Cikkek » Az emberi sors

Dátum: 2008. február 29. | 12:57:27. Forrás : doksi.net/hu

Gorkij után Solohov a szovjet-orosz próza legnagyobb alkotója. 1965-ben Nobel-díjat kapott. Nevét a Csendes Don című regénye tette világhírűvé. A nagy honvédő háborúról és az utána következő nehéz időkről ad képet Az emberi sors című, 1957-es kisregényében.

A mű mintegy másfél évtized történetét fogja át a hős visszaemlékezésében. A cselekmény sűrített, nem részletező, gyorsan átvált az egyik motívumról a másikra. A történetet keretbe foglalja az író személyes jelenléte a bevezető és a befejező részben.

Tragikus történet bontakozik ki a főhős elbeszéléséből, amely azokban a viharos években bárkivel megtörténhetett volna. Számos alak villan fel az elbeszélésben, de legtöbb csak egy-egy emberi magzatot testesít meg. Csupán egyetlen alak rajzolódik ki sokrétűen: Andrej Szokolov, a főhős, aki az egyszerű, melegszívű orosz ember típusa. Megpróbáltatásaiban mindaz a csapás összesűrűsödik, ami a szovjet népre zúdult, s ő a néphez méltóan viseli el ezeket. Alakjában így az egyéni és a közösségi sors testesül meg. Szokolov mindent elveszít, de folytatja életét, sőt, mivel minden családtagja meghalt a háborúban, egy árvagyerek felnevelésére is vállalkozik. Az író ezzel azt vallja, hogy az erőskezű embert nem törhetik meg a sorscsapások, inkább megedződik. A mű egyúttal tiltakozás a háború ellen is. Leleplezi a fasizmus barbárságát, s megalkuvás nélkül harcot hirdet ellene.

A mű szocialista-realista stílusú, vagyis nemcsak bemutatja, bírálja a hibákat, hanem megmutatja a kivezető utat ezekből. Az elbeszélés hangnemét elsősorban a tárgyilagosság jellemzi. Az elbeszélő hős hangja mindvégig nyugodt. Nem emeli fel a legmegdöbbentőbb élmények elmondásakor sem. Az elbeszélés ideje mindig a múlt. Mindig a történésről van szó, csak itt-ott szövődik bele egy-egy eltűnődő kérdés, magyarázat. Csupa világos, arányosan tagolt mondat jellemzi, az előadás változatos. Leíró, párbeszédes, elbeszélő részek váltakoznak. A leírásnak fontos szerep jut a keretben. A tél végi olvadás nemcsak hangulatában illeszkedik az annyi pusztulást felidéző történethez: jelképes értelme van annak, hogy végre mégis tavaszodik.

A mű cselekménye és szerkezete

Szerkezete: A történést keretbe foglalja az író személyes jelenléte a bevezető és a befejező részben. A keret eleve biztosítja a zártságot, s különösen drámaivá teszi az előadást az ellenpontozásos eljárás (amelyben valami jó mellett valami rossznak is már ott az árnyéka. Boldog béke, de a ház egy hadi célpont, a reptér mellé épült, ahol majd emiatt el is pusztul). Az ellenpontozásos eljárásban a jó és a rossz mindig együtt szólalnak meg.

Bevezetés: Az író utazása egy messzi kis faluba, amelynek során találkozik a főhőssel. Megismerkednek, és a főhős mesélni kezdi életét.

Bonyodalom: Szokolovot, a főhőst behívják katonának. A háborúban fogságba esik, de megszökik. Házát és benne az egész családját bombatámadás éri. Csak a fia marad életben, aki ezután azonnal önkéntesnek jelentkezik a háborúba. Kitüntetéssel elvégzi az iskolát, és kapitányi rangban a frontra kerül. Az apja levélben értesül a hírről, és nagyon büszke a fiára. Folyamatosan leveleznek.

Tetőpont: Szokolov fiát, Anatolijt 1945 május 9-én, a győzelem napján agyonlövi Berlinben egy mesterlövész.

