|
Dátum: 2008. május 18.15:23:40. Forrás : doksi.net/hu |
Ady Endre élete röviden
Érdmindszenten született 1877-ben. Apja Ady Lőrinc , anyja Pásztor Mária. A gimnáziumot két iskolában végzi Érdmindszenten és Zilahon. Debrecenben folytatja tanulmányait a jogi szakon. Ady inkább vonzódott az irodalomhoz, mint a joghoz. Felment Budapestre, sikerül felvetetnie magát a pesti egyetemre, de onnan továbbmegy Temesvárra, hogy a hallgatást ott folytassa. Hiába akarta, nem ment az oklevél megszerzése. Nagyváradon egyszeriben Európa közepén érezte magát, lenyűgözte a nagyváros nyüzsgése, zsibvására. Készül első kötetének kiadására. Ekkor toppan be Nagyvárad életébe egy rendkívül kihívóan öltözködő és viselkedő nő, Brüll Adél.
Eközben Adyval bensőségesebb kapcsolatba kerülnek a levelezések és lopott órák árán. Léda készült Párizsba, valószínűleg a szenvedélyes szerelem vette rá, hogy meghívja Adyt magával. A költő a nyelv és pénz híján ígérte Lédának, hogy várjon majd megy ő is. Közben kialakul Diósdy Ödön, Diósdyné Brüll Adél és Ady Endre sajátos hármasa. A kicsapongó éjszakák gyilkos csókja már-már meghozta gyümölcsét, Adyn jelentkeztek a kezdődő szifilisz tünetei. Innen kezdődik a macska-egér játék Európán át Lédával vagy épp nélküle. Évek telnek el. Jelennek meg kötetei (Amit későbbiekben felsorolok). Eddigre alkoholista és idegbeteg lett Ady. Megjár néhány szanatóriumot és megpróbálja a szakítást Lédával. Még nem íródott meg az Elbocsátó, szép üzenet, de már jelentkezik valaki Svájcból. Egy nyughatatlan, műveltségét fitogtató diáklány: Boncza Berta.
A harmincöt éves Ady válaszol a tizenhat esztendős lánynak. Itt kezdődik Ady következő szerelmi korszaka: A Csinszka- korszak.
Újból a szerelemben találja meg az emberséget, éppen a háború küszöbén.
1915. márciusában megtartják az esküvőt Bertával. Az ifjú pár Csucsán húzódik meg és élvezik a csendes és megnyugtató szerelmet. Erdélyt is ekkor ismeri meg jobban.
1917-ben a fővárosba költözik, s ettől kezdve szinte ki sem mozdul ágyából. Betegségében gondos ápolóra talál feleségében, mégis őt átkozza meg. 1919. januárjában szállítják szanatóriumba, ahol meg is hal. Mikor meghal a Nemzet halottjaként temeti el.
A Léda, Csinszka versek
Ady otthagyta az újságot és elkezdett franciául tanulni és elutazott Lédával Franciaországba. Lédával való kapcsolata tele volt vitákkal, ellentmondásokkal. Igazi társat lelt benne, de soha nem lett igazán az övé, mert Léda a pénzt és a hírnevet választotta.
A kapcsolatuk elején írta a Lédával a bálban című szerelmes művét, ami a Vér és arany című kötetben jelent meg 1907-ben. Kétféle szerelmi ellentétre épülő költemény, az egyik oldalon ott áll a „víg terem” a maga hangulatával, a másik oldalon megjelenik a boldogtalanság és úrrá lesz a rettenet. Majd a „sikoltó” zene elhalkul és csönd lesz. A forró örömöt a téli szél hidege űzi el, a fényen győz a feketeség, a szomorúság. A fiatalok sírva, dideregve rebbenek szét, a fenyegető elmúlás állt eléjük a táncoló halott szerelmesekben. Nincs igazi szerelem, mert a boldogság mögött ott van a boldogtalanság.
