|
Dátum: 2008. március 12.15:13:20. Forrás : doksi.net/hu |
Szophoklész Antigonéja az európai dráma egy sajátos típusát képviseli. Ez a tragédia egyetlen konfliktus köré épül: két, egymással szembenálló akarat összeolvadását ábrázolja. Két törvény áll egymással szemben: az istenek ősi íratlan törvénye (a halottat mindenkép el kell temetni). Ezt képviseli Antigoné. Ezzel szemben áll Kreón törvénye mely szerint "a hazaáruló" Polüneikészt sem, eltemetni sem megsiratni nem szabad.
Kreón az új király terjedelmes trónbeszédében összefoglalja programját: a város érdekeinek szolgálatát, a béke helyrealítását, ellenségeivel szembeni leszámolást.
A hatalomtól megrészegedve fölényesen, magabiztosan beszél. Egy cseppet sem kételkedik önmagában. "Hazánkat ily elvekkel én naggyá teszem." Már legelső törvénye mely szerint Polüneikészt sem, eltemetni sem megsiratni nem szabad nemcsak az isteni törvényekkel áll szemben, hanem a város érdekeit sem szolgálja. Nem bölcsességét, uralkodói képességét bizonyítja, csupán hatalmát fitogtatja vele Elvei és tettei között mély ellentét, van.
Amikor kiderül, hogy hatalma korlátozott, hisz legelső rendelettét már meg is szegték uralkodói gőgje és sértett hiúsága bosszúra sarkalja. Még ugyan megpróbálja menteni tekintélyét, abban reménykedik, hogy Antigoné tagadni fogja tettét. Amikor azonban vállalja "bűnét" Kreón, hogy hatalmát bizonyítsa nemcsak őt, hanem Iszménét is halálra ítéli. Nemcsak két ember, hanem két erkölcsi világfelfogás áll itt egymással szemben Kreón egyre több hibát követ el, egyre önzőbben, és egyre inkább zsarnokként viselkedik. Fia Haimon kétségbeesett szavait is félreérti: "Mást is megöl halála, hogyha meghal ő". Ez Kreón legsúlyosabb hibája, tévedése. A király teljesen magára marad. Magányától és bűnei súlyától egyre mélyebbre zuhan. Csak a vak jós Teiresziász baljós szavaira esik kétségbe: megtörten visszavonja korábbi parancsát. Felismerte ugyan hibáit, de bűneinek következményeitől nem menekülhet: fia és felesége öngyíkos lesz. Lelkileg teljesen összeroppan.
Kreón sorsát nem érezzük tragikusnak, mert magatartása nem volt mintaszerű, inkább mélyen elítélendő. Nem erkölcsi nagysága, hanem a korlátlan hatalom tette Antigonét félelmetes ellenfelévé. Csak saját tekintélyének biztosítása érdekelte. Összeomlása nem tragikus bukás, hanem jogos büntetés.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Amit Albániáról tudni illik
Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam. Északon Montenegró (172 km), északkeleten a szintén albánok lakta Koszovó (115 km), keleten Macedónia (151 km), délkeleten és délen Görögország (282 km), délnyugaton a Jón-tenger, nyugaton pedig az Adriai-tenger határolja. Partvonalának teljes hossza 362 km.
A bűnüldözés mesterei: Endrődy GézaA bűnügyi nyomozás tudományának első hazai szakkönyve 1897-ben, 128 évvel ezelőtt jelent meg Losoncon, Endrődy Géza tollából, a Kármán-féle Könyvnyomda gondozásában. A második kiadás egy esztendővel később, 1898-ban látott napvilágot Budapesten.
A forint történeteNéhány éve vonták ki a forgalomból az 1 és 2 forintos magyar érméket. Cikkünk az infláció áldozatává vált érméknek állít emléket a forint magyarországi történetének bemutatásával. A forint (más nyelveken florin és gulden néven is) a történelem során több országban is használt pénznem volt. A magyar forint (HUF) ma Magyarország hivatalos fizetőeszköze.
Kapcsolódó doksik- Magyar nyelv és irodalom középszintű írásbeli vizsga megoldással, 2011 / 2011, 51 oldal
- Tábori László - Az alig ismert ókori világbirodalom, Pártia / 2010, 119 oldal
- Magyar nyelv és Irodalom középszintű írásbeli érettségi tételek, megoldással, 2006 / 2006, 41 oldal
- Kiss-Tiner - Az ipari forradalmak és az infokommunikációs fejlődés földrajzi összefüggései a nemzetközi szakirodalom tükrében / 2021, 17 oldal
- A Római Birodalom története alapításától Augustus uralkodásáig / 2000, 20 oldal
Gárdonyi Géza, A láthatatlan ember
Gárdonyi 39 éves korában írta A láthatatlan ember című regényét. A mű keletkezésének idejét emlegetik a boldog békeidőként. Ez az a kor amikorra már majd egy emberöltő (53 év) telt el Világos és Arad óta. A szabadságharc és az azt követő megtorlás már alig sző ellentéteteket. Magyarország az Osztrák –Magyar Monarchia részeként nagyhatalmi státusznak örvend Európában. Ez...
Nemzeti sorskérdéseink a XIX. század első felének lírájábanA magyarországi reformkor az 1825 és 1848 közötti időszak. Polgárság híján a felvilágosodott nemesség próbálta újraszervezni nemzetünk politikáját és kulturális életét. A politika és a művészetek -főképp az irodalom, a színjátszás- szorosan összefonódva, egymást kiegészítve és segítve igyekezett törvényes úton megreformálni a magyar társadalmat. Herder negatív utópiája...
Három élet, három halál, három ábrázolásmódGogol: A köpönyeg (1842), Tolsztoj: Ivan Iljics halála (1886) és Csehov: A csinovnyik halála (1883) című mű azonos korban és helyen játszódik: a 19. század bürokratikus Oroszországában. A főszereplők foglalkozása is azonos: mindhárman hivatalnokok. Nyikolaj Vasziljevics Gogol az írók közül elsőnek látta be, mennyire paradox a történelmi Oroszország élete. A kezdő...
A 900-as évek elején a magyarok bejárták egész Európát, az Atlanti-óceántól egészen a Fekete-tengerig. A nyugati kalandozások 955-ben, az augsburgi csata után fejeződtek be, délkelet felé azonban egészen 970-ig folytatódtak a zsákmányszerző körutak. [1]A magyarok úgy ítélték meg, hogy két lehetőségük van: vagy pogányként felőrlődnek a nyugati és a keleti