Megoldás: Szokolov fiává fogadja a szintén teljesen elárvult kisfiút, Vanyuskát. Az író Szokolovban olyan embert ábrázolt, aki becsületesen helytállt a fronton, a fogságban, és a polgári életben, s ezért tiszteletet érdemel. Így vált az elbeszélés megjelenése idején általános emberi, és aktuális társadalmi mondanivaló kifejezőjévé.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Az Óriáspanda

Az óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca), régebbi nevén bambuszmedve a medvefélék (Ursidae) családjába tartozó emlős. Elterjedése csak maradványfoltokra korlátozódik Közép- és Dél-Kínában. Könnyedén felismerhető a szemét, fülét és kerek testét körülvevő nagy fekete foltjairól. Az óriáspanda veszélyeztetett állat, mintegy 1600-3000 egyed él szabadon Kínában. A WWF jeleként és gyakran általában az állatvédelem jelképeként világszerte ismertté vált.

A bűnüldözés mesterei: Thaisz Elek

Thaisz Elek rendőrtisztviselő, 1861-től Pest, 1873-tól 1885-ig az egyesített Székesfőváros, Budapest rendőrfőkapitánya volt. Pesten született 1820-ban, apja Thaisz András (1789–1840) jogász, királyi táblai ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

A bűnüldözés mesterei: Török János

Thaisz Elek főkapitány távozása után Török János, volt temesvári polgármester lett az új budapesti főkapitány (1885). Török Jánost közigazgatási szakemberként tartották számon, de a rendőrség irányítása sem volt ismeretlen a számára.

Kapcsolódó doksik

• Kiss Attila - Róma világbirodalommá fejlődése (Előzmények és következmények) / 2012, 5 oldal
  
  
• Elloulou Maged Mustafa - A nő helyzete az arab társadalomban, a modern egyiptomi irodalom és feminizmus tükrében / 2009, 20 oldal
  
  
• Történelmi személyiségek a Habsburg birodalom korából (1790-1848) / 2008, 9 oldal
  
  
• Mai világirodalom / 2004, 8 oldal
  
  
• Magyar nyelv és Irodalom középszintű írásbeli érettségi tételek, megoldással, 2006 / 2006, 41 oldal
  
  

Középiskolai anyagok

Sirály

Az 1896-os pétervári ősbemutató szörnyű sikertelenséggel zárult, de a moszkvai Művész Színház társulata, amely fellázadt a régi játékstílus, a teatralitás, a hazug pátosz, a deklamáció, a mesterkéltség, a sztárkultusz ellen, 1898-ban sikerre vitte a darabot. A Sirály tragikomikus művészdráma, ripacsok és művészek sorstragédiája, ironikus-keserűen szomorú komédiája. A...

Balassi Bálint és a reneszánsz

Az olasz városállamok meggazdagodott polgársága vagyona birtokában új életformát alakított ki, új eszméket kezdett a magáévá tenni. Megnőtt az egyéniség szerepe. Az új stílusú életfelfogás feltámasztotta az ókori görög és római kultúrát, visszhangra talált benne az antik műveltség emberközpontúsága. Tudatosan tárták fel a múlt emlékeit, felkutatták a latin és a görög...

Balassi Bálint szerelmi költészete

Balassi a magyar nyelvű líra első kiemelkedő, világirodalmi szintű képviselője; új költői formák felismerője és új formák megalkotója. Költészetében a szerelmi líra összefonódott a török hódító elleni harc élményeivel. Kezdetben átvette a humanista szerelmi líra sablonját, de erős egyénisége hamarosan eredeti magyar költészetet teremtett. Igen nagy zenei műveltséggel...

Értékelések

Új értékelés:

Kérlek válassz a listából 1 - Szánalmas, töröljétek! 2 - Épphogy megüti a szintet 3 - Átlagos 4 - Jó 5 - Kiváló, páratlan