Az Örök harc és nász a Vér és arany című kötetben jelent meg 1907-ben. A versszakok elején álló megszólítás, „Én asszonyom” megható gyöngédséget árul el, ezek ellentmondással vannak a sorokkal. Ady igazán Léda mellett nőtt fel. Az asszony tanította meg az életre. Kapcsolatuk kezdett Ady számára teljesen elmélyülni.
„Én asszonyom, ugye hogy így lesz?
Örök lesz a mi nagy csatázásunk
S örök a nászunk.”
A Valaki útrávált belőlünk című verse A magunk szerelme című kötetben jelent meg 1913-ban. Ady unt már mindent (kapcsolatot, világot):
„Unatkozók és halálra-untak”
Ebben az időben már kiégett a szerelmük Lédával és már csak füst van tűz felett, azt mondja, hogy már nem jó ez a kapcsolat már senkinek, mindketten másra vágynak, egy új kapcsolatra:
„Sustorgó ázott-fák a tűzben,
Panasszal égünk, lángtalan.”
A szíve üres lett és úgy sír, mint a gyerek, ártatlanul, igazán. Ezek után már Lédának sem tud már olyan verset írni, mint régen. Az utolsó versszakban leírja, hogy mindig valami emlékezteti Lédára és nélküle üres az élete.
Az Elbocsátó szépüzenet a Magunk szerelme című kötetben jelent meg 1913-ban. Ebben az időben már megromlott a kapcsolata Lédával, ez a műve a vele való szakítás verse. Ady már korábban is akart szakítani első nagy szerelmével, de a lány nem engedte. A költő leírja, hogy amikor Lédát csókolta, ölelgette valójában másra gondolt:
„Csókoknak, kik mással csattantanak
S szerelmeket, kiket mással szerettem:”
A harmadik versszakban leírja, hogy Léda inkább a pénzt, a hírnevet, vagyis a férjét választotta az igazi szerelem helyett. Az utolsó előtti versszakban már leírja, hogy soha nem is szerette Lédát, csak egy futó kaland volt, pedig a szíve mást gondolt:
„Ki előttem kis kérdőjel vala
S csak a jötömmel lett beteljesedve.”
Kéri a sorsot az utolsó versszakban, hogy ne találkozzon többet Lédával, mert csak addig létezett számára.
Lédával való szakítás első hírére valósággal ostrom alá vették levelekkel, a bele szerelmes nők. Az átlagos levélírók között feltűnt egy fiatal kislány, aki egészen más hangon szólt a költőhöz. Ő voltaképpen Ady távoli rokona volt, a neve Boncza Berta. Erdély nyugati részében él, a festői környezetű Csucsán. A költő 1914-ben látogatta meg először akkorra már fiatal úrnőt. Aggályai is támadtak, hogy okos dolog-e egy majdnem 20 évvel fiatalabb lányba beleszeretni. 1915-ben mégis megtartották az esküvőt és utána a csucsai kastélyban éltek.
A Csinszka versekben már nyoma sincs a Léda versekre jellemző vívódásnak. Ezeket a verseket már hétköznapibb stílusban írta. A leghíresebb Csinszka vers az Őrizem a szemed, ami a Halottak élén című kötetben jelent meg 1918-ban. Ez a vers az öregedő férfi szerelmi vallomása. A versből kitűnik, hogy elsősorban egy társban szeretné megtalálni a vigaszt, Csinszka háttérben marad. Az első szakaszban a nyugalomról beszélnek. Az egymást fogó kéz és az egymásba néző szem képe biztonságérzetett áraszt. A megismételt „vénülő” melléknévben az öregség és a szerelem ellentétének feszültsége húzódik meg. A második szakaszban a kozmikussá váló kép („világok pusztulása”), a sor elején lévő metafora („ősi vad”), a rímek eltűnése a háborús rettenet, a riadalmat közvetíti. A harmadik versszakban megismétli az első strófát, amiért az érzelmi hangulati háttér megváltozott. Ezek a sorok már nemcsak a biztonságérzetet sugall, hanem a kozmikus pusztulás hatására a riadt egymásba kapaszkodást is .De a boldogság, a szeretett igénye itt is megjelenik:
„Nem tudom, miért meddig
Maradok meg még neked
De a kezedet fogom
S őrizem a szemedet.”
