Cikkek » Cseresznyéskert

Cseresznyéskert Dátum: 2008. február 27. | 15:07:52.
Forrás : doksi.net/hu



Az 1904-ben íródott műben kevés a cselekmény. Egy lezüllőben lévő, jogosan pusztulásra kárhoztatott nemesi család tagjai romantikusan ragaszkodnak a család régi fényét jelképező cseresznyés kerthez, noha nincs energiájuk sem ahhoz, hogy fenntartsák, sem ahhoz, hogy modern üzleti szellemben hasznosítsák. Végül hallhatják a kert megsemmisítését.

A kert a középpont, a dráma tere, kerete, szimbóluma. az első felvonásban a főszereplő Ljubov Andrejevna egykori gyerekszobájába betör a fehéren pompázó természet csodája. Később már csak a kert víziója van jelen, az utolsó felvonásban már késő ősz van, a megmaradt fák is kopaszon állnak.

Ljuba természeti lény, a személyisége, és a kert azonosnak tekinthető. Ő az egyetlen, aki nem válik a darabban komikussá. Kétségbeesetten ragaszkodik a múltjához, a cseresznyéskerthez, de a bizonytalan jövőhöz, Párizshoz, a szeretőjéhez is. Ljubát pojácák, felszínes perc-emberek, újgazdagok veszik körül. Csehov négy pontban rögzítette elveit. A dráma alapuljon zűrzavaron, minden szereplő önálló jellem legyen, ne legyenek a műben hosszadalmas részek, legyen a drámában állandó mozgás.

A műben ritmikusan váltják egymást a különböző jelenetek. A szomorú jeleneteket elfojtják a komikusak, s fordítva. Az idő is fontos tényezője ennek a drámának. A jelen csak az egyik szereplőnek (Lopahinnak) fontos, a többi szereplő a szubjektív időben mozog. Lljuba a múltba menekülne vissza, de menekülne előre is elhagyva a birtokot. A jelen itt is széthullik darabokra.

A színpadon a szereplők másról beszélnek, mint amit éreznek, vagy gondolnak. Az író a belső történésekre helyezi a súlyt a cselekményességgel szemben. Fontos helyet kapnak a hangulatok. Csehov az abszurd felé tolta el a komédia műfaji határait. A dráma a groteszk haláltánc, amely a világvége hangulatát sejteti, s a modern ember ütöttségét írja le.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!


Kapcsolódó olvasnivalók

A vandál-bizánci háború

Észak-nyugat Afrika elfoglalása után a vandál királyság a kezére került hajóhadnak köszönhetően a Mediterráneum egyik legerősebb tengeri hatalmává vált, ráadásul nem adták fel korábbi életmódjukat, és a rablóhadjárataikat tengeren is folytatták. A vandál kalózkodás nyilvánvalóan sértette Bizánc érdekeit, a katolikusok elnyomásával együtt ez már bőven elégséges okot szolgáltatott a katonai fellépésre.

Az anarchizmus

Az anarchizmus egy politikai filozófia, ami magába foglalja azokat az elméleteket és meggyőződéseket, melyek támogatják mindennemű kötelező érvényű kormányzat eltörlését. Története során a libertarianizmus gyakorolt rá hatást, így többnyire annak baloldali formájának tekintik.

Az Inka birodalom

Az Inka Birodalom egy a XII-XIII században létesült dél-amerikai rabszolgatartó indián birodalom, amely legnagyobb kiterjedésekor a jelenlegi Perut, Bolíviát, Ecuadort és Chile északi részét foglalta magába. Az inkák egy történelmi fejlődés utolsó szakaszának voltak főszereplői. Az Inka Birodalom egyike volt a világ legnagyobb és legrejtélyesebb kultúráinak.

Kapcsolódó doksik

Középiskolai anyagok

Kányádi Sándor - a kisebbségi lét sorskérdései

Bevezetés a költészetébe: Sárga kankalin Egy látvány és annak értelmezése adja a verset. Tulajdonképpen egyetlen metaforát bont ki amelyet már a címben megad. Szerkezete: 5 db 2 soros versszakból áll, amelyek félrímesek. 1. vsz: ellentét bontakozik ki a színek és azok értelmezésének szintjén: a fekete a gyász színe, a kankalin pedig egy tavasszal nyíló virág...

Tóth Árpád - Esti sugárkoszorú c. versének elemzése

Előttünk már hamvassá vált az út És árnyak teste zuhant át a parkon, De még finom, halk sugárkoszorút Font hajad sötét lombjába az alkony: Halvány, szelíd és komoly ragyogást, Mely már alig volt fények földi mása, S félig illattá s csenddé szűrte át A dolgok esti lélekvándorlása. Illattá s csenddé. Titkok illata Fénylett hajadban s béke égi csendje, És jó volt élni...

Vajda János élete és munkássága

1827-ben született, a reformkor hajnalán. Szellemi fejlődésére igen nagy hatással volt Vajda Péter, a nagybátyja, akit Petőfi is versben siratott el halálakor. Petőfi egyébként Vajda ideálja, talán ez is magyarázza, hogy 1848 augusztusában honvédnek jelentkezik. Kétféle líra Vajda költészete többnyire az elszigetelt magány, a kirekesztettség, a világgal és önmagával való...

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!