|
Dátum: 2008. március 19. | 16:27:44. Forrás : doksi.net/hu |
Mint a bika. Így tudnám röviden leírni Radnóti szellemiségét, tulajdonságait.
Költőnk olyan korban születetett és élt, ahol a fenyegetettség, az erőszak szilaj módon vetette meg a lábát Európában. Származása miatt, zsidó volt, az élet minden területén nagy ellenállásba ütközött, Nem vették fel kedvenc egyetemére, diplomájának megszerzése után nem kapott munkát, cenzúrázták munkáit, és végül munkaszolgálatra hívták.
Ilyen emberpróbáló és lelketlen világban kellett élnie és munkálkodnia. Nem lett volna kötelező rettegésben lennie, elfuthatott volna, de ő makacsul megvetette a lábát és szembeszállt a rá leselkedő veszéllyel, pont úgy, mint a szilaj és erős bika, aki a közeledő, kiéhezett farkascsordának ellenállva küzd az életéért. Tudván azt, hogy úgyis elbukik. Ezért hasonlítom Radnótit a bikához. És nem csak én, ő is ugyan így tett 1933-as keletkezésű versében melynek címe mily meglepő Mint a bika.
A halál, a halál közelsége. Ez a gondolat egész életében végigkísérte a fent említett okok miatt. a fasiszta diktatúra emberellenes propagandája és szellemisége Radnótit arra kényszeríttette, hogy életének minden szakaszában olyan verseket alkosson, hogy a halál, a halálfélelem fellelhető legyen.
Idill és halál. Két egymástól jelentésben és hangulatban homlokegyenest eltérő szó. Radnóti Miklós költészetében mégis összetartozónak érezzük. Már nem az idilli halálra gondolok, mert az nonszensz. Hanem arra, hogy költőnk miként használja fel ezt a két dolgot arra, hogy gondolatait kifejezze.
A munkaszolgálat ideje alatt sokszor, szinte állandóan a halálra gondolt. Ezen elmélkedéseket papírra vetette olyan formában, hogy ügyelt rá, hogy a mű szerkesztett, közérthető és kellőkép idillikus hangulatot is keltő legyen. Meglepő, hogy volt hozzá lelki ereje.
Ilyen mű példának okáért az 1944-es keletkezésű A'la recherche... című verse. A költemény címe adaptáció. Radnóti a ezt Marcel Proust-tól kölcsönözte. Az ő művének címe szabad fordításban azt jelenti "Az eltűnt idő nyomában". Hacsak ennyit tudunk a műről már rájöhetünk, hogy egyfajta visszaemlékezésről van szó mindkét esetben. Emlékezés a régi, szép múltra.
Ezt a verset egy visszaemlékezéssel indítja . Visszagondol a régi, elmúlt, vidám bolondos, kacagós, jókedvű estékre, amikor a baráti társasággal közösen mulatoztak és elmélkedtek az élet dolgairól. A régmúlt emlékek idillikus képei után, amelyeket elsirat a szelíd est, a társaság, a barátok, feleségek, a borozgatások, mind az emberi és lelki béke szimbólumai, következnek. Az elmélkedés befejeztével a múlthoz hozzácsatolja a jelen képeit, a foglyokat és a halált.
Sajnálja az eltűnt barátokat, akik idegen földön nyugszanak. Leírjam hogy menetel a halálba és éjszaka, hogy jutott eszükbe az idilli múlt.
A halál les rájuk, tudják, hogy mindegyikük meg fog halni, és csak az otthon emlékei, a múlt tartja bennük a lelket. De hiába remény és bizakodás a kegyetlen halál ott figyeli őket várva, hogy lecsaphasson rájuk.
Radnóti halálfélelme, és idilli gondolatai a lágerek eldugott faházaiban úgy burjánzottak, mint a gyümölcsfák tavasszal.
A bori notesz a munkaszolgálat alatt szerkesztet verseit tartalmazza. Ezen versek közül a legkiemelkedőbb, a notesz gyöngyszeme az Erőltetett menet.
Ez a mű, amely sorfaját tekintve nibelungizált alexandrinusban íródott, tökéletes példája annak, miként, és milyen körülmények között képes egy csodálatos elme valami nagyot alkotni. A körülmények embertelenek voltak, Radnóti mégis ügyelt arra, hogy a szerkezet tökéletes legyen és minden versláb megtalálja a helyét.
Az érdekes sor választás is nagyon szemetszúró. Hiszen a Nibelung-énekek a német lovagi eposzok általános formájának számított. Ezt választja mintegy jelképesen dacolva, és ellenállva, kigúnyolja fogvatartóit, akik nagyobbrészt németek voltak.
Érdekes a vers alaki megjelenítése is.
A sorokban elhelyezett szünet mintha láthatóvá tenné nekünk az erőltetett menetben haladó egyre fáradtabb foglyok akadozó, döcögős járását.
