|
Dátum: 2008. január 22. | 16:21:33. Forrás : doksi.net/hu |
Berzsenyi Dániel a magyar felvilágosodás egyik legnagyobb alakja, de már művei megelőlegezték a következő korszakot. Élete és művészete tele van kettősséggel és feloldhatatlan ellentétekkel. A magyar Horatiusnak nevezik, mivel az ókori római irodalmár elvét követi, az aranyközépszert, vagyis a végletektől mentes életet kell élni.
Az óda metrikus, vagy kevésbé metrikus formában, ünnepélyes, emelkedett hangon énekel meg valamilyen magasztos tárgyat, eseményt, eszményt. Szólhat szeretetről, barátságról, hazaszeretetről. Szerkezete keretes, megszólítással kezdődik.
Két azonos című ódája szól a magyarokhoz: A magyarokhoz I. és A magyarokhoz II.
A magyarokhoz I. 17 éven keresztül készült, csiszolódott majd 1813-ban kiadásra került. A magyarokhoz II. 1807-ben adta ki.
A két címben megszólítja a magyar nemzetet. Mindkét ódában a nemzet hanyatlása, az erkölcsök romlása, a hajdani dicsőség a téma. A költő célja a figyelemfelkeltés és buzdítás, és a tetszhalálából életre keltendő népéhez szól benne Berzsenyi.
A magyarokhoz I. 14 versszakból áll, és a múlt és jelen képei követik egymást. A történelmi áttekintést Attilától és Árpádtól indítja a költő: nem volt könnyű az ország helyzete a tatár, a török, a Zápolyát követő "visszavonás" korában sem, "a régi erkölcs" mégis életben tartotta a magyarságot. A történelem "szélvészei" - mondja a vers súlypontján olvasható allegória - nem tudták ledönteni a magyarság "tölgyfáját" - a mostani romlott erkölcsök azonban "benne termő férgekként" semmisítik meg. Berzsenyi nem lel vigaszra, sőt a távolabbról merített történelmi példák is azt mutatják: az idő a legerősebbeket is elpusztítja; mindent "felforgat a nagy századok érckeze".
A magyarokhoz II. 6 versszakból és 2 egységből áll. Az időszembesítés (dicső múlt - sivár jelen) helyett itt térbeli áttekintést kapunk: Poroszországtól (Prussia) Görögországon (Haemusok) át egészen Dél-Amerikáig (Cordillerák). A forrongó világban, háborúk közepette azt a kérdést veti fel a vers: túlélhetjük-e mi, magyarok mindezt?
Költői képek közül A magyarokhoz I. tölgyhasonlatra épül, a II - be hajóallegória, vagyis Napóleon közeledése az egész magyarságot összefogásra készteti, és Magyarország hajója áll a bölcs tanács által irányítva.
Mindkét óda antik, romantikus nyelvezetű, és időmértékes verselésű.
Idősíkjait tekintve az I. a múlt és a jelen keveredése, a II - be az első három versszak a múlt, a következő három versszak a jelenre épül.
A magyarokhoz I. nem belenyugvó elégia, hanem felháborodott, szenvedélyes óda - erről az indulatról árulkodnak az egymásra torlódó retorikai alakzatok is. A megszólító verskezdet - "magyar!" - utána rögtön két kérdés következik - "Nem látod...? Nem látod...?" -, melyek már csak az ismétlő nyomatékosítás révén is dühös felkiáltásként hatnak Később aztán a felkiáltások is ismétlődnek: "Oh! más magyar kar mennyköve villogott...", "Oh! más magyarral verte vissza nagy Hunyadink Mahomet hatalmát!"
A magyarokhoz II - be fontos újdonság az, hogy itt derűlátó a költő: "Nem félek.", jelenti ki, majd: "Bátran vigyázom.", mondja. Bár sokat levon a költemény értékéből, hogy amiben bízott, az I. Ferenc nevével fémjelzett osztrák császárság, legkevésbé sem volt e költői odaadásra - mégis örök érvényűvé teszi a vers hitvallását a két alapérték megnevezése: a léleké (erkölcsisége) s a szabadságé: "Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat."
