|
Dátum: 2008. március 20. | 16:00:39. Forrás : doksi.net/hu |
I. Petőfi pályaképe (rövid életútja)
Magánéleti nehézségek
1823-ban született Kiskőrösön. Később anyagi gondjai merülnek fel a Petrovics családnak, Petőfi rosszul tanul, így apja kitagadja a családból. Megjelenik A borozó című bemutatkozó verse. Többször is színészkedésből és Országgyűlési Tudósítások másolásából tartja fenn magát. Pesten kap állást egy könyvkiadónál, majd állást kap a Pesti Divatlapnál. Pesten megismerkedik Csapó Etelkével, a kislány azonban váratlanul meghal. Egy újabb sikertelen szerelem következett életében: megismerte Mednyánszky Bertát, akinek az apja hallani sem akart a házasságról. Nyugtalan volt, sokat utazott, s valamiféle kedélybetegség, borúlátás uralkodott el rajta. Barátaival is nehezen jött ki, néha meglátogatta elszegényedett szüleit. A nagykárolyi megyebálon megismerte Szendrey Júliát. Már a legelső találkozás szenvedélyes szerelmet ébresztett Petőfiben, és elvette feleségül a szülők tiltakozása ellenére. Összebarátkozott Arany Jánossal és ő hozta meg számára az igazi barátot az életében.
Politikai szerepvállalás a forradalom és a szabadságharc kezdetén
1848 januárjától a forradalomvárás lázában égett. A szabadságharc idején nem harcoló alakulatnál tejesített szolgálatot. Rosszindulatú vádaskodások, célzások kereszttüzében állt: szemére hányták, hogy még él, nem esett el a harc mezején. Feleségéről és szüleiről gondoskodnia kellett. Kötelességének érezte, hogy a harctérre menjen. Csatlakozott Bem seregéhez Erdélybe. Bem kinevezte segédtisztként és néha futárként is szolgált, majd őrnaggyá léptette elő. Klapka Györggyel került kellemetlen helyzetbe, s lemondott tiszti rangjáról, kilépett a hadseregből. Súlyos anyagi gondok is gyötörték, hiszen nem kapta tiszti fizetését. Meghalt édesanyja és édesapja is. Feleségével és fiával elhagyták Pestet. Visszament Bem seregébe és „civilként” részt vett a segesvári csatában. Itt és ekkor tűnt el örökre Petőfi 1849. július 31-én. Sírjának helye ismeretlen.
II. 1. Világszabadság költője
A XIX. század költői
Kialakít egy újfajta költői-ideált és kihirdet egy új művészi hitvallást. Eme vers szerint a költő Isten küldöttje „lángoszlop”. Ezt az eszményt, ezt a szent és nagy küldetést állítja követelményként századának költői elé. Ennek érdekében szenvedélyes indulattal érvel és bizonyít: tiltással figyelmeztet a feladat rendkívüliségére, meghatározza a népvezér-költők szerepét, felháborodottan átkozza meg a gyáva és a hamis, hazug próféták magatartását. A látnok költő feltárja a jövendőt: költői képekkel írja körül az elérendő célt, a Kánaánt. Időbeli messzeségbe helyezést érzékelteti „Ha majd” romantikus körmondat. A cél elérése nem kétséges, a prófécia beteljesülése bizonyos, de az időpont bizonytalan. A költő itt már nem látja önmagát az elkövetkező időben, ami azt jelzi, hogy nem fogja megérni a „munkájának” eredményét. A költemény mégis megnyugvással, a feladat teljesítésének boldogító tudatával zárul. A képek ellágyulása a halál órájának lelki békességét sugallja. Ez a költemény minden romantikus szenvedélyessége ellenére is kerek, zárt, szinte klasszicistaízlésű kompozíció; az indulatok nem teszik zaklatottá, nem bontják meg a sorok, a rímek szabályos ismétlődését. Inkább az érvelő, bizonyító, meggyőző retorikára esik benne a fő hangsúly.
Egy gondolat bánt engemet...
