|
Dátum: 2008. március 20. | 15:52:14. Forrás : doksi.net/hu |
(A cím fordítása: "Búcsúzik a hazától, a barátoktól és mindazoktól, akik számára oly kedvesek")
Költészetére a reneszánsz stilus a jellemző. Verseiben nagy hangsúlyt fektet a harmoniára. Fö témájuk általában a szerelem, és katonadal.
A XVI. század legkiemelkedőbb magyar költője Balassi Bálint volt. dalok. Verseiben ő szólal meg először magyarul. Verseit ciklusokba rendezte. Balassi költészetéből egész idáig hiányzott a hazaszeretet. A változás valószínűleg hazátlanságának köszönhető, hisz bujdosnia kellet Lengyelországba a tatárok hadjárata idején. A vers felépítése fölé és mellérendeltségi viszony, harmónia érvényesül a vers egészében. Uralkodó szerkesztési elve a hármas szám. Tehát szerkezet: hárompillérű verskompozíció e három pillér az 1, 5, és 9. strófa.
Első versszak: érezni lehet, hogy szeretettel gondol vissza a hazájára s megfigyelhető hogy a vers nem csak a vitézekről szól hanem egyúttal hozzájuk is.
Második szerkezeti egység a 2. versszaktól a 4. versszakig tart : a hangsúlyán érezni lehet az átélést, elégedettséget s azt hogy mennyire nagyra becsüli a vitézeket, még akkor is hogy tudatába van az életük nehézségeivel is. A harmadik strófában erre utal a következő részlet: Gyakorta kergetnek, s hol penig szaladnak, ezek után egészséget kíván nekik. Rendkívül dicsőnek tartja az ifjakat de ugyanakkor érezni a féltés a sorok közt: Éntűlem s Istentűl légyen már békesség!
Az ötödik versszak egyben a második pillér is. Érezni lehet szavaiban, hogy reméli neve nem mered feledésbe az idők során. A következő versszakban a táj leírás segítségével tökéletesíti a vers harmónia érzetét s a mezőket szépítik a csaták. A hetedik strófában barátainak emléke elkeseríti a költőt s a vers kicsit búskomor hangulatra vált. Itt érezhető a hangulat és érzelmi váltás a költő lekivilágában.
A vers ezen szakaszán megkezdődik a búcsúzás. A költő részletesen búcsúzik a múltjától, és fájdalmas hangvételben teszi ezt. Nem éreztető a versben a jövő jobbra valló fordulásának reménye.
Harmadik pillér: a kilencedik strófából kivehető életének nagy szerelméhez való búcsúzása is és a fájdalom melyet valószínű Losonzy Anna okozott neki. Már a strófa elején érezhető a jelző és a jezett szó közti feszültség, mely a hölgyhöz füzödö érzelmeit is képviseli: szerelmes ellenségem.
Az utolsó és egyben vers záró strófa a költő végleg elkeseredettségét bizonyítja.
Munkáságát értéktelenek tartja, úgy érzi versei csak fájdalmat s rossz kedvet okoztak neki s mintha úgy akarná megsemmisíteni e fájdalmakat, hogy kiírja magából azt hogy kívánsága lenne az hogy műveit tűzvész pusztítsa el s ezzel ő merüljön feledésbe.
A vers két idő sémában mozog az egyik a dicső mult a másik a fájdalmas jelent mutatja be s a jövőkép a vers egészéből hiányzik.
Végig érezni lehet a költő érzelmi váltásait s a harmóniát. Számomra Balassi költészete mindig tud új dolgokat mondani. A vers többszöri elolvasása után is mindig adott valami plusz érzést, ami számomra nagyon szimpatikussá teszi Balassi verseit hisz mindig valami újat kapok.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Fidel Castro élete és Kuba története
Mai cikkünk Kuba fordulatos történetét mutatja be, melynek szerves részeként kitérünk Fidel Castro életútjára. Kuba egy karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Pinos-sziget. Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama.
Nagy Imre újratemetésének történeteNagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt, 1989. június 16-án. Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, megélte a néhai miniszterelnök hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.
Kísérleti állatok utolsó perceiA kutatók azt mondják, humánus volta miatt altatják el szén-dioxiddal az egereket, patkányokat. Azon kívül ez a legegyszerűbb, legolcsóbb megoldás, és nem is tűnik kegyetlennek. Emma Marris a Nature-ben megjelent riportjában a laborállatok életének utolsó perceit vette górcső alá.
Kapcsolódó doksik- Németh István - A népi birodalom álma a Harmadik Birodalomban / 2012, 18 oldal
- A Nyugat-római birodalom bukása / 2010, 2 oldal
- Deribó János Csaba - Az Oszmán Birodalom hadserege a XVI. században / 2008, 14 oldal
- Molnár Brigitta - A Karoling Birodalom felbomlása / 2007, 14 oldal
- Romániai magyar irodalmi lexikon, szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés A-F I / 1981, 434 oldal
Ember és természet kapcsolata Nagy László lovasversei alapján
A modern kori hazai irodalomban igen tekintélyes helyet foglal el Nagy László (1925-1978), aki a II. világháború után induló nemzedék egyik legnagyobb költője volt. Irodalomkritikusok szerint „kétféle” Nagy László van: az egyik életről, halálról, fájdalomról, örömről, szerelemről s magányról éneklő, míg a másik látomások örvényében merül mélyre. Ám verseit olvasva...
Szerelem és halál összekapcsolódása Shakespeare Rómeó és Júlia c. drámájábanA XV-XVI. századi életet tárja elénk Shakespeare Rómeó és Júliája. A középkori hagyományok és a reneszánsz jegyek együttélését, az új és a régi értékrend szembenállását tükrözi. A szerelem és a halál összekapcsolódik a drámában, Két szerelmes sírig tartó szerelme, akik örök hűséget esküdnek egymásnak, és inkább a halált válasszák, mint sem hogy...
A fösvényA fösvény, Moliére egyik legérettebb alkotása, a klasszicizmus szabályainak megfelelő, de prózai formájú - így saját korában kevésbé sikeres és befejezetlennek tekintett - jellem-(szenvedély) komédia, középpontjában a világirodalom egyik legismertebb (merész torzításokkal megrajzolt) tragikomikus figurájával, Harpagonnal. A vígjátékirodalomban - Moliére-nél különösen - gyakori...