A két óda a mai magyar nemzethez, és a mai magyar emberekhez is szól, mert nem kéne engedni, hogy a nagyhatalmak elnyomjanak minket és fejlődésünket.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Tibet és Kína viszonya 1959-ig
Tibet és Kína viszonya a történelem folyamán meglehetősen áttekinthetetlen és némiképp zavarosnak tetsző képet mutat. A tibeti nemzeti büszkeség máig kitart a "mindig is önálló Tibet" oly gyakran hangoztatott képe mellett. A másik oldal nézőpontját tekintve, Kína fennhangon proklamálja – jóllehet leginkább a megszállás legitimizálása, vagy inkább annak magyarázata miatt -, hogy Tibet mindig is Kína része volt.
A grúz - dél-oszétiai háborúA dél-oszétiai háború 2008 augusztusában kezdődött fegyveres konfliktus az egyik oldalon Grúzia, a másik oldalon Dél-Oszétia, Abházia és Oroszország között. Oroszország szerint Grúzia népirtást hajtott végre az oszétok ellen, ezért megtámadta a Dél-Oszétiát elfoglalni készülő grúz erőket, majd a támadást Oszétián kívül is folytatta. Grúzia szerint Dél-Oszétia megtámadására a már korábban megindult orosz csapatmozgások miatt volt szükség.
A szerencsejáték történeteA szerencsejáték olyan játékforma, amelynek során pénzben vagy más értéktárgyban kifejezett téteket tesznek egy olyan játék végeredményére, amelynek kimenetele bizonytalan. A játék célja tehát az esemény kimenetelének eltalálása és a kockáztatott érték, jellemzően pénzösszeg növelése. A játékelmélet alapján a szerencsejáték egy zéró összegű játék, hiszen a résztvevők kizárólag egymástól nyerhetnek el értéket, azaz egymás kárára lehetnek sikeresek. [1] [7]
Kapcsolódó doksik- Dr. Osztovits Szabolcs - Irodalom III / 1996, 43 oldal
- Az irodalom határterületei, a mese / 2010, 2 oldal
- Constantinus és a Római Birodalom bukása / 2010, 4 oldal
- Magyar nyelv és irodalom középszintű írásbeli érettségi vizsga megoldással, 2007 / 2007, 42 oldal
- Magyarország újjáépülése és beilleszkedése a Habsburg Birodalomba a XVIII. században / 1997, 5 oldal
George Orwell - Állatfarm c. művének elemzése
Eric Blair, aki később George Orwell néven lett világhírű, 1903-ban született a brit megszállás alatti Indiában, angol középosztálybeli családban. Iskolai tanulmányit Angliában végezte. Első és egyben utolsó állása: a brit birodalmi rendőrségben teljesített szolgálatot Burmában. Burma abban az időben a Brit Birodalom gyarmata volt. Eric Blair 1922-1927-ig tartó szolgálata több mint...
Az ókor irodalmábólAz ókori görög irodalom jelentősége Az európai gondolkodás alapja az ókori görögség kultúrája. Világszemléletük újdonsága az „ember felfedezése”, világszemléletük emberközpontú. Isteneiket ember alakúvá formálták, s halhatatlanok. A görög dráma Kr.e. 5. század, Periklész kora, a demokrácia ideje. Virágzott a szobrászat, az építészet és a...
Arany János - Tetemre hívás c. művének elemzéseArany János leghatásosabb műveit élete alkonyán, 1877-ben, a Kapcsos könyvbe írta. Számos olyan költemény született ekkor, amely nemcsak a magyar, hanem a világirodalom palettáját is új színnel gazdagítja. Világirodalmi szempontból talán legjelentősebb művei a balladák. Balladákat Arany addig is írt – a legtöbbet Nagykőrösön –, ám ezekben a hangsúlyt a történelmi...
Ahogy közeledik a történelem érettségi, sokan döbbennek rá, hogy nem készültek fel eléggé az esszéírás feladatra. Módszertani útmutatónkban kitérünk a történet térbeli és időbeli elhelyezésére, a források elemzésére és az eseményeket alakító tényezőkre is.
