|
Dátum: 2008. február 28. | 10:35:13. Forrás : doksi.net/hu |
Balassi a magyar nyelvű líra első kiemelkedő, világirodalmi szintű képviselője; új költői formák felismerője és új formák megalkotója. Költészetében a szerelmi líra összefonódott a török hódító elleni harc élményeivel. Kezdetben átvette a humanista szerelmi líra sablonját, de erős egyénisége hamarosan eredeti magyar költészetet teremtett. Igen nagy zenei műveltséggel rendelkezett. Az általa ismert számos dallam (olasz, német, humanista latin, lengyel stb.) nemcsak inspirálta, hanem közvetlen mintájául is szolgált verseinek. Maga a Balassi-strófa is énekelt forma volt.
Balassira legfőképpen az ókori görög és római költészet hatott, de Petrarca hatása sem elhanyagolható a minnesängerek mellett. Verseiben a petrarkista költészet hagyományait folytatja Balassi, ami azt jelenti, hogy műveiben nem a kedvest írja le, hanem nagy hangsúlyt fektet saját érzelmei bemutatására.
A szerelem költője volt. Balassi a szerelmet az élet egyik legfőbb értékének tekintette, ezt bizonyítandó drámai műve a Szép Magyar Comedia. Ez a munkája 1589-ben keletkezett, és a Júlia meghódítására irányuló utolsó kísérletei közé sorolhatjuk. Ezzel egy új műfajt honosított meg a magyar irodalomban: a reneszánsz szerelmi komédiát.
Szerelmi költészetének az alábbi ciklusait különíthetjük el: ilyen az Anna-, és a Júlia-ciklus, melyeknek ihletője Losonczy Anna volt, illetve a Célia-ciklus, melyek Wesselényiné Szárkándi Annához szóltak. Anna-ciklusban található versek Balassi szerelemének kialakulásakor keletkeztek. Későbbi verseiben Annát már Júliának nevezi, ezzel is elvonatkoztatva a konkrét személytől. Régi mintákra hagyatkozva szíve hölgyének álnevet választ. Idővel a hölgy személye átpoétizálódik, átköltőiesedik, ami mutatja, hogy a költő kezd révbe érni művészeti szempontból. Balassi a nő és a férfi viszonyát a jóval korábbi francia trubadúrköltészetre emlékeztetően gyakran az úr és szolga viszonyaként fejezte ki. Míg a Júlia-ciklusra a végletekbe csapó érzelemkifejezés a jellemző, addig a Célia-verseken Balassi költészetének utójátéka figyelhető meg. Ekkor már nyugodtabb hangvételűek a művek, nincsen meg a Balassira jellemző érzelemi csapongások.
A Darvakhoz szól című művében a költőre a darvak hatottak, ők ihlették a versírásra. Megszólítja a darvakat, és őket használja arra, hogy saját érzelmeit bemutathassa. Ezáltal egy önelemzést kapunk, melyben kifejti elkeseredettségét, mivel közte és Júlia közt egyre nő mind a földrajzi, mind pedig a lelki távolság. Júlia lakóhelyeként a Paradicsomot jelöli meg, ezzel is utalva Júlia boldogságára, és saját szenvedéseire. Mindennek ellenére a vers tele van Balassi jókívánságaival, és Isten áldását kéri szerelmének. Júliát metaforák sorozataival írja le, jellemzi. Balassi, a petrarkista költőkhöz hasonlóan szerelmének a szépségét az égiekkel való összevetésben érzékeltette, szép szüzeket emleget, ilyen például Vénusz, a szerelem istennője. A külső szépség azonban csak a belső jósággal lehet teljes.
Balassi rengeteg metaforát használ alkotásaiban - főleg virágmetaforákat - ezáltal is rokonságot teremt a virágversek és saját művei között. A reneszánsz művészetben viszonylag ritka volt, hogy az ókori példákhoz hasonlóan kifejezzék a testi szerelmet. Balassi lírájában nem, de a Szép Magyar Komédiában megjelennek a hasonlóan szókimondó elemek. „Mind éjjel, mind nappal téged kívánlak, várlak az én ágyamban”: Balassi a testi szerelem beteljesülésére vagy az arra való vágyakozás jelzésére használta a virágének-frazeológiát. Ezek nem gyakoriak, versei többsége a be nem teljesülő szerelemről szólnak.
