Cikkek » A Himnusz és a Szózat elemzése és összehasonlítása

Dátum: 2008. január 22. | 11:05:29. Forrás : doksi.net/hu

A két vers írása között 13 évnyi különbség van, s ez időszak nagy változást jelentett a magyar társadalmi, politikai életben. Más a Szózat háttere, mint a Himnuszé.

Kölcsey 33 éves a Himnusz írásakor (1823). Ekkor még nem lát olyan társadalmi erőket, amelyek segíthetnének hazáján. Önmarcangoló tépelődéssel szemlélteti népét: "S ah szabadság nem virul / A holtnak véréből, / Kínzó rabság könnye hull / Árvánk hő szeméből!"

A költőnek ekkor még csak könnyei vannak, csak könyörögni, csak imádkozni tud, de tenni, cselekedni még nem.

Vörösmarty 36 éves a Szózat születésekor (1836). Életkorukban tehát csak 3 év a különbség, de mennyivel más a kor: a Szózat abban a válságos történelmi pillanatban keletkezett, amikor nyílt szakításra került sor a magyarság és a bécsi udvar között. A reformországgyűlések hangulatában, lázában ég az ország. Hűségre akarja nevelni a nemzet vezetőit, az egész népet. A kortárs magyarokhoz intéz szózatot Vörösmarty a legszentebb ügy, a haza érdekében. Alapgondolata megegyezik Kölcseyével, a nemzet "ezredévi szenvedése" révén kiérdemelte a "jobb kor" eljövetelét.

Jellemző mindkét versre a cím, a kezdő szó is. Himnusz: vallásos óda, a költő a hazát emeli vallásos témává. Költeményét visszahelyezi a múltba, a "zivataros századokba", a török hódoltság korába, s beleéli magát egy akkori protestáns prédikátor-költő helyzetébe. Isten az első szava a versnek, tőle vár segítséget Kölcsey. A Himnusz Istene kérlelhető, befolyásolható is az emberi erőtől. Ettől kapja a költemény mély vallásos jellegét, imaformáját. Vörösmarty azonban az egyes szám 2. személy használatával közvetlen, bensőséges kapcsolatot létesít az olvasóval.

Szózat: magasztos tartalmú és hangszerelésű felhívás a magyarokhoz, az egész nemzethez. A forma és a verszene csupa izgatott, zaklatott ellentmondást rejt magában. Haza a vers első szava, érte, miatta szól a honfiakhoz.

Mindkét vers keretes mű. A keretnek, a kezdő rész megismétlésének a vers végén ugyanaz a szerepe, mint a refrénnek. A legfontosabb mondanivaló megismétlésével bocsátja el a költő olvasóit.

A Himnusz második szava: "áldd meg" a kérés tartalmát fogalmazza meg. A harmadik szó azt mutatja, akire a kérés irányul. A zárókeretben megváltozik ez a sorrend. Ige lesz a mondatkezdő szó. Kölcsey a versben kifejezett gondolatainak hatására az utolsó szakaszban úgy látja, az országot oly mértékű pusztulás érte, hogy már csak Isten szánalma segíthet rajta.

A keret első részében szereplő kifejezések: "Jó kedvvel, bőséggel... Ha küzd ellenséggel" is kicserélődnek lemondást, fájdalmat árasztó képekre: "Kit vészek hányának... Tengerén kínjának". E képek igazolják a szánd ige jogosságát.

A Szózat első szava a vers témája: a haza. A cselekvés szava csak a harmadik szó. A zárókeretben a Himnuszéhoz hasonlóan itt is az ige kerül a mondat élére. Itt is található más változás a vers kezdetéhez képest. A "bölcsőd" és a "sírod" helyett "éltetőd" s "elbukál" szavakat használ a költő.

Versének következő részében mindkét költő a múltat idézi vissza. A megidézett múlt tartalma azonban nagyon különbözik egymástól. Kölcsey a boldog egyéni és nemzeti élet elsődleges feltételét a természetben látja. Megvan a lehetősége a magyarnak a boldog életre, hiszen Istentől nagyszerű ajándékokat kapott: a honfoglalással nyert szép hazát, az ország felvirágzását a föld termékeny gazdagságát ("Kárpát szent bérce... S merre zúgnak habjai / Tiszának, Dunának". Megszemélyesítés, szóhangulat, alliteráció teszi e záróképet érzékletessé: "S nyögte Mátyás bús hadát / Bécsnek büszke vára."), a győztes honvédő háborúkat, s Mátyás király Bécset is megalázó hódítását. Majd a következő szakaszban a balsors évszázadainak ijesztő képeit halmozza egymásra. Bűneink miatt jogos az Isten haragja, megérdemelt a büntetés, bár a sorscsapások, a nemzeti tragédiák mértéke meghaladja az elkövetett bűnök nagyságát.

A Szózat költője azt idézi vissza a magyar múltból, amire a jelennek a legnagyobb szüksége van: harci erényeit. Történelmi tudat nélkül nincsen nemzeti öntudat! A múlt magyarjának eredményeit vetíti kora embere elé, hogy erőt adó példaképe legyen a jelen megpróbáltatásainak vállalásában. A bölcső és a sír metaforák jelzik, hogy az egyes ember részére nincs a hazán kívül életlehetőség, a "nagy világ" nem adhat otthont számára ("Itt élned, halnod kell"). Az alliterációk gyakorisága, a múlt idejű igealakok (küzdtenek, elhulltanak) használata ünnepélyes komolyságot ad a stílusnak.

Mindkét versben két idősík dominál: a Himnusz 7. versszaka szinte észrevétlenül vált át a múltból a jelenbe, a jelen reménytelenségébe. Ettől kezdve a kétségbeesés, a kilátástalan pesszimizmus lesz úrrá a versben (a dicső múlt nagyságával szembeállítja a jelen törpeségét: vár - kőhalom, kedv s öröm - halálhörgés, siralom, szabadság - kínzó rabság).

