|
Dátum: 2008. március 12. | 16:27:10. Forrás : doksi.net/hu |
Mikszáth Kálmán irodalmunk egyik legnagyobb művésze. Jókai mellett a legolvasottabb XIX. századi író. Nagyságát elsősorban nem regényei, hanemkisebb terjedelmű alkotásai tükrüzik. Munkásságának egyik legfontosabb állomása A jó palócok és a Tót atyafiak című novellásköteteinek kiadása 1880-ban. A kis novellák hozták meg számára a régen várt sikert és az elismerést. A jó palócok című kötet 15 kis palóc elbeszéléséből áll. Ebben a kötetben az író szülőföldjére,gyerekkori ismerősei közé, a palócok világába vezetnek el a novellák. Ilyen kisnovella pl.: A kis csizmák csímű mű is. A történet viszonylag rövid, de tartalmilag annál hosszabb.Az öregkorára jó utra tért kapzsi öregember nem a pénz, hanem a szeretet és jóság segítségével nyeri vissza Isten kegyét. A novella címe igencsak találó, hiszen a "csizmák" szó ebben az esetben egy eszközre utal, amely a szeretet kimutatásának az eszköze lesz a mű végén. Ez vezet el bennünket majd a megoldásig. A "kis" jelző pedig egy gyermek részvételét sejteti a műben.
A művet 5 szerkezeti egységre bonthatjuk:
Az expozíció egy természeti leírással, egy vihar utáni állapot leírásával kezdődik. Megfigyelhetjük,hogy a természet, az időjárás összhangban van a történet alakulásával. Külön ki lehet emelni Istent,akinek a haragjával a vihar tökéletesen hasonul. Az "égiháború" szó azért fontos, mert balsejtelmes és szomorú hangulatot kelt, az isteni haragra utal. A harag képe akkor válik teljessé, amikor a bonyodalomban áthelyeződik a hangsúly a természetről a civilázicóra, a falura, és ott is éppen a templomra. Itt találkozunk első főszereplőnkkel, Bizi apóval. A leírásból megtudhatjuk élete szerencsétlen történetét. Az olvasó szinte megsajnálja,annak ellenére is, hogy fösvény volt. A kibontakozásban megismerhetjük a másik főszereplőt, a "falu gyermekét", Andrist, aki anyátlan-apátlan árva. Andris a munkájukat végző, pletykálkodó asszonyok körül sündörög. Itt megtudhatjuk azt is,hogy Bizi apó a temetőbe ment, ahol a vihar összetörte a nagy kőkeresztjét. Ezt a véletlen eseményt Bizi apó szenvedésének fokozására használja fel Mikszáth. A temetőben - azon a sivár helyen - találkozik és beszél egymással a két főszereplő. Itt érkeztünk el a történet tetőpontjához:
"Hogy nevelkedik ez föl, ha még a szeretet sem ösmeri?..." A kulcsszó a "szeretet". Ez lesz a megoldás kulcsa. A költői kérdést három pont követi.Ez a balladai hangulat fokozásásra szolgál, mivel az olvasó kénytelen továbbgondolni a mondatot. A következő bekezdésben az író stílusának egy újabb elemét fedezhetjük fel: más novellákból származó szereplők is megjelennek, így ez a mű is beleilleszkedik egy nagyobb, egybefüggő történetbe. Személy szerint a "pogány" Filcsik csizmadiával találkozunk. Bizi apó benyitott egy házba, amelynek kapuján egy pár díszes csizma volt kifestve. Ez a ház Filcsik csizmadiamesteré volt, aki rögvest hozott is egy pár kis csizmát a gyermeknek. Innentől kezd jóra fordulni a szereplők sorsa:a gyerek lába nem fázik többé, az idő megjavul, és Bizi apó haldokló fia is meggyógyul. A művet csak egyféle képpen értelmezhetjük: az ember akkor érheti el saját lelki nyugalmát és Isten kegyét, ha megtalálja az élet egyik alapvető értelmét, a szeretetet. A novella három helyszínen játszódik: az első helyszínen van Andris, aki a lekvárfőző asszonyok nagylelkűségét élvezi, ehet a lekvárból. A második helyszín a temető. Ez egy nagyon rideg hely, itt törött össze az apó kőkeresztje, amit isten egyik bűntetésének is tekinthetünk Bizi apó korábbi életviteléért. Az utolsó hely a csizmadiamester háza. Itt mutatja ki Bizi apó először szeretetét, innentől fordul jóra atörténet. A mű cselekménye egyszerű, csupán egy szálon futnak az események. A kiindulási helyzet Isten haragját mutatja be, de a mű végére ez a harag átcsap a szeretetbe, a megbocsájtásba. A novella időszerkezete egységes, a múltból indul a jövő felé. A természeti leírásoknál és a mű végén a hosszú mondatok használata lelassítja az események pergését, ennek ellenére a novella gyors lefolyású. A közvetlen, paraszti nyelvhasználat könnyen olvashatóvá teszi a művet.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Fidel Castro élete és Kuba története
Mai cikkünk Kuba fordulatos történetét mutatja be, melynek szerves részeként kitérünk Fidel Castro életútjára. Kuba egy karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Pinos-sziget. Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama.
