Cikkek » Lapaj, a híres dudás

Dátum: 2008. február 29. | 13:09:37. Forrás : doksi.net/hu

Mikszáth parasztábrázolása

Mikszáth műveire kezdetben nagy hatással volt Jókai romantikája, később eltért tőle. Mikszáth egy teljesen új világot mutat be, a parasztok világát. Parasztábrázolása csendes líraiság és a szelíd humor jellemző. A népmesékből, balladákból sokat merített, ez alakította ki a stílusát, az ún. asztali beszélgetéseket. Történeteinek hangneme nem elborzasztó, az író inkább igyekszik tompítani a tragikus események élét. Általában ragyogó emberi jellemeket mutat be, akikkel legtöbbször tragikus események történnek, meg akarja győzni az olvasót arról, hogyha az élet úgy hozza, a legegyszerűbb emberből is erkölcsi nagyság válhat. Novelláiban a természet együtt él és lélegzik az emberi sorsokkal, az érzelmek előképét vagy utórezgéseit mutatja be. Azonban a paraszti életet nemesi szemmel látja, ezért óvakodik a naturalista eszközöktől, a hétköznapi gondok nem jutnak el hozzá. Minél egyszerűbb az ember, annál kevesebb gondja van. Tehát Mikszáth Kálmán Móriczcal ellentétben nem reálisan festi meg a parasztsorsot.

Mikszáth novellái

Nem csupán falusi idillek, a legtöbb írás mélyén - balladai sejtetéssel - ott rejlik egy-egy nyugtalanító tragédia, kettétört emberi sors. A paraszti idillt mindig feldúlja valami, mely eseményből a tulajdonképpeni elbeszélés cselekménye bontakozik ki. Jellegzetes Mikszáth írói magatartása is, ahogyan előadja történeteit. Nem a kívülálló tárgyias, személytelen hangján közli az eseményeket, hanem a nép mesemondójának tudatvilágát imitálja. Ezért tudja olyan természetesen magáévá tenni a falusi ember önszellemét, babonás hiedelmeit, a népi mondavilágot. Beleéli magát a közvetlen hallgatósághoz szóló mesélő, regélő alakjába, s a naiv, élőszóbeli előadás formáit utánozza. Közbeszúrt anekdotákkal, lírai kitérésekkel mintegy ébren kívánja tartani a hallgatók figyelmét.

Lapaj, a híres dudás

Hosszas bevezetés előzi meg a cselekményt. Lapaj ősei is mind juhászok voltak, akik kint élték életüket a határban. Nagyapja számadó volt, azonban ő már csak a csőszmesterségig vitte. Egész életét az állatok között tölti, jobban megvan velük, mint az emberekkel, akik szerinte kiismerhetetlenek. Egy fiatal lány settenkedik Lapaj szerény kuckója körül, akire Lapaj mogorván ráförmed.

Nem akarta bántani a lányt. Egyszerűen csak olyan volt, mint a többi juhász, soha nem tanult illemet. A lány szelíden válaszolt, kérlelte, hogy nézze őt meg jól, majd futásnak eredt és belevetette magát a vihartól felkorbácsolt folyó vizébe. Lapaj már csak a sikoltást hallotta. Kiveszi szájából a pipát, lekapja a széles kalapot a fejéről, odahelyezi a lucskos földre, s rátérdelvén, a folyó felé fordulva elmondja a Miatyánkot, csendesen, vigyázva, hogy meg ne akadjon benne.

Ami ezután történt, az jobban megrázta a híres dudást. Egy síró kisbaba volt elrejtve a kunyhójában. Lapaj első ijedtségét legyőzve, minden tudományát latba vetette, hogy a csöppség ne sírjon, majd rájött, hogy éhes és megitatta kecsketejjel. A távolban meglátott egy fiút, akit elküldött a faluba a bíróhoz, hogy kerítsen egy öregasszonyt, aki majd felneveli a kisbabát. A fiú meg is jött a falu bábájával. Lapaj könnyes szemekkel adta át a csecsemőt, hiszen annyira megszerette. A döntés - mely egész életére szólt - hirtelen született meg benne: visszavette a gyermeket a megdöbbent bábától és bevitte a kunyhójába. Másnap egyetlen értékét, a dudáját eladta egy anyakecskéért. Lapaj - aki nem kötődött senkihez - egyszerre értette meg a gondoskodás, a szeretet fogalmát. A novellából egy faragatlan, ám még humánummal rendelkező ember magasodik ki a dudás személyében.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Az anarchizmus

