Cikkek » Illyés Gyula élete és munkássága

Dátum: 2008. február 27. | 15:44:15. Forrás : doksi.net/hu

Jelentősége

Költő, dráma, regény és esszéíró, műfordító. József Attila generációjához tartozik. Életművében a népi, nemzeti és egyetemes értékek ötvöződnek. Egyfajta morális igényesség jellemzi művészetét. Szerepe a ’45 utáni magyar kultúra arculatának kialakításában meghatározó.

Élete

1902-ben született Rácegrespusztán. Ősei cselédek voltak. Apja uradalmi gépész. Iskolái: Dom-bóvár, Pest. A forradalmak alatt részt vett a politikai mozgalmakban, vöröskatona. 1921-ben beiratko-zik az egyetem magyar-francia szakára, de nem kezdte el, mert emigrált Párizsba, 5 évet töltött itt. Kapcsolatba került a francia avantgárddal.

1926-ban hazajött és Kassák Lajossal szerkesztette a Dokumentum című folyóirat. 1928-tól a Nyugat munkatársa. 1941-44 között a Magyar Csillag című folyóiratot szerkesztette. 45 után a Nem-zeti Parasztpártnál képviselő. Az 50-es években tartózkodik a közéleti szerepléstől. Az 1960-as évek-ben magyar irodalmi élet vezéralakja lesz. A 70-es években a határon túli magyarok sorsáért emeli fel a szavát. 1983-ban halt meg.

Költészete

Első verseit avantgárd folyóiratok közlik. Ezek szürrealista versek.

1937: Rend a romokban: Új korszak kezdődik Illyésnél: Töprengő, vitázó költemények, drámai monológok. 1945 után versekkel köszönti a romokból hazát építő munkásságot és parasztságot. Pl: Megy az eke. 1948 után fordulat következik be az életébe: Bizalmatlanul szemléli a körülötte zajló eseményeket. 1950-től kezdve inkább csak történelmi drámákat ír. 1956. november 2. Irodalmi Újság-ban megjelenik az Egy mondat a zsarnokságról című verse: egyfajta vélemény a totális diktatúráról. 1956: Kézfogások című kötet.

Az utolsó évtizedekben átalakul a költészete: meditáció, meditálás kap nagy szerepet: gyakori téma az élet-halál kérdése. Tömörebb, bonyolultabb mondatfűzés figyelhető meg a költeményeiben. Feszültség, drámaiság, zaklatottság uralja a verseket. Műfaji változatosság: szonett, óda, hosszúvers, prózavers, képvers.

Egy mondat a zsarnokságról

A vers 1956 nemzeti dala, egyfajta kordokumentum. Ugyanakkor a versnek a tárgya: minden kor zsarnoksága. A mű mintája Eluard A szabadság című költeménye. Formája litániára emlékeztet. Rendkívül monoton a versépítkezés.
A vers címe: Témamegjelölő, egy elvont fogalmat definiál a költő. Szerkezete: Egyetlen több-szörösen összetett mondtat, melynek az alapmondata: Hol zsarnokság van ott zsarnokság van. Történelmi háttere az 50-es évek. A zsarnokság évei, ez a Rákosi-korszak.
A vers szerkezete:

A vers első fele: A zsarnokság jellemzői és a XX századi megnyilvánulási formái.

A vers középső része: A zsarnokságnak a művészetben való megnyilvánulási formái.

A vers harmadik fele: A zsarnokság megjelenése a magánéletben.

Idősíkok, időszemlélet:

A versben a jelen idő uralkodik. Lényegi változásoktól mentes.

A múlt hiányzik. A jövő idő is hiányzik, tehát az ellenállás lehetetlen.

A zárlat: Végkimerülés-szerűen elhalkuló.

Aki élt zsarnoki korban, az nem törölheti életéből ezt a szakaszt akkor sem, ha átmeneti jellegű.

Bartók

A zeneszerző halálának 10. évfordulójára írta, 1955 októberében. A Színház és Mozi című heti-lapban jelent meg. Műfaja: rapszodikus óda. A vers első részében a költő Bartók zenéjének kritikusai-hoz szól. A költeményt az indulat formálja. A rettenet kimondásának jogáért emeli fel a szavát. Ellen-tétet állít a Bartók zenéjét szeretők és az azt elutasítók között. Első csoport számára Bartók zenéje vi-gaszt, a második csoport számára hangzavar. A költő értetlenül szemléli azokat, akik nem ismerik fel Bartók zenéjének népi gyökereit.

A következő rész a „Bánatomat sérti” kezdetű sortól Illyés Gyula Bartók küldetésére utal. Azt hangsúlyozza, hogy a kor zaklatottságát nem lehet verklifutamokkal kifejezni. A zene szerepe: a disz-harmónia kifejezése, ami a társadalomban és a lélekben egyaránt jelen van.

A művészet feladata: katarzist teremteni, rádöbbenteni az embereket az élet zord igazára. Mo-dern ars poétika, egyben Illyés Gyula költői hitvallása is.

Az utolsó szakaszban a vers menete lelassul. A költő a pátosz hangján fejezi ki Bartók iránt tiszteletét. Összegzi a vers témáit, gondolatait. Pozitív kicsengésű a vers, mert hogy a zene emberi jövőt ígér.

