Cikkek » Mikszáth Kálmán élete és munkássága

Dátum: 2008. március 12.16:31:32. Forrás : doksi.net/hu

I. Mikszáth kora és élete

A 19. század egyik legfontosabb ábrázolási módja, a realizmus (természetesen még a romantikával keverten), ez azonban inkább csak elszigetelt kitérő, folytatás nélküli kezdeményezés maradt. A magyar széppróza Mikszáth művészetében szakadt ki. Mindenekelőtt az eszményítéstől, a retorikától és a pátosztól fosztotta meg a magyar elbeszélést.

Mikszáth Kálmán a XIX. század végének nagy prózaírója. Annak az új nemzedéknek a tagja, melynek már nincsenek közvetlen élményei a reformkorról és a szabadságharcról. 1847-ben született Nógrád megyében. Iskoláit Rimaszombatban és Selmecbányán végezte. Pesten jogot tanult. Feleségül vesz az egykori főnökének a lányát. Megpróbál az írásból megélni, kevés sikerrel. Az anyagi problémák miatt elválnak. Közben állást kap a Szegedi Naplónál. Megjelenik két novelláskötete, a Tót atyafiak és A jó palócok , melyek meghozzák számára az írói sikert. Majd elveszi ugyanazt a nőt. Haláláig országgyűlési képviselő.

II. 1. A jó palócok és a Tót atyafiak bemutatása

Két elbeszélés kötete, a Tót atyafiak és A jó palócok fordulatot jelentett Mikszáth írói fejlődésében: bennük talált rá először tisztán a maga egyéni, hamisítatlan hangjára.

Az első kötet négy hosszabb novellát tartalmaz. Tót történeteinek hősei a világról elzárt magányosok, hatalmas hegyek között, a civilizációtól távol élő emberek, kiket jóval szorosabb szálak fűznek a természethez, az állatokhoz, mint az emberi társadalomhoz.

A második kötet 15 kis palóc elbeszélésből áll. Mikszáth palóc parasztjai közlékenyebbek, beszédesebbek, mint a nagy hegyek zord lakói. Lankásabb tájakon, közösségben élnek, Nógrád megye egymással szomszédos falvaiban.

A kötetek legtöbb novelláját összekapcsolja, hogy a szereplők egymás ismerősei, többször is fel- felbukkannak az egyes történetekben. A szereplők személyén kívül is sokféle szál fűzi össze mind a tót, mind a palóc novellákat.

Ezekben az írásokban még találhatók romantikus motívumok , de azzal hogy Mikszáth a paraszti élet felé fordult, el is távolodott a Jókai-féle úri-nemesi romantikától. Mikszáth novelláiban az egyszerű falusiak a középpontba kerülnek, főhőssé nőnek.

Mikszáth e novelláinak jellemző vonása az a mód, írói magatartás is, ahogyan előadja történeteit. Nem a kívülállóíró tárgyias, személytelen hangján közli az eseményeket, hanem a népi mesemondó tudatvilágát imitálja. Beleéli magát a közvetlen hallgatósághoz szóló mesélő alakjába, s a naiv, élőszóbeli előadás fordulatait utánozza.

A Tót atyafiak és A jó palócok történetei mégsem csupán falusi idillek; a legtöbb írás mélyén ott rejlik egy-egy nyugtalanító tragédia, kettétört emberi sors is.

2. Az a fekete folt

Amikor kézbe vessük Mikszáth Kálmán írását, eszünkbe jut, hogy ez a kiváló ábrázoló olyan ajándékot hagyott a világra, Magyarországra, amelynek mindenkihez el kellene, hogy jusson. Ennek a meghatóan szép, tanulságos novellának mondandója volt akkor is, megírása idején, s még most is. Nem is csupán a történet kiemelkedő, sőt, az talán másodlagos a művészien használt nyelvezett mögött. Meglepően hosszú bevezetés után elgondolkodtató a bonyodalom, s a befejezés nyitva marad, mint a főszereplő sorsa is. Az olvasóra van bízva a történet továbbgondolása. Mikszáth Kálmán nem ebben az egy novellában él ezzel az eszközzel.

A főszereplő a brezinai bacsa, Olej Tamás. A bacsa szó igazából számadó juhászt jelent. A hegyvidéki parasztok világában, a herceg számadója igazi, korlátlan úr. Legalábbis a saját szemszögéből korlátlan. Mint maga mondja, neki csak az Isten parancsol, s talán a herseg, aki mint valami távoli hatalmasság tűnik fel előtte a gondolataiban. A többi szereplő, aki előfordul az életében, az a lánya, Anika, és a bojtár, Matyi, meg a juhok. Esetleg még a juhászkutya, Merkuj, kinek még némi szerepe akad egy eltévedt bárány nyájhoz való visszaterelésében, úgy is utal rá az író: "Okos kutya az, megérdemli, hogy nem lett belőle - ember." Ezzel a megállapítással nagy igazságot mond ki, legalábbis ennek a véleménynek ma is akadna, s akad is követője.

