Jókai Mór a romantikus széppróza kiemelkedő alakja, de a népiesség és néhány regényében már a realizmus is megjelenik. A prózában ugyanazt a változást hozta, mint a lírában Petőfi költészete. Nála a romantika elveszti ünnepélyességét, emelkedettségét. Stílusa a hétköznapi nyelvhez közelít, könnyedség, természetesség jellemzi. A realizmus terén Az arany emberben jut a legmesszebbre. Ezt 1872-ben, második alkotói korszaka végén írta. A legkedvesebb regénye, legtöbb érzelmi válsága fűződik hozzá. Sok olyan szála van a regénynek, amit a korabeli drámák cselekményeiből merített.
Az arany embernek két helyszíne van: Komárom és a Senki szigete. A Duna kapcsolja össze őket. Komárom egy reális, valós helyszín, ahol mindent a pénz mozgat. Jókai is itt született, nem véletlen, hogy ez az egyik helyszín. Ezzel szemben a Senki szigete egy elképzelt hely. Itt nincs pénz, nincs társadalom és nincs vallás. Tímár Mihály kettős élete ezen a két helyszínen játszódik. Mindkettőnek nagy szerepe van a főhős életében. Komárom felé vezető úton egy hirtelen támadt szélvihar miatt fedezték fel a szigetet. Ott egy rejtett tanyára bukkantak, ahol két nő él egy hatalmas kutyával és egy kiscicával. Ott töltöttél az éjszakát, aztán másnap reggel elindultak Komáromba, Tímár pedig megígérte, hogy még visszatér a szigetre. Ettől kezdve meggazdagodását illetve házasságának boldogtalanságát követhetjük nyomon. A két dolog szinte párhuzamosan zajlik. Tímár egyre gazdagabb, házassága egyre boldogtalanabb. Mihály féltékenykedni kezd, bár Tímea soha nem adott okot rá. Férjét azonban nem szereti, csupán hálás neki, amiért feleségül vette őt.
Így Tímár ismét útnak indul a szigetre, ahol Tímea fogadja. De neki ott van a vőlegénye, Krisztyán Tódor, aki zsarolja őket azzal, hogy bejelenti a szigetet. Noémi bevallja Tímárnak, hogy mennyire szereti. Boldog hónapokat töltött ott. Kibontakozó szerelemben megtalálja a boldogságot, ahol önmagáért szeretik feltételek nélkül. Egy idő után azonban sóvárogni kezd a külvilág után, ezért tér vissza Komáromba. Ettől kezdve örökös hazugságban, lelkiismeret-furdalásban él, és nem tud dönteni Komárom és a Senki szigete között. Idegennek érzi magát saját otthonában. Kettős élete teljesen zűrzavarossá tesz körülötte mindent. Egy véletlen segít élete megoldásában. Krisztyán Tódor a Balatonba fullad Tímár ruháiban. Így eltűnhet a társadalomból, és a Senki szigetén újra boldog lehet. Tímár nem találja meg a boldogságot a társadalomban, mert a világ nem ad erre lehetőséget. A polgári társadalom erkölcse szerint gazdag, tekintélyes ember, de ő maga érzi, hogy boldogtalan. Ezért a társadalomból kilépve, azon kívül a Senki szigetén teljesedik ki az élete.
A kiábrándulás regényének nevezik Az arany embert, hiszen utópia, tehát elérhetetlen, megvalósíthatatlan az, hogy valaki a társadalomtól teljesen elzártan, egy szigeten találja meg a boldogságot, és élje le az életét.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Grúziáról bővebben
Grúzia köztársaság a Fekete-tenger keleti partján, a Kaukázus hegységben, Európa és Ázsia határán. Egyesek európai, mások ázsiai országnak tartják. Lakóinak túlnyomó többsége ortodox keresztény. Északi szomszédja Oroszország, délről Törökország és Örményország, keletről Azerbajdzsán határolja. Az ország földrajzi-éghajlati szempontból változatos, egyaránt vannak alpesi és szubtrópusi klímájú területei.
Tibet és Kína viszonya 1959-ig
Tibet és Kína viszonya a történelem folyamán meglehetősen áttekinthetetlen és némiképp zavarosnak tetsző képet mutat. A tibeti nemzeti büszkeség máig kitart a "mindig is önálló Tibet" oly gyakran hangoztatott képe mellett. A másik oldal nézőpontját tekintve, Kína fennhangon proklamálja – jóllehet leginkább a megszállás legitimizálása, vagy inkább annak magyarázata miatt -, hogy Tibet mindig is Kína része volt.
Amit Koszovóról tudni illik
Koszovó vagy Kosovo (albánul Kosovë / Kosova; szerbül Косово и Метохија, Kosovo i Metohija, azaz Koszovó és Metohija) független állam Délkelet-Európa középső részén. Függetlenségét egyoldalúan, 2008. február 17-én kiáltotta ki a koszovói parlament, de az új állam elismerésének kérdése még viták kereszttüzében áll. 2008-ig Szerbia egyik tartománya, de az 1999-es koszovói háború óta az ENSZ felügyeli.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
A mítosz és mitológia
A görög mitológia jellemzése
A görög történelem előzményei i.e. V. évezredig nyúlnak vissza. Ekkor Hellászt különböző népek lakták. A Krétai civilizáció ekkoriban válik nagyon fejletté. Mínosz király ekkor építi fel a knósszoszi palotát. Kréta kereskedelmi csomópont lesz, a kultúra virágkorát i.e. 1600-1400 között éli. Később különböző törzsek, az achájok...
Ember és természet kapcsolata Nagy László lovasversei alapján
A modern kori hazai irodalomban igen tekintélyes helyet foglal el Nagy László (1925-1978), aki a II. világháború után induló nemzedék egyik legnagyobb költője volt. Irodalomkritikusok szerint „kétféle” Nagy László van: az egyik életről, halálról, fájdalomról, örömről, szerelemről s magányról éneklő, míg a másik látomások örvényében merül mélyre. Ám verseit olvasva...
Ady Endre motívum rendszere
Érdmindszenten született 1877. nov. 22.-én. Édesapja Ady Lőrinc gazdálkodó kisbirtokos, édesanyja Pásztor Mária. 1883-ban Érmindszenten kezdte elemi iskolai tanulmányait. 1888-tól a nagykárolyi piarista gimnáziumban tanult, diáklapot szerkesztett. 1892-től a zilahi református kollégium diákja, eminens tanuló. 1896. márc. 22-én jelentette meg első versét a helyi Szilágyban. 1896-ban...