Cikkek » A sziget, mint kísérleti laboratórium William Golding - A legyek ura című műve alapján

Dátum: 2008. január 17. | 15:41:53. Forrás : doksi.net/hu

Golding Délnyugat-Angliában született, apja kémiát, fizikát és földrajzot tanított, több tankönyve is megjelent. William Oxfordban természettudományt, majd angol irodalmat tanult. 1940 és 1945 között a haditengerészetnél szolgált, részt vett a Bismarck csatahajó elsüllyesztésében és a szövetséges csapatok normandiai partraszállásában. 1945-ben jelent meg első regénye: A legyek ura, ami egy csapásra híressé tette. 1963-tól életét az írásnak szentelte. 1983-ban irodalmi Nobel-díjat kapott, bár ekkorra már sokat veszített egykori népszerűségéből. Írói módszerére hatott a természettudományi képzés (embertani kísérletek zárt helyen), de legmeghatározóbb élménye a második világháború lett (emberi természet sötét oldala, az eredendő bűnösség).

Az irodalomban a sziget, mint helyszín már régóta óriási szerepet játszott. Megjelent például az Odüsszeiában, Lukianosz Boldogok szigete című művében, majd Daniel Defoe Robinson Crusoejában, Verne Rejtelmes szigetében, vagy Stevenson Kincses szigetében. Az írók célja azzal, hogy egy zárt, határolt területre helyezték történetüket, az, hogy a helyszín felderíthetővé váljon, de az olvasó számára mégis meglepetéseket, izgalmakat rejtsen. Úgy gondolták, hogy egy ilyen világban jobban tanulmányozható az ember viselkedése, értékrendje, mivel a sziget nagyítóként, vagy kísérleti laboratóriumként felnagyítja a jelenségeket. Ezenkívül azzal, hogy az embert kiszakítják a környezetéből, erősebben jelennek meg alapvető tulajdonságai, az eredendő emberi természet. A sziget általában a valódi társadalom kicsinyített mása, ezért felerősíti a társadalmi szokásokat is. Ezek a jelenségek megmutatkoznak A legyek urában is. A szereplők tulajdonságai a bezártság miatt hamar kiütköznek, és talán kicsit meg is változnak.

A regény egyik legjelentősebb alakja, Ralph jellemzői is felerősödnek. Már a szigetre kerülésük elején próbál a fiúk vezére, irányítója lenni, de nem erőszakos módon. Demokráciát javasol, a kagyló ideiglenes birtoklása esetén bárki felszólalhat a gyűléseken. A törvények hozatalát és betartását is ő erőlteti leginkább. Tisztában van vele, hogy csak úgy képesek hosszabb ideig békességben együtt élni, ha felhasználják eddigi tapasztalataikat az életről, és a társadalmi szabályokat itt is betartják. Ralph a megmenekülés esélyét, a tűz életben tartóját képviseli a történetben, felismeri annak jelentősségét. Mikor Jack hatására elpártolnak tőle a fiúk, elgyengül, és nem tud megfelelő indokot felhozni, miért is maradjanak mellette, elveszti támogatásukat. Társa, Röfi elvesztése után egyedül marad, korábbi társai üldözése elől kell menekülnie. Végül a „jónak” sikerül megmenekülnie a haláltól.

Ralph mellet Röfi az, aki végig a törvények követését tartja megfelelőnek. Röfi jelleme a történet elején még gyenge, nem mer igazán felszólalni igazáért. Például a felfedezőútra sem mehetett, pedig nagyon szeretett volna Ralph mellet lenni. Később már ő a lényegi vezére a szigetlakóknak, ő ad tanácsokat Ralphnak. Röfi inkább az ötletek kiagyalója, megvalósításukban nem igazán vesz rész, asztmájára hivatkozva, emiatt gyakran bántják a többiek. Jackhez fűződő ellenszenve okozza halálát, bár nem szándékos gyilkosság történik.

Az előbb említett két szereplővel Jack áll leginkább szembe. Eleinte a kórusvezető értelmes fiúként viselkedik, de nagy csalódás éri, mikor nem őt választják meg vezérnek a fiúk. Ekkor még egyet ért ő is a törvények fontosságával, de később ráeszmél, hogy a vadászat vezetésével hatalom van a kezében –hiszen ösztöneire hallgatva mindenki vágyik valódi élelemre- és ezt kihasználva lázad. Hozzájárul még ehhez Ralph haragja, ami akkor alakult ki, mikor őrizetlenül hagyta a tűzet, pedig megmenekülhettek volna. Az utolsó gyűlésen a hús erejével bírva a pártjára állítja a fiúk többségét. Ettől fogva ő lesz a vadak vezére, úgy viselkedik, mint egy igazi állat, nem számít neki az emberi élet.