Mikszáth mesteri nyelvhasználattal adja vissza a bacsa világát. Olej Tamás egyszerű, mégis súlyos gondolatai szinte kézzelfoghatóvá válnak. Az emberektől távol élő, kemény, kérges lelkűnek tűnő ember jellemrajza úgy tárul elénk, hogy szinte belelátunk a gondolataiba. Ezzel éri el Mikszáth, hogy ez a durva, mord paraszt szívünknek kedves szereplővé válik.

A mű szerkezete egyszerűen felvázolható. A bevezetésben ismerjük meg a körülményeket, a szereplőket. A bonyodalom ott kezdődik, hogy a fiatal herceg, Taláry Pál vadászat közben megismerkedik a fiatal, ártatlan, s ehhez mérten tapasztalatlan Anikával. A kibontakozásban a herceg estére, vacsorára visszatér, mikor is kiderül a szándéka, s Anikához való vonzódása. Másnap, amikor visszatér újból, valamiféle alkut ajánl a bacsának, miszerint a lányáért cserébe neki adja a brezinai akol minden birkáját. Ez okozza a bacsa lelki tusáját, ám mégis utalást tesz Anika megszöktetésére. Ez még mélyebb válságba sodorja ezt a cseppet sem érzéketlen embert. Úgy tűnik, hogy kis világának maga-szabta erkölcse, mely szerint felelősséggel tartozik lánya védelméért, most meginog, hiszen voltaképpen engedi, hogy egy úr kihasználja, kedvét töltse vele, s azután talán eldobja. Hosszas vívódás után a mű tetőpontjában Matyival üzen a hercegnek, hogy ajánlata érvénytelen, ámde már késő, Anika eltűntéről csak friss keréknyomok árulkodnak. A megoldás tragikus, Olej Tamás önmagán hajtva végre büntetését, felgyújtja az akolt, és eltűnik az erdőben.

Nagyon érdekes Olej Tamás lelki rajza. Ezt Mikszáth Kálmán úgy tárja elénk, hogy a jelenből indítja a történetet, s fokozatosan múlt időre vált. Igazán nem ismerjük meg Anikát, csak annyit tudunk róla, hogy bár eleinte úgy látszik, hogy Matyi, a bojtár felé vonzódik, mégis szívesen veszi a herceg mézes-mázos, indíték-leplező szavait, udvarlását. Matyiról is csak apró dolgokat tudunk meg, néhány utalás történik rá, hogy nem veszi jó néven, hogy a gazdag nemes az általa szeretett lányra vetette szemét.

Nagyon szembetűnő, hogy az írott szöveg utánozza a beszélt nyelvet. Emiatt találhatóak benne gyakran a három ponttal befejezett mondatok, s maga a mondatok sorrendisége, hangulata szinte hallatja velünk, amit mondanak.

Romantikus vonást fedezhetünk fel ebben a novellában is, említhetjük például a lírai keretbe öltöztetett formát. A mű egy dallal kezdődik, egy dallal ér véget. Talán kicsit érzelgős hatást is kelt, de tény, hogy megfelelő eszköz arra, hogy a főszereplőt embernek lássuk, ne csupán egy parasztnak. Viszont erőteljesen realista a világ ábrázolása, ahol ez az egyszerű ember a maga kissé korlátolt körülményei között élve legfontosabb tényezővé válik. Valóságos kép, hogy egy nemesember gyönyöre kielégítése céljából megszerez egy tudatlan, naiv lányt, s valóságos az akkori társadalom képe, mely elítéli a bacsát, hogy még felesége temetésén sem sírt. Mindenesetre Mikszáth Kálmán úgy írja meg ezt a történetet, hogy az érzékenyebb lelkű olvasók el is pityeredhetnek rajta, ám élvezetes olvasmány azoknak is, akik csak, mint irodalmi művet tartják érdekesnek.

A mű felveti bennünk az erkölcsiség kérdését. Bár nem feltétlen azonosulunk egy hegyvidéki paraszt körülményeivel, az ember ábrázolása nagyon is élő, s nem kötődik megírásának korához. A lelki folyamatok állandóak, csak a kor és a társadalom változik.

A lányát féltő apa, a felelősség-tudat súlyától terhelt, lelkiismeret-furdalástól szenvedő ember bizony kortalan kép. Mi is kerülhetünk bizony olyan helyzetbe, aminek végén rossz döntésünkre talán örökre megmaradó fekete folt nyom bélyeget.

3. Bede Anna tartozása

A gyermetegül naiv vallásos hitre, a túlvilág népies elképzelésére épül. Annát orgazdaság vétsége miatt félévi fogságra ítélte a bíróság, de a leány közben meghalt. Az idézésre húga, Erzsi jelenik meg, hogy nővére helyett letöltse a büntetést.

A kislány ártatlan tisztaságával, takaros, arányos termetének bájával, mozdulatainak kecsességével, szoknyájának varázsos suhogásával üde légáramlat suhan be a komor bírósági terembe, s felvillanyozza a fáradt, közönyös bírákat is. - A család úgy akarja megteremteni a meghalt lány nyugalmát a túlvilágon, hogy jóváteszi azt a bűnt, amelyet Anna a szeretője miatt követett el: az anya kifizeti a kárt, Erzsi pedig a vármegyénél szenvedi el helyette azt a fél esztendőt. Erre persze nincs törvényes lehetőség.

