|
Dátum: 2008. január 17. | 15:41:53. Forrás : doksi.net/hu |
Golding Délnyugat-Angliában született, apja kémiát, fizikát és földrajzot tanított, több tankönyve is megjelent. William Oxfordban természettudományt, majd angol irodalmat tanult. 1940 és 1945 között a haditengerészetnél szolgált, részt vett a Bismarck csatahajó elsüllyesztésében és a szövetséges csapatok normandiai partraszállásában. 1945-ben jelent meg első regénye: A legyek ura, ami egy csapásra híressé tette. 1963-tól életét az írásnak szentelte. 1983-ban irodalmi Nobel-díjat kapott, bár ekkorra már sokat veszített egykori népszerűségéből. Írói módszerére hatott a természettudományi képzés (embertani kísérletek zárt helyen), de legmeghatározóbb élménye a második világháború lett (emberi természet sötét oldala, az eredendő bűnösség).
Az irodalomban a sziget, mint helyszín már régóta óriási szerepet játszott. Megjelent például az Odüsszeiában, Lukianosz Boldogok szigete című művében, majd Daniel Defoe Robinson Crusoejában, Verne Rejtelmes szigetében, vagy Stevenson Kincses szigetében. Az írók célja azzal, hogy egy zárt, határolt területre helyezték történetüket, az, hogy a helyszín felderíthetővé váljon, de az olvasó számára mégis meglepetéseket, izgalmakat rejtsen. Úgy gondolták, hogy egy ilyen világban jobban tanulmányozható az ember viselkedése, értékrendje, mivel a sziget nagyítóként, vagy kísérleti laboratóriumként felnagyítja a jelenségeket. Ezenkívül azzal, hogy az embert kiszakítják a környezetéből, erősebben jelennek meg alapvető tulajdonságai, az eredendő emberi természet. A sziget általában a valódi társadalom kicsinyített mása, ezért felerősíti a társadalmi szokásokat is. Ezek a jelenségek megmutatkoznak A legyek urában is. A szereplők tulajdonságai a bezártság miatt hamar kiütköznek, és talán kicsit meg is változnak.
A regény egyik legjelentősebb alakja, Ralph jellemzői is felerősödnek. Már a szigetre kerülésük elején próbál a fiúk vezére, irányítója lenni, de nem erőszakos módon. Demokráciát javasol, a kagyló ideiglenes birtoklása esetén bárki felszólalhat a gyűléseken. A törvények hozatalát és betartását is ő erőlteti leginkább. Tisztában van vele, hogy csak úgy képesek hosszabb ideig békességben együtt élni, ha felhasználják eddigi tapasztalataikat az életről, és a társadalmi szabályokat itt is betartják. Ralph a megmenekülés esélyét, a tűz életben tartóját képviseli a történetben, felismeri annak jelentősségét. Mikor Jack hatására elpártolnak tőle a fiúk, elgyengül, és nem tud megfelelő indokot felhozni, miért is maradjanak mellette, elveszti támogatásukat. Társa, Röfi elvesztése után egyedül marad, korábbi társai üldözése elől kell menekülnie. Végül a „jónak” sikerül megmenekülnie a haláltól.
Ralph mellet Röfi az, aki végig a törvények követését tartja megfelelőnek. Röfi jelleme a történet elején még gyenge, nem mer igazán felszólalni igazáért. Például a felfedezőútra sem mehetett, pedig nagyon szeretett volna Ralph mellet lenni. Később már ő a lényegi vezére a szigetlakóknak, ő ad tanácsokat Ralphnak. Röfi inkább az ötletek kiagyalója, megvalósításukban nem igazán vesz rész, asztmájára hivatkozva, emiatt gyakran bántják a többiek. Jackhez fűződő ellenszenve okozza halálát, bár nem szándékos gyilkosság történik.
Az előbb említett két szereplővel Jack áll leginkább szembe. Eleinte a kórusvezető értelmes fiúként viselkedik, de nagy csalódás éri, mikor nem őt választják meg vezérnek a fiúk. Ekkor még egyet ért ő is a törvények fontosságával, de később ráeszmél, hogy a vadászat vezetésével hatalom van a kezében –hiszen ösztöneire hallgatva mindenki vágyik valódi élelemre- és ezt kihasználva lázad. Hozzájárul még ehhez Ralph haragja, ami akkor alakult ki, mikor őrizetlenül hagyta a tűzet, pedig megmenekülhettek volna. Az utolsó gyűlésen a hús erejével bírva a pártjára állítja a fiúk többségét. Ettől fogva ő lesz a vadak vezére, úgy viselkedik, mint egy igazi állat, nem számít neki az emberi élet.
Simon a legtitokzatosabb, legkiismerhetetlenebb fiú a szigeten. Állásfoglalásai nem feltűnőek, de kitartó munkájával, segítőkézségével ő képviseli a legmagasabb értékrendet, ezért ő állítható leginkább Jack ellenpéldájává. Egyedül Simon az, aki a szörny rejtélyét fel meri fedni. Talán éppen ez okozza vesztét, társai akkor ölik meg, mikor a jó hírt hozza: valójában egy ejtőernyős halott akadt fenn a hegytetőn. Simon a sziget első és legfontosabb áldozata.