Látomásversei közül az egyik legjelentősebb. Ezzel a zaklatott menetű rapszódiával búcsúztatja az 1846-os esztendőt. A metaforikus képek azonban csak annak a másiknak, a lassú és beteg sorvadásnak vágybeli ellentétei: az épnek és az erősnek hirtelen, elemi erők által okozott, nagyszerű jelenségektől kísért pusztulását jelentik. De ez a megsemmisülés is passzív halál, mint a verskezdeti, s ezért a költő számára ez is elfogadhatatlan. Megjelenik a cselekvő halál gondolata egy nagyszabású látomásban. Ez a látomás-szakasz egyetlen hatalmas versmondat, mely időben egymást követő jelenségek során átrohan a megnyugtató megoldás felé. A "Világszabadság!” önálló verssorba kiemelése erőteljes hangsúlyt ad az utolsó harc nagyszerű célkitűzésének. A költő erkölcsi elszántsága, a föllelkesült akarat ebben az utolsó ütközetben tudja csak elképzelni a megnyugtató halált, az önfeláldozás, az életáldozat misztériumát. Elesni ebben a nagy csatában már nem passzív megsemmisülés, mert maga a hősi halál ténye is szolgálat. A ponttal és gondolatjellel lezárt mondat után a költemény visszatér eredeti ritmusához; a vers lecsendesedik, "történése" lelassul, s megrendült ünnepélyességgel engedi át magát a nagy temetési nap végső látomásának. A rapszódia a legfőbb gondolat, a "szent világszabadság" jelszavának végső zengésével fejeződik be.
2. Nemzeti dal - forradalmi költészet
A Nemzeti dal a forradalom egyik közvetlen kiváltó oka és jelszava lett. A Nemzeti dal kiáltvány, felhívás, szózat a nemzethez: agitál, lelkesít, haladéktalan állásfoglalásra késztet. A legfontosabb mondanivaló, a legfőbb tétel mindjárt a vers elejére kerül. Történelmi sorsfordulón választani kell a rabság és a szabadság között. A refrén már magában foglalja a tömeg, a nép válaszát is. A vers voltaképpen első strófájával elérte célját, a nagy párbeszéd a költő-apostol és a nép között lejátszódott. A további versszakok az ésszerű döntésnek a helyességét igazolják, a múlt, a jelen és a jövő érveivel. A refrénben újra meg újra megerősített helyes választás nyomán a távoli jövő dicsőségét sejteti meg, hiszen a jelen történelemformáló tette visszahozza a magyar név régi nagy hírét. Petőfi „dalnak” nevezi mozgósító szózatát, együttesen énekelt kardal. A forma, kétütemű, a sormetszeteket pontosan alkalmazó felező nyolcas. A Nemzeti dal a nemzeti forradalom költeménye.
3. A szabadságharc költészete:
Föltámadott a tenger
A márciusi napok végén írta ezt a versét Petőfi. Abban a reménységben tehát, mely Európa népeinek fölkelését ígérte a zsarnokságot megtestesítő „Szent Szövetség” ellen. A Föltámadott a tenger… a nemzetközi szabadságharc költeménye. Csupán egyetlen szó utal arra, hogy a népek közös forradalmáról beszél a költő, de ez félreérthetetlen. Egyetlen hasonlatot visz végig a versen a költő: végig a tengerről és a rajta hánykódó hajóról beszél. A tenger vihara mindvégig a népek föltámadó szabadságharcát, a süllyedéssel fenyegetett hajók pedig a fölül lévő zsarnokságot jelentik. A versnek romantikus vonásai vannak, bár csak részben mondható romantikusnak. A viharzó tenger hasonlatsora, a nagy indulatok éreztetése, a szélsőségek egymás mellé helyezése romantikus vonás. Ez a forradalmi romantika azonban nélkülözi az elvágyódást, a menekülést a valóság elől. Valóságos forradalmi hangulatot fejez ki a vers romantikus eszközökkel. A versben kimutatható a szüntelen fokozás. A rövid jambikus sorok, a bonyolult rímelés fokozza a költemény viharos hangulatát.