Zaklatott, egyenlőtlen hosszúságú sorokból és változatos rímképletű versszakokból áll. A szerkezet íve leginkább egy spirálvonallal írható le, ugyanis a motívuma újra és újra visszatérnek és ezek viszik tovább a költeményt. Sok a retorikai alakzat, felkiáltás, párhuzam, kérdés, ellentét.

Koszorú

1970-ben írta a Kortárs folyóiratban jelent meg. Szabad vers, a nemzeti közösségi élmény legszebb vallomása. Kemény felütéssel indul a költe-mény. Hatásos késleltetés után mondja ki a költő, hogy a vers tárgya a magyar nyelv. Az első részben az idősík a jelen. A szavak a tűz képét asszociálják. Majd a kép átalakul és a kígyó hasonlatban folyta-tódik a gondolat. A második részben a költő visszalép a múltba a történelem századait idézi. Felsorolja azokat az embereket, akik a nyelv épségét megőrizték.

Az utolsó részben egyre sodróbbá válik a mű menete. A költő birtokos jelzők sorozatával szól a magyar nyelv milyenségéről. Az idő és a tér fokozatosan tágul. A vers tetőpontján megjelenik a lírai én és megvilágosodik a cím jelentése. Minden elismerés, amit a költő kaphat, a nyelvet illeti. Verszár-lat patetikus hangvételű: a költő tiszteletadása, tanúságtétele.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Karácsony ünnepének eredete

A Karácsony a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe, amelyen Jézus születésére emlékeznek. Időpontja december 25-e. Magyarországon a nem vallásos, de keresztény kultúrkörbe tartozók számára általában a szeretet ünnepét jelképezi. Elterjedt szokás karácsonykor a rokonok és ismerősök megajándékozása; ennek következtében a keresztény többségű országokban a gazdaságilag legjelentősebb ünnep.

A forint története

Néhány éve vonták ki a forgalomból az 1 és 2 forintos magyar érméket. Cikkünk az infláció áldozatává vált érméknek állít emléket a forint magyarországi történetének bemutatásával. A forint (más nyelveken florin és gulden néven is) a történelem során több országban is használt pénznem volt. A magyar forint (HUF) ma Magyarország hivatalos fizetőeszköze.

A grúz - dél-oszétiai háború

A dél-oszétiai háború 2008 augusztusában kezdődött fegyveres konfliktus az egyik oldalon Grúzia, a másik oldalon Dél-Oszétia, Abházia és Oroszország között. Oroszország szerint Grúzia népirtást hajtott végre az oszétok ellen, ezért megtámadta a Dél-Oszétiát elfoglalni készülő grúz erőket, majd a támadást Oszétián kívül is folytatta. Grúzia szerint Dél-Oszétia megtámadására a már korábban megindult orosz csapatmozgások miatt volt szükség.

Kapcsolódó doksik

• Horváth Péter - A lélekfilozófia értelmezési perspektívái a 20. századi Arisztotelész irodalomban / 2013, 16 oldal
  
  
• Habsburg Birodalom 1711-1848 között / 2000, 3 oldal
  
  
• Irodalom érettségi tételek, 2004 / 2004, 42 oldal
  
  
• Magyarország a Habsburg birodalomban / 2010, 2 oldal
  
  
• Magyarország beilleszkedése a Habsburg Birodalomba / 2014, 12 oldal
  
  

Középiskolai anyagok

Petőfi Sándor politikai költészete

Petőfi Sándor a szabadság, szerelem és az életöröm költője. Költészetére a romantika jellemző, de annak szélsőségei nélkül. Közvetlenségével megteremtette a lírai realizmust. Az így létrehozott költészet teljesen megváltoztatta az irodalom arculatát, szemléletét, témáját, hangnemét és stílusát is. Legfőbb esztétikai elve az egyszerűség, de ez tudatos művészi munka...

Ady Endre Az ős Kaján című művének az elemzése

Mikor a vers elemzésébe fogtam, eleinte élveztem, hogy sok mindent értek a versből, de egyszer csak egy komoly problémával találtam szembe magam, mégpedig, hogy ki is ez az ős Kaján, az Úr, akihez oly furcsa és kettős viszony köti a lírai ént. Bár valahol azt olvastam, Ady szimbolizmusa abban különbözik a kortársakétól, hogy jelbeszédét minduntalan ő maga fejti meg, be kell valljam, én...

Tangó

Slawomir Mrozek (szül.: 1930) műveinek központi témaköre korunk személyiségválsága, az elidegenedés és önazonosság-vesztés. Groteszk, vagy abszurd helyzeteket, modelleket állít színpadra, amelyekben azonban a realitás is jelen van. A szereplők logikáját, a művészek teóriáit a köznapi élet törvényeivel szembesíti, a hatalom, a kegyetlenség, a morál és a nemiség összefüggéseire...

Értékelések

Új értékelés:

Kérlek válassz a listából 1 - Szánalmas, töröljétek! 2 - Épphogy megüti a szintet 3 - Átlagos 4 - Jó 5 - Kiváló, páratlan