|
Dátum: 2008. február 28.10:41:22. Forrás : doksi.net/hu |
Az 50-es éveket Arany életében a bizonytalanság, a céltalanság és a fölöslegesség életérzése töltötte be. Verseiben is ez a keserűség, kiábrándultság és illúzióvesztés szólal meg. Arany műve, mely 1851-ben keletkezett, a korszak egyik legjellegzetesebb alkotása.
A mű helyszíne a kert, mely a valóságban a költő házához tartozott. A vers méltán viseli ezt a címet, hiszen a történet, az életkép a kertben dolgozó kertész alanya köré íródik. A mű egyes szám egyes személyben („kertészkedem”, „bíbelek”) való indítása is erre enged következtetni; a lírai alany lesz az életkép középpontjában. De a szemlélődés középpontjába, ellentétben azzal, ahogy várnánk, nem a kert, hanem a kertet körülvevő állatok („egyes daruszú”, „magános gerle”), illetve emberek állnak. A látszólag jelentéktelennek tűnő madármotívumok, így a társaitól elszakadt daru, vagy a párját vesztett, magányosan búgó gerlice tragikus, sajnálatra méltó hangulatot kevernek az elégikus hangvételbe. Ezután a kertész figyelme terelődik a szomszédban „szemfödél alatt” fekvő ifjú nőre át, akinek rokonait elnyelte „széles e világ”, és „nem nyit be hozzá enyhe részvét, legföljebb… a kíváncsiság”. Majd a harmadik versszakban a kertész figyelme a szomszédban búsan faragó emberre terelődik, aki éppen deszkái közt válogat, hogy elhunyt hitvesének koporsót csináljon. Ezek a fadeszkák lehettek a menyegzői ágy vagy a „kisded árva” bölcsőjének darabjai lehettek volna. Ezzel a képpel Arany összekapcsolja a születés-szerelem-halál gondolatát és körforgását.
Az ötödik versszak elején megismétlődő sor, mely a verset indította, jelzi, hogy most egy másik szerkezeti egység következik. Itt a mű a látványból az elmélkedésbe vált át. Ezzel egy újdonságot vezet be Arany a magyar líra történetében. Míg az első sorok a falusi élet mutatják be, addig az utolsó három versszak a társadalmi állapotot jellemzik. A gondolatmenet az egyeditől az általános, a konkréttól az elvont felé halad. Ebben (5.) a versszakban a lírai alany, meghallja a szomszédban szóló halotti éneket, elégnek érzi saját szíve baját, nem akar a más gondjával is foglalkozni. Közönyösségét próbálja ezzel magyarázni. Ebben a versszakban ellentét feszül a fák sebeit kötöző, ápoló és az emberek fájó sebei iránt közömbös magatartás között.
Az utolsó két versszakot Arany „Közömbös a világ”-gal indítja. Ezzel nyomatékosítja keserű véleményét az eltorzult világról, az elembertelenedett emberiségről, és így egyúttal önmagáról is. „Az élet egy összezsúfolt táncterem”, melyben „sürög-forog.. a népség”. Új és új nemzedékek születnek, akik semmiben sem jobbak, sőt talán még rosszabbak is mint az őket megelőző nemzedék. Az utolsó strófában Arany a hernyó-metafórával kifejezésre juttatja megvetését: „az ember…mikép a hernyó, telhetetlen, mindég előre mász s- harap”. Míg a vers elején a kertész a növények gyógyítója volt, addig itt már a halál megtestesítője („ama vén kertész, a halál”). A kert jelképezi az egész világot, melyben a kertész azon fáradozik, hogy a kártékony hernyókat elpusztítsa, de mindet nem sikerül(het) neki, mert az emberiség, a történelem mindig újraszüli a bajokat, a közönyt.