Balassi a magyar irodalom kiemelkedő alakja volt, tehetségével megalapozta a magyar reneszánszot.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A bűnüldözés mesterei: Thaisz Elek
Thaisz Elek rendőrtisztviselő, 1861-től Pest, 1873-tól 1885-ig az egyesített Székesfőváros, Budapest rendőrfőkapitánya volt. Pesten született 1820-ban, apja Thaisz András (1789–1840) jogász, királyi táblai ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Az infláció és a hiperinflációAz infláció a közgazdaságtanban az árszínvonal tartós emelkedése. Az árszínvonal csökkenése a defláció. Árstabilitás alatt az árak változatlanságát értjük egy időszakban, ekkor a árszínvonal-emelkedés 0% körüli. A stagfláció olyan viszonylagosan magas infláció, amely magas munkanélküliséggel jár együtt.
A forint történeteNéhány éve vonták ki a forgalomból az 1 és 2 forintos magyar érméket. Cikkünk az infláció áldozatává vált érméknek állít emléket a forint magyarországi történetének bemutatásával. A forint (más nyelveken florin és gulden néven is) a történelem során több országban is használt pénznem volt. A magyar forint (HUF) ma Magyarország hivatalos fizetőeszköze.
Kapcsolódó doksik- Frank birodalom kialakítása, berendezkedése Nagy Károly idején, és a birodalom jelentősége / 2009, 2 oldal
- Mihók Sándor - A szegények gondozása, hadigondozás az ókori Hellászban és a Római birodalomban / 2019, 22 oldal
- Farkas Mária - A Római Birodalom / 2002, 4 oldal
- Godzsa Anikó - A magyar irodalom története a klasszikus századfordulón és a reformkorban I / 2002, 84 oldal
- A Parthus Birodalom történelme / 2009, 5 oldal
Nemzet és haladás kérdése a Toldi estéjében
Arany 1848-ban kezdett el a Toldi szerelmével foglalkozni, 1879-ben fejezte be. Rossz. Az epikus Arany régi álma volt egy hun eposz, hun trilógia megírása. 1863-ban megírta az első részt, a Buda halálát. A modern lélektani regények eszközeivel fokozatosan bontja ki a költő azt a folyamatot, ami a végzetes testvérgyilkosságig vezet. A belső egyenetlenségek, a széthúzás tükre. A műballada...
Szigeti veszedelemZrínyi Miklós (1620-1664) elsősorban „bajvívó szablyájával” vívta ki tekintélyét a XVI. századi függetlenségi küzdelmekben. „Pennájával”, nevezetesen a Szigeti veszedelem c. eposzával dédapjának, az azonos nevű szigetvári hősnek állított emléket, a barokk korban is legmagasabb rendűnek tartott műfajban. Antik jegyek (a cím: Obsidio Szigetiana, Vergilius, Ovidius...
Érték- és időszembesítés Berzsenyi Dániel A közelítő tél című versébenBerzsenyi elégiáiban olyan összetett, összegző élmények jutnak kifejezésre, ahol az illúziókból való kiábrándulás a valóság felismeréséig jut. Az ifjúság elmúlásának fájdalmát a költő az elmúlás egyetemes élményévé teszi. Elégikus versei tele vannak olyan hangulati jelzőkkel, amelyek elvezetnek az érzelmesség felszínétől a vallomások telítettségéig, így a romantikus...
1950. november 4-én született a Veszprém megyei Pápán. Édesapja, Kuncze Lajos (1922-1991) az orvosi egyetem hallgatója volt; 1954-től nyugdíjba vonulásáig Várpalotán volt belgyógyász főorvos, egy időben kórházigazgató. [2]Édesanyja, Máramarosi Magdolna (1923) a család háztartását vezette. Testvérei: Lajos (1949), irodagép-műszerész és vállalkozó, Magdolna (1954)
