Cikkek » Radnóti Miklós eclogái

Radnóti Miklós eclogái Dátum: 2008. március 05. | 13:52:32.
Forrás : doksi.net/hu



Eclogák

A háborús évek költészetében összefoglaló szerepet töltenek be az eclogák. Az első eclogát 1938-ban írta a Spanyol Köztársaság veresége után. Az utolsót 1944-ben, Lager Heidenau-ban.

Ez valójában egy lírai napló, melyben a költő leírja, hogy hogyan élt a fasizmus és a háború éveiben. Összefoglaló jellegű. Műfaja és formája antik örökségre utal.

Az első költő aki pásztorokról írt: Theokritosz, aki görög költő volt. Ezek a versek műfajilag idillek voltak. ez képecskét jelent. Ezt a formát vette át Vergilius aki 10 db ilyen bukolikus verset írt. A gyűjteményt eclogának nevezzük. A szó jelentése: válogatás, szemelvény.

A 30-as, 40-es években egy mozgalom bontakozott ki Magyarországon, amely elevenítette az antikvitást. Kerényi Károlynak a Sziget című folyóiratában jelentek meg az antikvitás értékei. Felkérték Radnóti Miklóst, hogy fordítsa le Vergilius 9. eclogáját. Ás így jött neki az ötlet, hogy a két kor között nagy a hasonlóság, ezért ő is ír eclogákat.

8 eclogát írt, de a 6. nincs meg.

1. ecloga

Ez közelíti meg leginkább a Vergiliusi mintát. Párbeszédes hexameteres mű. A költő és a pásztor párbeszéde, de valójában a költő két énje kérdez és válaszol. A vers mottója Vergiliustól származik. A világ romlására és a bűn eluralkodására utal. A háttere a versnek a spanyol polgárháború. Az első sorok hétköznapi beszélgetést idéznek. Bukolikus idillként indul a költemény („rigók szava”). Később a természeti képek elkomorodnak, a képek jelentése mögött ott van a rettenet az embertelenség. A tömegek sorsát felmutató leírás után az egyén sorsa következik a műben. Radnóti, Garcia Lorca és József Attila halálát említi. Ennek kapcsán tűnődik a saját sorsáról. A mű legismertebb része a tölgy hasonlat. Az elődök példájának követése határozza meg a költő magatartását. Természeti kép fogja keretbe a költeményt. A reménytelenséget a vers végén a munkavágy és az alkotás kényszere váltja fel. Az utolsó sor szépségét a hexameter és az alliteráció összekapcsolódása adja.

2. ecloga

A repülő és a költő párbeszéde. A repülő allegorikus alak. Az elgépiesedett, ölni kényszerített embert jelképezi. A költő a humánus értékek védelmében emeli fel szavát. Felvetődik a versben: Mi a művész dolga a világon? Válasz rá: Az emberi lét alapkérdésére rávilágítani. A vers végén egy ellentmondás van, ugyanis a repülő földi életének nyomai csak akkor maradhatnak fenn, ha van költő aki megörökíti és lesz kinek megörökítenie.

3. ecloga

Elveti a párbeszédes formát. Személyes vallomásban foglalja össze a vágyait Radnóti. A vers egy könyörgés, invokáció a pásztori múzsához. Életképeket villant fel a költő. Életről, szellemről szeretne írni. Mégis minden versében a veszélyérzetet kell megörökítenie.

4. ecloga

A költő és a hang párbeszéde. A vers valójában a költőben lezajló belső vita. Amelynek alapkérdése, hogy miért maradt életben és mi a célja az életnek. Vallomás Radnóti félelmeiről és a közelgő tragédiáról. A belső hang ellenállásra bátorítja a költőt. Eszébe juttatja az átélt és vissza nem térő apró örömöket. Tudja, hogy a lázadás hiába való, de amíg él addig tanúskodnia kell a jövőről.

5. ecloga

Barátsirató vers. Bálint György emlékére írta, aki újságíró volt és munkaszolgálatosként tűnt el Ukrajnában. Egyfajta bizonytalanságérzet, mély fájdalom hatja át a verset.

6. ecloga

Ilyen című verse nincsen. Vagy elveszett a Borban írt versek közül, vagy azonos a Töredék című költeménnyel. Jelen idejű létösszegző vers. A költő számba veszi, összegzi a kor lényeges jegyeit. Korkép és kórkép a 30-as évek Magyarországáról. A fasiszta hatalom és az erkölcsi züllés pontos rajzát adja Radnóti a versben.