Arany pesszimistán tekint a kialakult társadalmi állapotokra, hite megrendül az emberi haladásban, korábbi illúzióit véglegesen elveszítette.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Az infláció és a hiperinfláció
Az infláció a közgazdaságtanban az árszínvonal tartós emelkedése. Az árszínvonal csökkenése a defláció. Árstabilitás alatt az árak változatlanságát értjük egy időszakban, ekkor a árszínvonal-emelkedés 0% körüli. A stagfláció olyan viszonylagosan magas infláció, amely magas munkanélküliséggel jár együtt.
A grúz - dél-oszétiai háborúA dél-oszétiai háború 2008 augusztusában kezdődött fegyveres konfliktus az egyik oldalon Grúzia, a másik oldalon Dél-Oszétia, Abházia és Oroszország között. Oroszország szerint Grúzia népirtást hajtott végre az oszétok ellen, ezért megtámadta a Dél-Oszétiát elfoglalni készülő grúz erőket, majd a támadást Oszétián kívül is folytatta. Grúzia szerint Dél-Oszétia megtámadására a már korábban megindult orosz csapatmozgások miatt volt szükség.
A vámpírok eredete"Fogd be a szádat, mert jön a vámpír és megeszen!" Tartja a szólásmondás a moldvai Prut nevű járásban, ahol ezzel ijesztgették a rossz gyerekeket. Hogy Mi is az a vámpír?, arra leginkább így tudnánk válaszolni: az a halott, akinek a teste nem enyészik el; az a sátáni ember, akit a föld nem fogad be; akit a sírban az Ördög rontott meg; félördög; vadállat, vagy olyan kutya, vagy macska, mely halott teteme fölött ugrott át.
Kapcsolódó doksik- Godzsa Anikó - Klasszikus magyar irodalom I / 2003, 41 oldal
- Az 1945 utáni magyar irodalom áttekintő jellemzése / 2002, 14 oldal
- Áts József - Információkeresés a természettudományi szakirodalomban / 2013, 130 oldal
- A Nyugat-Római birodalom hanyatlása és bukása / 2002, 2 oldal
- Mai világirodalom / 2004, 8 oldal
Tangó
Slawomir Mrozek (szül.: 1930) műveinek központi témaköre korunk személyiségválsága, az elidegenedés és önazonosság-vesztés. Groteszk, vagy abszurd helyzeteket, modelleket állít színpadra, amelyekben azonban a realitás is jelen van. A szereplők logikáját, a művészek teóriáit a köznapi élet törvényeivel szembesíti, a hatalom, a kegyetlenség, a morál és a nemiség összefüggéseire...
Hazaszeretet a magyar irodalombanA hazaszeretet minden nemzet számára egy és ugyanazt jelenti, a szülőföldhöz való ragaszkodást. Ez főleg igaz a magyarságra, mert hazánk, fennmaradását a történelem folyamán sokszor fiai áldozatkészségének köszönhette. A reneszánsszal jelent meg a magyar irodalomban a hazaszeretet. Ennek az érzésnek az első megfogalmazója Janus Pannonius (1434-1472), irodalmunk első képviselője...
Üvöltő szelekAz angliai Yorkshire-ban a XIX. század első felében egy korán megözvegyült, ír származású falusi papnak három lánya volt, mindhárman megpróbálkoztak az irodalommal. Emily Bronte (1818-1848) volt a középső nővér, és jóllehet egykönyvű író maradt, de egyetlen regénye világsiker lett. Az Üvöltő szelek (Wuthering Heights) a XIX. századi angol irodalom legdémonibb műve. Romantikus és...
Francia drámaíróLa Ferté-Milonban született 1639. december 22-én. A régi Franciaországra oly jellemző hivatalnok-polgárrétegből származott.Korán árvaságra jutott. A janzenisták híres iskolájában, Port-Royalban nevelkedett, kitűnő hellenistáktól szerezte a görög irodalom alapos ismeretét, ami majd művészetének is egyik forrása lesz. Jogásznak, majd papnak szánták;