III. Mikszáth a regényíró

A magyar irodalom fejlődéstörténetében jelentős szerepet töltött be, de alkotásaiból hiányzik az a teljesség, a társadalomnak az az átfogó ábrázolása, mely a francia vagy az orosz realista regények legfőbb erénye. Jellemábrázolásában kísért még bizonyos romantikus egyoldalúság.

Előadásmódjában még uralkodik az élőszóbeli műformák, s ezért mondatainak "felhangjai", sugallatai talán fontosabbak, mint a szorosan vett grammatikai tartalom. Írásaiban a nosztalgikus-elégikus s az ironikus-humoros hangnem keveredik.

Mikszáth Kálmán irodalmunk egyik legnagyobb művésze a 19. században. Nagyságát elsősorban nem regényei fémjelzik, hanem kisebb terjedelmű alkotásai. A "kis műfajt" választotta "nagy mondanivalója" formájának: a karcolatot, a rajzot, az elbeszélést és a kisregényt. Ezekbe a remekekbe tömörítette tehetségét.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Amit Koszovóról tudni illik

Koszovó vagy Kosovo (albánul Kosovë / Kosova; szerbül Косово и Метохија, Kosovo i Metohija, azaz Koszovó és Metohija) független állam Délkelet-Európa középső részén. Függetlenségét egyoldalúan, 2008. február 17-én kiáltotta ki a koszovói parlament, de az új állam elismerésének kérdése még viták kereszttüzében áll. 2008-ig Szerbia egyik tartománya, de az 1999-es koszovói háború óta az ENSZ felügyeli.

Tibet és Kína viszonya 1959-ig

Tibet és Kína viszonya a történelem folyamán meglehetősen áttekinthetetlen és némiképp zavarosnak tetsző képet mutat. A tibeti nemzeti büszkeség máig kitart a "mindig is önálló Tibet" oly gyakran hangoztatott képe mellett. A másik oldal nézőpontját tekintve, Kína fennhangon proklamálja – jóllehet leginkább a megszállás legitimizálása, vagy inkább annak magyarázata miatt -, hogy Tibet mindig is Kína része volt.

Az Inka birodalom

Az Inka Birodalom egy a XII-XIII században létesült dél-amerikai rabszolgatartó indián birodalom, amely legnagyobb kiterjedésekor a jelenlegi Perut, Bolíviát, Ecuadort és Chile északi részét foglalta magába. Az inkák egy történelmi fejlődés utolsó szakaszának voltak főszereplői. Az Inka Birodalom egyike volt a világ legnagyobb és legrejtélyesebb kultúráinak.

Kapcsolódó doksik

• Kis Anna - Az oszmán birodalom terjeszkedése / 2008, 7 oldal
  
  
• Spira Veronika - Segédanyagok az irodalomtanításhoz / 2011, 99 oldal
  
  
• Irodalom érettségi tételek, 2006 / 2006, 48 oldal
  
  
• A világirodalom története a 18. század végéig / 2009, 10 oldal
  
  
• Szlovák nyelv és irodalom emelt szintű írásbeli érettségi vizsga megoldással, 2012 / 2012, 28 oldal
  
  

Középiskolai anyagok

Arany János élete és munkássága

Élete Arany János 1817. március 2-án született, Nagyszalontán. Apja kevés földdel és kis házzal bíró földműves volt. A család súlyos tüdőbajra volt hajlamos, a nyolc gyerek közül csupán kettő maradt életben (János és Sára). Érzékeny, félénk, visszahúzódó gyermek volt. Iskoláit 1823 és 1833 között végezte Nagyszalontán (segédtanítói állás), majd ezt követően...

Petőfi Sándor élete és forradalmi költészete

I. Petőfi pályaképe (rövid életútja) Magánéleti nehézségek 1823-ban született Kiskőrösön. Később anyagi gondjai merülnek fel a Petrovics családnak, Petőfi rosszul tanul, így apja kitagadja a családból. Megjelenik A borozó című bemutatkozó verse. Többször is színészkedésből és Országgyűlési Tudósítások másolásából tartja fenn magát. Pesten kap állást...

Ady Endre Az ős Kaján című művének az elemzése

Mikor a vers elemzésébe fogtam, eleinte élveztem, hogy sok mindent értek a versből, de egyszer csak egy komoly problémával találtam szembe magam, mégpedig, hogy ki is ez az ős Kaján, az Úr, akihez oly furcsa és kettős viszony köti a lírai ént. Bár valahol azt olvastam, Ady szimbolizmusa abban különbözik a kortársakétól, hogy jelbeszédét minduntalan ő maga fejti meg, be kell valljam, én...

Értékelések

Új értékelés:

Kérlek válassz a listából 1 - Szánalmas, töröljétek! 2 - Épphogy megüti a szintet 3 - Átlagos 4 - Jó 5 - Kiváló, páratlan