III. Petőfi helye a 19. századi magyar irodalomban
Egy új irodalmi ízlést honosít meg. Megteremti a közvetlenséget, a természetes könnyedséget, a köznapiságot, az egyszerű szerkezeti felépítést és a magyarosnak (nemzetinek) tartott ütemhangsúlyos verselést tekinti elérendő célnak, követendő példának. A népköltészettől nyer tárgyi és formai ihletet, s ez önmagában is romantikus vonás. De nem „utánozza” a népdalt, hanem mint egyszerű, egyenes, nyílt egyéniségének legtermészetesebb kifejező formáját használja. Ekkor írt verseinek többségére a hetyke, tréfás hangnem, a szándékoltan egyszerű nyelvhasználat, a természetesség jellemző. Legfőbb esztétikai elve az egyszerűség. De bravúros egyszerűség ez, mely tudatos művészi munka eredményeképpen jön létre, s az olvasóban azt az illúziót kelti, hogy ennél egyszerűbben, természetesebben aligha lehet szólni.- Elveti a stílromantikát: a stílussal nem akar önálló esztétikai hatást elérni, azt alárendeli a gondolat uralmának. Mint minden kiemelkedő, korszakos költő, Petőfi is nagymértékben kitágítja a líra témakörét, s új műfajokat teremt.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Fidel Castro élete és Kuba története
Mai cikkünk Kuba fordulatos történetét mutatja be, melynek szerves részeként kitérünk Fidel Castro életútjára. Kuba egy karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Pinos-sziget. Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama.
Kísérleti állatok utolsó perceiA kutatók azt mondják, humánus volta miatt altatják el szén-dioxiddal az egereket, patkányokat. Azon kívül ez a legegyszerűbb, legolcsóbb megoldás, és nem is tűnik kegyetlennek. Emma Marris a Nature-ben megjelent riportjában a laborállatok életének utolsó perceit vette górcső alá.
Az ÓriáspandaAz óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca), régebbi nevén bambuszmedve a medvefélék (Ursidae) családjába tartozó emlős. Elterjedése csak maradványfoltokra korlátozódik Közép- és Dél-Kínában. Könnyedén felismerhető a szemét, fülét és kerek testét körülvevő nagy fekete foltjairól. Az óriáspanda veszélyeztetett állat, mintegy 1600-3000 egyed él szabadon Kínában. A WWF jeleként és gyakran általában az állatvédelem jelképeként világszerte ismertté vált.
Kapcsolódó doksik- A Parthus Birodalom történelme / 2009, 5 oldal
- Rill-Fazekas - Irodalom érettségi tételek, 2002 / 2002, 81 oldal
- Magyar nyelv és irodalom középszintű írásbeli érettségi vizsga megoldással, 2007 / 2007, 42 oldal
- Irodalomtudomány tételek / 2004, 21 oldal
- Benedek István - Varázslás és orvoslás az azték, maya és inka birodalomban / 1976, 51 oldal
Az ismétlődés szerepe Ady Endre Emlékezés egy nyár-éjszakára című versében
Az ismétlődés egyike a legrégebbi nyelvi, stilisztikai eszközöknek. Annyira ősi, hogy kialakulását a költészetével helyezik egy időpontra. A versmondás szorosan összekapcsolódott a mágiával, amikor a varázsló, a sámán különböző drogok és monoton mondókák segítségével révületbe kerülve, magasabb hatalmakkal érintkezve segítette a közösséget. A munkadaloknak is fontos...
Arany János balladáiArany János a XIX. Század második felének legtekintélyesebb alkotójaként a magyar irodalom egyik legjelentősebb életművét hozta létre. Az irodalmi élet egyik fő szervezője, drámafordító, tanulmányíró és kritikus. Pályájának 1851-1860ig tartó szakaszát a „nagykőrösi évek” megnevezéssel jelöli az irodalomtörténet-írás. E pályaszakaszban a kisepikai műfajként...
Az ókor irodalmábólAz ókori görög irodalom jelentősége Az európai gondolkodás alapja az ókori görögség kultúrája. Világszemléletük újdonsága az „ember felfedezése”, világszemléletük emberközpontú. Isteneiket ember alakúvá formálták, s halhatatlanok. A görög dráma Kr.e. 5. század, Periklész kora, a demokrácia ideje. Virágzott a szobrászat, az építészet és a...
Útmutatónk teljes körűen bemutatja az angoltanulás minden fortélyát, elejétől a végéig, szinttől függetlenül. Ha elakadsz, ehhez az íráshoz bármikor fordulhatsz, biztosan segítségedre lesz. Egy a fontos: akarnod kell!
