - Az Azték birodalom / 2000, 4 oldal
- Az IMF hitel csapdái, gazdasági bérgyilkosok, a birodalom urai, önjelölt szakértők és a terror mítosza / 2012, 3 oldal
- Budavári Klára - Az ember halálszemléletének alakulása a magyar irodalomban / 1999, 56 oldal
- Magyar nyelv és Irodalom középszintű érettségi mintafeladatsor megoldással, 2004 / 2004, 13 oldal
Zrínyi Miklós élete és a Szigeti veszedelem elemzése
A barokk A 13-16. században a polgárság rést tudott ütni a feudalizmus rendszerén, de a társadalom uralkodó osztályává mégsem válhatott. A feltételek még nem tették lehetővé a polgárság végső diadalát. A 16. század végétől kezdve újra megszilárdult a feudalizmus, létrejöttek az uralkodó hatalmán alapuló monarchiák. A megingott katolikus egyház is...
A hazaszeretet és a hősiesség ábrázolása a magyar irodalombanA hazaszeretet az iránt az ország iránt való érzelmi kötődés, ahol élünk vagy ahol születtünk. Ez megjelenhet tetteinkben, viselkedésünkben vagy szavainkban. A hősisség lehet a hazaszeretet tettbeli megnyilvánulása vagy egy közösség érdekében végzett önzetlen cselekvés. Ez a két fogalom kedvelt témája a magyar verseknek. Általában együtt jelennek meg és az ideális hazafit jellemzik...
Arany János élete és munkásságaÉlete Arany János 1817. március 2-án született, Nagyszalontán. Apja kevés földdel és kis házzal bíró földműves volt. A család súlyos tüdőbajra volt hajlamos, a nyolc gyerek közül csupán kettő maradt életben (János és Sára). Érzékeny, félénk, visszahúzódó gyermek volt. Iskoláit 1823 és 1833 között végezte Nagyszalontán (segédtanítói állás), majd ezt követően...
1932. július 5-én, Budapesten született angyalföldi munkáscsalád gyermekeként. Édesapja, Horn Géza szállítómunkás volt. Édesanyja Csörnyei Anna, egy gyárban dolgozott. Mind a ketten a baloldal által képviselt értékrendet vallották magukénak. A család a két világháború közötti időszakban a magyar proletárcsaládokra jellemző nagy szegénységben élt. Édesapját a