A Szózatban a 7. versszaktól kezdve egy másik idősík, a jövő dominál. Kölcsey a "kínzó rabságból" nem tud előre mutatni. Vörösmarty a nagyszerű halál lehetőségén kívül elképzelhetőnek tart egy jobb kort. A Szózat valláshoz kötött motívuma itt található: százezrek buzgó imádsága száll a jobb korért az Isten felé. Ezzel az áhított jobb korral szemben megjelenik az élet vagy a halál alternatívájának negatív pólusa: a megsemmisülés látomása.

A Himnusz költője a nemzeti fájdalmat tudatosítja, melyből szabadság már nem virulhat. A Szózat költője a címzettektől várja hazája felvirágoztatását (az utolsó versszakban az állítmány a szakasz élére kerül, s így a korábbi kérés, felszólítás nyomatékos paranccsá erősödik), kezükben van a haza sorsa. A "jobb kor" eljövetelének bizonyosságát retorikai eszközeivel szinte rákényszeríti az olvasóra. A Himnusz befejezése eltér a Szózatétól: - nyilván nemcsak a költő szemléletéből, hanem műfajából is adódóan - könyörgéssel zárul.

Mindkét vers időmértékes lüktetésű. Ellentétes jellegű lábak szülik a ritmust: a Himnuszban a trocheusok, a Szózatban a jambusok. A lábak különböző jellege összefügg a versek hangulatával.

A két költemény nemzeti költeményünkké, nemzeti énekünkké lett, immár több mint egy évszázada ihleti költőinket és egész népünket önvizsgálatra, múltunkkal való szembenézésre, rendíthetetlen hazaszeretetre.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A grúz - dél-oszétiai háború

A dél-oszétiai háború 2008 augusztusában kezdődött fegyveres konfliktus az egyik oldalon Grúzia, a másik oldalon Dél-Oszétia, Abházia és Oroszország között. Oroszország szerint Grúzia népirtást hajtott végre az oszétok ellen, ezért megtámadta a Dél-Oszétiát elfoglalni készülő grúz erőket, majd a támadást Oszétián kívül is folytatta. Grúzia szerint Dél-Oszétia megtámadására a már korábban megindult orosz csapatmozgások miatt volt szükség.

Kísérleti állatok utolsó percei

A kutatók azt mondják, humánus volta miatt altatják el szén-dioxiddal az egereket, patkányokat. Azon kívül ez a legegyszerűbb, legolcsóbb megoldás, és nem is tűnik kegyetlennek. Emma Marris a Nature-ben megjelent riportjában a laborállatok életének utolsó perceit vette górcső alá.

Tibet és Kína viszonya 1959-ig

Tibet és Kína viszonya a történelem folyamán meglehetősen áttekinthetetlen és némiképp zavarosnak tetsző képet mutat. A tibeti nemzeti büszkeség máig kitart a "mindig is önálló Tibet" oly gyakran hangoztatott képe mellett. A másik oldal nézőpontját tekintve, Kína fennhangon proklamálja – jóllehet leginkább a megszállás legitimizálása, vagy inkább annak magyarázata miatt -, hogy Tibet mindig is Kína része volt.

Kapcsolódó doksik

• Habsburg Birodalom 1711-1848 között / 2000, 3 oldal
  
  
• A legfontosabb adatok és ismeretek a Bibliáról, jelentősége az irodalomban / 1995, 3 oldal
  
  
• Szlovák nyelv és irodalom középszintű írásbeli érettségi vizsga megoldással, 2012 / 2012, 26 oldal
  
  
• Barna Gábor - Római birodalom / 2002, 17 oldal
  
  
• Elaine Showalter - A feminista irodalomtudomány a vadonban / 2004, 17 oldal
  
  

Középiskolai anyagok

Tatjana és Anyegin levele (Puskin: Anyegin)

Tatjana Anyeginhez írt szerelmes vallomását méltán nevezik a világirodalom legszebb ilyen témájú alkotásának. Puskin tökéletes pontossággal adja vissza az általa oly hűen ábrázolt jellem naiv tisztaságát, romlatlan lelkesedését, amellyel a szelíd vidéki lány elérhetetlen eszményképe felé fordul szerelmével. Szerelmével, amely nem csak múló fellángolás, hanem egy gazdag érzelmi...

Faludi Ferenc élete és munkássága

Élete Németújváron született, apja Batthyány-családnál gazdatisztként dolgozott. Kőszegen és Sopronban tanult, belépett a jezsuita rendbe. 1725-ben Grazban Amadéval együtt avatják filozófiai doktorrá. Bécsben teológiát és matematikát hallgatott, majd tanított is itt, valamint Grazban és Linzben. Szellemi fejlődésének döntő pillanata: 1740-ben öt évre Rómába küldték magyar...

Berzseni Dániel élete és munkássága

1776. május 7-én született Hetyén (Vas megye, Kemenesalja) egyetlen gyerekként, meghalt: 1836-ban. Apja jogvégzett, de gazdálkodó ember volt. Erőtlen fiát ő tanította, nevelte otthon. Izmos fiúként 1788-ban kerül a soproni líceum előkészítő osztályába és 7 évet tanul itt. Sokat olvasott, főleg latin műveket. 1793-ban elszökik Sopronból, katonának áll be, majd onnan is menekül. 1795-ben...

Értékelések

Új értékelés:

Kérlek válassz a listából 1 - Szánalmas, töröljétek! 2 - Épphogy megüti a szintet 3 - Átlagos 4 - Jó 5 - Kiváló, páratlan