|
Dátum: 2008. március 21.10:54:16. Forrás : doksi.net/hu |
Homályos és bizarr. Leginkább e szavakkal jellemezhetjük Luis de Góngora költeményeit. A spanyol barokk fénykorának egyik legkiemelkedőbb költője megdöbbentő metaforáival, szokatlan szórend használatával és gyakori ókori célzásokkal teremt homályt műveiben. Méltán említhetjük tehát az estilo culto legfőbb képviselőjeként, hiszen bonyolult képeit és halmozott ókori célzásait gyakran csak az igazán művelt réteg értheti meg.
Szállj, gondolat című verse is magán viseli a cultismo jegyeit. Igyekszik mindent máshogy mondani, sajátos fantáziaképekkel kifejezni. Már a refrén (az első három sor) kétségek közé vezet minket, ugyanakkor különböző – de egymásnak talán nem ellentmondó, esetleg egymást kiegészítő – értelmezéseket tesz lehetővé számunkra.
Egyik olvasatom alapján először árnyalt ars poetica-ként közelíteném meg a művet. „Szállj, gondolat, (vers) és szemének / súgd meg, hogyha látod arcát, (ha az igazi arcát ismered, a lelkét ismered) / ki a gazdád.(ki is vagyok én valójában)” Jó és rossz, egy magasabb szellemi lét és egy sajátos ösztönlét ellentétét is megtalálhatjuk itt. Azokhoz szól, akik értik őt és elhatárolja magát a „nagybélű katonáktól”. „Hírem és híred azon áll csak, / ne jusson elé e vad had” – írja Góngora és e szavaiból már világos: nem szeretné, ha gondolatai (versei) a tudatlanok, vagy az azokra nem érdemesek kezére jutnának. Gondolatát „féltékenyen küldi a lélek”, homályba burkolva, észrevétlenül suhan el sokak mellett. A második versszak – számomra nagyon megdöbbentő módon – önmaga és verse megismerhetetlenségét, megfejthetetlenségét sugallja, sőt, bizonygatja. Távoliságával és versei, képei törékenységével érvel, bizalmatlanságot ébresztve ezzel. A refrén és a második versszak között ez által ellentét feszül, hisz a vers kezdősoraiban (a refrénben) még azt érezhetjük, hogy meg akarja mutatni magát az arra érdemeseknek, itt viszont már kiismerhetetlenségre, egyre erősebb elzárkózásra utal. Mindezek mellet viszont az újra meg újra visszatérő sorai továbbra is nyitva hagyják a megismerés kapuját. Az utolsó versszakot – többszöri olvasás után is – fenyegetésként értelmezném. Igen, ez egy fenyegetés lehet azok számára, kik mást éreznek, mást látnak – talán saját vágyaikat hallják – az ő dalában.
Elég különösnek és bizarrnak tűnhet ez az értelmezés, de a költő bonyolult, néhol szinte megfejthetetlen képei ezt a gondolatmenetet is felkínálják. Azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a cultismo egyik alapjellemzője, a költő osztály-kiválasztódása, ami végső soron e vers egyik alapgondolatának mondható. A műre jellemző gyakori kihagyások következtében, sokféle értelmezésre nyílik lehetőség.
Egy másik olvasatom alapján, a versben jelen lévő, kissé bonyolult én - te - ő - (ők) – viszonyt nem a költő, a gondolat és a befogadó (illetve befogadók) viszonyaként értelmezném. Ha a második versszakban az egyes szám második személyből, harmadik személybe történő váltást („Csöndességben érjen véget / s buzgalommal szárnyad röpte, / míg buzgalmát le nem győzte / az, hogy tőle távol élek;”) nem úgy fogom föl, hogy a befogadóhoz fordul, új viszonyrendszer alakul ki. Továbbra is a gondolathoz, illetve a gondolatról beszél, ami már távol van tőle és igen törékeny, változékony mivel ki van téve külső hatásoknak. Ez alapján a refrént is más fényben látjuk. Talán nem is a gondolat a leglényegesebb, hanem a gazdája. Lelkének küldöttjét óvja a „nagybélű katonáktól”, akik a „befogadók” – vagy inkább a mély tartalmat befogadni képtelenek – szerepét viselik.
Ez az értelmezés nem teljesen eltérő az elsőtől, akár be is illeszthető abba, s így egy harmadik, kettősségekben és homályban bővelkedő elképzelés születhet belőlük. S így tovább. A kihagyások és sajátos képek kusza hálózata egyre több gondolatot ébreszt bennünk, melyek valami módon egymáshoz kapcsolhatók. Arra vágyunk, hogy eligazodhassunk metaforái labirintusában, és talán ez teszi a mai olvasó számára is igen vonzóvá Góngora verseit.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Fidel Castro élete és Kuba története
Mai cikkünk Kuba fordulatos történetét mutatja be, melynek szerves részeként kitérünk Fidel Castro életútjára. Kuba egy karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Pinos-sziget. Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama.
Nagy Imre újratemetésének történeteNagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt, 1989. június 16-án. Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, megélte a néhai miniszterelnök hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.
Amit Albániáról tudni illikAz Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam. Északon Montenegró (172 km), északkeleten a szintén albánok lakta Koszovó (115 km), keleten Macedónia (151 km), délkeleten és délen Görögország (282 km), délnyugaton a Jón-tenger, nyugaton pedig az Adriai-tenger határolja. Partvonalának teljes hossza 362 km.
Kapcsolódó doksik- Karsay István - Szellemtani irodalom, költészet / 2004, 27 oldal
- Benedek István - Varázslás és orvoslás az azték, maya és inka birodalomban / 1976, 51 oldal
- Habsburg Birodalom 1711-1848 között / 2000, 3 oldal
- Dr. Osztovits Szabolcs - Irodalom III / 1996, 43 oldal
- Magyar nyelv és irodalom emelt szintű írásbeli érettségi vizsga, megoldással, 2007 / 2007, 39 oldal
Istenes versek a magyar irodalomban
"Úgy érzem, hamarabb eljutok hozzá a benne való kételkedés révén, mint a benne való vak hit útján" - írja isten felfedezéséről Karinthy a Noteszlapokban. Karinthy szentenciája szinte a teljes magyar vallásos líra foglalata lehetne, hiszen hit és kétely ambivalenciája istenes költészetünkre oly jellemző, hogy végigkíséri még a legmélyebben hinni akaró, az egész életművét isten...
Tonio KrögerA Tonio Kröger középpontjában a művész-polgár ellentét áll. Ebben a tekintetben a mű előzménye „A Buddenbrook-ház” c. regény (1901), későbbi követője a „Halál Velencében” című novella (1912). Jelen elbeszélésünk számos önéletrajzi elemet foglal magába, ennek okát az író egyik nyilatkozata világítja meg: „Él bennem a hit, hogy csak magamról kell...
Gertrúd szerepe és jellemzése Katona József Bánk Bán c. művébenA Bánk bán a magyar irodalom egyik leghíresebb és legismertebb drámája. Mindenki ismeri a történetet. Már kiskorunktól kezdve minden március 15- i ünnepély előtt elmesélik a tanító nénik, tanárnők, osztályfőnökök a legemlékezetesebb előadást. Megtudjuk róla, hogy Laborfalvi Róza játszotta Gertrudist és hogy ez milyen hatással volt Jókai Mórra. Ezt az élményt és darabot több...