7. ecloga

Szerelmi vallomás. Lager Heidenauban írta. Szerelmes vers és a tábori élet bemutatása. Alaphangvétele elégikus. A vers egy csonka dialógus (nem vár választ). Költői kérdéssel indul, melynek címzettje a kedves. Az indító kérdés megjelöli a lírai én alap magatartását, ami a szemlélődés és a virrasztás. A versben a költő először a külső környezetet mutatja be, majd a barakk belseje felé fordul. A mű ellentétes erőkből épül, egyrészt a valóság, a munkatábor gyötrelmes világa, másrészt az álom. A foglyok a képzelet segítségével keresnek szabadulást a valóságból. A fogolytábor nyomasztó világa háttér a szerelmi vallomáshoz mert keretes szerkezetű a vers. Szerelmi vallomással zárul. A vers megformálására jellemző az erőteljes képszerűség és a hexameteres forma.

8. ecloga

A költő és a próféta párbeszéde. Indulatos hangnemű és a lázadó haragot hirdeti a költő. A 8. ecloga a félelemtől a lázadó haragig az elégikus idilltől a jövőbe látó tudatos bizalomig fogja össze a háborús évek változó érzéseit. A hangnem különböző, a téma ugyan az (fenyegetettség, költői magatartás).

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!


Kapcsolódó olvasnivalók

A bűnüldözés mesterei: Endrődy Géza

A bűnügyi nyomozás tudományának első hazai szakkönyve 1897-ben, 128 évvel ezelőtt jelent meg Losoncon, Endrődy Géza tollából, a Kármán-féle Könyvnyomda gondozásában. A második kiadás egy esztendővel később, 1898-ban látott napvilágot Budapesten.

A vámpírok eredete

"Fogd be a szádat, mert jön a vámpír és megeszen!" Tartja a szólásmondás a moldvai Prut nevű járásban, ahol ezzel ijesztgették a rossz gyerekeket. Hogy Mi is az a vámpír?, arra leginkább így tudnánk válaszolni: az a halott, akinek a teste nem enyészik el; az a sátáni ember, akit a föld nem fogad be; akit a sírban az Ördög rontott meg; félördög; vadállat, vagy olyan kutya, vagy macska, mely halott teteme fölött ugrott át.

Az anarchizmus

Az anarchizmus egy politikai filozófia, ami magába foglalja azokat az elméleteket és meggyőződéseket, melyek támogatják mindennemű kötelező érvényű kormányzat eltörlését. Története során a libertarianizmus gyakorolt rá hatást, így többnyire annak baloldali formájának tekintik.

Kapcsolódó doksik

Középiskolai anyagok

Ady Endre Az ős Kaján című művének az elemzése

Mikor a vers elemzésébe fogtam, eleinte élveztem, hogy sok mindent értek a versből, de egyszer csak egy komoly problémával találtam szembe magam, mégpedig, hogy ki is ez az ős Kaján, az Úr, akihez oly furcsa és kettős viszony köti a lírai ént. Bár valahol azt olvastam, Ady szimbolizmusa abban különbözik a kortársakétól, hogy jelbeszédét minduntalan ő maga fejti meg, be kell valljam, én...

Tonio Kröger

A Tonio Kröger középpontjában a művész-polgár ellentét áll. Ebben a tekintetben a mű előzménye „A Buddenbrook-ház” c. regény (1901), későbbi követője a „Halál Velencében” című novella (1912). Jelen elbeszélésünk számos önéletrajzi elemet foglal magába, ennek okát az író egyik nyilatkozata világítja meg: „Él bennem a hit, hogy csak magamról kell...

A Nyugat első nemzedéke Tóth Árpád és Juhász Gyula

1908. január elsején jelent meg a Nyugat első száma. Főszerkesztője Ignotus, aki a tehetség mindenek feletti értékét hirdette; szerkesztői Fenyő Miksa és Osvát Ernő. A Nyugat mindvégig az alkotói szabadság elvét érvényesítette, és ez a két szempont a magyar irodalom fejlődésének adott szakaszában egyet jelentett a polgári átalakulás, a haladás, a szociális reformok programjának...

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!