Egy megállapítással indítja a művet.
"Bolond, ki földre rogyván fölkél, és újra lépked,"
Bolond és ostoba, Hát miért kell fel, miért nem választja a halált, Ily módon a halál, ha nem dicső is, de megváltás a hányattatott sorsú ember számára. Akkor miért kell fel és miért gyötri és kínoztatja magát újra és újra? Mintegy kérdésként bukkan fel bennünk a gondolat. Radnóti megadja a választ. A REMÉNY. A remény az, ami hajtja a megfáradt embert. Annak a reménye, hogy hazajut. Haza, a talán már nem létező, porig rombolt, IDILLIKUS haza. A ház, a kert, a szilvalekvár, a feleség, a szeretteink idillikus képe az, ami hajtja az embert. Ami újból és újból erőt ad a menetelés során.
Éjszaka azonban az álmokban, nincs kerítés, őrség, szögesdrót, faház. Csak a csillagos égbolt és az éjszaka leple alatt hazaszálló lelkek sokasága. A gondolat, hogy egyszer majd hazajut a munkaszolgálatos. Az otthon idilli képe ad reményt és homályosítja el a közelgő halál rémisztő képét. Mert Radnóti is, mint a többi sorstársa érezte a halál fenyegető közelségét egész életében.
De ilyen körülmények között élt és írt nagyokat és kiválókat. Ezért volt ő egy kicsit több mint sok más magyar költő.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Az infláció és a hiperinfláció
Az infláció a közgazdaságtanban az árszínvonal tartós emelkedése. Az árszínvonal csökkenése a defláció. Árstabilitás alatt az árak változatlanságát értjük egy időszakban, ekkor a árszínvonal-emelkedés 0% körüli. A stagfláció olyan viszonylagosan magas infláció, amely magas munkanélküliséggel jár együtt.
A bűnüldözés mesterei: Török JánosThaisz Elek főkapitány távozása után Török János, volt temesvári polgármester lett az új budapesti főkapitány (1885). Török Jánost közigazgatási szakemberként tartották számon, de a rendőrség irányítása sem volt ismeretlen a számára.
A vikingekA vikingek skandináv származású hajósok és harcosok, akik a 8. és a 11. század között indultak rablóportyáikra vagy hódító hadjárataikra. Ismertek normann (északi ember), rusz vagy varég néven is. A viking szó nem adott nemzetet jelölt, hanem inkább egy bizonyos foglalkozást. Első írásbeli említése az Angolszász Krónikában található, mint wicingas, amely pejoratív mellékzönge nélkül kalózkodással foglalkozó tengerészt jelentett.
Kapcsolódó doksik- Irodalom Tételek by UFO, 2001 / 2001, 19 oldal
- A Bizánci birodalom és a szláv népek / 2010, 2 oldal
- Magyar nyelv és irodalom emelt szintű írásbeli érettségi feladatsor, megoldással, 2006 / 2006, 30 oldal
- Spira Veronika - Segédanyagok az irodalomtanításhoz, olvasásellenőrző feladatok / 2011, 62 oldal
- Évszámok, személyek, fogalmak a római birodalom korából / 2001, 5 oldal
Mi az irodalom?
Ahhoz, hogy ezt a kérdést meg tudjuk válaszolni, sokféle szemszögből meg kell vizsgálnunk. Létezik tudományos módszer – ekkor az irodalmat, mint tudományt vizsgáljuk, s jutunk el egy általános definícióig -, létezik olyan közelítés, amely során költők a témáról megfogalmazott gondolatainak felhasználásával próbálunk megoldást találni, és létezik egy olyan módszer is, amihez...
Arany János élete és munkásságaÉlete Arany János 1817. március 2-án született, Nagyszalontán. Apja kevés földdel és kis házzal bíró földműves volt. A család súlyos tüdőbajra volt hajlamos, a nyolc gyerek közül csupán kettő maradt életben (János és Sára). Érzékeny, félénk, visszahúzódó gyermek volt. Iskoláit 1823 és 1833 között végezte Nagyszalontán (segédtanítói állás), majd ezt követően...
Ady magyarság-verseiAdy Endre a modern magyar líra megteremtője, a Nyugat művészi forradalmának legnagyobb alakja. Új értékrendet és kifejezésmódot teremtett. 1906-ban megjelent Új versek című kötetével egyszerre vált a modern magyar irodalom vezető egyéniségévé, másokat is saját egyéniségük kibontakoztatására ösztönző mesterévé. A nemzetféltés, a szorongás váltotta ki Adyból is a keserű...
Útmutatónk teljes körűen bemutatja az angoltanulás minden fortélyát, elejétől a végéig, szinttől függetlenül. Ha elakadsz, ehhez az íráshoz bármikor fordulhatsz, biztosan segítségedre lesz. Egy a fontos: akarnod kell!
