|
Dátum: 2008. február 26. | 14:14:46. Forrás : doksi.net/hu |
Élete
Németújváron született, apja Batthyány-családnál gazdatisztként dolgozott. Kőszegen és Sopronban tanult, belépett a jezsuita rendbe. 1725-ben Grazban Amadéval együtt avatják filozófiai doktorrá. Bécsben teológiát és matematikát hallgatott, majd tanított is itt, valamint Grazban és Linzben. Szellemi fejlődésének döntő pillanata: 1740-ben öt évre Rómába küldték magyar zarándokok gyóntatására. Megtanult olaszul, megismerte a kortárs olasz irodalmat (Goldoni), a szellemi mozgalmakat és a képzőművészetet. Az Arcadia irodalmi társaság tagja lett, megírta első munkáit is. 1745-től Nagyszombaton professzor és az egyetemi nyomda igazgatója. 1753-tól a pozsonyi jezsuita kollégium könyvtárának és gimnáziumának igazgatója. 1773-tól, a rend feloszlásakor Rohoncon élt egy szegényházban, itt is halt meg. Művelt, finom modorú apát volt, bölcs kedélyesség és derűs rokokó életöröm jellemzi munkáit.
Versei
A késő-barokk udvari irodalom termékei, forrásaik és strófáik gyakran egyeznek Amadéval, mindketten a közös barokk forma- és fráziskincset finomították át a rokokó ízlése szerint. Faludi költeményei egy fokkal szabatosabbak ritmikai szempontból, nyelvileg kidolgozottabbak, műfajilag változatosabbak. Szövegei énekszövegek, de vannak vallásos költeményei is. (Szent Emidhez, Szent István királyhoz; Szent Imre hercegrűl, A feszülethez).
Világi énekek: Szerencse, Forgandó szerencse, Erdő, Tündérkert, Répa retek csingolódnak típusokat jellemző énekek: Remete, Szakácsének pásztorköltemények, vergiliusi eclogák: Clorinda, Méltóságos gróf Fekete Györgynek, mikor országunk bírája lett, A pipárúl, A tarcsai savanyó vízrül, Addio, Kísztő ének, Felelő ének, Tarka madár
Prózája
Istenes jóságra és szerencsés boldog életre oktatott nemes ember - 1748
Istenes jóságra és szerencsés boldog életre oktatott nemes asszony - 1751
Istenes jóságra és szerencsés boldog életre oktatott nemes ifjú - 1771
Az angol William Darrel művei, amiket Faludi olasz fordításból ismert. A három mű szorosan összefügg, mindháromban Eusebius, a bölcs osztja tanácsait. A kritikai élű erkölcsi elmélkedések keretében egy nosztalgiával megidézett nemesi világ vonzó színei derengenek fel; egy ideális emberi közösség képe rajzolódik ki, amely a keresztényi világrend szilárd alapjain áll, de derűs, fesztelen és előkelő. Faludi kitör a vallásos, aszketikus világrend szűk kereteiből, próbálkozása nem veszélyes, mert Eusebius fölé a keresztény világrend szelleme borul. Az előadásmód párbeszédes, a hitvitázó irodalomhoz hasonló, de itt nem a hit a fő kérdés, hanem az úri erkölcs.
Az alapkérdés az, hogyan egyeztethető össze a társadalmi helyzettől megkívánt nemesi életmód a vallásossággal. A válasz alapján lehet kedvelni a világias mulatságokat, de mindig a bölcs középúton kell maradni. Hívő keresztényként az ateistáktól kell óvakodni, valamint nem szabad túlságosan összebarátkozni a szolgákkal.
A mű eszménye derűs, harmonikus, sokoldalúan kiművelt, az Istenre gyermeki bizodalommal, a világra optimizmussal tekintő, a könnyed társasági életet a keresztényi kötelességgel összeegyeztetni tudó ember. Faludi regulákat, jó tanácsokat közöl, melyekkel az egyházias morál szolgálni tud a világiaknak ahhoz, hogy a szerencsés földi élet is elérhetővé váljék számukra. A földi életre koncentrál az égi helyett, verseiben magát szórakoztatja.
A nemes asszonyokat olvasásra inti, hogy műveltek legyenek, tudjanak társalogni. A könyv ne vallásos vagy filozófiai legyen, hanem mély áhítatosságra buzdító, elmevilágosító, szép magaviseletet oktató, kellemes beszédre tanító. A regény a legrosszabb a nőkre nézve, ez bűnbe rántja, felgerjeszti őket, a szereplőkkel vétkezik. Az ilyen könyveket a polc tetejére kell rakni.
Bölcs és figyelmes udvari ember
3 részből áll, részenként 100 maxima. Az első százat Rómában írta, az egész mű 1750-ben jelent meg Nagyszombaton, a második és harmadik rész 1770-71-ben Pozsonyban. A maximák rövid tömörséggel megfogalmazott életszabályt adnak. Faludi fölismerte, hogy Gracian kiábrándult erkölcsfilozófiája nem a világi bölcsességet a mennyeivel összebékítő szelíd sztoikus bölcsről szól, hanem a világi érvényesülést kereső, gátlástalan udvaroncról.
