|
Dátum: 2008. január 22. | 11:01:24. Forrás : doksi.net/hu |
A XIX. Század első fele a magyar reformkor időszaka; hazánkban 1825-től teljesen új remények mutatkoztak: a politikai élet elindult, országgyűlést tartottak Pozsonyban, 1830-ban megalakult a Magyar Tudós Társaság.
Egész Európában a romantika kora virágzott, erre jellemző a művészi szabadság, a nemzeti múlthoz való kötődés, a szembeállításokkal való szemléltetés, a festőiség, a költői képek használata.
A Himnusz és a Szózat keletkezése közt tizenhárom év különbség van, egészen más a költők látásmódjának háttere; a két mű szerkezete, költői eszközhasználata és tartalma mégis lehetőséget ad az összehasonlításra.
A Himnuszt Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én írta. Kölcsey 1817-ben elhidegült Kazinczytól, így a klasszicizmustól s ezt követően az új kifejezésmódokat kereste – és helyét a világban. A Himnuszban megfogalmazza a költő a számára megfelelő szerepet: a protestáns prédikátor-költő szerepét. Erre utal az alcím („A magyar nép zivataros századaiból”), amellyel visszahelyezi magát a török hódoltság korába, ezzel magyarázható a Himnusz imaformája is, amely hasonlít a Bibliában található jeremiádokra.
Vörösmarty Mihály 1836-ban írta a Szózatot. Ekkor ért véget a pozsonyi országgyűlés, ami sikertelen volt; a politika jelentős alakjait (Kossuthot és Wesselényit is) bebörtönözték. A pillanatnyi kilátástalanság ihlette a Szózatot, amely egy szónoki beszéd szerkezetét követi. Kölcsey a Himnuszban nem sok esélyt lát a haza megmenekülésére, míg Vörösmarty lehetséges jövőképei közt szerepel a jobb kor és a nemzethalál lehetősége is.
A Himnusz és a Szózat műfaja is óda, mely ünnepélyes, fennkölt hangú, emelkedett stílusú költemény. Mindkét mű keretes szerkezetű. A Himnusz első versszakában bátor hanggal találkozunk, a vers folyamán bűnbánattal, zaklatottsággal szembesülünk, majd a nyolcadik strófában a bátorságból könyörgés lesz. A Szózat elején buzdítással, kéréssel indít a költő, ami az utolsó két strófában parancs lesz. A Himnusz első és utolsó versszaka adja a keretet, a belső hat strófában pedig kettőben pozitív, négyben negatív képeket találunk, összesen két idősíkban, a múltban és a jelenben. A Szózatban a keret az első kettő és az utolsó kettő versszak. A belső tíz versszakban a keretben található tételhez tartozó érvelést olvashatjuk, három idősíkban.
A Himnusz első szava az Isten, s ezzel azonnal megszólítást találunk. A költő a Bibliában megnevezett Seregek Urát szólítja, a kérlelhető, igazságos és szigorú Istent. Az ellentéteknek (védő kar – ellenség, balsors – víg esztendő) köszönhetően intenzív hatású az első strófa. A Szózatban a keret első egységében a költő a népet jelöli meg megszólítottként. Az ellentétek (bölcső – sír, ápol – eltakar) rávilágítanak arra, hogy a haza a legfontosabb, a kezdet és a vég az ember életében. A sors megjelenése a keretnek komolyságot ad, mivel kiszámíthatatlan és váratlan; a Himnuszban található bűnbánat ez esetben elmarad. A mű első alliterációja is a sorssal kapcsolatos: a sors keze áld vagy ver, ez egyben ellentét is.
A Himnuszban a második és harmadik versszak a múltnak azon részét mutatja be, amelyben Isten áldásait élvezhettük. A második versszakban az ősök nagyságát és hazánk természeti adottságait Kölcsey váltakozva írja le, míg a harmadik strófában sorban. Antik és keresztény motívumok egyaránt megtalálhatóak ebben a részben. A szent, szép haza elnyerése utalhat a választott nép kiváltságaira. Szintén keresztény kép a kenyér és a bor megjelenése (ért kalász – nektár), míg ugyanitt a nektár szó az antik mitológiára utal. A dicső győzelem képeit, a török feletti diadalokat erősíti az egység végén megtalálható hármas alliteráció („bús hadát Bécsnek büszke vára”). A Szózat esetében a múltat a harmadik, negyedik és ötödik versszakok mutatják be. Anaforás szerkezetek teszik áradóvá az érvelés kezdetét (ez – ez, itt – itt). A múlt szabadságát a költő a rabigák összetörésével szemlélteti, majd az ötödik strófában a szabadság lesz a megszólított. A múlt nagyságának képeit erősítik a régies múlt idejű igealakok (küzdtenek, elhulltanak) és a betűrímek (melyhez minden, honért a hős, hosszu harc).
