|
Dátum: 2008. január 22.16:21:33. Forrás : doksi.net/hu |
Berzsenyi Dániel a magyar felvilágosodás egyik legnagyobb alakja, de már művei megelőlegezték a következő korszakot. Élete és művészete tele van kettősséggel és feloldhatatlan ellentétekkel. A magyar Horatiusnak nevezik, mivel az ókori római irodalmár elvét követi, az aranyközépszert, vagyis a végletektől mentes életet kell élni.
Az óda metrikus, vagy kevésbé metrikus formában, ünnepélyes, emelkedett hangon énekel meg valamilyen magasztos tárgyat, eseményt, eszményt. Szólhat szeretetről, barátságról, hazaszeretetről. Szerkezete keretes, megszólítással kezdődik.
Két azonos című ódája szól a magyarokhoz: A magyarokhoz I. és A magyarokhoz II.
A magyarokhoz I. 17 éven keresztül készült, csiszolódott majd 1813-ban kiadásra került. A magyarokhoz II. 1807-ben adta ki.
A két címben megszólítja a magyar nemzetet. Mindkét ódában a nemzet hanyatlása, az erkölcsök romlása, a hajdani dicsőség a téma. A költő célja a figyelemfelkeltés és buzdítás, és a tetszhalálából életre keltendő népéhez szól benne Berzsenyi.
A magyarokhoz I. 14 versszakból áll, és a múlt és jelen képei követik egymást. A történelmi áttekintést Attilától és Árpádtól indítja a költő: nem volt könnyű az ország helyzete a tatár, a török, a Zápolyát követő "visszavonás" korában sem, "a régi erkölcs" mégis életben tartotta a magyarságot. A történelem "szélvészei" - mondja a vers súlypontján olvasható allegória - nem tudták ledönteni a magyarság "tölgyfáját" - a mostani romlott erkölcsök azonban "benne termő férgekként" semmisítik meg. Berzsenyi nem lel vigaszra, sőt a távolabbról merített történelmi példák is azt mutatják: az idő a legerősebbeket is elpusztítja; mindent "felforgat a nagy századok érckeze".
A magyarokhoz II. 6 versszakból és 2 egységből áll. Az időszembesítés (dicső múlt - sivár jelen) helyett itt térbeli áttekintést kapunk: Poroszországtól (Prussia) Görögországon (Haemusok) át egészen Dél-Amerikáig (Cordillerák). A forrongó világban, háborúk közepette azt a kérdést veti fel a vers: túlélhetjük-e mi, magyarok mindezt?
Költői képek közül A magyarokhoz I. tölgyhasonlatra épül, a II - be hajóallegória, vagyis Napóleon közeledése az egész magyarságot összefogásra készteti, és Magyarország hajója áll a bölcs tanács által irányítva.
Mindkét óda antik, romantikus nyelvezetű, és időmértékes verselésű.
Idősíkjait tekintve az I. a múlt és a jelen keveredése, a II - be az első három versszak a múlt, a következő három versszak a jelenre épül.
A magyarokhoz I. nem belenyugvó elégia, hanem felháborodott, szenvedélyes óda - erről az indulatról árulkodnak az egymásra torlódó retorikai alakzatok is. A megszólító verskezdet - "magyar!" - utána rögtön két kérdés következik - "Nem látod...? Nem látod...?" -, melyek már csak az ismétlő nyomatékosítás révén is dühös felkiáltásként hatnak Később aztán a felkiáltások is ismétlődnek: "Oh! más magyar kar mennyköve villogott...", "Oh! más magyarral verte vissza nagy Hunyadink Mahomet hatalmát!"
A magyarokhoz II - be fontos újdonság az, hogy itt derűlátó a költő: "Nem félek.", jelenti ki, majd: "Bátran vigyázom.", mondja. Bár sokat levon a költemény értékéből, hogy amiben bízott, az I. Ferenc nevével fémjelzett osztrák császárság, legkevésbé sem volt e költői odaadásra - mégis örök érvényűvé teszi a vers hitvallását a két alapérték megnevezése: a léleké (erkölcsisége) s a szabadságé: "Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat."
A két óda a mai magyar nemzethez, és a mai magyar emberekhez is szól, mert nem kéne engedni, hogy a nagyhatalmak elnyomjanak minket és fejlődésünket.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A vandál-bizánci háború
Észak-nyugat Afrika elfoglalása után a vandál királyság a kezére került hajóhadnak köszönhetően a Mediterráneum egyik legerősebb tengeri hatalmává vált, ráadásul nem adták fel korábbi életmódjukat, és a rablóhadjárataikat tengeren is folytatták. A vandál kalózkodás nyilvánvalóan sértette Bizánc érdekeit, a katolikusok elnyomásával együtt ez már bőven elégséges okot szolgáltatott a katonai fellépésre.
Kárpátalja bemutatkozikKárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.
Nagy Imre újratemetésének történeteNagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt, 1989. június 16-án. Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, megélte a néhai miniszterelnök hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.
Kapcsolódó doksik- Évszámok, személyek, fogalmak a római birodalom korából / 2001, 5 oldal
- Irodalom érettségi tételek, 1998 / 1998, 52 oldal
- Szlovák nyelv és irodalom emelt szintű írásbeli érettségi vizsga, megoldással, 2008 / 2008, 22 oldal
- Az ókori Római birodalom, a kezdetektől Ceasarig / 2004, 7 oldal
- Irodalom érettségi tételek, 2004 / 2004, 42 oldal
Juhász Gyula költői világának jellemzői
Helye és jelentősége a magyar irodalomban: „Az elérhetetlen nosztalgiák és a kiapadhatatlan szomorúságok legtisztább hangú költője.” A Nyugat első nemzedékének legtragikusabb sorsú lírikusa, legígéretesebb tehetsége volt. A pesszimista kedélyvilág, a mélabú, a bánat, a fájdalom költője. Társtalan magánya nem oldódott fel. Túlérzékeny, ingatag lelki...
Ady magyarság-verseiAdy Endre a modern magyar líra megteremtője, a Nyugat művészi forradalmának legnagyobb alakja. Új értékrendet és kifejezésmódot teremtett. 1906-ban megjelent Új versek című kötetével egyszerre vált a modern magyar irodalom vezető egyéniségévé, másokat is saját egyéniségük kibontakoztatására ösztönző mesterévé. A nemzetféltés, a szorongás váltotta ki Adyból is a keserű...
Vörösmarty Mihály - Gondolatok a könyvtárban c. versének elemzése"Én nem vagyok egykoru semmi lénnyel, csupán örökkel; s én örökkön állok. Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel." /Dante/ Jól véssük emlékezetünkbe e sorokat, mert amint belépünk Vörösmarty könyvtárának kapuján, ez a gondolat, a reménytelenség és a hiábavalóság gondolata cseng vissza fülünkbe. A Gondolatok a könyvtárban című filozófiai-bölcselkedő költeményt...
Megmutatjuk, hogyan lehet hatékonyan tanulni az iskolában, illetve otthon. Áttekintjük, hogy milyen a jó jegyzet tartalmi, terjedelmi és formai szempontok szerint egyaránt. Végül pedig tippeket adunk a vizsga előtti tanulással kapcsolatban, hogy ne feltétlenül kelljen beleőszülni a felkészülésbe.