Az eredeti mű Gracian El oraculo manual című 1647-es szabálygyűjteménye, mely a nagyvilági viselkedésről szól, s hozzájárult a barokk gondolkodás elvilágiasításához. Faludi a főrendek számára fordította a művet. Néhány fontosabb maxima: a nemzetünkre fogott hamis vádakat személyes erkölcsünkkel kell meghazudtolnunk, színészként minden emberhez tudjunk alkalmazkodni, érteni kell a tréfát, majd vissza kell vágni.
Téli éjszakák - 1778
Egyetlen világias szépprózai műve, szórakoztató célzatával a közönség igényeihez akart alkalmazkodni. Keretes elbeszélés-gyűjtemény, egy nemesi társaság hosszú téli estéken történetek mesélésével múlatja az időt. Az eredeti mű Eslava hasonló című spanyol novelláskötete, amit németből ismert. Öt történetet fordított ebből, hármat a francia változatból, de egyéb ritkaságokat is illesztett a műbe. Faludi magyaros ízt ad a műnek: Hollósit meglátogatják barátai, Szilágyi és Bátori, így hármasban a vadászat után mesélgetéssel ütik el az időt. A szerelmes történetek is szépen megférnek a műben, bár ezeket Faludi korábban elítélte. A történetben a három férfihez csatlakozik Szilágyi felesége, a divatos nemesasszony, a korabeli társaság elengedhetetlen szereplője. A mű egyik része Párizs szatirikus leírása, melyet Hollósi levélként kap meg és olvas fel.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A vikingek
A vikingek skandináv származású hajósok és harcosok, akik a 8. és a 11. század között indultak rablóportyáikra vagy hódító hadjárataikra. Ismertek normann (északi ember), rusz vagy varég néven is. A viking szó nem adott nemzetet jelölt, hanem inkább egy bizonyos foglalkozást. Első írásbeli említése az Angolszász Krónikában található, mint wicingas, amely pejoratív mellékzönge nélkül kalózkodással foglalkozó tengerészt jelentett.
Grúziáról bővebbenGrúzia köztársaság a Fekete-tenger keleti partján, a Kaukázus hegységben, Európa és Ázsia határán. Egyesek európai, mások ázsiai országnak tartják. Lakóinak túlnyomó többsége ortodox keresztény. Északi szomszédja Oroszország, délről Törökország és Örményország, keletről Azerbajdzsán határolja. Az ország földrajzi-éghajlati szempontból változatos, egyaránt vannak alpesi és szubtrópusi klímájú területei.
A bűnüldözés mesterei: Endrődy GézaA bűnügyi nyomozás tudományának első hazai szakkönyve 1897-ben, 128 évvel ezelőtt jelent meg Losoncon, Endrődy Géza tollából, a Kármán-féle Könyvnyomda gondozásában. A második kiadás egy esztendővel később, 1898-ban látott napvilágot Budapesten.
Kapcsolódó doksik- Godzsa Anikó - A magyar irodalom története a klasszikus századfordulón és a reformkorban II / 2003, 247 oldal
- Magyar nyelv és irodalom emelt szintű írásbeli érettségi vizsga, megoldással, 2008 / 2008, 30 oldal
- Habsburg Birodalom 1711-1848 között / 2000, 3 oldal
- Magyar nyelv és irodalom emelt szintű írásbeli érettségi vizsga, megoldással, 2010 / 2010, 31 oldal
- Németh István - A népi birodalom álma a Harmadik Birodalomban / 2012, 18 oldal
Wass Albert - Elvész a nyom, elemzés
Csak halála után fedezték fel az erdélyi magyar irodalom eme kiemelkedő alakját. Wass Albert 1908-ban született Kolozsvár mellett, nemesi nagybirtokos családban. Gazdasági Akadémiát végzett, Németországban majd Párizsban tanult. A II. világháború alatt katonai szolgálatot látott el, végül az USA-ba emigrált. Romániában halálra ítélték, de Amerika megtagadta a kiadatási kérelmet...
Ady Endre költői forradalmaAdy Endre a huszadik század magyar irodalmának egyik legnagyobb alakja. Erdélyben született, református vallású családban. Szülei azt szerették volna, hogy jogász legyen. El is kezdett jogot tanulni Debrecenben, de azt otthagyja és újságírónak áll. Élete nagy szerelme Diósi Ödönné Brüll Adél, aki Lédának nevez. Ő viszi ki Adyt Párizsba és ismerteti meg vele a szimbolizmust. Harmadik...
Arany és Petőfi levelezéseHa megkérnénk bárkit az országban, hogy nevezzen meg, mondjuk öt olyan írót, vagy költőt, akit a legjelentősebbnek tart Magyarországon, két név egészen biztos szerepelne a felsorolásban. Az egyik Arany Jánosé, a másik Petőfi Sándoré. Ennek a két hatalmas személyiségnek barátian bensőséges, őszinte levelezése ennek a tanulmánynak a tárgya. Felesleges volna a két életrajzzal...
