|
Dátum: 2008. március 05. | 13:46:50. Forrás : doksi.net/hu |
Készült: i.e. 204
Görög környezetben, görög szereplőkkel. A pun háborúk idején mutatják be. Főszereplője egy katona, de a háború maga nem jelenik meg a darabban. Ez a dráma megteremti a durva, ostoba, hencegő katona alakját (később a reneszánszban Capitano figurájaként éled újjá). Vannak mániái, és eszközei is arra, hogy akaratát másokra kiterjessze, hülyeségét rákényszerítse környezetére. E tulajdonsága miatt a komédiában ott a súlyos dramaturgiai vonal. Ha ez nem lenne meg, akkor csak egy felhőtlen bohózat lenne.
Szereplők
- Philokomázium (szerelmes nő)
- Pleusziklész (szerelmes férfi)
- Pirgopolineicész (katona, elrabolja a nőt)
- Paleisztro (Pleusziklész szolgája, segít a lányt visszaszerezni a katonától)
- szolgák, kurtizán
Expozíció
A katona elrabolja Philokomáziumot. Pleusziklés utána küldi Paleisztrót, hogy hozza vissza. Paleisztrot kalózok támadnak meg, s éppen a katonához kerül rabszolgának. Onnan megüzeni, hol vannak és Pleusziklész értük megy. A szomszédba költözik és átfúrják a kerítés kőfalát, hogy a két szerelmes találkozhasson a kertben.
Alapszituáció
A katona szolgája meglátja a fiatalokat csókolózni.
Bonyodalom
Paleisztro elmagyarázza neki, hogy nem Philokomáziumot, hanem annak ikertestvérét látta (csel 1.). A szolga ezt elhiszi, de a darab alapkérdése – hogyan szabadítsák ki a lányt? – még nincs megoldva. A rabszolgaszöktetés bűn, ezért a katonát rá kell venni, hogy önként adja át Philokomáziumot. Ehhez a katona hiúságát használják ki.
Felbérelnek egy kurtizánt, akit úrinőnek öltöztetnek, hogy csábítsa el Pirgopolineicészt. Paleisztro elmondja a katonának, hogy az egyik szomszéd férfi felesége (ez a kurtizán) halálosan belészeretett és szeretne találkozni vele (csel 2.). A katona belemegy a csapdába, és azért, hogy az övé lehessen az úrinő, önként átadja Philokomáziumot, még ruhát, ékszert is ad hozzá, csak vigyék.
Tetőpont
A katona és a kurtizán „házasságtörést” követ el. Ezt akkoriban büntették, a rajtakapott férfit kiherélték. A darabban azonban megkegyelmeznek neki, és csak megverik.
Megoldás
A katona levonja a következtetést: ő egy hiú, rossz ember, aki megérdemelte a büntetést, de még így is jól járt, mert a férfiassága megmaradt. A jók elnyerik jutalmukat: a fiatalok egymáséi lesznek.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Az infláció és a hiperinfláció
Az infláció a közgazdaságtanban az árszínvonal tartós emelkedése. Az árszínvonal csökkenése a defláció. Árstabilitás alatt az árak változatlanságát értjük egy időszakban, ekkor a árszínvonal-emelkedés 0% körüli. A stagfláció olyan viszonylagosan magas infláció, amely magas munkanélküliséggel jár együtt.
Az ÓriáspandaAz óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca), régebbi nevén bambuszmedve a medvefélék (Ursidae) családjába tartozó emlős. Elterjedése csak maradványfoltokra korlátozódik Közép- és Dél-Kínában. Könnyedén felismerhető a szemét, fülét és kerek testét körülvevő nagy fekete foltjairól. Az óriáspanda veszélyeztetett állat, mintegy 1600-3000 egyed él szabadon Kínában. A WWF jeleként és gyakran általában az állatvédelem jelképeként világszerte ismertté vált.
Tibet és Kína viszonya 1959-igTibet és Kína viszonya a történelem folyamán meglehetősen áttekinthetetlen és némiképp zavarosnak tetsző képet mutat. A tibeti nemzeti büszkeség máig kitart a "mindig is önálló Tibet" oly gyakran hangoztatott képe mellett. A másik oldal nézőpontját tekintve, Kína fennhangon proklamálja – jóllehet leginkább a megszállás legitimizálása, vagy inkább annak magyarázata miatt -, hogy Tibet mindig is Kína része volt.
Kapcsolódó doksik- Nagy-Kónya - A munkaerőhiány a nemzetközi és a magyar irodalom tükrében / 2017, 19 oldal
- Szlovák nyelv és irodalom középszintű írásbeli érettségi vizsga megoldással, 2007 / 2007, 30 oldal
- Frank birodalom / 2010, 2 oldal
- Bajnai Edina - Drámajáték az irodalomórán / 2013, 10 oldal
- Magyar nyelv és irodalom emelt szintű írásbeli érettségi feladatsor, megoldással, 2006 / 2006, 30 oldal
Kányádi Sándor - a kisebbségi lét sorskérdései
Bevezetés a költészetébe: Sárga kankalin Egy látvány és annak értelmezése adja a verset. Tulajdonképpen egyetlen metaforát bont ki amelyet már a címben megad. Szerkezete: 5 db 2 soros versszakból áll, amelyek félrímesek. 1. vsz: ellentét bontakozik ki a színek és azok értelmezésének szintjén: a fekete a gyász színe, a kankalin pedig egy tavasszal nyíló virág...
Három élet, három halál, három ábrázolásmódGogol: A köpönyeg (1842), Tolsztoj: Ivan Iljics halála (1886) és Csehov: A csinovnyik halála (1883) című mű azonos korban és helyen játszódik: a 19. század bürokratikus Oroszországában. A főszereplők foglalkozása is azonos: mindhárman hivatalnokok. Nyikolaj Vasziljevics Gogol az írók közül elsőnek látta be, mennyire paradox a történelmi Oroszország élete. A kezdő...
A fösvényA fösvény, Moliére egyik legérettebb alkotása, a klasszicizmus szabályainak megfelelő, de prózai formájú - így saját korában kevésbé sikeres és befejezetlennek tekintett - jellem-(szenvedély) komédia, középpontjában a világirodalom egyik legismertebb (merész torzításokkal megrajzolt) tragikomikus figurájával, Harpagonnal. A vígjátékirodalomban - Moliére-nél különösen - gyakori...