A Himnuszban a negyedik versszaktól a hatodik feléig a nemzeti múltban történt csapásokkal foglalkozik a költő. A negyedik strófa elején a „bűneink miatt” önvádat, bűnbánatot mutat, s a negatívumokat előrevetítve Kölcsey antik motívumot használ („S elsújtád villámidat dörgő fellegedben”) a félelmetes Isten igen érzékletes leírására. A tatárok után a törökök támadtak hazánkra, ez a gondolatsor áthajlik az ötödik versszakra is, ahol a török pusztítások mértéket erősíti fel (vert had – győzedelmi ének). Az anaforás szerkesztéssel (Hányszor – Hányszor) a belső viszályok és a török támadások egyformán veszélyesnek látszanak. Kölcsey ezzel azt kívánja kifejezni, hogy egy országban az összetartás hiánya felér egy külső támadással. A „nem lelé honját a hazában” paradoxonnal a költő lezárja a múltról szóló egységet. Ez az ellentét kiválóan mutatja a helyzet tragikusságát, ezt a hatást csak fokozzák az egységben megtalálható alliterációk (vállainkra vettünk, támadt tenfiad, magzatod miatt magzatod hamvvedre, honját a hazában). A hatodik strófában hirtelen vált jelen időre a költő. A bérc és a völgy közti magasságkülönbséggel a régi haza erkölcs magassága és a jelenkor erkölcsi zuhanórepülése közötti ellentétre utal Kölcsey. A vérözön és a lángtenger metaforák túlzóak, apokaliptikus képek. A hetedik versszak is a jelennel foglalkozik, ez a mű tetőpontja, a legintenzívebben ható strófa. Az egész művön érezhető elkeseredés itt csúcspontjára ér: éles ellentétek váltják egymást (vár – kőhalom; kedv, öröm – halálhörgés, siralom; szabadság – rabság). Az ellentétpárok a nemzetre kimért végítélet, az apokalipszis képeit vetítik elénk. A Szózatban a költő a hatodik és hetedik versszakban foglalkozik a jelennel, utána már csak helyenként találunk rá utalást. A sorscsapások nem törték meg a népet, él a nemzet. A költő a jövőre vonatkozó lehetőségeket is felvázolja: vagy él tovább a nép, az ország; vagy a Herder által jósolt nemzethalál következik be. A himnuszból hiányzó harmadik idősík a jövő képeivel foglalkozik a költő a nyolcadiktól a tizenkettedik versszakig. „Az nem lehet…” anaforás szerkesztés található két versszakban, ezzel azok egy különálló kisebb egységet képeznek, melyben Vörösmarty a hiábavaló szenvedés kérdésével foglalkozik. A kilencedik versszakban az „ész, erő, akarat” felsorolás fokozza a kérdés fontosságát. A következő három versszak a két lehetőséget -amelyet említett a költő a hetedik versszakban- bontja ki, elemzi. Ha az Istenhez való fohász célba talál, szép jövő vár a nemzetre; vagy a szükségszerű „nagyszerű halál” jön.
A Himnuszban a keret második egysége, a nyolcadik strófa esdeklőbb, a költő már kevéssel is beérné: szánalommal. A versszakban a „tengerén kínjának” kifejezés inverzió, szokatlanná teszi a könyörgést. A Szózat keretének második egysége szórendcserével indul, így parancsolóbban hat. Az utolsó versszak a második strófa megismétlése, az érvelés után így nagyon meggyőző lesz a befejezés.
A Himnusz keretének két egységében egy-egy felszólító mondatot találunk, az ötödik és hetedik versszakban összesen három felkiáltó mondat van, egyébként a költemény kijelentő mondatokat tartalmaz. A Szózatban szintén zömmel kijelentő mondatokat találunk, a hetedik versszakban van két felkiáltó mondat, amely a világ minden népéhez szól.
A Himnusz bimetrikus ritmusú: trochaikus verselése mellett az ütemhangsúlyos 3|4 – 3|3 sortagolással is olvasható. A sorok hosszúsága egyenletesen változó 7|6|7|6 szótagú; keresztrímes, tehát rímképlete: A|B|A|B.
