Cikkek » Guillaume Apollinaire - Kikericsek c. versének elemzése

Guillaume Apollinaire - Kikericsek c. versének elemzése Dátum: 2008. február 27. | 14:57:43.
Forrás : doksi.net/hu



A vers a Szeszek c. kötetben jelent meg 1913-ban, s az úgynevezett „Annie-versek” sorába tartozik, tehát a költő Annie Playden iránt táplált szerelmének gyümölcse.

A mű legfőbb jellemzője a kötetlen versépítés: a sorok hosszának hullámzó váltakozása, a párrímekből felépülő rímképlet váratlan megtörése (a Legelget a tehén félsorral), a motívumok és képek közötti merész váltások és kapcsolódások teremtik meg a vers szokatlan, szürreális hangulatát.

Ezt a hangulatot a szabad versszerkezet mellett a központozás elhagyása is erősíti; a mű értelmezése így nehezebbé válik ugyan (mivel nincsenek segítségünkre például vesszők), viszont az egyéni értelmezés tágabb teret kaphat.

A mű leglényegesebb motívumai a szem, a méreg és a kék virág. Ezek mind jól ismert, hagyományos motívumok (ezt a szem és a méreg esetében nem szükséges indokolni, mivel rengeteg helyen jelennek meg a világirodalomban; a kék virág pedig – a kék madárral karöltve - a boldogság megszokott motívuma), viszont Apollinaire itt is alkalmaz egy lényeges újítást. Ezeket a jól ismert motívumokat szürreálisan, szokatlan képekben és asszociációkban kapcsolja össze (Pl. Mint szirmuk fodra kéklő s kék akár ez ősz itt / S szemedtől életem lassan megmérgeződik).

Habár szerelmes versként határozható meg a mű, a szerelem és a konkrét emlékek nem jelennek meg közvetlenül. Az emlékeket a külvilág eseményei idézik meg és vonják asszociációkba spontán módon, a szerelmi motívum pedig ezen töredékes emlékképek által idéződik fel. A vers melankóliáját, elégikus hangulatát a mű páratlan zeneisége, harmonikadal-szerű lebegése is tovább erősíti.

Végezetül tehát elmondhatjuk, hogy a kötetlen versépítés, a szürreális motívumkapcsolás, az emléktöredékek spontán megidéződése, a dallam hullámzása és a külvilág időtlen, elégikus és mégis idillien nyugalmas ábrázolása teszik ezt a verset – Apollinaire költői felfogásához híven - az újítási szándék és a hagyományőrzés egységének versévé, a modern szerelmi költészet kiemelkedő darabjává.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!


Kapcsolódó olvasnivalók

Árpád-házi Szent Erzsébet élete

Árpád-házi Szent Erzsébet (német nyelvterületen gyakorta Thüringiai Szent Erzsébet) (Sárospatak, 1207 – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és merániai Gertrúd lánya. Születésének helyéről többféle elmélet létezik, ezek alapján Sárospatak, Óbuda és Pozsony jön szóba. A fentiek közül Sárospatak a leginkább elfogadott.

Fidel Castro élete és Kuba története

Mai cikkünk Kuba fordulatos történetét mutatja be, melynek szerves részeként kitérünk Fidel Castro életútjára. Kuba egy karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Pinos-sziget. Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama.

A bűnüldözés mesterei: Endrődy Géza

A bűnügyi nyomozás tudományának első hazai szakkönyve 1897-ben, 128 évvel ezelőtt jelent meg Losoncon, Endrődy Géza tollából, a Kármán-féle Könyvnyomda gondozásában. A második kiadás egy esztendővel később, 1898-ban látott napvilágot Budapesten.

Kapcsolódó doksik

Középiskolai anyagok

Édes Anna (elemzés)

A regényt a Nyugat közölte 1926. július 1-jétől folytatásokban, miután Kosztolányi Dezső a szerkesztőknek, Osvát Ernőnek és Gellért Oszkárnak egy napon reggeltől estig tartó felolvasás után bemutatta, méghozzá - mint Gellért Oszkár írja visszaemlékezéseiben - „harsányan és elfúlva, olykor-olykor a zokogással küzdve", ki-kifutva a szobából, hogy lecsillapodjék, a hallgatók...

A vívódó Móricz hősök útja

Móricz Zsigmond (1879 – 1942) a magyar századforduló egyik legnagyobb alakja. Pályája a Nyugathoz kapcsolódott. Tehetségét Osvát Ernő fedezte fel, majd a Nyugatban jelent meg a Hét krajcár című novellája 1908-ban, ami meghozta neki az első sikereket és ismertté tette. Pályája alakulásában fontos szerepet játszott Ady Endre. A magyar irodalomban Móricz Zsigmond ábrázolta először a...

Ady Endre: Őrizem a szemed című versének elemzése

A hazaérkezés verse Keletkezés: 1916. január első fele Megjelenés: A halottak élén című, 1918-ban megjelent kötetben. Kötetről: A kötet verseiben a rémület mellett is él a remény, hogy tévedéseken, szenvedéseken keresztül, de végül is az ember otthont, emberhez méltó létet fog majd teremteni magának ebben a világban. Csinszka versek néhány...

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!