|
Dátum: 2008. február 29. | 13:18:58. Forrás : doksi.net/hu |
Útjuk során Odüsszeusz és társai a küklopszok által lakott, szőlőt, gabonát gazdagon termő szigettel szemközti partra érkeztek. A küklopszok hatalmas, félszemű óriások voltak, akik sem az isteneket, sem a törvényt nem tisztelték. Odüsszeusz a küklopszok iránti kíváncsisága által vezérelve, tizenkét társával áthajózott az óriások földjére.
Rövidesen ráleltek egy barlangra, benne sok-sok sajtot, túrót, bárányt találtak. Hiába kérték társai, hogy a juhokat és terményeket vigyék el, s térjenek vissza a hajóra, sajnos Odüsszeusz nem hallgatott rájuk (s ezt a későbbiekben nagyon meg is bánta), mindenképpen találkozni akart az óriással. Ez a hi-ba, ez a kíváncsiság hat társa életébe került.
Az est közeledtével a küklopsz hazatért nyájával a barlangba, hatalmas sziklával eltorlaszolta annak bejáratát, majd megfejte állatait. Amikor észrevette az embereket, szíves vendéglátás helyett, melyben Odüsszeusz reménykedett, kegyetlen fogadtatásban részesítette őket: kettőt azonnal megevett közülük.
Odüsszeusznak minden cselszövésére, eszére szüksége volt, hogy társai és saját életét megmentse: kö-vetkező este, amint „embervacsoráját” befejezte a küklopsz, Odüsszeusz finom borral leitatta, majd egy tüzesre izzított husánggal megvakította a félszeműt.
Korábban, mikor az a nevét megkérdezte, Odüsszeusz találékonyan azt mondta, neve: Senkise, így a fájdalmas üvöltést meghallva a többi küklopsz hiába sietett a barlang elé és kérdezték ki bántotta, Polüphémosz azt felelte, Senkise, így társai hamarosan magára hagyták.
Odüsszeusz társait a hármasával összekötözött juhok közül a középsőre erősítette, ő maga pedig a leg-nagyobb kos gyapjába kapaszkodva jutott ki a szörnyű barlangból másnap reggel, amikor az állatokat kiengedte legelni a küklopsz. Kiszabadulásuk után az emberek a hajóra terelték a juhokat és elindultak a tengeren.
Amikor még hallótávolságon belül voltak, Odüsszeusz odakiáltotta igazi nevét a megvakított óriás-nak, aki dühében eldobott egy hatalmas sziklát, és majdnem eltalálta a hajót.
Beteljesedett tehát Télemosz Eurümidész jóslata: Odüsszeusz elvette Polüphémosz szeme világát. Ám Odüsszeusz is drágán meglakolt a kalandért: a küklopsz megátkozta, s Poszeidón segítségét kérte, hogy sohase jusson haza, vagy ha mégis, nagy baj várjon otthon rá.
A küklopsz kaland során Odüsszeusz két nagy hibát vétett, melynek komoly következményei lettek. Az első a kíváncsiság. Drága áron, hat társa élete árán kellett megtanulnia, hogy a túlzott emberi kí-váncsiság veszélybe sodorhatja, és akár a vesztét is okozhatta volna. Mielőtt engedne az ember a kí-váncsiságának, mindig mérlegelnie kell cselekedeteinek következményét. Odüsszeusz is rájött, hogy nem lett volna szabad önfejűnek lennie, meg kellett volna fogadnia társai tanácsát, és el kellett volna hagyni az óriás barlangját, még mielőtt az megérkezett.
Másik hibája az önteltség: hősnek, sebezhetetlennek képzelte magát, és büszkén odakiáltotta nevét a megvakított küklopsznak, aki megátkozta, és az átok révén okozója lett Odüsszeusz hosszú bolyongá-sának. Megtanulta, hogy csak akkor árulja el a nevét, ha meggyőződött arról, hogy nem akarják bánta-ni, és tisztelik őt, mint amikor végül hazaérkezik és leszámol a kérőkkel.