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A vikingek
A vikingek skandináv származású hajósok és harcosok, akik a 8. és a 11. század között indultak rablóportyáikra vagy hódító hadjárataikra. Ismertek normann (északi ember), rusz vagy varég néven is. A viking szó nem adott nemzetet jelölt, hanem inkább egy bizonyos foglalkozást. Első írásbeli említése az Angolszász Krónikában található, mint wicingas, amely pejoratív mellékzönge nélkül kalózkodással foglalkozó tengerészt jelentett.
A forint történeteNéhány éve vonták ki a forgalomból az 1 és 2 forintos magyar érméket. Cikkünk az infláció áldozatává vált érméknek állít emléket a forint magyarországi történetének bemutatásával. A forint (más nyelveken florin és gulden néven is) a történelem során több országban is használt pénznem volt. A magyar forint (HUF) ma Magyarország hivatalos fizetőeszköze.
Karácsony ünnepének eredeteA Karácsony a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe, amelyen Jézus születésére emlékeznek. Időpontja december 25-e. Magyarországon a nem vallásos, de keresztény kultúrkörbe tartozók számára általában a szeretet ünnepét jelképezi. Elterjedt szokás karácsonykor a rokonok és ismerősök megajándékozása; ennek következtében a keresztény többségű országokban a gazdaságilag legjelentősebb ünnep.
Kapcsolódó doksik- Frank birodalom / 2010, 2 oldal
- Kiss Attila - Róma világbirodalommá fejlődése (Előzmények és következmények) / 2012, 5 oldal
- Román nyelv és irodalom középszintű írásbeli érettségi vizsga megoldással, 2012 / 2012, 29 oldal
- Kiss-Tiner - Az ipari forradalmak és az infokommunikációs fejlődés földrajzi összefüggései a nemzetközi szakirodalom tükrében / 2021, 17 oldal
- Az újkori filozófia és tudomány sajátosságai, a felvilágosodás a filozófiában és az irodalomban / 2003, 40 oldal
Tonio Kröger
A Tonio Kröger középpontjában a művész-polgár ellentét áll. Ebben a tekintetben a mű előzménye „A Buddenbrook-ház” c. regény (1901), későbbi követője a „Halál Velencében” című novella (1912). Jelen elbeszélésünk számos önéletrajzi elemet foglal magába, ennek okát az író egyik nyilatkozata világítja meg: „Él bennem a hit, hogy csak magamról kell...
Az antik irodalomrólA görög történelem előzményei i.e. V. évezredig nyúlnak vissza. Ekkor Hellászt különböző népek lakták. A Krétai civilizáció ekkoriban válik nagyon fejletté. Mínosz király ekkor építi fel a knósszoszi palotát. Kréta kereskedelmi csomópont lesz, a kultúra virágkorát i.e. 1600-1400 között éli. Később különböző törzsek, az achájok, iónok, aiólok és a dórok jönnek Hellász...
Vörösmarty Mihály - Gondolatok a könyvtárban c. versének elemzése"Én nem vagyok egykoru semmi lénnyel, csupán örökkel; s én örökkön állok. Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel." /Dante/ Jól véssük emlékezetünkbe e sorokat, mert amint belépünk Vörösmarty könyvtárának kapuján, ez a gondolat, a reménytelenség és a hiábavalóság gondolata cseng vissza fülünkbe. A Gondolatok a könyvtárban című filozófiai-bölcselkedő költeményt...
1962. szeptember 27-én, Gyöngyösön született. Elvált, volt felesége Czeizel Endre lánya, Czeizel Barbara gyógypedagógus, akitől két gyermeke született: Dániel Jakab és Júlia Rebeka. [1][5]1977-től a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium tanulója volt. Itt érettségizett 1981-ben, majd 1982-től az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán tanult, s itt is szerzett jogi