Az anarchizmus egy politikai filozófia, ami magába foglalja azokat az elméleteket és meggyőződéseket, melyek támogatják mindennemű kötelező érvényű kormányzat eltörlését. Története során a libertarianizmus gyakorolt rá hatást, így többnyire annak baloldali formájának tekintik.

Az acélról átlagembereknek

Az acél a vas legfontosabb ötvözete, fő ötvözője a szén. Emellett olyan vasalapú ötvözet is, amelyet képlékeny alakítással lehet megmunkálni (pl. kovácsolni). Ötvözőként nemcsak a szén jelenhet meg, hanem más elemek is, például szilárdság növelése (egyben a képlékenység csökkentése) érdekében.

A szerencsejáték története

A szerencsejáték olyan játékforma, amelynek során pénzben vagy más értéktárgyban kifejezett téteket tesznek egy olyan játék végeredményére, amelynek kimenetele bizonytalan. A játék célja tehát az esemény kimenetelének eltalálása és a kockáztatott érték, jellemzően pénzösszeg növelése. A játékelmélet alapján a szerencsejáték egy zéró összegű játék, hiszen a résztvevők kizárólag egymástól nyerhetnek el értéket, azaz egymás kárára lehetnek sikeresek. [1] [7]

Kapcsolódó doksik

• Deribó János Csaba - Az Oszmán Birodalom hadserege a XVI. században / 2008, 14 oldal
  
  
• Frank birodalom kialakítása, berendezkedése Nagy Károly idején, és a birodalom jelentősége / 2009, 2 oldal
  
  
• Irodalom érettségi tételek, 1998 / 1998, 52 oldal
  
  
• Németh István - A népi birodalom álma a Harmadik Birodalomban / 2012, 18 oldal
  
  
• Horváth Péter - A lélekfilozófia értelmezési perspektívái a 20. századi Arisztotelész irodalomban / 2013, 16 oldal
  
  

Középiskolai anyagok

Tóték

Gyuri atyus, a „púpos, félkegyelmű, hebegő” postás csupán mellékszereplő, de kulcsfigura. Nem csak azért, mert rokon- és ellenszenve függvényében manipulál a faluba érkező levelekkel, és ezáltal sorsokat alakít. Ő az egyetlen ebben a felfordult világban, aki ragaszkodik a szimmetriához, a rendhez, aki az igazi nagyságot tiszteli, és a maga torz módján ugyan, de tiltakozik a...

Hazaszeretet a magyar irodalomban

A hazaszeretet minden nemzet számára egy és ugyanazt jelenti, a szülőföldhöz való ragaszkodást. Ez főleg igaz a magyarságra, mert hazánk, fennmaradását a történelem folyamán sokszor fiai áldozatkészségének köszönhette. A reneszánsszal jelent meg a magyar irodalomban a hazaszeretet. Ennek az érzésnek az első megfogalmazója Janus Pannonius (1434-1472), irodalmunk első képviselője...

Reneszánsz vonások Balassi Bálint költészetében

Balassi Bálint (1554-1594) a XVI. század legnagyobb magyar költője. Ő volt az első magyar, aki nemzeti nyelven, tehát magyarul írja a műveit, Ellentétben Janus Pannoniusszal aki szintén ennek a kornak a legnagyobbjai köze tartozik, de ő még nem magyarul írja meg verseit. Nemesi családból származott, erre utal a nevében az y ami csak a nemesi családok nevében lehetett használni, Gyarmathy...

Értékelések

Új értékelés:

Kérlek válassz a listából 1 - Szánalmas, töröljétek! 2 - Épphogy megüti a szintet 3 - Átlagos 4 - Jó 5 - Kiváló, páratlan