A regény többi szereplője megosztva képviseli a fent említett főhősök jellemzőit, van, aki Ralph, van, aki Jack véleményét tartja igaznak. A szigeten élnek a kisebb fiúk is, de jelenlétük általában jelentéktelen. Az idősebbek nem is foglalkoznak velük, csak mikor félelmükben nyöszörögnek, és továbbadják rettegésüket. A másokkal szembeni figyelmetlenség „nagyvilágban” is jellemző az emberekre.
A gyerekek kapcsolatai is máshogyan alakulnak a szigeten, mintha otthon találkoztak volna. Lehetséges, hogy Ralph nem kötött volna barátságot Röfivel. Talán fel sem figyelt volna a kövér fiú ötleteire, észszerűségére. Jackkel sem jött volna létre erős ellentéte, elképzelhető, hogy akár még jó viszonyban is lehettek volna. Az viszont valószínű, hogy a Röfi és Jack közötti viszály létezett volna Angliában is, bár nem ilyen erősen.
Golding művében azt vizsgálja, hogy milyen erők vannak jelen bennünk, és milyen helyzetekben jönnek elő. A sziget, mint helyszín sokban segíti ebben, hiszen távol a felnőttektől, a világtól elzártan egyedül kell boldogulniuk a gyerekeknek. Helytállásuk nem mindig tökéletes, sőt inkább ellenszenvet kelt az olvasóban. Nem tartanak össze, felgyújtják a szigetet, és elkövetik a legnagyobb hibát, amit egy ember megtehet: gyilkolnak. Ezzel válik életüknek ez az időszaka horrorisztikussá, borzalmassá. Az olvasóban ezek hatására ellentmondásos érzések ébrednek fel, egyáltalán nem vágynak a szigetre.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Amit Albániáról tudni illik
Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam. Északon Montenegró (172 km), északkeleten a szintén albánok lakta Koszovó (115 km), keleten Macedónia (151 km), délkeleten és délen Görögország (282 km), délnyugaton a Jón-tenger, nyugaton pedig az Adriai-tenger határolja. Partvonalának teljes hossza 362 km.
Az Inka birodalomAz Inka Birodalom egy a XII-XIII században létesült dél-amerikai rabszolgatartó indián birodalom, amely legnagyobb kiterjedésekor a jelenlegi Perut, Bolíviát, Ecuadort és Chile északi részét foglalta magába. Az inkák egy történelmi fejlődés utolsó szakaszának voltak főszereplői. Az Inka Birodalom egyike volt a világ legnagyobb és legrejtélyesebb kultúráinak.
Az infláció és a hiperinflációAz infláció a közgazdaságtanban az árszínvonal tartós emelkedése. Az árszínvonal csökkenése a defláció. Árstabilitás alatt az árak változatlanságát értjük egy időszakban, ekkor a árszínvonal-emelkedés 0% körüli. A stagfláció olyan viszonylagosan magas infláció, amely magas munkanélküliséggel jár együtt.
Kapcsolódó doksik- Szlovák nyelv és irodalom emelt szintű írásbeli érettségi vizsga, megoldással, 2007 / 2007, 27 oldal
- A magyar nyelv története, szigorlati téma- és irodalomjegyzék / 2006, 98 oldal
- Horváth Péter - A lélekfilozófia értelmezési perspektívái a 20. századi Arisztotelész irodalomban / 2013, 16 oldal
- Godzsa Anikó - A XX. századi magyar irodalom története I / 2004, 157 oldal
- Elaine Showalter - A feminista irodalomtudomány a vadonban / 2004, 17 oldal
George Orwell - Állatfarm c. művének elemzése
Eric Blair, aki később George Orwell néven lett világhírű, 1903-ban született a brit megszállás alatti Indiában, angol középosztálybeli családban. Iskolai tanulmányit Angliában végezte. Első és egyben utolsó állása: a brit birodalmi rendőrségben teljesített szolgálatot Burmában. Burma abban az időben a Brit Birodalom gyarmata volt. Eric Blair 1922-1927-ig tartó szolgálata több mint...
Ady Endre szerelmi költészete IIAdy Endre élete röviden Érdmindszenten született 1877-ben. Apja Ady Lőrinc , anyja Pásztor Mária. A gimnáziumot két iskolában végzi Érdmindszenten és Zilahon. Debrecenben folytatja tanulmányait a jogi szakon. Ady inkább vonzódott az irodalomhoz, mint a joghoz. Felment Budapestre, sikerül felvetetnie magát a pesti egyetemre, de onnan továbbmegy Temesvárra, hogy a hallgatást ott...
Ágis tragédiájaSpártában Leónidas királyi kastélyát látjuk. Főbb szereplők: - Leónidas – laceriémoni király - Ámfares – nagy görög vezér, a király titkosa - Ágézilaus – főember, királyi tanácsos, csalárd barát és hazája árulója - Ágis – nagy görög herceg, igaz hazafi - Ágiaris – Ágis felesége - Ágisztrat – Ágis édesanyja, hercegné -...