A bűnüldözés mesterei: Török JánosThaisz Elek főkapitány távozása után Török János, volt temesvári polgármester lett az új budapesti főkapitány (1885). Török Jánost közigazgatási szakemberként tartották számon, de a rendőrség irányítása sem volt ismeretlen a számára.
A vikingekA vikingek skandináv származású hajósok és harcosok, akik a 8. és a 11. század között indultak rablóportyáikra vagy hódító hadjárataikra. Ismertek normann (északi ember), rusz vagy varég néven is. A viking szó nem adott nemzetet jelölt, hanem inkább egy bizonyos foglalkozást. Első írásbeli említése az Angolszász Krónikában található, mint wicingas, amely pejoratív mellékzönge nélkül kalózkodással foglalkozó tengerészt jelentett.
Kapcsolódó doksik- Magyarország újjáépülése és beilleszkedése a Habsburg Birodalomba a XVIII. században / 1997, 5 oldal
- Hoppál Krisztina - A középső Birodalom és Róma, avagy miképpen képzelték el a kínaiak a Római Birodalmat / 2015, 8 oldal
- Irodalom érettségi tételek, 1995 / 1995, 103 oldal
- Szabó Xavér - Angyalok a korai zsidó pszeudoepigráf irodalomban / 2013, 36 oldal
- Pálfi Zoltán - Az első kiérlelt világbirodalom, a III. Ur-i dinasztia / 2005, 12 oldal
A mítosz és mitológia
A görög mitológia jellemzése A görög történelem előzményei i.e. V. évezredig nyúlnak vissza. Ekkor Hellászt különböző népek lakták. A Krétai civilizáció ekkoriban válik nagyon fejletté. Mínosz király ekkor építi fel a knósszoszi palotát. Kréta kereskedelmi csomópont lesz, a kultúra virágkorát i.e. 1600-1400 között éli. Később különböző törzsek, az achájok...
Gondolatok Petőfi ApostolárólPetőfi Sándor Az apostol című művéig hosszú út vezetett. Petőfi eleinte egyál-talán nem foglalkozott a politikával, huszonhárom éves koráig inkább élvezte az éle-tet, a fiatalságot. Világszemléletében a döntő változást az 1846-47-es szalkszentmártoni válság hozta, amelyet többek között a Felhők ciklusban örökített meg. Itt már jelentős számban szerepelnek olyan alkotások...
Csokonai gondolati költészeteVázlat: Bevezetés: Csokonai Vitéz Mihály életművének elhelyezése a magyar felvilágosodás irodalmában Tárgyalás: 1. Csokonai gondolati költészetében megjelenő felvilágosodásbeli elemek 2. Csokonai vallással és egyházzal kapcsolatos gondolatatainak megjelenése a Konstancinápoly c. versben 3. A rousseau-i gondolat megjelenése Csokonai: Az estve című...