A Szózat jambikus lejtésű; félrímes, azaz rímképlete: x|A|x|A. A sorok hosszúsága itt is egyenletesen váltakozó 8|6|8|6 szótagszámú. Mindkét műben sok az áthajlás, az enjambement. A Szózatban általában a nyolc szótagos rímtelen sorok végén van az áthajlás, ez is erősíti a szónoki hatást, illetve a rímes hat szótagos sorok általában felező hatosok.
A művek szófajhasználatát tekintve a Himnuszban több melléknév van, főleg minőségjelzői mondatrészszerepben. A két műben közel egyforma mennyiségű igét találunk. A melléknevek gyakorisága a festőiséget segíti elő, az igék mozgalmasságot kölcsönöznek a műnek.
Mindkét, a hazáról, a hazáért írt művet megzenésítették. A Himnusz zenés változatát Erkel Ferenc készítette el, és 1844. július 2-án énekelték először a Nemzeti Színházban. A Szózatot Egressy Béni zenésítette meg és 1843. május 10-én csendült fel először, szintén a Nemzeti Színházban.
Mindkét mű nemzeti imádságunk, váljunk hát méltóvá a nemzethez tartozásra: a hazaszeretet, az összetartás, a hit és a nemzeti múlt tisztelete által – ezt sugallja mindkét költemény.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Grúziáról bővebben
Grúzia köztársaság a Fekete-tenger keleti partján, a Kaukázus hegységben, Európa és Ázsia határán. Egyesek európai, mások ázsiai országnak tartják. Lakóinak túlnyomó többsége ortodox keresztény. Északi szomszédja Oroszország, délről Törökország és Örményország, keletről Azerbajdzsán határolja. Az ország földrajzi-éghajlati szempontból változatos, egyaránt vannak alpesi és szubtrópusi klímájú területei.
Fidel Castro élete és Kuba történeteMai cikkünk Kuba fordulatos történetét mutatja be, melynek szerves részeként kitérünk Fidel Castro életútjára. Kuba egy karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Pinos-sziget. Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama.
Az acélról átlagembereknekAz acél a vas legfontosabb ötvözete, fő ötvözője a szén. Emellett olyan vasalapú ötvözet is, amelyet képlékeny alakítással lehet megmunkálni (pl. kovácsolni). Ötvözőként nemcsak a szén jelenhet meg, hanem más elemek is, például szilárdság növelése (egyben a képlékenység csökkentése) érdekében.
Kapcsolódó doksik- Elaine Showalter - A feminista irodalomtudomány a vadonban / 2004, 17 oldal
- Magyar nyelv és irodalom emelt szintű írásbeli érettségi vizsga, megoldással, 2007 / 2007, 39 oldal
- Molnár Brigitta - A Karoling Birodalom felbomlása / 2007, 14 oldal
- Dr. Osztovits Szabolcs - Irodalom III / 1996, 43 oldal
- Kiváló érettségi tételek irodalomból / 2000, 95 oldal
Ady Endre Az ős Kaján című művének az elemzése
Mikor a vers elemzésébe fogtam, eleinte élveztem, hogy sok mindent értek a versből, de egyszer csak egy komoly problémával találtam szembe magam, mégpedig, hogy ki is ez az ős Kaján, az Úr, akihez oly furcsa és kettős viszony köti a lírai ént. Bár valahol azt olvastam, Ady szimbolizmusa abban különbözik a kortársakétól, hogy jelbeszédét minduntalan ő maga fejti meg, be kell valljam, én...
Balassi Bálint vitézi énekeiA reneszánsz művelődéstörténeti korszak és stílusirányzat is. Az antik kultúra „újjászületése” miatt reneszánsznak nevezzük a nyugat-európai művelődéstörténetnek azt a szakaszát, mely hozzávetőleg 1300-tól 1600-ig tart. A reneszánsz legkorábban Észak-Itáliában bontakozott ki. A meggazdagodott itáliai polgárok életfelfogásuk igazolására feltámasztották az ókori...
George Orwell - Állatfarm c. művének elemzéseEric Blair, aki később George Orwell néven lett világhírű, 1903-ban született a brit megszállás alatti Indiában, angol középosztálybeli családban. Iskolai tanulmányit Angliában végezte. Első és egyben utolsó állása: a brit birodalmi rendőrségben teljesített szolgálatot Burmában. Burma abban az időben a Brit Birodalom gyarmata volt. Eric Blair 1922-1927-ig tartó szolgálata több mint...
Értékelések
Nincs még értékelés. Legyél Te az első!