Simon a legtitokzatosabb, legkiismerhetetlenebb fiú a szigeten. Állásfoglalásai nem feltűnőek, de kitartó munkájával, segítőkézségével ő képviseli a legmagasabb értékrendet, ezért ő állítható leginkább Jack ellenpéldájává. Egyedül Simon az, aki a szörny rejtélyét fel meri fedni. Talán éppen ez okozza vesztét, társai akkor ölik meg, mikor a jó hírt hozza: valójában egy ejtőernyős halott akadt fenn a hegytetőn. Simon a sziget első és legfontosabb áldozata.

A regény többi szereplője megosztva képviseli a fent említett főhősök jellemzőit, van, aki Ralph, van, aki Jack véleményét tartja igaznak. A szigeten élnek a kisebb fiúk is, de jelenlétük általában jelentéktelen. Az idősebbek nem is foglalkoznak velük, csak mikor félelmükben nyöszörögnek, és továbbadják rettegésüket. A másokkal szembeni figyelmetlenség „nagyvilágban” is jellemző az emberekre.

A gyerekek kapcsolatai is máshogyan alakulnak a szigeten, mintha otthon találkoztak volna. Lehetséges, hogy Ralph nem kötött volna barátságot Röfivel. Talán fel sem figyelt volna a kövér fiú ötleteire, észszerűségére. Jackkel sem jött volna létre erős ellentéte, elképzelhető, hogy akár még jó viszonyban is lehettek volna. Az viszont valószínű, hogy a Röfi és Jack közötti viszály létezett volna Angliában is, bár nem ilyen erősen.

Golding művében azt vizsgálja, hogy milyen erők vannak jelen bennünk, és milyen helyzetekben jönnek elő. A sziget, mint helyszín sokban segíti ebben, hiszen távol a felnőttektől, a világtól elzártan egyedül kell boldogulniuk a gyerekeknek. Helytállásuk nem mindig tökéletes, sőt inkább ellenszenvet kelt az olvasóban. Nem tartanak össze, felgyújtják a szigetet, és elkövetik a legnagyobb hibát, amit egy ember megtehet: gyilkolnak. Ezzel válik életüknek ez az időszaka horrorisztikussá, borzalmassá. Az olvasóban ezek hatására ellentmondásos érzések ébrednek fel, egyáltalán nem vágynak a szigetre.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Kárpátalja bemutatkozik

Kárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.

Nagy Imre újratemetésének története

Nagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt, 1989. június 16-án. Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, megélte a néhai miniszterelnök hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.

Kísérleti állatok utolsó percei

A kutatók azt mondják, humánus volta miatt altatják el szén-dioxiddal az egereket, patkányokat. Azon kívül ez a legegyszerűbb, legolcsóbb megoldás, és nem is tűnik kegyetlennek. Emma Marris a Nature-ben megjelent riportjában a laborállatok életének utolsó perceit vette górcső alá.

Kapcsolódó doksik

• Pálfi Zoltán - Az első kiérlelt világbirodalom, a III. Ur-i dinasztia / 2005, 12 oldal
  
  
• Római Birodalom vaktérkép, megoldással / 2008, 3 oldal
  
  
• Elaine Showalter - A feminista irodalomtudomány a vadonban / 2004, 17 oldal
  
  
• A Nyugat-római birodalom bukása / 2010, 2 oldal
  
  
• Irodalom érettségi tételek, 2004 / 2004, 42 oldal
  
  

Középiskolai anyagok

Jókai Mór regények eszköztára

A romantika a XVIII. század végétől kezdve jelenik meg, először az irodalomban, aztán a többi művészeti ágban, s a teret majd csak a XIX. század közepe táján engedi át a realizmusnak. Megszületését az az illúzióvesztés, az a kiábrándultság idézte elő, amelyet az emberek a polgári társadalom ígéreteinek megvalósulatlansága miatt éreztek. A szabadság-egyenlőség-testvériség szép...

Buda halála

Arany János az Akadémia Nádasdy-pályázatára küldte el a Buda halálát. Nádasdy Ferenc gróf 1857-ben ötezer forintos alapítványt tett, hogy annak kamataiból másodévenként száz arannyal jutalmazzák a legjobb magyar tárgyú elbeszélő költeményt. A bíráló bizottság (Jókai, Gyulai, Kemény) értékelése szerint: nem csak viszonyosan tartják becsesnek, hanem magában is oly kitűnő...

Tóth Árpád élete és munkássága

Tóth Árpád (1886-1928) a Nyugat első nemzedékének egyik kiemelkedő alakja, akinek uralkodó hangja mindvégig a fájdalom, a szeretetre, boldogságra hiába váró ember szomorúsága. 1886-ban született Aradon. Hároméves korában Debrecenbe költöznek. Ott érettségizik a reáliskolában, ezután Pesten, a bölcsészkaron végzi a magyar-német szakot. Ekkor már elég súlyos a tüdőbaja, mely...

Értékelések

Új értékelés:

Kérlek válassz a listából 1 - Szánalmas, töröljétek! 2 - Épphogy megüti a szintet 3 - Átlagos 4 - Jó 5 - Kiváló, páratlan