Ugyancsak meg kellett volna tanulnia, hogy fogadja meg mások, például társai tanácsát: ha megfogadta volna, és nem kiabál vissza Polüphémosznak többször is, haragtól vezérelve, talán nem vonja magára Poszeidón dühét. Minden ember követ el hibákat, de ha tanul belőle, az hasznára válik.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A vámpírok eredete
"Fogd be a szádat, mert jön a vámpír és megeszen!" Tartja a szólásmondás a moldvai Prut nevű járásban, ahol ezzel ijesztgették a rossz gyerekeket. Hogy Mi is az a vámpír?, arra leginkább így tudnánk válaszolni: az a halott, akinek a teste nem enyészik el; az a sátáni ember, akit a föld nem fogad be; akit a sírban az Ördög rontott meg; félördög; vadállat, vagy olyan kutya, vagy macska, mely halott teteme fölött ugrott át.
Az Inka birodalomAz Inka Birodalom egy a XII-XIII században létesült dél-amerikai rabszolgatartó indián birodalom, amely legnagyobb kiterjedésekor a jelenlegi Perut, Bolíviát, Ecuadort és Chile északi részét foglalta magába. Az inkák egy történelmi fejlődés utolsó szakaszának voltak főszereplői. Az Inka Birodalom egyike volt a világ legnagyobb és legrejtélyesebb kultúráinak.
Grúziáról bővebbenGrúzia köztársaság a Fekete-tenger keleti partján, a Kaukázus hegységben, Európa és Ázsia határán. Egyesek európai, mások ázsiai országnak tartják. Lakóinak túlnyomó többsége ortodox keresztény. Északi szomszédja Oroszország, délről Törökország és Örményország, keletről Azerbajdzsán határolja. Az ország földrajzi-éghajlati szempontból változatos, egyaránt vannak alpesi és szubtrópusi klímájú területei.
Kapcsolódó doksik- Mihók Sándor - A szegények gondozása, hadigondozás az ókori Hellászban és a Római birodalomban / 2019, 22 oldal
- A Nyugat-Római birodalom hanyatlása és bukása / 2002, 2 oldal
- Godzsa Anikó - A magyar irodalom története a klasszikus századfordulón és a reformkorban II / 2003, 247 oldal
- Spira Veronika - Segédanyagok az irodalomtanításhoz / 2011, 99 oldal
- Godzsa Anikó - Klasszikus magyar irodalom II / 2003, 39 oldal
A vívódó Móricz hősök útja
Móricz Zsigmond (1879 – 1942) a magyar századforduló egyik legnagyobb alakja. Pályája a Nyugathoz kapcsolódott. Tehetségét Osvát Ernő fedezte fel, majd a Nyugatban jelent meg a Hét krajcár című novellája 1908-ban, ami meghozta neki az első sikereket és ismertté tette. Pályája alakulásában fontos szerepet játszott Ady Endre. A magyar irodalomban Móricz Zsigmond ábrázolta először a...
Az aranyszamár, 2. részThiasusnál, az előkelőnél: Az előkelő, akit Thiasusnak hívnak, egyik szolgájára bízza a szamarat. A szolga számtalan mutatványra meg tanítja meg Luciust. A csodaszamár gazdája hírét növeli, vannak akik csak ismerik meg Thiasust. Egyszer amikor az hivatalra tesz szert, játékokat rendez, amelyekre csodaszamarán érkezik. Ketrece előtt, hogy láthassák, sorban állnak az emberek, és...
Kosztolányi Dezső Esti Kornél éneke című művének elemzése„A humort akár avultnak sejteném”, „sőt, külön és rövid szavakkal elmondva, az ötleteket talán kissé üresnek is találnám.” Babits Mihálynak, az Esti Kornél novellafüzér elsőszámú értelmezőjének, a Nyugatban megjelent kritikája e szavakkal illette Kosztolányi írásművészetét. A felszínességre és az ürességre mondott kritika talán nem teljes mértékben...
Megmutatjuk, hogyan lehet hatékonyan tanulni az iskolában, illetve otthon. Áttekintjük, hogy milyen a jó jegyzet tartalmi, terjedelmi és formai szempontok szerint egyaránt. Végül pedig tippeket adunk a vizsga előtti tanulással kapcsolatban, hogy ne feltétlenül kelljen beleőszülni a felkészülésbe.
